Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2017.05.12

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a mese. De vajon mi a mese? Egy történet, melyet elmesélnek? Netán gyerekeknek szóló tanulságos monda? Milyen szerepet tölt be a népmese a magyar kultúrában, és hogyan lehet megőrizni ezt az ezeréves hagyományt? Utánajártunk!

A legtöbb népmese ugyanazzal a formulával kezdődik: „Egyszer volt, hol nem volt…”. Solymossy Sándor néprajzkutató szerint ez a szólam adja tudtára a hallgatónak az elmondandó mese jellegét, műfaját, és ez adja meg a mesemondó beszédének ritmusát is. Érdekesség, hogy ez a mindenki számára ismert mondatkezdés Magyarországon belül is eltérő formákban maradt fent. A nyelvterületnek a Tiszától nyugatra fekvő részében „Hol volt, hol nem volt” formával, attól keletre „Egyszer volt, hol nem volt ...”, a Székelyföldön, főként Csíkban legtöbbször a „Volt, hol nem volt ...” formával találkozunk.


portponthu
Fotó: port.hu


A XIX–XX. században a kultúra hasadozásai és átrétegződése folyamán a népmese szerepe megváltozott: a paraszti-mezővárosi felnőtt közösségek hagyományos kommunikációs rendszerének egyik eleméből fokozatosan a gyermekek kizárólagos műfajává vált.


A népmesék jelentősége a kultúrában sokakat foglalkoztatott. Benedek Elek, a magyar népmesekutatás egyik legkiemelkedőbb alakjának Magyar népmesék című könyvén például ez olvasható: „Talán kevesen tudják, hogy a magyar népköltészet a világ leggazdagabb mesekincsével rendelkezik”. De hasonlóan nyilatkozott Leszkoven László mesekutató is: „Meggyőződésem, hogy a magyar népmese egyedülálló a világon. Olyan kincs birtokában vagyunk, amelynek értékét még annak ellenére sem látjuk igazán, hogy nap, mint nap a kezünk ügyében van.”


mesemuzeum
Fotó: Mesemúzeum


Valóban, a magyar népmesék számát a szakértők több mint tízezerre becsülik. Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója szerint ez a gazdagság azért van jelen a hazai népmesekincsben, mert a magyar nép nem egy írott gyűjteményt mond el újra és újra, hanem élőszavas mesemondással adja tovább a hagyományokat generációról generációra.


„Ez úgy nézett ki annak idején, hogy odaült az apa vagy az anya a gyerek ágyához és azt mondta: mondd, édes gyermekem, miről meséljek ma neked! És a gyerek azt mondta, hogy legyen benne királykisasszony, ló, boszorkány és még valami. A fiamnak például a Trabant volt a kedvence, ezért mindig bele kellett szőnöm a Trabantot az esti mesébe. Szerintem ez a gyerekeimre kifejezetten jó hatással volt, mert a gyerek és a szülő közötti kapcsolatot bizalmassá tette” – emlékezett vissza Kelemen László.


Az élőszavas mesemondás előnyei közé sorolható, hogy a történet a hallgatóságra szabható, hiszen nálunk senki nem ismeri jobban a gyerekeinket, tudjuk, mitől félnek, mit szeretnek, mi az, amit elbír a lelkiviláguk és mi az, amit nem. Ennek ellenére sokan tartanak attól, hogy előadói képességek hiányában a hallgatóság számára a mesemondás nem lesz élvezetes. Szakértők szerint azonban aggodalomra semmi ok, hiszen ez a tulajdonság fejleszthető. A Hagyományok Háza időről időre közösségi mesemondás-foglalkozásokat indít, ahol az érdeklődők megtanulhatják a történetmondás csínját-bínját.


gyermekirodalomponthu
Fotó: gyermekirodalom.hu


Bár a népmese eredetileg az élőbeszéd művészete volt, mégis sokakat érdekelt a történetek gyűjtése. Benedek Elek több száz mesét gyűjtött össze és írt át nagy sikerrel. Eladott példányszám tekintetében két ízben még a pályája delelőjén álló Jókait is megelőzte saját korában. Ahogy Lengyel Dénes fogalmazott: „Meséinek sokasága olyan tengerre emlékeztet, amelynek eddig még csak partvidékét kutatták fel.”


Noha a legtöbbeknek a népmesékről először Elek apó ugrik be, szerte a Kárpát-medencében a mai napig sokan űzik a mesélés hagyományát. „Még ma is vannak híres mesemondók, és a mesék ebben az esetben nemcsak a gyerekmeséket jelentik, hanem a felnőttek közötti mesélést is. Hiszen amíg nem volt modern média, addig az emberek összeültek a téli tétlen estéken és meséltek egymásnak. A székelyföldi Gyergyóditróban én is sokszor hallgattam meséket. Nagyanyám gyakran elvitt a tollfosztó kalákába, emlékszem, éppen akkor vezették be a villanyt a faluba, és miközben szorgosan dolgoztak a kezek, beszélgettek az emberek. A modern kor ennek a típusú mesemondásnak véget vetett. Ma már nem hogy nem mesélünk, de odatesszük a gyerekeket hang-, zaj- és képkeltő eszközök elé. „Kész” konzerveket tálalunk eléjük ahelyett, hogy élő étekkel táplálnánk őket.


csakvari
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár társaságában
Fotó: Csákvári Zsigmond


Pedig a gyerekeknek óriási szükségük van a „kulturális étekre”. A pszichológusok szerint a mesélés mint jelenség segíti, stabilizálja a kötődés kialakulását a szülő és a gyermek között. A mesélés segíti a gyermek nyelvfejlődését, a szókincs bővülését, fejlesztő hatással van a koncentrációképességre, fejleszti a képzeletet. Megfigyelhető, hogy idővel egyre jobban tudnak koncentrálni a hallottakra, könnyebben felveszik a történet fonalát, érdeklődőbbé válnak. A mesében tapasztalt jó és rossz, a jó győzelme, az érzelmek megjelenése, a rossz érzések leküzdése segít a gyermeknek megérteni a valóságot is, és az érzelmek mesén keresztül történő megélése az érzelmi intelligencia fejlődését segíti.


Ennek szellemében NépmesePontok létrehozására írt ki pályázatot a kormány csaknem 1,2 milliárd forint értékben. A projekt célja, hogy a kulturális intézmények minden megyében gondolkodjanak el azon, miként tud hozzájárulni a népmese a gyerekek személyiségének, képzelőerejének fejlődéséhez. A projektben a szakmai segítséget a Hagyományok Háza nyújtja majd a kivitelezőknek.


csakvari2
Fotó: Csákvári Zsigmond


A Hagyományok Háza 2001-ben azzal a céllal alakult, hogy a népművészet országos központja legyen, olyan szolgáltató intézmény, amely a néphagyományt a maga komplexitásában mutatja be. Célja a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt kommunikációs rendszereinek (népzene, néptánc, népköltészet) és népi kézműves hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele minden érdeklődő számára.


„A rendszerváltás után kinyílt a világ, és Európa keleti felébe gyorsan megérkezett a fogyasztói társdalom összes kommersz vonulata. Azért kezdtem lobbizni, hogy létrejöjjön egy olyan intézményszerű képződmény, amelyben állami költségvetési forrásokból, szervezetten meg tudjuk oldani a magyar nép kultúrájának továbbélését. Számomra a kultúrahordozó réteg a táncház- és a kézműves mozgalom lett, hiszen azokban olyan, jórészt városi fiatalok jelennek meg, akik tudatos hagyományőrzésre adták a fejüket. Azt is mondhatnánk, hogy korábban volt egy vadvirágos rét, és mi létrehoztunk egy virágos kertet a ház előtt és megpróbálunk begyűjteni minél több vadvirágot, hogy tovább tudjon élni művelt keretek között” – mesélte a kezdetekről Kelemen László, a Hagyományok Házának megálmodója.


A küldetés világos: a magyar hagyományokat határon innen és túl, az egész Kárpát-medencében gondozni kell. Ez a misszió azonban egyben felelősség is, hiszen ha nem adjuk tovább jelenlegi tudásunkat a felnövekvő generációnak, őseink gondolatai, eszméi, szokásai eltűnnek, és mi sem leszünk mások, csak egy nép a sok közül. Ha csak annyit teszünk, hogy olykor levesszük Elek apó könyvét a polcról, leporoljuk és felolvasunk belőle a gyerekeknek, akkor már tettünk valamit hagyományaink megőrzéséért.


wikipedia
Fotó: Wikipédia


Jámbor-Miniska Zsejke

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

iatp_201819_bwmetro

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma