782x90_kerilynnwilson_banner_ok

2017.05.12

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a mese. De vajon mi a mese? Egy történet, melyet elmesélnek? Netán gyerekeknek szóló tanulságos monda? Milyen szerepet tölt be a népmese a magyar kultúrában, és hogyan lehet megőrizni ezt az ezeréves hagyományt? Utánajártunk!

A legtöbb népmese ugyanazzal a formulával kezdődik: „Egyszer volt, hol nem volt…”. Solymossy Sándor néprajzkutató szerint ez a szólam adja tudtára a hallgatónak az elmondandó mese jellegét, műfaját, és ez adja meg a mesemondó beszédének ritmusát is. Érdekesség, hogy ez a mindenki számára ismert mondatkezdés Magyarországon belül is eltérő formákban maradt fent. A nyelvterületnek a Tiszától nyugatra fekvő részében „Hol volt, hol nem volt” formával, attól keletre „Egyszer volt, hol nem volt ...”, a Székelyföldön, főként Csíkban legtöbbször a „Volt, hol nem volt ...” formával találkozunk.


portponthu
Fotó: port.hu


A XIX–XX. században a kultúra hasadozásai és átrétegződése folyamán a népmese szerepe megváltozott: a paraszti-mezővárosi felnőtt közösségek hagyományos kommunikációs rendszerének egyik eleméből fokozatosan a gyermekek kizárólagos műfajává vált.


A népmesék jelentősége a kultúrában sokakat foglalkoztatott. Benedek Elek, a magyar népmesekutatás egyik legkiemelkedőbb alakjának Magyar népmesék című könyvén például ez olvasható: „Talán kevesen tudják, hogy a magyar népköltészet a világ leggazdagabb mesekincsével rendelkezik”. De hasonlóan nyilatkozott Leszkoven László mesekutató is: „Meggyőződésem, hogy a magyar népmese egyedülálló a világon. Olyan kincs birtokában vagyunk, amelynek értékét még annak ellenére sem látjuk igazán, hogy nap, mint nap a kezünk ügyében van.”


mesemuzeum
Fotó: Mesemúzeum


Valóban, a magyar népmesék számát a szakértők több mint tízezerre becsülik. Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója szerint ez a gazdagság azért van jelen a hazai népmesekincsben, mert a magyar nép nem egy írott gyűjteményt mond el újra és újra, hanem élőszavas mesemondással adja tovább a hagyományokat generációról generációra.


„Ez úgy nézett ki annak idején, hogy odaült az apa vagy az anya a gyerek ágyához és azt mondta: mondd, édes gyermekem, miről meséljek ma neked! És a gyerek azt mondta, hogy legyen benne királykisasszony, ló, boszorkány és még valami. A fiamnak például a Trabant volt a kedvence, ezért mindig bele kellett szőnöm a Trabantot az esti mesébe. Szerintem ez a gyerekeimre kifejezetten jó hatással volt, mert a gyerek és a szülő közötti kapcsolatot bizalmassá tette” – emlékezett vissza Kelemen László.


Az élőszavas mesemondás előnyei közé sorolható, hogy a történet a hallgatóságra szabható, hiszen nálunk senki nem ismeri jobban a gyerekeinket, tudjuk, mitől félnek, mit szeretnek, mi az, amit elbír a lelkiviláguk és mi az, amit nem. Ennek ellenére sokan tartanak attól, hogy előadói képességek hiányában a hallgatóság számára a mesemondás nem lesz élvezetes. Szakértők szerint azonban aggodalomra semmi ok, hiszen ez a tulajdonság fejleszthető. A Hagyományok Háza időről időre közösségi mesemondás-foglalkozásokat indít, ahol az érdeklődők megtanulhatják a történetmondás csínját-bínját.


gyermekirodalomponthu
Fotó: gyermekirodalom.hu


Bár a népmese eredetileg az élőbeszéd művészete volt, mégis sokakat érdekelt a történetek gyűjtése. Benedek Elek több száz mesét gyűjtött össze és írt át nagy sikerrel. Eladott példányszám tekintetében két ízben még a pályája delelőjén álló Jókait is megelőzte saját korában. Ahogy Lengyel Dénes fogalmazott: „Meséinek sokasága olyan tengerre emlékeztet, amelynek eddig még csak partvidékét kutatták fel.”


Noha a legtöbbeknek a népmesékről először Elek apó ugrik be, szerte a Kárpát-medencében a mai napig sokan űzik a mesélés hagyományát. „Még ma is vannak híres mesemondók, és a mesék ebben az esetben nemcsak a gyerekmeséket jelentik, hanem a felnőttek közötti mesélést is. Hiszen amíg nem volt modern média, addig az emberek összeültek a téli tétlen estéken és meséltek egymásnak. A székelyföldi Gyergyóditróban én is sokszor hallgattam meséket. Nagyanyám gyakran elvitt a tollfosztó kalákába, emlékszem, éppen akkor vezették be a villanyt a faluba, és miközben szorgosan dolgoztak a kezek, beszélgettek az emberek. A modern kor ennek a típusú mesemondásnak véget vetett. Ma már nem hogy nem mesélünk, de odatesszük a gyerekeket hang-, zaj- és képkeltő eszközök elé. „Kész” konzerveket tálalunk eléjük ahelyett, hogy élő étekkel táplálnánk őket.


csakvari
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár társaságában
Fotó: Csákvári Zsigmond


Pedig a gyerekeknek óriási szükségük van a „kulturális étekre”. A pszichológusok szerint a mesélés mint jelenség segíti, stabilizálja a kötődés kialakulását a szülő és a gyermek között. A mesélés segíti a gyermek nyelvfejlődését, a szókincs bővülését, fejlesztő hatással van a koncentrációképességre, fejleszti a képzeletet. Megfigyelhető, hogy idővel egyre jobban tudnak koncentrálni a hallottakra, könnyebben felveszik a történet fonalát, érdeklődőbbé válnak. A mesében tapasztalt jó és rossz, a jó győzelme, az érzelmek megjelenése, a rossz érzések leküzdése segít a gyermeknek megérteni a valóságot is, és az érzelmek mesén keresztül történő megélése az érzelmi intelligencia fejlődését segíti.


Ennek szellemében NépmesePontok létrehozására írt ki pályázatot a kormány csaknem 1,2 milliárd forint értékben. A projekt célja, hogy a kulturális intézmények minden megyében gondolkodjanak el azon, miként tud hozzájárulni a népmese a gyerekek személyiségének, képzelőerejének fejlődéséhez. A projektben a szakmai segítséget a Hagyományok Háza nyújtja majd a kivitelezőknek.


csakvari2
Fotó: Csákvári Zsigmond


A Hagyományok Háza 2001-ben azzal a céllal alakult, hogy a népművészet országos központja legyen, olyan szolgáltató intézmény, amely a néphagyományt a maga komplexitásában mutatja be. Célja a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt kommunikációs rendszereinek (népzene, néptánc, népköltészet) és népi kézműves hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele minden érdeklődő számára.


„A rendszerváltás után kinyílt a világ, és Európa keleti felébe gyorsan megérkezett a fogyasztói társdalom összes kommersz vonulata. Azért kezdtem lobbizni, hogy létrejöjjön egy olyan intézményszerű képződmény, amelyben állami költségvetési forrásokból, szervezetten meg tudjuk oldani a magyar nép kultúrájának továbbélését. Számomra a kultúrahordozó réteg a táncház- és a kézműves mozgalom lett, hiszen azokban olyan, jórészt városi fiatalok jelennek meg, akik tudatos hagyományőrzésre adták a fejüket. Azt is mondhatnánk, hogy korábban volt egy vadvirágos rét, és mi létrehoztunk egy virágos kertet a ház előtt és megpróbálunk begyűjteni minél több vadvirágot, hogy tovább tudjon élni művelt keretek között” – mesélte a kezdetekről Kelemen László, a Hagyományok Házának megálmodója.


A küldetés világos: a magyar hagyományokat határon innen és túl, az egész Kárpát-medencében gondozni kell. Ez a misszió azonban egyben felelősség is, hiszen ha nem adjuk tovább jelenlegi tudásunkat a felnövekvő generációnak, őseink gondolatai, eszméi, szokásai eltűnnek, és mi sem leszünk mások, csak egy nép a sok közül. Ha csak annyit teszünk, hogy olykor levesszük Elek apó könyvét a polcról, leporoljuk és felolvasunk belőle a gyerekeknek, akkor már tettünk valamit hagyományaink megőrzéséért.


wikipedia
Fotó: Wikipédia


Jámbor-Miniska Zsejke

CC_banner

1493900762131

2017.12.12

Itália, 16. század. Sokat lehetne mesélni a korról, a reneszánszból a manierizmusba majd a barokkba hajló művészetről, a városállamok viszályairól, azokat uraló gazdag családokról. A Raffaello – A festőfejedelem című 3D-film ebben a korban helyezi el a festőóriást, akinek életét és munkásságát végre közelebbről is megismerhetjük. A Művészet templomai című ismeretterjesztő sorozat legújabb része december 14-én látható először az Uránia Filmszínházban.

D__YT20171212005

2017.12.12

A Szapáry-/Szápáry-család hagyatékából származó, felbecsülhetetlen eszmei értékű anyag került a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) gyűjteményébe az Egyesült Államokban élő Paul és Gladys Szápáry adományaként. Varga Benedek, az MNM főigazgatója sok szempontból is szimbolikus aktusnak nevezte az adományozást az anyag december 12-ei sajtóbemutatóján.

orchestra-2098877_960_720

2017.12.12

„A legjobb dirigálási mód: füllel dirigálni. Jó fül kell, és a többi megy magától” – így határozta meg a karmesteri hivatást Richard Strauss, és ma is akadnak követői. A Filharmónia Magyarország szervezésében a december 15-ig tartó Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny során 186 országból jelentkező dirigensekből a döntőbe öt karmester kerülhetett.

Nyolc év után ismét Magyarországon ad koncertet Billy Idol. A nyolcvanas-kilencvenes évek népszerű rockénekese 2018. július 2-án a Budapest Parkban lép fel. A most 62 éves Billy Idol legutóbb 2010-ben a soproni VOLT Fesztiválon játszott Magyarországon, önálló koncerten utoljára 2006-ban járt Budapesten, a Petőfi Csarnokban. Legutóbbi, 2014-ben megjelent albuma a Kings & Queens of the Underground címet viseli.

Az Európai Fesztiválszövetség (Europe for Festivals, Festivals for Europe) a minősített rendezvények közé választotta a Szegedi Szabadtéri Játékokat és a Thealter fesztivált. Az elismeréseket december 11-én adták át a csongrádi megyeszékhelyen. Európában idén 715 fesztivál kapta meg a minősítő oklevelet: a harminc magyar rendezvény között két olyan szegedi művészeti fesztivál van, amely meghatározó az ország kulturális élete szempontjából.

Karácsonyi koncertet ad Pál Dénes december 17-én a budai MOM Kulturális Központban, ahol az énekes egy vonósnégyessel együtt lép fel. „A jövő év első negyedévében megjelenik az új stúdióalbumom, amelyen eddig kiadatlan dalaim és új felvételek egyaránt szerepelni fognak. Egyfajta összegzés lesz ez a lemez, egy időszak lenyomata” – mondta Pál Dénes. A koncerten karácsonyi dalok is elhangzanak, és lesz meglepetésvendég is.

Európai turnéja keretében 2018 nyarán Magyarországon is fellép Lenny Kravitz. Az 53 éves, négyszeres Grammy-díjas amerikai funk-rock zenész-énekes június 3-án a Papp László Budapest Sportarénában ad koncertet. A turné mellet Lenny Kravitz új, tizenegyedik stúdióalbumának megjelenését is bejelentette: a friss anyag 2018 tavaszán várható.

A 135 éve született Kodály Zoltánra emlékeznek koncertekkel és a Klassz a pARTon! eseménysorozat programjaival december 16-án és 17-én a Müpában. Többek között fellép Szirtes Edina Mókus Kodály-átiratokkal, Kocsis Krisztián, Zsoldos Bálint, Oláh Vilmos és Devich Gergely kamarakoncertjén pedig Bartók, Beethoven, Brahms és Kodály művei szólalnak meg.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

KOR-HU_kartya

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

Az Opus Jazz Clubban december 1-jén és 2-án a FinnAgora és a Budapest Music Center (BMC) szervezésében először találkozhat a magyar közönség Finnország két legizgalmasabb feltörekvő zenekarával. A New Jazz from Finland projekt két koncert erejéig elhozza a Gourmet és a Jukka Eskola Soul Trio zenekarokat.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma