2019.02.04

Korniss Péter számára a fotózás kulcsszavai: megörökítés, történetmesélés, bizalom. A Petőfi Irodalmi Múzeumban január 31-én tartott beszélgetésen elmondta: úgy dolgozik, hogy a kép a pillanat megragadásán túl általános érvényűre emelkedjen, és a nézőben képzettársítást indítson el. Olyan műveket hoz tehát létre, amelyeknek a nézőktől függően többféle olvasata is lehetséges.

Korniss_Pim1
Korniss Péter
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Galambos Ádám elsőként August Lumière-t idézte, aki szerint a fényképezés tetten ért természet. Korniss Péter nem ért egyet: a tettenérés szó szerinte félreviszi a gondolkodást. Ő úgy gondolja, hogy inkább a megörökítés a jó kifejezés. Hiszen az önkényes választás, a fényképész nem tesz mást, mint hogy kiragad a valóságból egy szeletet, és arról dönt, hogy melyik és mekkora legyen az a rész.

005-csucsforgalomban
Csúcsforgalomban
Fotó forrása: webdesign.hu

Korniss számára a másik kulcsszó a mesélés. Mint mondja: nem biztos, hogy egy fotóból történet születik, az viszont nem véletlen, hogy az a pillanat mikor és miről születik meg. „Abban, hogy mit és miként fényképezek, benne foglaltatik a tudásom, a véleményem, a neveltetésem..” A fotók a valóságot közvetítik, de a kép átszűrődik a fotós személyiségén.

 

Menyegzo_Korniss
Menyegző (1970)
Fotó forrása: webdesign.hu

Az első Kossuth-díjas fotós egy széki fényképe kapcsán elmesélte, hogy ötvenéves munkásságát végigkísérte a kételkedés. Az emberek sokszor gondolták azt, hogy képeinek szereplői Korniss kedvéért öltöztek népviseletbe. Pedig a fotós mindig a valóságot mutatja be: képei szereplői hús-vér emberek, élethelyzetük és öltözködésük is valóságos.

 

A beszélgetés folyamán Korniss még egy fontos fogalmat említett: a bizalmat. Számára fontos, hogy közel kerüljön alanyaihoz, hogy elfogadják. Elmesélte: Erdélyben nagyon otthon érezte magát, amikor fotózni kezdte az ott élőket, érezte, hogy egy nyelvet beszélnek. A Moldva vidékén élő közösség esetében azonban már nem volt így, hiszen az ő archaikus magyar nyelvüket nehezen értette, de végül sikerült hozzájuk is közel kerülnie. Létfontosságú, hogy az alkotás során ne csak ő érezze jól magát, de az alanya is, amikor megnyílik a kamera előtt.

 

Korniss_Pim3
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Korniss számára az elérendő cél, hogy az adott pillanat felemelkedjen, és hogy az elkészült kép megérintse a nézőjét. A fotós mindig többet akar mutatni, mint ami a fotózás pillanatában történt, szeretné, hogy a fotón látott tartalom általános érvényűre emelkedjen, hogy a befogadóban egy-egy képe szabad asszociációkat indítson el. Amikor egy egész napon át kísérte azt a székely pásztort, aki a háborúban elvesztette a fél lábát, egy egész napon át fotózta, míg végül egyetlen képet publikált róla, amelyen alig látszik valami belőle: hátulról látjuk, amint a hólepte mezőn távolodik. Ám a kompozíció megmozgatja a néző képzeletét.


Hadirokkant
Hadirokkant (1976)
Fotó forrása: webdesign.hu

 

A beszélgetésen Korniss A vendégmunkás sorozatához kapcsolódóan elmondta: azt látta, hogy ezeknek az ingázó embereknek mindig volt hátországuk, ahol kivirultak, ami tartotta bennük a lelket: a közösség éltető ereje hatott rájuk. Azonban a munkásszállón már megfigyelhető volt az elkülönülés, ott már mindenki magára főzött, a saját dolgaival foglalkozott, kevésbé alkottak közösséget az emberek.

 

korniss-peter-skarbit-andras-vendegmunkas-1982
Skarbit András vendégmunkás (1982)
Fotó forrása: webdesign.hu


Szó esett arról is, hogy az általa fotózott zárt közösségeket hogyan változtatta meg a globalizáció. Véleménye szerint ugyan a hagyományok egy része elveszett, látni kell azt is, hogy az erdélyi falvakban korábban igen keserves volt az élet, a változás sok jót is hozott. Az ottaniak élete kényelmesebb lett, miközben a közösség összetartása gyengült. Ám ez nemcsak a zárt közösségek életére, hanem a sajátunkra is jellemző.


Kocsis Katica

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Február 21-22-én Értékeld a látogatót! címmel szakmai fórumra várja a természeti és kulturális területen dolgozókat a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete. A fórum a közönségmérés aktuális kérdéseivel és a látogatókutatás módszereivel foglalkozik.

csm_18_Boczen_

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma