2017.07.13

Sakir Fakili török nagykövet csaknem negyven alkotásából nyílt kiállítás július 12-én a szentendrei MANK Galériában, ahol a képek világa a megnyugvást, a békét hozza elénk. Gyermekkorától fogva érdeklődött a művészet iránt, festészete az állandóságot képviseli a diplomata életét jelentő mozgások közepette – fogalmazott a megnyitón Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.

_D0A8745_Copy


Az Egy nagykövet szemével... címet viselő tárlaton 38 alkotást mutatnak be, főleg akvarelleket, de néhány olajfestmény, valamint szén- és tollrajz is megtekinthető Sakir Fakili munkái között.

Az alkotások vegyes tematikájúak, a portrék mellett nagy számban megtalálhatók nevesebb törökországi és magyarországi helyszíneket, épületeket – mint Ayvalik városát, Ankarát vagy Esztergomot, Tatát, Tihanyt és a Parlamentet is – ábrázoló munkák.

_D0A8451_Copy
Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója


Nagy hagyománya van annak, hogy diplomaták, politikusok valamilyen művészeti ágban alkotnak – fogalmazott Prőhle Gergely. Példaként említette Bánffy Miklóst, aki rövid ideig külügyminiszterként képviselte Magyarországot, miközben nemcsak az Opera és a Nemzeti Színház igazgatója, hanem nagyszerű regényíró, kiváló karikaturista és jelmeztervező volt.


„Ritka alkalmak egyike, hogy egy nagykövetnek kiállítást rendezünk, Sakir Fakili azonban régóta fest a világ különböző részein. Több olyan képe is látható a MANK Galériában nyílt tárlaton, amely Magyarországon készült, így a kiállítás arról is szól, hogyan látja egy török nagykövet hazánkat, tájainkat” – fogalmazott Dr. Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) főigazgatója.


_D0A8413_Copy


„Mi, diplomaták állandó mozgásban vagyunk, ezért csak néhány dolgot vihetünk magunkkal egyik megbízatásból a másikba. Egy könnyen hordozható hobbi valahogy így néz ki” – mondta a nagykövet. Hozzátette: színek és vonalak kombinációját igyekezett vászonra vinni, azokat a városokat, ahol élt már, és persze, az azt körülvevő természetet.

 

Sakir Fakili nem végzett festészeti tanulmányokat. Felelősségteljes politikai hivatása mellett, kikapcsolódásként nyúl az ecsethez, a tollhoz. Örömét leli abban, hogy rögzítse a látottakat önmaga és mások örömére.

 

_D0A8321_Copy
Sakir Fakili török nagykövet


A kiállításon tájképek, csendéletek, portrék, figurális kompozíciók szerepelnek. Olajképek, akvarellek, tusrajzok, szénrajzok. Olajfestményeinek leggyakoribb témája a tenger: az expresszív hatású, lendületes képek mesterien kezelt színekkel válnak képi beszéddé, vallomássá.

Ismerőseiről, barátairól készített portréi merész képkivágások. Megőrzik az arc, a személy egyedi jellegzetességét, karakterek és típusok tekintenek ránk, ismeretlenül is ismerős arcok, de az egyéni jelleg mellett egyfajta összetartozást is sejtünk.


Tájképein a natura lüktetését az egymásba folyatott amorf foltok jelzik, miközben a helyszín – a tobzódó színek ellenére – mérhetetlen békességet sugall. Az alkotások teret teremtenek, távlatokat nyitnak. Izgalmas, ahogy egymásra rakja, egymásba oltja a színeket, miközben tudjuk, hogy az akvarell esetében korrigálásra nincs lehetőség.

 

_D0A8387_Copy_D0A8470_Copy_D0A8673_Copy_D0A8380_Copy


Sakir Fakili magyarországi tartózkodása során számos helyen megfordult. Megihlette őt a magyar táj varázsa, a Balaton atmoszférája. Jelképszerű tömörséggel adja vissza egy-egy táj, épület hangulatát. Az alkotó a hangsúlyt nem is annyira az épületekre, a műemlékekre, mint inkább a táj egészére helyezi. Ilyenformán a látvány festői megfogalmazása érzelmi-művészi dokumentummá lényegül. Kifinomult szellemi intelligenciával, egyfajta vizuális renddel, egyszerűen, érthetően dolgozik. Mert a tiszta szív és a rendet kereső értelem mindig egyszerű. Időkön, korokon, határokon átívelő.

 

A kiállítás július 24-ig megtekinthető a szentendrei MANK Galériában.

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma