GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2017.07.13

Sakir Fakili török nagykövet csaknem negyven alkotásából nyílt kiállítás július 12-én a szentendrei MANK Galériában, ahol a képek világa a megnyugvást, a békét hozza elénk. Gyermekkorától fogva érdeklődött a művészet iránt, festészete az állandóságot képviseli a diplomata életét jelentő mozgások közepette – fogalmazott a megnyitón Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.

_D0A8745_Copy


Az Egy nagykövet szemével... címet viselő tárlaton 38 alkotást mutatnak be, főleg akvarelleket, de néhány olajfestmény, valamint szén- és tollrajz is megtekinthető Sakir Fakili munkái között.

Az alkotások vegyes tematikájúak, a portrék mellett nagy számban megtalálhatók nevesebb törökországi és magyarországi helyszíneket, épületeket – mint Ayvalik városát, Ankarát vagy Esztergomot, Tatát, Tihanyt és a Parlamentet is – ábrázoló munkák.

_D0A8451_Copy
Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója


Nagy hagyománya van annak, hogy diplomaták, politikusok valamilyen művészeti ágban alkotnak – fogalmazott Prőhle Gergely. Példaként említette Bánffy Miklóst, aki rövid ideig külügyminiszterként képviselte Magyarországot, miközben nemcsak az Opera és a Nemzeti Színház igazgatója, hanem nagyszerű regényíró, kiváló karikaturista és jelmeztervező volt.


„Ritka alkalmak egyike, hogy egy nagykövetnek kiállítást rendezünk, Sakir Fakili azonban régóta fest a világ különböző részein. Több olyan képe is látható a MANK Galériában nyílt tárlaton, amely Magyarországon készült, így a kiállítás arról is szól, hogyan látja egy török nagykövet hazánkat, tájainkat” – fogalmazott Dr. Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) főigazgatója.


_D0A8413_Copy


„Mi, diplomaták állandó mozgásban vagyunk, ezért csak néhány dolgot vihetünk magunkkal egyik megbízatásból a másikba. Egy könnyen hordozható hobbi valahogy így néz ki” – mondta a nagykövet. Hozzátette: színek és vonalak kombinációját igyekezett vászonra vinni, azokat a városokat, ahol élt már, és persze, az azt körülvevő természetet.

 

Sakir Fakili nem végzett festészeti tanulmányokat. Felelősségteljes politikai hivatása mellett, kikapcsolódásként nyúl az ecsethez, a tollhoz. Örömét leli abban, hogy rögzítse a látottakat önmaga és mások örömére.

 

_D0A8321_Copy
Sakir Fakili török nagykövet


A kiállításon tájképek, csendéletek, portrék, figurális kompozíciók szerepelnek. Olajképek, akvarellek, tusrajzok, szénrajzok. Olajfestményeinek leggyakoribb témája a tenger: az expresszív hatású, lendületes képek mesterien kezelt színekkel válnak képi beszéddé, vallomássá.

Ismerőseiről, barátairól készített portréi merész képkivágások. Megőrzik az arc, a személy egyedi jellegzetességét, karakterek és típusok tekintenek ránk, ismeretlenül is ismerős arcok, de az egyéni jelleg mellett egyfajta összetartozást is sejtünk.


Tájképein a natura lüktetését az egymásba folyatott amorf foltok jelzik, miközben a helyszín – a tobzódó színek ellenére – mérhetetlen békességet sugall. Az alkotások teret teremtenek, távlatokat nyitnak. Izgalmas, ahogy egymásra rakja, egymásba oltja a színeket, miközben tudjuk, hogy az akvarell esetében korrigálásra nincs lehetőség.

 

_D0A8387_Copy_D0A8470_Copy_D0A8673_Copy_D0A8380_Copy


Sakir Fakili magyarországi tartózkodása során számos helyen megfordult. Megihlette őt a magyar táj varázsa, a Balaton atmoszférája. Jelképszerű tömörséggel adja vissza egy-egy táj, épület hangulatát. Az alkotó a hangsúlyt nem is annyira az épületekre, a műemlékekre, mint inkább a táj egészére helyezi. Ilyenformán a látvány festői megfogalmazása érzelmi-művészi dokumentummá lényegül. Kifinomult szellemi intelligenciával, egyfajta vizuális renddel, egyszerűen, érthetően dolgozik. Mert a tiszta szív és a rendet kereső értelem mindig egyszerű. Időkön, korokon, határokon átívelő.

 

A kiállítás július 24-ig megtekinthető a szentendrei MANK Galériában.

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma