NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.08.20

Agócs Gergely népzenész és néprajzkutató nemrég tért vissza legutóbbi, észak-kaukázusi gyűjtőútjáról. Az utazás eredményeiről, a magyar népzene sajátosságairól és a szeptember 24-i Atyai ág koncertről beszélgettünk vele.

agocs_1

A Kaukázus északi részén járt gyűjtőúton, ahol már többször is megfordult. Hogyan talált rá erre a területre, hogyan ismerte fel, hogy itt érdemes gyűjteni?

A középkor folyamán a magyar honfoglalás forrásai ezt a területet jelölték meg a honfoglalás kiindulópontjaként. Két magyar vezér, Tevel fia Tormás és Kál fia Bulcsú 950 tájékán jártak az akkori bizánci császárnál. Ők úgy nyilatkoznak, hogy felmenőik „a kazárok mellett szereztek maguknak szállást”, ami a Kaukázus északi előterét jelentette. Emellett Anonymusnál megtaláljuk a Dentümogyer terület-megnevezést, amit történészeink a Don mellékeként azonosítottak be.


agocs_2
 

Ez a Kaukázustól keletre, annak északi előterén átfolyva torkollik bele az Azovi-tengerbe, amit görögül Meótisznak neveztek, így a meótiszi ingoványok megnevezés Kézai Simon Gesta Hungarorumában tulajdonképp a Don deltáját jelenti. Érdekes, hogy a középkori forrásaink ezen értesülései nyomán nem indult el kutatási program arra vonatkozóan, hogy az ott élő népek hagyományos műveltsége mutat-e bármilyen párhuzamot a magyar népi kultúrával. Én ezért döntöttem úgy, hogy adatgyűjtést végzek ezen a területen, és amit az ott élő türk népek falvaiban találtam, az minden korábbi várakozásomat felülmúlta. Nemcsak távoli dallampárhuzamok tárultak elém, hanem létező magyar népdalok érvényes változatai, ami sok esetben azt jelenti, hogy az adott ének magyar verzióját simán rá lehet énekelni az adott türk nép dallamára.

agocsgergely
Gyűjtés közben

Kutatásai során konkrétan mely népcsoportok népdal- és folklórkincsét vizsgálta?

Ez a terület ma az Orosz Föderáció déli részét képezi, s az oroszok mellett, több kaukázusi és iráni nyelvet beszélő nép között a karacsájok, a balkárok, a nogajok és a kumukok élnek, ők az altáji nyelvek türk nyelvcsaládjának a kipcsak ágához tartozó egyes nyelveket beszélik. A szomszéd népektől, például a kabardoktól, oszétektől gyűjtött referencia anyag viszont egészen másfajta alakzatokat mutat. Visszaigazolódni látszik tehát Kodály Zoltán 1937-ben megfogalmazott útmutatása: eszerint a közép-ázsiai szttyeppétől a Fekete-tengerig húzódó sávban élt az a népközösség, amiből a magyarság kiszakadt, és ennek a népközösségnek a népzenéjében kell keresni a magyar népzene párhuzamait.

agocs2

Milyen eredménnyel zárult a legutóbbi, júniusi kutatóút?

Korábban már rácsodálkoztunk arra, hogy a sík vidéken élő nogajok népzenéjében olyan alakzatok is megjelennek, amik a magyar népzenei új stílusra jellemzőek. Ennek egyik legfontosabb ismérve a kupolás dallamszerkezet, melyet más, erre a dallamrétegre jellemző sajátosságokkal együtt a magyar népzenekutatás legújabb kori, vagyis 19. századi fejleménynek tart. Ehhez képest meglepő, hogy ezek a vonások a nogajok népzenéjében is jelen vannak, és nem csak szerkezeti szinten, hiszen itt is magyar népdaltípusok sokszor olyan közeli változatait találtuk meg, hogy azokat be lehetne illeszteni a Magyar Népzene Tárába.


agocs_3_R
 

Most pedig kiderült, hogy a kumukok zenéjében is jelen van ez a réteg, és tőlük is olyan dallamváltozatokat tudtunk gyűjteni, amik a magyar népzene morfológiai jegyeit mutatják. Emellett a magyar népzene régebbi korszakaival is találtunk egyezéseket, hiszen a kumukoknál most például olyan dallamok is felszínre kerültek, melyek magyar párhuzamait népzenekutatóink az „ugor kori ősréteg” dallamcsoportjába sorolják.


agocs-gergely-es-a-fono-zenekar-atyai-ag
Agócs Gergely a Fonó Zenekarral


A gyűjtőutak során Ön nemcsak zenei párhuzamokat, hanem különböző egyéb folklór-, illetve járulékos kulturális kapcsolatokat is talált. Mik ezek pontosan, és miért érdekesek?

Korábbi kutatásaink eredményeképpen például sikerült rögzítenünk Bijnöger hős énekét, ami valójában a magyar csodaszarvas monda párjaként értelmezhető. Hozzá kell tennem, hogy a magyar csodaszarvas-éneknek az írott történeti forrásokból csak egyes motívumait, a folklórhagyományból pedig csak elhomályosult töredékeit ismerjük, a teljes történetet csak Arany János költői fantáziája alakította át egy rekonstrukciós kísérletben összefüggő szöveggé. Bijnöger hős énekében viszont megtaláltuk a magyar csodaszarvas monda összes ismert motívumát. Még olyan alakzatokat is, mint a vituperációs jelenet, amikor a csodaszarvas megfordul és szembeszáll üldözőjével, akit a dunántúli regösénekekben már Szent István alakít. Ez a toposz egy az egyben megtalálható Bijnöger hős énekében is.


agocs_4


Azóta a Facebookon keresztül egy sor ottani ismerőssel tartom a kapcsolatot. Velük együtt számos nyelvi egyezést is megfejtettünk, olyan szavak párhuzamait, amelyek nem feltétlenül szerepelnek a nagy kéziszótárakban, hanem tájnyelvi alakok. Nálunk, palócoknál például a növendék bárányt jerkének, majd „kamaszkorában” toklyónak nevezik, ez a karacsájoknál irke, majd toklu. A menyasszony például a kumuk nyelvben gelin, vagy kelin, ami szó szerint „megérkezőt” jelent, a menyasszonynak adott ajándék pedig gelinni, vagy kelinni szebi, amiből a kelinni annyit tesz: „menyasszonyé”. Nos, ez a kifejezés közeli párhuzama a kelengye szavunknak.



A szeptember 24-i koncerten milyen zenék fognak megszólalni?

A Müpa Bartók Béla Hangversenytermébe ezeknek a gyűjtéseimnek az adatközlőit hívtuk meg, akikkel közösen társulatom, a Fonó Zenekar színpadra állítja a már emlegetett dallampárhuzamokat. És mivel az új eredmények mellett szeretnénk a korábbi törökségi magyar népzenekutatásokat is megemlíteni, ezért Baskíriából is hívunk két előadót. Az adatközlőink egyébként általában nem helyi sztárok, hanem falusi parasztemberek, hegyi pásztorok, mint például Khenife néni, egy baskír faluban élő idős parasztasszony. Ő énekelni fog, de dorombon is játszik, és a fia kíséri majd kurajon, én pedig a somogyi hosszú furulyámmal csatlakozom hozzájuk.


agocs_gergely_vermes
Fotó: Vernes Tibor


Hogyan lehet tenni azért, hogy ez a népzenekincs megmaradjon, és a fiatalok életben tartsák, büszkék legyenek rá?

Ma szinte csak az olyan zenék jelennek meg a magyar médiában és válhatnak népszerűvé, amelyek hangzásukban valamilyen módon kapcsolódnak a globális zeneiparhoz, például nem hiányozhat belőlük a dobfelszerelés. Én ezt a jelenséget provincionalizmusként értékelem, mert aki azt hiszi, hogy a saját kultúrája csak akkor lehet érvényes, ha a globális trendek jellemzőit hordozza, az provinciálisan gondolkodik. De ha sikerülne elfogadtatni a magyarokkal, hogy a mi kultúránk ugyanolyan értékes, mint a világ bármilyen más népének a kultúrája, akkor talán rádöbbennénk arra is, hogy a sajátosságainktól vagyunk érdekesek a világ számára, attól, ami megkülönböztet minket a globális trendek egyformaságától. Vagyis pont azáltal, hogy egyediek vagyunk.

Izsó Zita

MNSZ_Luxemburg_grofja

2019.09.21

Szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját. Ebből az alkalomból ajánlunk néhányat az új színházi évad bemutatóiból, melyek között filmek és klasszikus nagyregények adaptációi, illetve zenés produkciók is szerepelnek.

kovacsolas_1
2019.09.20

Hogyan lesz ma valaki kovács? Mesterség ez, vagy művészet? Hogy került egy a 17. században épült, a párizsi kommün idején leégett palota kapuja Pápára? Többek között ezeket is megtudtuk Lehoczky János kovács iparművésztől.

hattyuktava_600x346

2019.09.20

Idén újra Budapestre látogat a Moszkvai Balett: A hattyúk tavát december elején három alkalommal láthatjuk az Erkel Színházban. Csajkovszklij művét Emelianov Anatolij, a társulat alapítója, az orosz kultúra lovagja koreografálta. Interjú.

A beszélgetős, felolvasó színházzal is kiegészített sorozat a Nemzeti Galéria C épületében lesz. A szezon első estjét szeptember 24-én tartják. Az irodalmi est középpontjában az őszi, szüreti időszak és a bor áll.

Az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország és Montenegró szeretné megerősíteni kulturális, oktatási, egészségügyi és tudományos kapcsolatait. A mostani út előzményeként néhány hónapja az illetékes montenegrói tárcavezetők Budapestre látogattak, ahol már vázolták az együttműködési lehetőségeket. Kásler Miklós áttörőnek nevezte a podgoricai megbeszéléseit. Aleksandar Bogdanovic művelődési miniszterrel abban állapodtak meg, hogy Magyarország aktívan részt vesz a montenegrói filmipar kialakításában, valamint hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatot az előadóművészet, a magaskultúra, a népzene, a néptánc, a fordítások és a művészcserék területén. Podgorica számít arra, hogy montenegrói-osztrák-magyar együttműködésben a közös történelmi építészeti emlékeket, kegyhelyeket, illetve az épített kulturális örökséget ápolni tudják, azaz a megóvást, a restaurálást és a fenntartási feladatokat a továbbiakban egymással összehangolnák az országok.

A Vers – mindegy kinek sorozat első videóját, amelyben az előadóművész Ady Endre Áldásadás a vonaton című költeményét szavalja el, két hét alatt több mint 120 ezren nézték meg a Facebookon. A sorozatban Lutter Imre klasszikus és kortárs költők ismert, vagy kevésbé ismert verseit egyedi hangvételben, filmes eszközökkel fűszerezve adja elő. Minden versfilmhez készül egy beszélgetés is, amelyben Lutter Imre Vlasits Barbara színésznővel osztja meg gondolatait az elmondott költeményekről.

A gyűjteménybe ezúttal egy Ikarus 211-es és egy Ikarus 280-as kerülhetett be. Az előbbi típus a 200-as típuscsalád egyetlen nagyobb szériában gyártott midibusza volt. Összesen 5650 darab készült belőlük 1974 és 1990 között; szinte kizárólag csak a hazai és az akkori NDK piacra. Az Ikarus 280-as az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár legsikeresebb, világszerte ismert és használt városi-elővárosi csuklós busza volt. Becslések szerint az 1970-es és 1980-as években a világ csuklósbusz-gyártásának a kétharmadát ez a típus tette ki.

Október 22-én a Juan Diego Flórez, az operavilág ünnepelt előadója ad koncertet az Erkel Színházban, ahol a műfaj legismertebb áriái mellett az operettirodalom legismertebb dallamai is felcsendülnek az Operaház zenekarának kíséretében. Juan Diego Flórez hangja a tenorok és azokon belül is a „bel canto” tenorok között is ritka kincs. Kezdetben főként Bellini-, Donzietti- és Rossini-szerepek kaptak helyet repertoárjában, mostanra azonban, ahogy hangja érettebbé, előadásmódja erőteljesebbé vált, szép számmal találkozhatunk Mozart, Verdi és Puccini áriáival is.

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

bitskey_psota_harmadik_csengetes

Szeptember 26-án 19.00-kor a MOM Kulturális Központban ad koncertet Sebestyén Márta. A műsoron felcsendülő dalok évszázadokon és népeken ívelnek át, írott forrásokból és a szájhagyomány gazdag tárházából egyaránt merítve.

Koncertekkel, családi, gasztronómiai és művészeti programokkal várják az érdeklődőket szeptember 27. és 28. között a Bartók Béla úton az Eleven Ősz fesztiválon, amelynek középpontjában idén a digitális kultúra áll.

Az ősz egyik legfontosabb kulturális seregszemléjénm a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon számtalan műfaj képviselteti magát a kortárs zenétől a táncművészeten és az operán át a könnyű- és világzenéig, de megjelenik a programban a dzsessz, a képzőművészet, a színház és az irodalom is szerte a főváros kulturális intézményeiben és közterein.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma