GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.02.23

A kulturális kormányzat két adósságát is törlesztette: az egyik a néhány héttel ezelőtt bemutatott Román Csarnok, melyet a Szépművészeti Múzeum felújításának keretében renováltak, a másik az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) – nyitotta meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere február 23-án az épületegyüttes bokrétaünnepét.

J02234238
Balog Zoltán
Fotó: Bartos Gyula/EMMI


Az OMRRK nemcsak Magyarországon, de Európában is egyedülálló központ lesz, amely a raktározás mellett lehetővé teszi majd a kutatómunkát is – fűzte hozzá Balog Zoltán, majd kiemelte: a tervek szerint halad a raktárbázis építése. A csaknem 37 ezer négyzetméteres épületegyüttest – amely magában foglalja a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet és Látogatóközpontot, a restaurátorok műhelyét, a műtárgyraktárakat és egy 13 ezer négyzetméteres, bárki számára szabadon látogatható parkot – 20 milliárd forintból valósítják meg. A 160 talajszondás és egy levegős hőszivattyú segítségével az épületek teljes hűtési és fűtési energiáját biztosíthatják, a tetőkön elhelyezett napelemek pedig a villamosenergia-felhasználás jelentős részét is fedezik – mondta el az emberi erőforrások minisztere. Majd felhívta a figyelmet arra is: a központ megépülésével 70 restaurátornak lesz itt munkaállomása és 200 munkahely létesül, négyezer iratfolyóméter művészettörténeti dokumentumgyűjtemény, 2300 órányi digitalizált szöveg és csaknem 7500 művész és intézet anyaga lesz kutatható. Az épületegyüttesben a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) több mint 350 ezer műtárgyának megőrzésére és tudományos kutatására lesz lehetőség.


J02234119
Kemecsi Lajos, Baán László és Balog Zoltán
Fotó: Bartos Gyula/EMMI


Dr. Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa történelmi pillanatnak nevezte a mostanit, hiszen a magyar múzeumtörténetben nem volt még ilyen logisztikai háttere egy múzeumnak sem, mint amilyet a Magyar Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Szépművészeti Múzeum kap. „Nemcsak hazai, de nemzetközi léptékben is az egyik legkorszerűbb európai létesítmény lesz” – fűzte hozzá.


Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója elmondta: főigazgatóként kitüntetett helyzetben van, hiszen egyszerre két épülettel is bővül a múzeum: az ’56-sok terén a fő épület felújítása folyik, a Szabolcs utcában pedig a raktározási központ kap helyet, melyet muzeológusként legalább olyan fontosnak tart, mint a főépületet, hiszen az elmúlt másfél évszázad alatt felgyülemlett műtárgyállományuk végre „biztonságos helyre kerül, a világ egyik legjobb raktárába”.


D_MTI20180223105
Az épület látványterve
Fotó: Városliget Zrt.


Az OMRRK komplexuma mellett épül az ’56-osok terén a Néprajzi Múzeum új épülete, zajlik az Olof Palme Ház felújítása, valamint egyszerre három szimbolikus parkfejlesztési beruházás is kivitelezési szakaszban jár – mondta el Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. gazdasági vezérigazgatója. Majd kiemelte: fantasztikus látni, ahogyan a Narmer Építészeti Stúdió tervei valósággá válnak a Strabagnak köszönhetően. „Nemcsak az ORRK és a Szabolcs utcai környék, de az egész Városliget megújul” – fűzte hozzá.


Több mint háromezer négyzetméteren kap otthont a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI), ahol könyv- és iratarchívum is segíti majd a kutatók munkáját. A KEMKI a tervek szerint az egyik legjelentősebb közép-európai művészettörténeti dokumentációs központtá válik, amelynek alapját a Szépművészeti Múzeum és az MNG több mint egy évszázad alatt gyűjtött archív dokumentációs anyaga adja. Ez az anyag kiegészül az Artpool és az egykori Képző- és Iparművészeti Lektorátus anyagával, így mintegy másfélmillió dokumentum lesz elérhető a kutatók számára. A fejlesztés a régi és az új épületek összhangjára törekvő terveit a Narmer Építészeti Stúdió készítette. A telek két értékes, Freund Vilmos által tervezett, régi épületét az örökségvédelmi szempontok figyelembe vételével újítják fel. Az egykori izraelita kórház felvételi épületének, majd imaházának rekonstruált épületében kap helyet egy több mint ezer négyzetméteres látogatóközpont, ahol többek között konferenciatermet, kiállítótermet és éttermet alakítanak ki. A területen egy mélygarázs és egy kertészház is épül.


J02234300

 


Forrás: Kultúra.hu/MTI

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma