Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.07.12

A budai Várban található Magyar Nemzeti Levéltár július 12-től a Kik vagyunk? – Magyarországi nemzetiségek című tárlattal várja a közönséget. A kiállítás a magyarság ezeréves történetén keresztül mutatja be kapcsolatunkat az idegen etnikumokkal, és azt, hogyan váltották egymást a békés és a háborús, a bajtársias és az ellenséges időszakok. INTERJÚ

slider_kik_vagyunk1


A Magyar Nemzeti Levéltár országos levéltárának a Bécsi kapu téri épületében július 12-től új kiállítás várja a közönséget: a Kik vagyunk? – Magyarországi nemzetiségek című tárlaton bepillanthatunk a magyarság ezeréves történetébe és a középkortól végig követhetjük a kapcsolatunkat más, az országba érkező nemzetiségekkel. A kiállítás azonban nem csupán tárlókba helyezett, több száz éves oklevelekkel, iratokkal és dokumentumokkal idézi meg a múltat: a levéltár 12 saját készítésű kisfilmen is megmutatja a Magyarországon élő etnikumok sorsát és kapcsolatát a magyarsággal.


A kiállításról a kurátor, egyben a levéltár főigazgatója, dr. Szabó Csaba mesélt a Kultúra.hu-nak.


DSZZS230180711001
A Kik vagyunk? – Magyarországi nemzetiségek című kiállítás megnyitója
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI


Hogyan jött létre a Kik vagyunk? – Magyarországi nemzetiségek című kiállítás?

A levéltár kiállításai a legtöbbször aktuális évfordulókhoz, kiemelt történelmi eseményekhez kapcsolódnak, vagy csak egyszerűen olyan témákat dolgoznak fel, amelyek rendkívül izgalmasnak kínálkoztak. Ezek korábban kis visszhangot keltettek, inkább a szakmai kört érdekelte. Viszont ez a harmadik kiállításunk, amellyel a szélesebb közönséget célozzuk meg: az első a 2014-es A hátország a Nagy Háborúban, a második a 2016-os Nyomot hagytak című tárlat volt. Ez utóbbi egyúttal fordulópontot is jelentett: szakítottunk a hagyományos kiállítási technikákkal és ennek eredményeképpen bő egy év alatt több mint 16 ezren nézték meg a tárlatot. Ez Magyarországon levéltári szempontból mindenképpen látogatói csúcs és igazolta azt, hogy érdemes ebbe az irányba mennünk. A Kik vagyunk? – Magyarországi nemzetiségek című kiállítás tehát a harmadik a sorban. A témaválasztás adta magát: a várban, a Bécsi kapu téren áll a Magyar Nemzeti Levéltár, és tucatjával nyitnak be hozzánk a külföldi turisták nap mint nap, mert kíváncsiak, mi ez a szép épület. Bejönnek és ha éppen van kiállításunk akkor többnyire meg is nézik. Éppen ezért olyan témát kerestünk, amely mind a külföldieket, mind a magyar állampolgárokat megérinti. A magyarságnak az ezeréves történetét állítottuk a központba, amely során folyamatosan idegen etnikumok érkeztek az országba.


Hogyan, milyen eszközökkel, tárgyakkal mutatja be a kiállítás a magyarság kapcsolatát más nemzetekkel?

A tárlatokon, múzeumokban általában háromdimenziós tárgyakat lát az ember, nálunk a levéltárban speciális a helyzet: kétdimenziós „tárgyak” vannak a gyűjteményünkben papír, irat formájában, amelynek csak elő- és hátoldala van. Egy középkori oklevél értelmezéséhez azonban paleográfiai ismeretek és nyelvismeret szükséges, ezért csak nagyon szűk kört érnek el önmagukban. Ezért gondoltuk azt, hogy interaktívvá tesszük a levéltári kiállítást is: amellett, hogy a dokumentum ott van a tárlóban hagyományos múzeumi technológiával kiállítva, kihasználjuk a modern informatika és multimédia lehetőségeit is. Négy projektorral és hat LCD-monitorral teljes falfelületeket használunk installációként, amelyeken 12 általunk leforgatott kisfilmet mutatunk be. Ezeken nemcsak a Magyarországon ma nyilvántartott 13 nemzetiség sorsát követhetjük végig, hanem Szent Istvántól kezdve a történelemben előrehaladva azt is, hogyan alakult az egyes etnikumok története onnantól, hogy megjelentek az országban. A látogatók továbbá megismerhetik a mára már teljesen asszimilálódott és a magyarságba felolvadt korábbi etnikumok, mint a kunok és a jászok történetét is. Az öt-hét perces filmekben sok térképet, korabeli dokumentumot használunk, és angol, illetve magyar nyelven mutatjuk be őket. Körülbelül 70 dokumentumot mutatunk be a tárlókban és körülbelül 200 dokumentumot a filmekben.


DSZZS230180711010
dr. Szabó Csaba főigazgató beszédet mond a kiállítás megnyitóján
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI


A tárlaton bemutatott dokumentumok és iratok közül melyek a kiemelkedő darabok?

Nagyon érdekesnek tartom azt a királyi oklevelet, amelyben III. András az elsők között említi 1293-ban az erdélyi káptalan 60 román háznépét. De rendkívül izgalmas az a kézzel, szénnel rajzolt grafika is, amely a zsidóknak a deportálását örökíti meg a nagyváradi gettóból. Vagy Mária Terézia rendelete a „cigány” népnév eltörléséről, életmódjuk szabályozásáról és összeírásukról 1761-ből.


Mennyire volt nehéz összeállítani a kiállítás anyagát, kiválogatni a bemutatandó dokumentumokat?

Az országos levéltár összesen 90-100 kilométernyi anyagot őriz. Ez azt jelenti, hogy egy papírlap 0,1-0,2 cm vastagságú és ha ezt mind kiterítenénk, akkor 100 km hosszan lehetne mellettük gyalogolni. Ebből a hatalmas anyagból válogattuk ki azokat a dokumentumokat, amelyek ehhez a tematikához érdekesek lehetnek. Persze, végül is egy szubjektív válogatás lett belőle, ugyanakkor azt szoktam mondani, hogy a történelem egy tudós számára mindenképpen objektív: az érzelmeket, ha generál is, ki kell zárnia. Mindenképpen arra törekedtünk, hogy a dokumentumok is objektivitást tükrözzenek, hogy ezt a tárgyszerűséget megőrizzük. Őszintén bemutatjuk azt – mint ahogy egy családban a testvérek között is van torzsalkodás –, hogy a nemzetiségekkel való kapcsolatunk nem volt felhőtlen: idegen etnikumok olykor erőszakkal jöttek be az országba, de volt időszak is, amikor mi hívtuk be az etnikumokat, máskor tanultunk, sokat gyarapodtunk az etnikumok által, megint máskor pedig sokat vesztettünk általuk az ország területéből, népességéből. Ezeket mind kendőzetlenül, a történelmi valóságnak megfelelően mutatjuk be a kiállításon.


DSZZS230180711005
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI


Mi a célja a tárlatnak? A múltat megismertetni vagy a jövőre nézve tanulságokat adni?

Nagyon régi mondás, hogy az okos ember tanul a múltjából. Azt szokták mondani, hogy a buta ember, aki nem képes tanulni a múltból, arra ítéltetett, hogy még egyszer elviselje annak hibáit. A történelem tanulságokkal jár, de ezt mindenkinek magának kell megtalálnia. Csak azt tudom mondani, hogy feltárjuk a múltban a nemzetiségek viszonyulását a többségi nemzethez; azt, amikor baráti volt a viszony és vállvetve együtt harcoltunk, de azt is, amikor éppen a nemzetiségiek ellen harcoltunk, hiszen vagy ők fordultak ellenünk, vagy az állam fordult el a nemzetiségektől. Ezt csakis tárgyszerűen lehet bemutatni, és mi erre törekedtünk a kiállítás során. A másik kérdés, amelyre a cím is utal, hogy kik vagyunk. Pontosabban, kik voltunk az elmúlt századokban, és kik vagyunk napjainkban. És nem utolsósorban, hogy kik lehetünk. Mi magyarok, és magyarországi lakhatással, sőt állampolgársággal, de más kultúrával, nyelvvel, vallással is rendelkező nemzetiségiek. A legfontosabb kérdés persze, hogy mire tanít bennünket a közös történelmünk.


Azt szeretnénk elérni, hogy minél többen lássák a kiállítást, használják a levéltárat. A 14 évesektől a 100 éves korosztályig várunk mindenkit, akit érdekel a nemzet múltja és a levéltár kincsei. Azt szoktam mondani, hogy a levéltár a nemzet emlékezete: amit mi megőrzünk, az vagy történeti szempontból, vagy jogbiztosító értékként fontos az állam és az állampolgárok számára. A nemzet emlékezete pedig tele van érdekesebbnél érdekesebb kincsekkel.


A Kik vagyunk? – Magyarországi nemzetiségek című kiállítás július 12-től látogatható a Magyar Nemzeti Levéltár épületében hétfőtől péntekig, 10-től 16 óráig. Ahogy a főigazgatótól megtudtuk, a tárlat várhatóan egy–másfél évig várja a hazai és a külföldi közönségét.



Révy Orsolya

01_szebeni

2019.06.16

Szebeni András számtalan elismerést begyűjtött az elmúlt 50 évben: otthonában sorakozik Balogh Rudolf-díj, Magyar Újságírók Országos Szövetségének Aranytoll-díja, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze elismerés is. Ezek mellé nemrég megkapta a Capa Központ által 2018-ban alapított Fotóriporteri Életműdíjat is. Az ő képeiből mutatunk be néhányat.

Woyczeck_Nemzeti

2019.06.15

A Nemzeti Színház Woyzeck című darabja lett a legjobb előadás a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT), amelynek díjait szombaton adták át a pécsi Kodály Központban. A legjobb rendezésért járó díjat Sebestyén Aba, a budapesti Radnóti Színház 10 című darabjának rendezője, legjobb női főszereplő díját Szirtes Ági, a legjobb férfi főszereplőjét Horváth Lajos Ottó és Trill Zsolt kapta. A szakmai zsűri összesen tizennégy díjat ítélt oda.

open-book-1428428_1280

2019.06.15

A kilencvenedik Ünnepi Könyvhét idén sem múlja alul a minden évben megszokott magas színvonalat, a gyerekkönyvektől a szépirodalmi műveken át a könnyed nyári olvasmányokig bárki megtalálja a neki megfelelőt. Nézzük, milyen hat szépirodalmi könyvet ajánlunk az idén is gazdag termésből.

A 69 éves spanyol rendező az 1980-as években kezdte pályafutását. Legismertebb filmjei között szerepel az Asszonyok az idegösszeomlás szélén, a Mindent anyámról és a Volver. Legutóbbi, Fájdalom és dicsőség című filmjét a cannes-i filmfesztiválon mutatták be. A produkció főszerepét alakító Antonio Banderas a legjobb színész díját kapta. A velencei filmfesztivált augusztus 28. és szeptember 7. között rendezik meg.

A mexikói kormány azzal vádolja a Carolina Herrera divatházat, hogy Resort 2020 nevű kollekciójában mexikói kulturális motívumokat használt fel. A mexikói kormány új tervében szerepel, hogy az őslakos közösségek megkapják a jogot arra, hogy kultúrájuk elemeiről maguk rendelkezzenek, hogy megakadályozzák „hagyományos művészetük plagizálását". A Carolina Herrera szóvivője szerint a divatház elismeri, hogy a kollekciót „a kultúra gazdag színei és művészi technikái" inspirálták.

A régóta kihalt trilobitára a Kenguru-szigeten találtak rá, csupán 30 kilométerre Ausztrália partjától. A trilobiták vagy háromkaréjú ősrákok mintegy 270 millió éve haltak ki. Az újonnan felfedezett faj a Redlichia rex nevet kapta. Harminc centiméteresre is megnőtt, ezzel ez a kabriumi robbanás legnagyobb trilobitafaja, melyet Ausztráliában találtak. A Redlichia rex példányait a Dél-Ausztrália Múzeumban mutatják majd be.

Palatinus 1919-ben átadtásakor 5000 négyzetméternyi egybefüggő vízfelületével Európa legnagyobb szabadtéri medencéjének számított. A fürdőnbek volt gyógyvizes és hullámmedencéje, az utóbbit mind a mai napig ugyanaz a szerkezet üzemelteti. A margitszigeti strand nagyon népszerű volt, egy-egy nyári napon több mint tízezer ember váltott jegyet, ezért volt szükség arra, hogy az 1930-as években bővítsék. A Palatinus népszerű a külföldi turisták körében is: napjainkban a nyári időszakban akár a 40 százalékot is elérheti az arányuk a látogatók között.

Leonard Cohen több mint 50 szerelmeslevele, amelyet a So Long, Marianne című szám múzsájának címzett, 876 ezer dollárért, azaz 250 millió forintért kelt el június 13-án a Christie's árverésén. Az 1960-as évekből származó levelekből megismerhető a művész és Marianne Ihlen szerelmének krónikája. Ebben az időszakban vált Cohen nehezen élő költőből sikeres és híres dalszerző-zenésszé. A levelezést a Christie's előzetes becsléseinek ötszöröséért vásárolták meg.

15. alkalommal rendezi meg a Győri Balett a magyar hivatásos táncegyüttesek legnagyobb országos seregszemléjét: a Magyar Táncfesztivált, melyen a néptánctól a kortárs táncokon át a klasszikus balettig szinte valamennyi műfajban kínálnak előadásokat hazai és nemzetközi társulatok közreműködésével.

Magyar_Nemzeti_Balett_A_tokeletesseg_szedito_ereje

Több hónapon át tartó előadás- és beszélgetéssorozattal idézi meg Budapesten a száz éve elhunyt Csontváry Kosztka Tivadar művészetét a Csontváry Emlékműterem és Műhely Kulturális Egyesület. A június 19-én kezdődő sorozaton neves szakemberek tematikus előadásai vezetik végig az érdeklődőket a festő életútján, szakmai és személyes megközelítésből egyaránt.

A Zagar, a Mörk, a Kistehén, Csemer Boggie és a 30Y ad koncertet a Hey, June! idei sorozatában. A Müpa 2010-ban indult nyárindító könnyűzenei fesztiválja idén június 17-től 25-ig tart.

Személyes történeteikkel idézik fel az 1980-as, 1990-es éveket a Szabadságkoncert művészei, akik a rendszerváltoztatás 30. évfordulója alkalmából lépnek színpadra június 16-án, a Hősök terére szervezett nagyszabású előadáson.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma