2017. szeptember 25.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.02.17

Rejtő Jenő alakját számos legenda övezi, a legtöbbet ugyan ő maga – és jó barátja, Karinthy – találta ki, de nagyon sokat az idő és az érte rajongó olvasók hoztak létre. Ezeknek a valóságalapját kívánta tisztázni Thuróczy Gergely A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére című könyve, melyet február 15-én mutattak be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

AMT-boritoA cím: A megtalált tragédia több szempontból is érdekes. Először is kifejezheti azt, hogy Rejtő Jenőnek milyen tragikus élete volt, melyről nagyon kevés valós adatot lehetett tudni. Most azonban, új levéltári adatokra támaszkodva végre kirajzolódik Rejtő igaz története. Másrészről ott van az a lehetőség is, hogy végre előkerült Rejtő Jenő, az ő személyisége, végre igazán foglalkoznak a munkáival, az alakjával, és így feloldódik élete legnagyobb tragédiája is: a mellőzöttség. Az igazság azonban az, hogy ez a cím valójában az első Rejtő Jenő életével foglalkozó könyvbemutatóra reflektál, melynek címe: Ellopott tragédia volt. A legelső bemutató címe egy parafrázis. Rejtő egyik legjobb és egyben legszomorúbb művére, a Csontbrigádra reflektál, amelyben elhangzik egy nagyon karakteres, az egész alkotást jellemző mondat: „Mit tehet az ember, ha ellopják a tragédiáját?”

 

Izzadt Fred bemutatkozik

Thuróczy Gergely irodalomtörténész matróz kalapban foglalt helyet Farkasházy Tivadar humorista, Kálmán C. György irodalomtörténész és Horváth Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem docense társaságában. A kötetet a Szépmíves Kiadó vezetője mutatta be. Beszédében kiemelte, hogy a könyvkiadó alig féléves, de hatalmas terveik vannak a jövőt illetően. A Rejtő-életrajz mellett számos, 19-20.századi naplót és kéziratot terveznek megjelentetni. Ezután Izzadt Fred, alias Thuróczy Gergely vette át a szót, aki elmondta: nem Piszkos Fredként ül a jelenlévők között, hanem „Izzadtként”, olyannyira megizzasztotta a Rejtő életét feltáró kutatás. Hatalmas összefoglaló alkotásról van szó, mely nem csak eddig ismeretlen levelezéseket, fotókat vonultat fel. Számos olyan Rejtő-alkotást is olvashatunk, melyeket eddig még senki, de megjelent olyan mű is, melyet erősen cenzúráztak kiadásakor, most viszont teljes egészében olvashatják az érdeklődők. Emellett pedig kiadtak egy eddig teljesen ismeretlen Rejtő-kisregényt Konzílium az őserdőben címmel. Thuróczy Gergely kiemelete – és ezt igyekezett megmutatni a könyvbemutató is –, hogy Rejtő nem csak író volt, nem csak az írás művészete foglalkoztatta. Írt operetteket is, nagyjából tíz ismert szerzeménye van, amelyből az Elmondani jaj, de nehéz címűt Nagy János zongoraművész előadásában meg is hallgathatta a közönség. De próbálkozott – igen fiatalon, tizennyolc évesen – a versírással is, ezeket az alkotásokat azonban sosem jelentette meg. Thuróczy Gergely ezeken kívül megtalált egy színdarabot is, amelyet Rejtő inkább filmforgatókönyvé alakított át. Tudjuk, hogy újságkiadással is kísérletezett – nagyon frappánsan Újság címmel jelentette meg lapját, melyben kizárólag szociografikus hangvételű novelláit, azoknak részleteit publikálta.


rejto3


Némi ismertető után bemutattak egy részlet Piszkos Fred, a kapitány meséjéből is, majd Piszkos Fred meg is jelent a teremben – Varga Tamás színművész személyében –, hogy Rejtő fentebb említett, eddig ismeretlen alkotásait felolvassa. Ezután a moderátor, Horváth Csaba arról kérdezte a jelenlévőket, hogy mikor olvastak először Rejtőt és milyen hatást gyakorolt rájuk a méltatlanul mellőzött alkotó. Farkasházy Tivadarral együtt szinte az összes jelenlévő, tizenévesen vette először kezébe Rejtő alkotásait, és mindenki elismerte az író tehetséget. Olyan világot teremtett, amelyben bármi megtörténhet, bármit el lehet hinni. Briliáns cselekményvezetése volt minden alkotásának, melyeknek mindig volt tétje, nem úgy, mint egy egyszerű ponyvának, amely akkoriban nagy divat volt. Horváth Csaba moderátor – kollégái sűrű bólogatása közben – hangsúlyozta, hogy Rejtő Jenő szövegei az alapműveltséghez tartoznak. Az est folyamán pedig kiderült az is, hogy Thuróczy Gergelynek ugyan ez már a második Rejtő Jenővel foglalkozó alkotása – az első 2015-ben jelent meg Elfeledett tragédia címen –, egyszer ő maga is szeretne egy olyan könyvet kiadni, amelyben nem csak úgy szerepel, mint szerkesztő, hanem mint író.


rejto1


Reich Jenő, aki Reich nem, de író szeretett volna lenni

Valójában sosem akart Reich lenni. Korai alkotásait sem írta alá ezen a néven. Jenőként szignálta verseit, később pedig megszületett Rejtő, aztán P. Howard és Gibson Lavery. Nagyon sok mindennel próbálkozott, szinte állandóan kereste önmagát, a saját hangját. Thuróczy Gergely alkotása nem csak azért különleges, mert eddig ismeretlen képeket, írásokat láthatunk Rejtőtől. Azért nagyszerű, mert megpróbálja megmutatni, hogy milyen volt valójában Rejtő Jenő. Megmutatja, hogy igazából mindig is azaz író volt, akivé válni akart. Egy maximalista ember volt, aki sosem fizetett a kézirataival, mert annyira ügyelt azok helyességére, hogy félkészen sosem adta ki a kezéből egyiket sem. A Megtalált tragédia ezenkívül fejlődéstörténet is. Megmutatja, hogy milyen, amikor egy fiatal tehetség próbálgatja szárnyait, először verssel, aztán komolyabb, melankolikus novellákkal vagy színpadi bohózattal, újsággal, operettel kísérletezik. A végén pedig láthatjuk, hogy miként születik meg egy egyedi hangú alkotó, akinek az volt a legnagyobb tragédiája, hogy legsikeresebb alkotásai nem Rejtőként, hanem P. Howardként váltak ismertté. Alteregója kvázi ellopta előle az elismerést, az emberek pedig, ha hallották is Rejtő nevét, a legtöbb esetben azt gondolták, hogy ő csak fordítója volt a Howard-könyveknek. Thuróczy Gergely alkotása olyan Rejtő Jenőt is bemutat, aki komolynak gondolta az irodalmat, és komolyan is vette azt. Olyan írót láthatunk, akiben nagyon sok gát és komplexus volt, aki nagyon nagy akart lenni, de sajnos azt már nem élte meg, hogy lássa, mekkora sikert arat Rejtőként. Az is kiderül, hogy sosem volt idegenlégiós, és bár utazgatott Európa-szerte – és mindezt útlevél nélkül, alkalmi munkákat vállalva tette –, a cél, amely vezérelte, mindig ugyanaz volt. A tudásvágy hajtotta, a vágy, hogy igazán megtanulja mesterségét.


rejto2


Mire világossá vált, hogy valójában kit takar P. Howard neve, vagyis 1943-ra, addigra Reich Jenő már halott volt – bár valószínűleg ezt a közvélemény még nem tudta. Az est folyamán a színművész felolvasta azt a korabeli újságcikket is, amelyben felfedték, hogy Rejtő Jenő, P. Howard, Reich Jenő egy személyt takart. Thuróczy Gergely azt is hangsúlyozta, hogy mint szellemileg beteg embert – az idegrendszere élete végén teljesen felmondta a szolgálatot, többször kezelték szanatóriumban is – nem vihették volna ki a frontra. Egy gyalázkodó újságcikk hatására – mely miatt pert is indított – vitték el munkaszolgálatra, majd küldték ki a frontra. Hivatalosan eltűntnek nyilvánították, de valójában a Don-kanyarban halt meg, a második magyar hadosztály tagjaként.


farkashazy


A megtalált tragédia

A könyv összeségében egy Rejtő Jenő-életrajz (noha eredetileg emlékkötetnek készült), amely tisztázza a vele kapcsolatos legendákat – bár a beszélgetésen Farkasházy Tivadar felvetette: szerinte egyáltalán nincs erre szükség. Hiszen Rejtő azáltal lett Rejtő Jenő, hogy élete legalább olyan legendás, mint Piszkos Fredé vagy Fülig Jimié. Ő maga pedig pont azért szereti Rejtőt, mert állítólag idegenlégiós volt, aki még a munkatáborban is történetekkel szórakoztatta a társait. Ilyen szempontból, annak, aki hasonlóan gondolkozik, mint Farakasházy, kissé csalódást keltő lehet a valódi Rejtő Jenő. Persze nem kell azt gondolni, hogy a valós élete unalmas volt, hogy a belvárosi lakását sosem hagyta el, és még Csepelen se járt, úgy írta meg regényeit. Azért sem, mert megfordult Németországban, Franciaországban, Ausztriában, sőt nagyon jól beszélt németül, és egy kicsit értett a franciához is. Világlátott ember volt, aki valóban bohém életet élt, és ahogyan Thuróczy fogalmazott egy MTI-nek adott interjúban, nem foglalkoztatták a polgári sallangok sem. A legendákra azért volt szükség, mert hírhedt, ismert akart lenni. Olyan sztárságra, korabeli celebségre vágyott, mint amilyen jó barátját, Karinthyt is körbelengte. És bár életében ez nem adatott meg neki, ha látta volna a február 15-én, a könyvbemutatóra összegyűlt tömeget, melyet – a valódi! – önéletrajza vonzott, büszke lett volna.



Fischer Viktória

Fotók: Gál Csaba/Petőfi Irodalmi Múzeum

Banner_596x90px_SOLTI_HUN_kultura.hu

D_MTI20170921050

2017.09.24

Fluxus és barátai címmel látható kiállítás szeptember 22-től a budapesti Ludwig Múzeumban, ahol a Maria és Walter Schnepel Kulturális Alapítvány és Gyűjtemény műtárgyaiból mutatnak be válogatást. A Fluxus egy nemzetközi művészcsoport, mely az 1960-as évek elején jött létre George Maciunas litván művész vezetésével. A tárlat november 26-ig megtekinthető.

violin-2560312_960_720

2017.09.24

Húsz éve kezdődtek Európa legnagyobb egységes hangszeres népzenei gyűjteményének, az Utolsó Órának felvételei a Fonóban. Ennek emlékére a Hagyományok Háza és a Fonó Budai Zeneház szeptember végétől jubileumi sorozattal készül, amelynek keretében az adatközlő mesterek mellett bemutatják a fiatal generációt is. A koncertsorozat szeptember 30-án kezdődik a Fonóban.

rossz_versek_jo

2017.09.23

Ötvenöt forgatási nap, százhúsz helyszín, francia ösztöndíj és a Filmalap támogatása – Reisz Gábor ismét filmet rendez, melyben ő játssza a főszerepet. Míg előző filmjét, a 65 ezer nézőt mozgósító, VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlant szinte minimális büdzséből hozta létre, addig legújabb alkotásában, a Rossz versekben komolyabb technikával és nagyobb költségvetéssel dolgozik. Az önéletrajzi ihletésű film várhatóan 2018 őszén kerül a mozikba.

TOKODY 40 – BEL CANTO címmel ad koncertet 2017. október 30-án 19:30-tól a Pesti Vigadó Dísztermében Tokody Ilona Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Az esten – melyen válogatás hallható Rossini, Bellini és Donizetti műveiből – közreműködik Muskát András – tenor, zongorán kísér Janos Acs. „Hiszek abban, hogy az ember nem azért születik a világra, hogy boldogságban élje le az életét, hanem hogy megélje és túlélje a szenvedést, ezáltal megtisztuljon, és ezzel példát mutasson” – vallja Tokody Ilona.

Hudec László magyar építész Sanghajban fennmaradt épületeit gyűjti össze Nicky Almasy fotóművész albuma, amelyet szeptember 21-én mutatott be Magyarország sanghaji főkonzulátusa a Hudec tervezte Hubertus-udvarban (ma Metropolo Csingcsiang Hotels Classiq – Dahua Hotel), Sanghajban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) támogatásával, Szijjártó Péter miniszter előszavával megjelenő, Hudec by Nicky Almasy című album különlegessége, hogy a magyar fotóművész kameráján keresztül a még álló Hudec-épületeket ismerheti meg a közönség.

Hat tánc című új, Bartók Béla ihlette produkcióját szeptember 28-án mutatja be a Várkert Bazárban a Feledi János vezette Feledi Project, majd az október 5. és 8. között zajló New York-i Dumbo Dance Fesztiválon lép fel Own Destiny című duettjével, melyet 6-án és 7-én láthat a tengerentúli közönség a Gelsey Kirkland Művészeti Központban. Az egyfelvonásos előadás reflexió Bartók Béla Román népi táncok című, 1915-ben zongorára írt művére. A bemutatón közreműködik Oláh Dezső Junior Prima-díjas zongoraművész, zeneszerző, valamint Oláh Péter bőgős és Pecek Lakatos János dobos.

Alapításának harmincadik évfordulóját ünnepli a Szegedi Kortárs Balett, amely 25 esztendeje működik ezen a néven, és 1987. szeptember 27-én tartotta első bemutatóját a Nagyszínházban. Azóta 123, a közönség mellett a szakma elismerését is elnyerő produkció született, melyben összesen 140 művész táncolt. A darabok készítésében Juronics Tamás mellett 39 magyar és külföldi koreográfus vett részt. A társulat születésnapját szeptember 30-án ünnepli Szegeden, a Nagyszínházban. A budapesti ünnepséget november 8-án rendezik a Müpában.

Rendkívüli sztárparádé várható a vörös szőnyegen a 65. San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál szeptember 22-ei esti nyitógáláján. Az észak-spanyolországi tengerparti városban olyan hírességek megjelenésére számíthat a nagyközönség, mint Arnold Schwarzenegger, Glenn Close, Penélope Cruz, Javier Bardem, James Franco és Alicia Vikander. Az ünnepélyes megnyitó keretében adják át az első elismerést: Aki Kaurismäki finn rendező A remény másik oldala című filmjéért veheti át a FIPRESCI-díjat. A szeptember 30-ig tartó fesztivál nyitófilmje Wim Wenders Submergence című alkotása lesz. A romantikus dráma 17 másik filmmel együtt van versenyben a legjobb alkotásnak járó Arany Kagyló-díjért. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje pedig a közönségdíjért versenyez.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

magyaroszagi_turne

Idén szeptember 16-án és 17-én Martonvásár gyönyörű környezetében negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját! A látogatók átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét.

Lackfi János és Vörös István Csavard fel a szöveget című könyvének slágerátiratait adja elő szeptember 9-én a Pankastic! zenekar vendégeivel a József Attila Színházban. Lackfi János és Vörös István 2016 decemberében megjelent könyvükben azokat a dalokat alakították át énekelhető formába, amelyek minden magyar fülnek ismerősek.

A Zrínyi Napok látogatásával kapcsolatos információk: 2017. szeptember 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) 17:30-ig a vár kapujeggyel látogatható, mely a múzeumlátogatást is magában foglalja. Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 200 forint/nap, szigetvári lakcímkártyával nem rendelkezőknek 500 forint/nap, 14 éven aluliak számára ingyenes.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma