2018.07.12

A budai Várban található Magyar Nemzeti Levéltár július 12-től a Kik vagyunk? – Magyarországi nemzetiségek című tárlattal várja a közönséget. A kiállítás a magyarság ezeréves történetén keresztül mutatja be kapcsolatunkat az idegen etnikumokkal, és azt, hogyan váltották egymást a békés és a háborús, a bajtársias és az ellenséges időszakok. INTERJÚ

slider_kik_vagyunk1


A Magyar Nemzeti Levéltár országos levéltárának a Bécsi kapu téri épületében július 12-től új kiállítás várja a közönséget: a Kik vagyunk? – Magyarországi nemzetiségek című tárlaton bepillanthatunk a magyarság ezeréves történetébe és a középkortól végig követhetjük a kapcsolatunkat más, az országba érkező nemzetiségekkel. A kiállítás azonban nem csupán tárlókba helyezett, több száz éves oklevelekkel, iratokkal és dokumentumokkal idézi meg a múltat: a levéltár 12 saját készítésű kisfilmen is megmutatja a Magyarországon élő etnikumok sorsát és kapcsolatát a magyarsággal.


A kiállításról a kurátor, egyben a levéltár főigazgatója, dr. Szabó Csaba mesélt a Kultúra.hu-nak.


DSZZS230180711001
A Kik vagyunk? – Magyarországi nemzetiségek című kiállítás megnyitója
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI


Hogyan jött létre a Kik vagyunk? – Magyarországi nemzetiségek című kiállítás?

A levéltár kiállításai a legtöbbször aktuális évfordulókhoz, kiemelt történelmi eseményekhez kapcsolódnak, vagy csak egyszerűen olyan témákat dolgoznak fel, amelyek rendkívül izgalmasnak kínálkoztak. Ezek korábban kis visszhangot keltettek, inkább a szakmai kört érdekelte. Viszont ez a harmadik kiállításunk, amellyel a szélesebb közönséget célozzuk meg: az első a 2014-es A hátország a Nagy Háborúban, a második a 2016-os Nyomot hagytak című tárlat volt. Ez utóbbi egyúttal fordulópontot is jelentett: szakítottunk a hagyományos kiállítási technikákkal és ennek eredményeképpen bő egy év alatt több mint 16 ezren nézték meg a tárlatot. Ez Magyarországon levéltári szempontból mindenképpen látogatói csúcs és igazolta azt, hogy érdemes ebbe az irányba mennünk. A Kik vagyunk? – Magyarországi nemzetiségek című kiállítás tehát a harmadik a sorban. A témaválasztás adta magát: a várban, a Bécsi kapu téren áll a Magyar Nemzeti Levéltár, és tucatjával nyitnak be hozzánk a külföldi turisták nap mint nap, mert kíváncsiak, mi ez a szép épület. Bejönnek és ha éppen van kiállításunk akkor többnyire meg is nézik. Éppen ezért olyan témát kerestünk, amely mind a külföldieket, mind a magyar állampolgárokat megérinti. A magyarságnak az ezeréves történetét állítottuk a központba, amely során folyamatosan idegen etnikumok érkeztek az országba.


Hogyan, milyen eszközökkel, tárgyakkal mutatja be a kiállítás a magyarság kapcsolatát más nemzetekkel?

A tárlatokon, múzeumokban általában háromdimenziós tárgyakat lát az ember, nálunk a levéltárban speciális a helyzet: kétdimenziós „tárgyak” vannak a gyűjteményünkben papír, irat formájában, amelynek csak elő- és hátoldala van. Egy középkori oklevél értelmezéséhez azonban paleográfiai ismeretek és nyelvismeret szükséges, ezért csak nagyon szűk kört érnek el önmagukban. Ezért gondoltuk azt, hogy interaktívvá tesszük a levéltári kiállítást is: amellett, hogy a dokumentum ott van a tárlóban hagyományos múzeumi technológiával kiállítva, kihasználjuk a modern informatika és multimédia lehetőségeit is. Négy projektorral és hat LCD-monitorral teljes falfelületeket használunk installációként, amelyeken 12 általunk leforgatott kisfilmet mutatunk be. Ezeken nemcsak a Magyarországon ma nyilvántartott 13 nemzetiség sorsát követhetjük végig, hanem Szent Istvántól kezdve a történelemben előrehaladva azt is, hogyan alakult az egyes etnikumok története onnantól, hogy megjelentek az országban. A látogatók továbbá megismerhetik a mára már teljesen asszimilálódott és a magyarságba felolvadt korábbi etnikumok, mint a kunok és a jászok történetét is. Az öt-hét perces filmekben sok térképet, korabeli dokumentumot használunk, és angol, illetve magyar nyelven mutatjuk be őket. Körülbelül 70 dokumentumot mutatunk be a tárlókban és körülbelül 200 dokumentumot a filmekben.


DSZZS230180711010
dr. Szabó Csaba főigazgató beszédet mond a kiállítás megnyitóján
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI


A tárlaton bemutatott dokumentumok és iratok közül melyek a kiemelkedő darabok?

Nagyon érdekesnek tartom azt a királyi oklevelet, amelyben III. András az elsők között említi 1293-ban az erdélyi káptalan 60 román háznépét. De rendkívül izgalmas az a kézzel, szénnel rajzolt grafika is, amely a zsidóknak a deportálását örökíti meg a nagyváradi gettóból. Vagy Mária Terézia rendelete a „cigány” népnév eltörléséről, életmódjuk szabályozásáról és összeírásukról 1761-ből.


Mennyire volt nehéz összeállítani a kiállítás anyagát, kiválogatni a bemutatandó dokumentumokat?

Az országos levéltár összesen 90-100 kilométernyi anyagot őriz. Ez azt jelenti, hogy egy papírlap 0,1-0,2 cm vastagságú és ha ezt mind kiterítenénk, akkor 100 km hosszan lehetne mellettük gyalogolni. Ebből a hatalmas anyagból válogattuk ki azokat a dokumentumokat, amelyek ehhez a tematikához érdekesek lehetnek. Persze, végül is egy szubjektív válogatás lett belőle, ugyanakkor azt szoktam mondani, hogy a történelem egy tudós számára mindenképpen objektív: az érzelmeket, ha generál is, ki kell zárnia. Mindenképpen arra törekedtünk, hogy a dokumentumok is objektivitást tükrözzenek, hogy ezt a tárgyszerűséget megőrizzük. Őszintén bemutatjuk azt – mint ahogy egy családban a testvérek között is van torzsalkodás –, hogy a nemzetiségekkel való kapcsolatunk nem volt felhőtlen: idegen etnikumok olykor erőszakkal jöttek be az országba, de volt időszak is, amikor mi hívtuk be az etnikumokat, máskor tanultunk, sokat gyarapodtunk az etnikumok által, megint máskor pedig sokat vesztettünk általuk az ország területéből, népességéből. Ezeket mind kendőzetlenül, a történelmi valóságnak megfelelően mutatjuk be a kiállításon.


DSZZS230180711005
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI


Mi a célja a tárlatnak? A múltat megismertetni vagy a jövőre nézve tanulságokat adni?

Nagyon régi mondás, hogy az okos ember tanul a múltjából. Azt szokták mondani, hogy a buta ember, aki nem képes tanulni a múltból, arra ítéltetett, hogy még egyszer elviselje annak hibáit. A történelem tanulságokkal jár, de ezt mindenkinek magának kell megtalálnia. Csak azt tudom mondani, hogy feltárjuk a múltban a nemzetiségek viszonyulását a többségi nemzethez; azt, amikor baráti volt a viszony és vállvetve együtt harcoltunk, de azt is, amikor éppen a nemzetiségiek ellen harcoltunk, hiszen vagy ők fordultak ellenünk, vagy az állam fordult el a nemzetiségektől. Ezt csakis tárgyszerűen lehet bemutatni, és mi erre törekedtünk a kiállítás során. A másik kérdés, amelyre a cím is utal, hogy kik vagyunk. Pontosabban, kik voltunk az elmúlt századokban, és kik vagyunk napjainkban. És nem utolsósorban, hogy kik lehetünk. Mi magyarok, és magyarországi lakhatással, sőt állampolgársággal, de más kultúrával, nyelvvel, vallással is rendelkező nemzetiségiek. A legfontosabb kérdés persze, hogy mire tanít bennünket a közös történelmünk.


Azt szeretnénk elérni, hogy minél többen lássák a kiállítást, használják a levéltárat. A 14 évesektől a 100 éves korosztályig várunk mindenkit, akit érdekel a nemzet múltja és a levéltár kincsei. Azt szoktam mondani, hogy a levéltár a nemzet emlékezete: amit mi megőrzünk, az vagy történeti szempontból, vagy jogbiztosító értékként fontos az állam és az állampolgárok számára. A nemzet emlékezete pedig tele van érdekesebbnél érdekesebb kincsekkel.


A Kik vagyunk? – Magyarországi nemzetiségek című kiállítás július 12-től látogatható a Magyar Nemzeti Levéltár épületében hétfőtől péntekig, 10-től 16 óráig. Ahogy a főigazgatótól megtudtuk, a tárlat várhatóan egy–másfél évig várja a hazai és a külföldi közönségét.



Révy Orsolya

Foto_LFKZ_OTK

2018.07.18

Zenei csemegével készül július 23-án a Liszt Ferenc Kamarazenekar az Óbudai Társaskör szabadtéri helyszínén. A Muzsika a kertben címmel megrendezett nyári programsorozatra az együttes mindig különleges darabokat állít össze: idén a korábbi válogatásaikra is rálicitálnak! Emellett a zenekar fellép a Művészetek Völgyében és a franciaországi Festival de Bergeracon is.

5b4dbadaee040_original_masolata1

2018.07.17

A fesztivál szóról – majdnem – mindenkinek a Sziget jut eszébe. Arról pedig a szabadság, a világ másik tájáról „idetévedt”, vidám turisták hada, no, meg a szívben is dübörgő zene. A Sziget Fesztivál többek között az imént leírtakkal várja azokat, akik nem bánják, ha poros lesz a cipőjük, de valami olyat is kínál, amelyet kevesen próbálnak ki egy fesztiválon. Pedig bizony a Szigeten mozi is van. Idén ne hagyjátok ki!

_D0A4791_Copypalya

2018.07.17

Idén is fellép Palya Bea énekes a Művészetek Völgyében! Hogy mit is jelent neki ez a fesztivál? „Zenét, táncot, gyerekeket, felnőtteket, kapcsolódást, a természetnek és a kultúrának ezt a nagyon különleges egységét, amely nekem mindig szívdobogtató” – árulta el korábban az énekesnő a Kultúra.hu-nak. Mikor és hol találkozhatunk vele? Mi volt az első élménye a Völgyről? Tudd meg cikkünkből!

Szerencsére nem kell újabb 11 évet várni a következő Fahrenheit buliig, ugyanis a banda nyár végén ismét koncertezik, ráadásul újra a fővárosban lépnek színpadra! A Fahrenheit augusztus 29-én a Barba Negra Trackben. A tagok újra hazacsábították Tobola Csabát, hogy üljön a dobok mögé, de nemcsak ez lesz a meglepetés!

Már június óta teltházas előadásokkal zajlik a Budapesti Nyári Fesztivál a Margitszigeten és a Városmajorban, a több mint száz programot kínáló programsorozat keretében júliusban mutatják be A Cirkuszhercegnő című operettet. Kálmán Imre operettjét a Szabad Tér Színház és a Miskolci Nemzeti Színház közös produkciójaként láthatja a közönség. A darabot két alkalommal, július 20-án és 21-én játsszák a szabadtéri színpadon, ősztől pedig a Miskolci Nemzeti Színházban is látható lesz.

Csaknem száz külföldi hallgató érkezik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) július 22-én kezdődő Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyetem elnevezésű programjára. A tanórákat heti 40 órában, 5-10 tagú csoportokban, öt nyelvi szinten szervezik. A diákoknak gasztronómiai, fonetikai és sportklubot is szerveznek. A nyári egyetem harmadik hete alatt rendezik meg a tanároknak szóló módszertani továbbképzést, amelyre határon innen és túlról egyaránt érkeznek részvevők.

Több mint százhatvanezren látták január eleje és június vége között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékmentő akciója, az Értéktár program keretében megvásárolt és az ország múzeumaiban elhelyezett festményeket, gyűjteményeket. Az egri Dobó István Vármúzeumban eddig több mint tízezer látogató kereste fel a Fegyvermustra című, június 22-én nyílt interaktív, állandó kiállítást.

A Filmalap kezdeményezésére a jelenlegi 25 százalékról 30 százalékra nőhet a filmszakmai közvetett támogatás, vagyis az elszámolható filmgyártási költségek utáni adókedvezmény mértéke. A javaslat célja, hogy a magyar filmipar megőrizze vezető pozícióját, tovább növelje versenyképességét az európai filmgyártásban. A megemelt állami támogatás a kisebb költségvetésű, magyar kultúrát, történelmet bemutató filmalkotások megvalósulását is elősegíti.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

mank-kiallitas

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma