2018.06.27

Vannak főszereplők, akiket bár nem kellene, kedvelünk. Igen, most például Dexterre és Hannibálra gondolunk, de a Dan Wells bestselleréből készült Nem vagyok sorozatgyilkos című filmnek köszönhetően újabb névvel bővíthetjük a listát. Ismerkedjünk hát meg John Wayne Cleaverrel, illetve azzal a filmmel, mely egyrészt nem véletlenül nyert díjakat, másrészt újfent rámutat: vannak szerethető szociopaták.

„John Wayne Cleavernek hívnak. Tizenhat éves vagyok, és a hullák a hobbim. A terapeutám szerint szociopata vagyok. De nem vagyok sorozatgyilkos” – olvashatjuk Dan Wells Nem vagyok sorozatgyilkos című könyvében, melynek narrátora egy különleges tinédzser. Mint az már sejthető az előbbi pár mondatból, John nem az a fajta különleges tinédzser, aki mondjuk jól énekel, táncol vagy más „normális” módon lóg ki társai közül. Őt a halál foglalkoztatja. Megszállottan érdeklődik a sorozatgyilkosok iránt, ám szigorú szabályokat hoz önmaga számára annak érdekében, hogy ő semmiképpen se váljon azzá. Pedig a kísértés is része az életének: az édesanyja a helyi temetkezési vállalkozó, így gyakorlatilag a halottasház John második otthona. Ide menekül az amerikai kisváros unalmából, amely azonban pillanatok alatt eltűnik, mikor egy ismeretlen sorozatgyilkos elkezdi sorra gyilkolni a környék lakóit. A hátborzongató események felkeltik John figyelmét, aki kénytelen felülírni saját szabályait, amelyekkel kordában tartotta a benne lakozó gonoszt, hiszen csak így tud megállítani egy másikat – aki talán ember, talán nem az.


Iamnotaserialkiller16

 

A Dan Wells által 2009-ben írt történet világszerte nagy sikert aratott a könyvek lapjain, nem meglepő tehát, hogy 2016-ban filmadaptáció készült belőle, ahogy az sem, hogy ez az adaptáció jól sikerült. Ezt a történetet ugyanis nem igazán lehetett volna elrontani, ugyanakkor olyan köntösbe is lehetett volna öltöztetni, amely egyáltalán nem áll jól neki. Csakhogy nem ez történt. Az Elkülönítve és a Dühöngő dimenzió című filmeket jegyző Billy O’Brien rendező-forgatókönyvíró gondosan bánt az irodalmi alappal: nosztalgikus hangulatú mozgóképet készített belőle, olyat, amely a Coen-testvérek Fargo című filmjét idézi, továbbá egyszerre hátborzongató és megmosolyogtató.

 

De mire fel ez a furcsa párosítás? A Nem vagyok sorozatgyilkos nem egy könnyen bekategorizálható film, mivel több műfaj határán egyensúlyoz: dráma is, horror is, krimi is, pszichothriller is, no, meg szatíra is. A humor egyébként nem idegen a horror műfajától – gondoljunk csak a Rémségek kicsiny boltjára –, és bár van, amikor nem jól sülnek el a poénok, a szatirikus elemek remekül működnek azokban a történetekben, amelyeknek nem tenne jót, ha túl komolyan vennék magukat. Márpedig Dan Wells története ilyen. Adott egy helyes utat kereső kamaszfiú, aki fittyet hány az áhított szomszéd lány közeledésére, mivel sokkal fontosabb küldetése van annál, minthogy életében először megtalálja a szerelmet. Hiszen neki meg kell találnia a kisvárosban tevékenykedő sorozatgyilkost… Meg önmagát.


IANASK_NJR_8145

 

„Ki vagyok én?” – teszi fel a kérdést a film kezdetén főszereplőnk, John Wayne Cleaver, akinek neve már önmagában egy huncut válasz. A John Wayne ugyanis kimondottan direkt utalás John Wayne Gacyre, a hírhedt amerikai sorozatgyilkosra, aki 1972 és 1978 között 33 gyilkosságot követett el. Persze, a leleményes névválasztás a regényíró érdeme, az azonban a rendezőé, hogy kellő mértékű humorral és bájjal, valamint nagy adag naturalizmussal és hidegséggel tárja elénk egy cseperedő szociopata fejlődéstörténetét. Max Records könnyedén kelti életre a furcsa tinédzsert – talán nem túlzás azt állítani, hogy passzol hozzá a szerep –, de nemcsak az ő játékát kell kiemelnünk, hanem Robbie Ryan operatőri munkáját is, amelynek hála olyan lett ez a 16mm-re forgatott film, mintha ott sétálnánk a szürke kisváros utcáin. Az olykor a sötét krimik, olykor a westernfilmek hangulatát idéző mozit pedig olyan módon dobja fel Adrian Johnston zenéje és az a néhány, rádióból ismert régi szám, hogy az sokszor már pofátlan kikacsintás a nézőre. Mindezek fényében érthető, hogy a Nem vagyok sorozatgyilkos világszerte sikerrel mutatkozott be a fesztiválokon – többek között a Londoni Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában is – és összesen 10 fődíjat nyert különféle horror- és fantasy-filmfesztiválokon.


Iamnotaserialkiller6

 

„Mindaz, amit érzel, nem azt mutatja, hogy milyen vagy, hanem azt, milyenné válhatsz. De te irányítod a sorsod. És te jó ember vagy” – mondja Johnnak a terapeuta, ő pedig szépen lassan igazolja ezt. A film pedig néha úgy tesz, mintha éppen ugyanezt akarná mondani nekünk. És talán pont ez az oka annak, hogy a megtekintése után jobban érezzük magunkat. Márpedig, ha egy horror ilyen hatást vált ki, akkor az biztosan kivételes.


Ui.: Aki szeretné látni a Vissza a jövőbe Dokiját (Christopher Lloyd) egy horrorfilmben, egy igazán különleges szerepben, az semmiképpen ne hagyja ki!

 

A Nem vagyok sorozatgyilkos június 28-ától látható a mozikban a Pannonia Entertainment forgalmazásában.


 

 

Tóth Eszter

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma