2017. május 25.
Célzó

_D0A1104_Copy

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

2017.05.12

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a mese. De vajon mi a mese? Egy történet, melyet elmesélnek? Netán gyerekeknek szóló tanulságos monda? Milyen szerepet tölt be a népmese a magyar kultúrában, és hogyan lehet megőrizni ezt az ezeréves hagyományt? Utánajártunk!

A legtöbb népmese ugyanazzal a formulával kezdődik: „Egyszer volt, hol nem volt…”. Solymossy Sándor néprajzkutató szerint ez a szólam adja tudtára a hallgatónak az elmondandó mese jellegét, műfaját, és ez adja meg a mesemondó beszédének ritmusát is. Érdekesség, hogy ez a mindenki számára ismert mondatkezdés Magyarországon belül is eltérő formákban maradt fent. A nyelvterületnek a Tiszától nyugatra fekvő részében „Hol volt, hol nem volt” formával, attól keletre „Egyszer volt, hol nem volt ...”, a Székelyföldön, főként Csíkban legtöbbször a „Volt, hol nem volt ...” formával találkozunk.


portponthu
Fotó: port.hu


A XIX–XX. században a kultúra hasadozásai és átrétegződése folyamán a népmese szerepe megváltozott: a paraszti-mezővárosi felnőtt közösségek hagyományos kommunikációs rendszerének egyik eleméből fokozatosan a gyermekek kizárólagos műfajává vált.


A népmesék jelentősége a kultúrában sokakat foglalkoztatott. Benedek Elek, a magyar népmesekutatás egyik legkiemelkedőbb alakjának Magyar népmesék című könyvén például ez olvasható: „Talán kevesen tudják, hogy a magyar népköltészet a világ leggazdagabb mesekincsével rendelkezik”. De hasonlóan nyilatkozott Leszkoven László mesekutató is: „Meggyőződésem, hogy a magyar népmese egyedülálló a világon. Olyan kincs birtokában vagyunk, amelynek értékét még annak ellenére sem látjuk igazán, hogy nap, mint nap a kezünk ügyében van.”


mesemuzeum
Fotó: Mesemúzeum


Valóban, a magyar népmesék számát a szakértők több mint tízezerre becsülik. Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója szerint ez a gazdagság azért van jelen a hazai népmesekincsben, mert a magyar nép nem egy írott gyűjteményt mond el újra és újra, hanem élőszavas mesemondással adja tovább a hagyományokat generációról generációra.


„Ez úgy nézett ki annak idején, hogy odaült az apa vagy az anya a gyerek ágyához és azt mondta: mondd, édes gyermekem, miről meséljek ma neked! És a gyerek azt mondta, hogy legyen benne királykisasszony, ló, boszorkány és még valami. A fiamnak például a Trabant volt a kedvence, ezért mindig bele kellett szőnöm a Trabantot az esti mesébe. Szerintem ez a gyerekeimre kifejezetten jó hatással volt, mert a gyerek és a szülő közötti kapcsolatot bizalmassá tette” – emlékezett vissza Kelemen László.


Az élőszavas mesemondás előnyei közé sorolható, hogy a történet a hallgatóságra szabható, hiszen nálunk senki nem ismeri jobban a gyerekeinket, tudjuk, mitől félnek, mit szeretnek, mi az, amit elbír a lelkiviláguk és mi az, amit nem. Ennek ellenére sokan tartanak attól, hogy előadói képességek hiányában a hallgatóság számára a mesemondás nem lesz élvezetes. Szakértők szerint azonban aggodalomra semmi ok, hiszen ez a tulajdonság fejleszthető. A Hagyományok Háza időről időre közösségi mesemondás-foglalkozásokat indít, ahol az érdeklődők megtanulhatják a történetmondás csínját-bínját.


gyermekirodalomponthu
Fotó: gyermekirodalom.hu


Bár a népmese eredetileg az élőbeszéd művészete volt, mégis sokakat érdekelt a történetek gyűjtése. Benedek Elek több száz mesét gyűjtött össze és írt át nagy sikerrel. Eladott példányszám tekintetében két ízben még a pályája delelőjén álló Jókait is megelőzte saját korában. Ahogy Lengyel Dénes fogalmazott: „Meséinek sokasága olyan tengerre emlékeztet, amelynek eddig még csak partvidékét kutatták fel.”


Noha a legtöbbeknek a népmesékről először Elek apó ugrik be, szerte a Kárpát-medencében a mai napig sokan űzik a mesélés hagyományát. „Még ma is vannak híres mesemondók, és a mesék ebben az esetben nemcsak a gyerekmeséket jelentik, hanem a felnőttek közötti mesélést is. Hiszen amíg nem volt modern média, addig az emberek összeültek a téli tétlen estéken és meséltek egymásnak. A székelyföldi Gyergyóditróban én is sokszor hallgattam meséket. Nagyanyám gyakran elvitt a tollfosztó kalákába, emlékszem, éppen akkor vezették be a villanyt a faluba, és miközben szorgosan dolgoztak a kezek, beszélgettek az emberek. A modern kor ennek a típusú mesemondásnak véget vetett. Ma már nem hogy nem mesélünk, de odatesszük a gyerekeket hang-, zaj- és képkeltő eszközök elé. „Kész” konzerveket tálalunk eléjük ahelyett, hogy élő étekkel táplálnánk őket.


csakvari
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár társaságában
Fotó: Csákvári Zsigmond


Pedig a gyerekeknek óriási szükségük van a „kulturális étekre”. A pszichológusok szerint a mesélés mint jelenség segíti, stabilizálja a kötődés kialakulását a szülő és a gyermek között. A mesélés segíti a gyermek nyelvfejlődését, a szókincs bővülését, fejlesztő hatással van a koncentrációképességre, fejleszti a képzeletet. Megfigyelhető, hogy idővel egyre jobban tudnak koncentrálni a hallottakra, könnyebben felveszik a történet fonalát, érdeklődőbbé válnak. A mesében tapasztalt jó és rossz, a jó győzelme, az érzelmek megjelenése, a rossz érzések leküzdése segít a gyermeknek megérteni a valóságot is, és az érzelmek mesén keresztül történő megélése az érzelmi intelligencia fejlődését segíti.


Ennek szellemében NépmesePontok létrehozására írt ki pályázatot a kormány csaknem 1,2 milliárd forint értékben. A projekt célja, hogy a kulturális intézmények minden megyében gondolkodjanak el azon, miként tud hozzájárulni a népmese a gyerekek személyiségének, képzelőerejének fejlődéséhez. A projektben a szakmai segítséget a Hagyományok Háza nyújtja majd a kivitelezőknek.


csakvari2
Fotó: Csákvári Zsigmond


A Hagyományok Háza 2001-ben azzal a céllal alakult, hogy a népművészet országos központja legyen, olyan szolgáltató intézmény, amely a néphagyományt a maga komplexitásában mutatja be. Célja a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt kommunikációs rendszereinek (népzene, néptánc, népköltészet) és népi kézműves hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele minden érdeklődő számára.


„A rendszerváltás után kinyílt a világ, és Európa keleti felébe gyorsan megérkezett a fogyasztói társdalom összes kommersz vonulata. Azért kezdtem lobbizni, hogy létrejöjjön egy olyan intézményszerű képződmény, amelyben állami költségvetési forrásokból, szervezetten meg tudjuk oldani a magyar nép kultúrájának továbbélését. Számomra a kultúrahordozó réteg a táncház- és a kézműves mozgalom lett, hiszen azokban olyan, jórészt városi fiatalok jelennek meg, akik tudatos hagyományőrzésre adták a fejüket. Azt is mondhatnánk, hogy korábban volt egy vadvirágos rét, és mi létrehoztunk egy virágos kertet a ház előtt és megpróbálunk begyűjteni minél több vadvirágot, hogy tovább tudjon élni művelt keretek között” – mesélte a kezdetekről Kelemen László, a Hagyományok Házának megálmodója.


A küldetés világos: a magyar hagyományokat határon innen és túl, az egész Kárpát-medencében gondozni kell. Ez a misszió azonban egyben felelősség is, hiszen ha nem adjuk tovább jelenlegi tudásunkat a felnövekvő generációnak, őseink gondolatai, eszméi, szokásai eltűnnek, és mi sem leszünk mások, csak egy nép a sok közül. Ha csak annyit teszünk, hogy olykor levesszük Elek apó könyvét a polcról, leporoljuk és felolvasunk belőle a gyerekeknek, akkor már tettünk valamit hagyományaink megőrzéséért.


wikipedia
Fotó: Wikipédia


Jámbor-Miniska Zsejke

szentpeteri_aron_600x428

2017.05.24

Szentpéteri Áron Láthatatlanul című rendezését meghívta a 70. cannes-i filmfesztivál a Cinéfondation programjába, mely a filmes egyetemek legjobbjait vonultatja fel. A 32 perces vizsgafilmet május 24-én mutatják be a fesztivál közönségének. A Kultúra.hu Szentpéteri Áronnal, a film alkotójával beszélgetett a történetről, a forgatásról, valamint arról, milyen Cannes-ban lenni.

20170512_Kepenyes_Pal_kiallitas_megnyito-8

2017.05.24

Mennyire mélyen él az emberben az alkotás vágya, ösztöne, ha még a börtönben, csontsoványan, lelkileg és fizikailag megtörve is szobrot készít a kenyérből? Majd megeszi, mert az éhség győz. De csak pillanatnyilag. A szobrász és ötvös ugyanis megmutatta, hogy a legmélyebb pontról is fel lehet emelkedni. Kepenyes Pál világhírű művésszé vált, akit gyakran emlegetnek a szobrászat Picassójaként. Most találkozhatunk műveivel.

default-facebook-share

2017.05.24

A fából faragott királyfi című táncmű százéves évfordulója alkalmából három egyfelvonásost mutat be május 28-án a Magyar Nemzeti Balett az Operaházban. A centenáriumi alkotást Frenák Pál a kortárs tánc nyelvére ültette át, a Táncszvitből Juhász Zsolt készített a balett és a néptánc elemeit ötvöző interpretációt, és felújításban lesz látható Seregi László A csodálatos mandarin világot bejárt, nagy sikerű koreográfiája.

Gozsdu Talent címmel utcazene fesztivált rendez a népszerű fővárosi szórakozóhely, a Gozsdu Udvar. A projekt keretében rock-, elektronikus, hiphop, klasszikus, etno és kísérleti zenei műfajból is várják a jelentkezőket. Az Utca! Zenélj! szlogennel futó ingyenes fesztivált május 30. és június 20. között keddenként és csütörtökönként rendezik meg.

Szinyei Merse Pál és Gulácsy Lajos egy-egy remekműve mellett Berény Róbert, Tihanyi Lajos és Kádár Béla több alkotására is licitálhatnak az érdeklődők a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén, amelyet május 26-án este tartanak a budapesti Hotel Marriottban. A csaknem 230 tételt felvonultató aukciós anyagban a legmagasabb a kikiáltási ára Gulácsy Lajos Cogito ergo sum (A falu bolondja) című jelmezes önarcképének van. A mű kikiáltási ára 44 millió forint.

Konferenciával, néptánc bemutatóval, hangversennyel és kiállítással emlékezik a 125 évvel ezelőtt született Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerzőre, népzenekutatóra és zenetanárra a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti Tagozata május 24-én Budapesten, a Pesti Vigadóban. Az alkalomra a Pesti Vigadó negyedik emeleti folyosóján Lajtha László életéről és munkásságáról szóló, 100 dokumentumot felvonultató tablókiállítást mutatnak be.

Az Érdi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából országos műveltségi vetélkedőt indított a megyei jogú városok általános és középiskolái, valamint alapfokú művészetoktatási intézményei számára. Az országos döntőt a Müpában rendezik meg június 11-én 10 órától.

Az eddigi legnépesebb résztvevői körrel nyílik meg május 28-án a Nagykanizsához közeli Kisrécsén a Ludvig Nemzetközi Művésztelep, amely sorrendben a 25. alkalom lesz. A 25. művésztelepről egy jubileumi kiadvánnyal is megemlékeznek a szervezők. A mintegy ezer fotót tartalmazó albumban csaknem 120 képzőművészt mutatnak be portréval, életrajzzal és alkotásaikkal, megmutatva mindazt, ami Kendlimajorban történt 1999 óta.

Már második alkalommal választotta be 2015 után az EFFE (Europe for Festivals, Festivals for Europe) a legrangosabb európai fesztiválok sorába a Művészetek Völgyét. A nemzetközi zsűri szavazata alapján 39 országból 715 fesztivál kapta meg a „figyelemreméltó fesztivál” címet a május 4-én Wiesbadenben tartott EFFE MeetUp keretében.

65_n_masolata

Az Opera egyik népszerű, új keletű hagyományaként az anyák napját megelőző szombaton, május 6-án ismét a kismamákat várja ezúttal Massenet zenedrámája, a Werther előadására. A kismamák a várandóskönyv mellé két-két darab, jelképes összegű, 300 forintos jegyet válthatnak a délelőtt 11 órakor kezdődő előadásra.

Hazahoztuk Nagy-Britanniából az utolsó, az egykori mátyásföldi üzemben tervezett és épített Ikarus autóbuszt. Az Ikarus 489-es Polaris-típusú busz akkoriban Európa egyik leginnovatívabb városi autóbusza volt és egyben az Ikarus utolsó sikeres exportterméke.

Folytatódik április 21-én a nagysikerű, kulturális gasztroélményt nyújtó Astoria CoolTúra sorozat: ezúttal Udvaros Dorottyával Veiszer Alinda beszélget. A Hotel Astoria patinás falai közt természetesen felcsendülnek a kiváló színművésznő kedvenc dalai is és az estet egy, a témára hangolt kétfogásos gourmet vacsora teszi teljessé.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma