2018.06.27

Vannak főszereplők, akiket bár nem kellene, kedvelünk. Igen, most például Dexterre és Hannibálra gondolunk, de a Dan Wells bestselleréből készült Nem vagyok sorozatgyilkos című filmnek köszönhetően újabb névvel bővíthetjük a listát. Ismerkedjünk hát meg John Wayne Cleaverrel, illetve azzal a filmmel, mely egyrészt nem véletlenül nyert díjakat, másrészt újfent rámutat: vannak szerethető szociopaták.

„John Wayne Cleavernek hívnak. Tizenhat éves vagyok, és a hullák a hobbim. A terapeutám szerint szociopata vagyok. De nem vagyok sorozatgyilkos” – olvashatjuk Dan Wells Nem vagyok sorozatgyilkos című könyvében, melynek narrátora egy különleges tinédzser. Mint az már sejthető az előbbi pár mondatból, John nem az a fajta különleges tinédzser, aki mondjuk jól énekel, táncol vagy más „normális” módon lóg ki társai közül. Őt a halál foglalkoztatja. Megszállottan érdeklődik a sorozatgyilkosok iránt, ám szigorú szabályokat hoz önmaga számára annak érdekében, hogy ő semmiképpen se váljon azzá. Pedig a kísértés is része az életének: az édesanyja a helyi temetkezési vállalkozó, így gyakorlatilag a halottasház John második otthona. Ide menekül az amerikai kisváros unalmából, amely azonban pillanatok alatt eltűnik, mikor egy ismeretlen sorozatgyilkos elkezdi sorra gyilkolni a környék lakóit. A hátborzongató események felkeltik John figyelmét, aki kénytelen felülírni saját szabályait, amelyekkel kordában tartotta a benne lakozó gonoszt, hiszen csak így tud megállítani egy másikat – aki talán ember, talán nem az.


Iamnotaserialkiller16

 

A Dan Wells által 2009-ben írt történet világszerte nagy sikert aratott a könyvek lapjain, nem meglepő tehát, hogy 2016-ban filmadaptáció készült belőle, ahogy az sem, hogy ez az adaptáció jól sikerült. Ezt a történetet ugyanis nem igazán lehetett volna elrontani, ugyanakkor olyan köntösbe is lehetett volna öltöztetni, amely egyáltalán nem áll jól neki. Csakhogy nem ez történt. Az Elkülönítve és a Dühöngő dimenzió című filmeket jegyző Billy O’Brien rendező-forgatókönyvíró gondosan bánt az irodalmi alappal: nosztalgikus hangulatú mozgóképet készített belőle, olyat, amely a Coen-testvérek Fargo című filmjét idézi, továbbá egyszerre hátborzongató és megmosolyogtató.

 

De mire fel ez a furcsa párosítás? A Nem vagyok sorozatgyilkos nem egy könnyen bekategorizálható film, mivel több műfaj határán egyensúlyoz: dráma is, horror is, krimi is, pszichothriller is, no, meg szatíra is. A humor egyébként nem idegen a horror műfajától – gondoljunk csak a Rémségek kicsiny boltjára –, és bár van, amikor nem jól sülnek el a poénok, a szatirikus elemek remekül működnek azokban a történetekben, amelyeknek nem tenne jót, ha túl komolyan vennék magukat. Márpedig Dan Wells története ilyen. Adott egy helyes utat kereső kamaszfiú, aki fittyet hány az áhított szomszéd lány közeledésére, mivel sokkal fontosabb küldetése van annál, minthogy életében először megtalálja a szerelmet. Hiszen neki meg kell találnia a kisvárosban tevékenykedő sorozatgyilkost… Meg önmagát.


IANASK_NJR_8145

 

„Ki vagyok én?” – teszi fel a kérdést a film kezdetén főszereplőnk, John Wayne Cleaver, akinek neve már önmagában egy huncut válasz. A John Wayne ugyanis kimondottan direkt utalás John Wayne Gacyre, a hírhedt amerikai sorozatgyilkosra, aki 1972 és 1978 között 33 gyilkosságot követett el. Persze, a leleményes névválasztás a regényíró érdeme, az azonban a rendezőé, hogy kellő mértékű humorral és bájjal, valamint nagy adag naturalizmussal és hidegséggel tárja elénk egy cseperedő szociopata fejlődéstörténetét. Max Records könnyedén kelti életre a furcsa tinédzsert – talán nem túlzás azt állítani, hogy passzol hozzá a szerep –, de nemcsak az ő játékát kell kiemelnünk, hanem Robbie Ryan operatőri munkáját is, amelynek hála olyan lett ez a 16mm-re forgatott film, mintha ott sétálnánk a szürke kisváros utcáin. Az olykor a sötét krimik, olykor a westernfilmek hangulatát idéző mozit pedig olyan módon dobja fel Adrian Johnston zenéje és az a néhány, rádióból ismert régi szám, hogy az sokszor már pofátlan kikacsintás a nézőre. Mindezek fényében érthető, hogy a Nem vagyok sorozatgyilkos világszerte sikerrel mutatkozott be a fesztiválokon – többek között a Londoni Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában is – és összesen 10 fődíjat nyert különféle horror- és fantasy-filmfesztiválokon.


Iamnotaserialkiller6

 

„Mindaz, amit érzel, nem azt mutatja, hogy milyen vagy, hanem azt, milyenné válhatsz. De te irányítod a sorsod. És te jó ember vagy” – mondja Johnnak a terapeuta, ő pedig szépen lassan igazolja ezt. A film pedig néha úgy tesz, mintha éppen ugyanezt akarná mondani nekünk. És talán pont ez az oka annak, hogy a megtekintése után jobban érezzük magunkat. Márpedig, ha egy horror ilyen hatást vált ki, akkor az biztosan kivételes.


Ui.: Aki szeretné látni a Vissza a jövőbe Dokiját (Christopher Lloyd) egy horrorfilmben, egy igazán különleges szerepben, az semmiképpen ne hagyja ki!

 

A Nem vagyok sorozatgyilkos június 28-ától látható a mozikban a Pannonia Entertainment forgalmazásában.


 

 

Tóth Eszter

cafe_budapest_kiemelt2

2018.09.20

„Egy kortárs fesztiválnak mindig újat kell mutatnia, abban a tekintetben is, hogyan értelmezi újjá a régit” – mondta Káel Csaba, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál operatív testületének elnöke. Az október 5-től kezdődő fesztiválra jönnek világsztárok, a 100-nál is több program között lesznek ősbemutatók és köztéri programok, ráadásul mindezt csaknem 40 helyszínen, akár a bulinegyed romkocsmáiban is megtalálhatjuk.

hernadijudit_kiemelt

2018.09.20

A közönség- és a szakmai sikerek után a Magyar Színházi Társaság a 2018/2019-es évadban folytatja a Jó kérdés elnevezésű ingyenes beszélgetéssorozatot, amelynek keretében a színházszakmai témákat nem csupán a szűk szakmát érintő szempontok mentén járják körbe. És hogy kik lesznek górcső alatt? Többek között Hernádi Juditot, Ónodi Esztert, Scherer Pétert, Törőcsik Franciskát és Novák Esztert kérdezi szeptember 22-től Veiszer Alinda.

_D0A8999_Copy

2018.09.20

Idén 45. alkalommal osztják ki a Diák Oscar-díjat (Student Academy Award): a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában bejutott a díjazottak közé a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SzFE) mesterszakán diplomázó rendező, Kovács István legújabb alkotása, az Ostrom. Az alkotók szeptember 20-án sajtótájékoztatón meséltek örömükről.

Tizenhat programmal készül a szeptember 22-ei színházak éjszakájára a Játékszín, ahol nyíltpróbával, varietéműsorral és kulisszajárással is várják a közönséget. A Bock Színpad első programja a Mesedélután lesz, amelynek szereplői Hapci Benő, Mirr-Murr, Pom Pom és Oriza Triznyák. Ugyancsak délután, méghozzá 3 órakor kezdődik az első kulisszajárás, amelyet háromnegyed óránként tartanak meg. Mindezek mellett idén is megrendezik a Vers a’la carte elnevezésű programot Hirtling István vezetésével, aki a közönség tagjaival közösen instruálja színésztársait, majd további produkciók várják a közönséget.

Két kiállítással kapcsolódik az európai kulturális örökség napjaihoz a szlovákiai Füleki Vármúzeum: szeptember 21-én az egykori Felső-Magyarország területén működő üveghuták festett, gravírozott, vésett és egyszerűbb termékeit a vár Bebek-tornyában, Fülek második világháborús éveit pedig a várhegy földalatti óvóhelyén mutatják be. A szezonzáró kiállításon a 18. század végétől a 20. század elejéig mutatják be az üvegtermékeket, különös tekintettel a nógrádi üvegműhelyekre.

Idén több mint száz alkotó várja 42 budapesti és egy pécsi helyszínen az Ékszerek Éjszakája közönségét szeptember 21-én, pénteken kora délutántól egészen éjfélig, de a sorozathoz egész hétvégén át számos kiállítás és előadás is kapcsolódik. Idén először csatlakoznak külföldi kortárs alkotók a programokhoz – a magyar és külföldi alkotók számára Szimbiózis címmel hirdettek meg nemzetközi pályázatot, a 38 kiválasztott munkát a Kortárs Építészeti Központban (KÉK) szeptember 20. és 23. között lehet megtekinteni. Az idei év vendégkiállítása a K.A.S. Galériában kap helyet, ahol a németországi Burg Giebichenstein University of Art and Design Halle professzora, Hans Stofer a hallgatókkal együtt mutatja be munkáit. A rendezvény célja a magyar kortárs ékszertervezés szélesebb körben való megismertetése, valamint a pályakezdő és gyakorlott alkotói közeg inspirálása, összefogása.

A 20. századi magyar festészet és grafika jelentős képviselőinek munkáit láthatja a közönség a Mihályfi-gyűjteményből rendezett kiállításon szeptember 20-tól a szegedi Reök-palotában. Mihályfi Ernő az 1920-as, 30-as években újságíróként felfigyelt a magyar progresszív képzőművészetre, támogató kritikákat írt és így kapcsolatba került a kortárs alkotókkal. Magángyűjteményét az 1950-es és 1960-as években alakította ki, a műveket saját ízlése alapján válogatta, de döntéseit később a művészettörténet igazolta. Ebből a több mint nyolcszáz alkotásból 155 festmény és grafika látható a Reök-palotában. A gyűjtő elsősorban kortárs alkotók munkáit vásárolta meg, de kollekcióját történelmi kitekintéssel állította össze, így a november elejéig látható kiállításon szerepelnek Mednyánszky László, Rippl-Rónai József és Gulácsy Lajos festményei és grafikái, valamint a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport, a Nyolcak munkái, és többek között három Picasso-grafika is.

A Madách Színházban ad koncertet a Müller Péter Sziámi AndFriends szeptember 28-án. Az est folyamán vendégként színpadra lépnek a Pintér Béla Társulat színészei, valamint Kiss László és Másik János is. A Müller Péter Sziámi AndFriends játszik idén megjelent új albumáról, a Nevess magadra! című anyagról, de elhangzanak Müller Péter Sziámi korábbi zenekarai: az URH, a Kontroll Csoport, a Sziámi, illetve az Európa Kiadó kiemelkedő dalai is.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

chalk-1551566_1920-1360x1020

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

Még négy napig, augusztus 24-én éjfélig szavazhat a közönség A Kaszás Attila-díj három jelöltjére a díj honlapján! Az idén Varga Klárit, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Farkas Ignácot, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és Nagy Csongor Zsoltot, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagját jelölték a Kaszás Attila-díjra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma