2018.06.27

Vannak főszereplők, akiket bár nem kellene, kedvelünk. Igen, most például Dexterre és Hannibálra gondolunk, de a Dan Wells bestselleréből készült Nem vagyok sorozatgyilkos című filmnek köszönhetően újabb névvel bővíthetjük a listát. Ismerkedjünk hát meg John Wayne Cleaverrel, illetve azzal a filmmel, mely egyrészt nem véletlenül nyert díjakat, másrészt újfent rámutat: vannak szerethető szociopaták.

„John Wayne Cleavernek hívnak. Tizenhat éves vagyok, és a hullák a hobbim. A terapeutám szerint szociopata vagyok. De nem vagyok sorozatgyilkos” – olvashatjuk Dan Wells Nem vagyok sorozatgyilkos című könyvében, melynek narrátora egy különleges tinédzser. Mint az már sejthető az előbbi pár mondatból, John nem az a fajta különleges tinédzser, aki mondjuk jól énekel, táncol vagy más „normális” módon lóg ki társai közül. Őt a halál foglalkoztatja. Megszállottan érdeklődik a sorozatgyilkosok iránt, ám szigorú szabályokat hoz önmaga számára annak érdekében, hogy ő semmiképpen se váljon azzá. Pedig a kísértés is része az életének: az édesanyja a helyi temetkezési vállalkozó, így gyakorlatilag a halottasház John második otthona. Ide menekül az amerikai kisváros unalmából, amely azonban pillanatok alatt eltűnik, mikor egy ismeretlen sorozatgyilkos elkezdi sorra gyilkolni a környék lakóit. A hátborzongató események felkeltik John figyelmét, aki kénytelen felülírni saját szabályait, amelyekkel kordában tartotta a benne lakozó gonoszt, hiszen csak így tud megállítani egy másikat – aki talán ember, talán nem az.


Iamnotaserialkiller16

 

A Dan Wells által 2009-ben írt történet világszerte nagy sikert aratott a könyvek lapjain, nem meglepő tehát, hogy 2016-ban filmadaptáció készült belőle, ahogy az sem, hogy ez az adaptáció jól sikerült. Ezt a történetet ugyanis nem igazán lehetett volna elrontani, ugyanakkor olyan köntösbe is lehetett volna öltöztetni, amely egyáltalán nem áll jól neki. Csakhogy nem ez történt. Az Elkülönítve és a Dühöngő dimenzió című filmeket jegyző Billy O’Brien rendező-forgatókönyvíró gondosan bánt az irodalmi alappal: nosztalgikus hangulatú mozgóképet készített belőle, olyat, amely a Coen-testvérek Fargo című filmjét idézi, továbbá egyszerre hátborzongató és megmosolyogtató.

 

De mire fel ez a furcsa párosítás? A Nem vagyok sorozatgyilkos nem egy könnyen bekategorizálható film, mivel több műfaj határán egyensúlyoz: dráma is, horror is, krimi is, pszichothriller is, no, meg szatíra is. A humor egyébként nem idegen a horror műfajától – gondoljunk csak a Rémségek kicsiny boltjára –, és bár van, amikor nem jól sülnek el a poénok, a szatirikus elemek remekül működnek azokban a történetekben, amelyeknek nem tenne jót, ha túl komolyan vennék magukat. Márpedig Dan Wells története ilyen. Adott egy helyes utat kereső kamaszfiú, aki fittyet hány az áhított szomszéd lány közeledésére, mivel sokkal fontosabb küldetése van annál, minthogy életében először megtalálja a szerelmet. Hiszen neki meg kell találnia a kisvárosban tevékenykedő sorozatgyilkost… Meg önmagát.


IANASK_NJR_8145

 

„Ki vagyok én?” – teszi fel a kérdést a film kezdetén főszereplőnk, John Wayne Cleaver, akinek neve már önmagában egy huncut válasz. A John Wayne ugyanis kimondottan direkt utalás John Wayne Gacyre, a hírhedt amerikai sorozatgyilkosra, aki 1972 és 1978 között 33 gyilkosságot követett el. Persze, a leleményes névválasztás a regényíró érdeme, az azonban a rendezőé, hogy kellő mértékű humorral és bájjal, valamint nagy adag naturalizmussal és hidegséggel tárja elénk egy cseperedő szociopata fejlődéstörténetét. Max Records könnyedén kelti életre a furcsa tinédzsert – talán nem túlzás azt állítani, hogy passzol hozzá a szerep –, de nemcsak az ő játékát kell kiemelnünk, hanem Robbie Ryan operatőri munkáját is, amelynek hála olyan lett ez a 16mm-re forgatott film, mintha ott sétálnánk a szürke kisváros utcáin. Az olykor a sötét krimik, olykor a westernfilmek hangulatát idéző mozit pedig olyan módon dobja fel Adrian Johnston zenéje és az a néhány, rádióból ismert régi szám, hogy az sokszor már pofátlan kikacsintás a nézőre. Mindezek fényében érthető, hogy a Nem vagyok sorozatgyilkos világszerte sikerrel mutatkozott be a fesztiválokon – többek között a Londoni Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában is – és összesen 10 fődíjat nyert különféle horror- és fantasy-filmfesztiválokon.


Iamnotaserialkiller6

 

„Mindaz, amit érzel, nem azt mutatja, hogy milyen vagy, hanem azt, milyenné válhatsz. De te irányítod a sorsod. És te jó ember vagy” – mondja Johnnak a terapeuta, ő pedig szépen lassan igazolja ezt. A film pedig néha úgy tesz, mintha éppen ugyanezt akarná mondani nekünk. És talán pont ez az oka annak, hogy a megtekintése után jobban érezzük magunkat. Márpedig, ha egy horror ilyen hatást vált ki, akkor az biztosan kivételes.


Ui.: Aki szeretné látni a Vissza a jövőbe Dokiját (Christopher Lloyd) egy horrorfilmben, egy igazán különleges szerepben, az semmiképpen ne hagyja ki!

 

A Nem vagyok sorozatgyilkos június 28-ától látható a mozikban a Pannonia Entertainment forgalmazásában.


 

 

Tóth Eszter

dilili

2018.11.20

Michel Ocelot Dilili Párizsban című bűnügyi kalandfilmjével kezdődik az Urániában az idei Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál, amelyet november 28. és december 2. között rendeznek Budapesten. A fesztivál során 14, egész estés animációt, és több mint 200 rövidfilmet vetítenek.

2018_11_20_Evzaro_PagonyFeszt

2018.11.20

Kufli-színházzal, Rutkai Bori-koncerttel, meseolvasással, játékokkal, társasozással és sok meglepetéssel vár az év utolsó Pagonyfesztiválja a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az egész napos programsorozat 2018. november 24-én, szombaton 10.00 órakor kezdődik.

img_1510_ok2

2018.11.20

Családi napot tartanak a Capa Központban november 24-én a Thirtythree fotókiállításhoz és a Május 1. Ruhagyár – Fortepan: Ez a divat! című kiállításhoz kapcsolódóan. A résztvevők a tárlaton látható munkák alapján megalkothatják saját műveiket, az Ez is divat! című workshop pedig a szabásminták és az origami világába vezet be. A foglalkozásokon a részvétel ingyenes.

Lars Mikkelsen kapta a legjobb színész, a német Anna Schudt pedig a legjobb színésznő díját a 46. Nemzetközi Emmy-díjátadó ceremónián hétfőn New Yorkban. Lars Mikkelsen dán színésznek (Kártyavár, Sherlock) a Herrens veje című tévésorozatban nyújtott alakításáért, Anna Schudt német színésznőnek pedig az Ein Schnupfen hätte auch gereicht című életrajzi tévédrámában nyújtott játékáért ítélték oda az elismerést.

Az egy éven át tartó bicentenáriumi rendezvénysorozatot hétfőn nyitotta meg a spanyol királyi pár a spanyol fővárosban. Az ünnepségsorozat a Prado történetét kronológiai sorrendben bemutató tárlattal vette kezdetét. A kiállított mintegy 200 alkotás között a legnevesebb spanyol művészek, Velázquez, Goya, El Greco, Picasso alkotásai mellett Renoir, Manet és Jackson Pollock művei is helyet kaptak.

A VII. Ferdinánd által alapított intézmény mindössze 311 festménnyel kezdte meg működését. Mára gyűjteménye meghaladja a 35 ezer darabot. A világ egyik legnagyobb és legfontosabb múzeuma tavaly több mint 3 millió látogatót fogadott.

A nyíregyházi művész Panoráma című kiállítása november 23-án nyílik a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen. A Nyitott Műtermi Sorozat részeként megrendezett tárlatot Boros Miklós János szobrászművész nyitja meg 17:00 órakor.

A görög mitológiából Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel a régészek Pompejiben. A műalkotás feltehetően egy gazdag kereskedő házának hálószobáját díszítette a pompeji városközpont közelében. A mitológia szerint Zeusz hattyú képében elcsábította Lédát, Spárta királynőjét, aki még aznap éjjel férjével is együtt hált, majd két tojást szült, amelyekből Heléna és Klütaimnésztra, valamint Kasztor és Polüdeukész kelt ki. A közelmúltban a Léda-freskó közelében egy római termékenységi isten, Priapus freskóját is megtalálták, kevésbé jó állapotban. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

Omega együttes 56 éves történetét képek és relikviák segítségével bemutató látványos kiállítás nyílik november végén a szentesi Koszta József Múzeumban. A Gyöngyhajú lány címet viselő művelődés- és rocktörténeti tárlat felidézi az együttes fontos pillanatait az 1962-es alakulástól egészen napjainkig, ugyanakkor képet nyújt a 20. század második felének Magyarországáról is. A májusig látható tárlaton képeket, posztereket, az együttes tagjainak személyes tárgyait, ruháit, hangszereit állítják ki. Az anyag a tervek szerint az országban több helyen is látható lesz majd.

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

2018_11_17_weegee2

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma