782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.09.08

Egy orgonaéptő naplóján keresztül pillanthatunk be Európa, Magyarország és Pécs másfél évszázaddal ezelőtti világába – megjelent ugyanis Angster József életrajza. A szeptember 8-ai, pécsi bemutatón elhangzott: a kötet izgalmas szellemi kalandot kínál nemcsak az orgona szerelmesei számára, hanem mindazoknak, akik kíváncsiak arra, miként zajlottak e történelmi szempontból oly’ intenzív korszak dolgos mindennapjai.

_D0A2879_Copy


Angster József a leghíresebb magyar orgonaéptőként a legendás pécsi orgonagyár alapítója volt, aki „tízéves vándorútja után döntött úgy, hogy céget alapít itthon” – mesélt a kezdetekről dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a pécsi bemutatón. Olyannyira megbízhatónak bizonyult első meghallgatásán, ahol a mester számot adott a bécsi, a kölni és a párizsi utazásai során szerzett mesterségbeli tudásáról, hogy megkapta első megrendelését a helyi, pécsi izraelita hitközségtől a zsinagóga orgonájának megépítésére.

 

Munkájával kiérdemli a megrendelők bizalmát, a 100. hangszert követően, tíz év múlva már a 200. hangszer köszönhető a keze munkájának. „Mai értelemben vett multinacionális cég formálódik a vállalkozásból a két világháború közötti időszakra. Gyönyörű pécsi történet ez, még ha ismerjük is a végkifejletet. A családot az államosítás során elzavarják az otthonukból, sőt internálják és bebörtönzik tagjait. A Zsolnayval egyenrangú márkát azonban nem tudta eltörölni a diktatúra: az Angster-hangszerek ott vannak a megyén túl az egész országban, sőt a környező nemzeteknél is” – tette hozzá az államtitkár. Hoppál Péter bízik abban, hogy Pécsett Angster néven működhet a jövőben a ma is világhírű orgonagyár. Mint fogalmazott: kérdéses, hogy a mai generáció profitálni tud-e ebből az örökségből, hozzájárulni a fejlődéshez. „Mintát kell vennünk abból a korszakból, amikor az Angsterek prosperáltak. Szükség van ugyanis a termelőipar mellett a kreatívágazatra is, utóbbi igazi márkákat adhat a városnak hozzáadott értékének köszönhetően.”

 

_D0A2850_Copy


Angster József (1834–1918) a leghíresebb magyar orgonaépítő, a legendás pécsi orgonagyár alapítója. Idős korában családja számára vetette papírra élettörténetét fiatalkori naplói, emlékezete és cégének dokumentumai alapján. Így született meg ez az egyedülálló kortörténeti dokumentum, amely most végre teljes egészében hozzáférhetővé válik a nyilvánosság számára Életrajzom – Egy XIX. századi magyar orgonaépítő naplója címen.

 

A nyolcvan évet átívelő napló betekintést enged egy 19. századi mesterember életébe, nyomon követhetjük tanonc- és iparoséveit, európai utazásait, majd hazatérését Pécsre, ahol családot és orgonagyárat alapított – utóbbit éppen 150 évvel ezelőtt, 1867. szeptember 10-én. A német anyanyelvű, de ekkor már évtizedek óta magyar közegben élő és dolgozó Angster naplójának szövege ízes nyelvezettel kalauzolja végig az olvasót Európa, Magyarország és Pécs másfél évszázaddal ezelőtti világába. Izgalmas szellemi kalandot kínál nemcsak az orgona szerelmesei számára, hanem mindazoknak, akik kíváncsiak arra, miként zajlottak e történelmi szempontból oly’ intenzív korszak dolgos mindennapjai.

 

_D0A2856_Copy


Csodálatos életpálya ugyanis a művészé: a pécsi megbízás után számos megrendelés érkezett hozzá, amelyeket kiváló érzékkel valósított meg. Hiába adósodott el tíz évre első megrendelését követően, ő építhette meg a kalocsai orgonát, amelyen Liszt Ferenc is játszott, és neki köszönhetjük a pécsi dzsámi orgonáját is, amelyet az átépítéskor alkotott meg.


Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond

Shoji_Haraguchi2_ok

2017.11.22
Szenvedély, belső tűz, odaadás – ezek jellemzik Shoji Haraguchit. A japán fiatal hosszú évek kényszerkihagyása után kezdett újra zenével foglalkozni, és teszi ezt mind nagyobb sikerrel. A Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjének egyik versenyzője azt az álmát is megosztotta velünk, hogy létrehozzon egy Fricsay Ferenc nevét viselő zenekart és akadémiát.

folszallott_a_pava2

2017.11.22
A második első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva ötödik évada november 24-én este, a közmédia nézői újabb tizenkét produkciót és vendégfellépőt láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel.

885591_33

2017.11.22

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta az MTI-nek Antal Nimród rendező, akinek november 22-től látható a mozikban az 1990-es évek leghíresebb magyarországi rablójáról készült akciófilmje.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma