2018.09.17

A Pannon Tükör legfrissebb, 2018/4. számát és dr. Merő Béla Volt egyszer egy… Reflex Színpad című memoárkötetét mutatták be szeptember 17-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A rendező, társulatalapító az 1970-es évekbe repít minket vissza, bepillantást engedve a Reflex Színpad történetébe és az amatőr társulat céljaiba. Olvasóként számos színházi kulisszatitkot tudhatunk meg, ha vele tartunk.

_D0A8339_Copy


Nagy hagyománya van annak, hogy a vidéki folyóiratok új lapszámaikkal a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatkoznak be – mondta el Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója annak apropóján, hogy a Pannon Tükör című kulturális folyóirat szeptember 17-én Budapesten, az irodalom otthonának falai között ünnepelte új lapszámának megjelenését.

 

A program vendége volt Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere is, aki megfogalmazta: megtiszteltetés, hogy itt lehet, hiszen számára nagyon fontos az a kulturális munka, melyet a Pannon Tükör végez. A Pannon Tükör mindannyiunk számára ismert, nívós folyóirat, melynek írói, szerkesztői olyan értéket tettek le az asztalra, amelyre mind büszkék lehetünk – emelte ki a polgármester, aki a helyi közösség nevében is köszönetet mondott a Pannon Tükör munkatársainak kiemelkedő teljesítményükért, majd Merő Bélának, aki olyan kötetet írt számunkra, amely felidézi az 1970-es, 1980-as évek kulturális, színházi világát.


_D0A8461_Copy
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár

 

A szerzőt, Merő Bélát és munkásságát Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár méltatta. Mint elmondta: Merő Béla alapította a Reflex Színpadot, amely magát alternatív színházi formációnak tartotta. A társulat meghatározta itthon az 1970-es, 1980-as évek színházi világát, hiszen az amatőr csapat profikat is megszégyenítő tudást szerezett és nagyon erős előadásokat készített. A Reflex Színpad híres volt a kemény színésztréningjeiről és önálló színházi nevelési programot alakított ki. Gyermek-, ifjúsági, valamint felnőttcsoportot is működtetett, hogy a színészutánpótlást folyamatosan biztosítsa. A nézőknek az előadásaikhoz színházi kiállításokat szervezett, sőt: klubot is létrehozott, amely jelentős találkozóhelye lett a város kulturális életének – hangsúlyozta Fekete Péter, hozzátéve: még hosszan sorolhatná, mi mindent tett ez a jelentős, nívós formáció, de erre itt van Merő Béla kötete, amelyben összefoglalta a társulat történetét, törekvéseit. Az államtitkár nagy szeretettel gratulált a szerzőnek, hálásan megköszönve, hogy ilyen művet írt az olvasóközönségnek.


_D0A8474_Copy

 

A rendező, alapító a zalaegerszegi Reflex Színpad történetét foglalta össze új kötetében, amely a Pannon Tükör Könyvek-sorozatának részeként jelent meg. Merő Béla Szekszárdon született 1948-ban, és 1967-től a Szombathelyi Tanítóképző Intézet népművelés–könyvtár szakos hallgatója, majd 1974-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem közművelődés–népművelés szakos hallgatója volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán színházelméletet tanult 1979 és 1982 között, majd 1990-ben szerezte meg a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen a színház–esztétikai doktorátusát. Már az 1970-es évek elejétől Szekszárdon és Zalaegerszegen volt népművelő, itt alapította meg a Reflex Színpadot is. A rendező visszaemlékezéseiből most megismerhetjük az amatőr társulatot, amely 1970-től egészen a rendszerváltásig működött. Az összefoglaló kiadványban számos kulturális érdekességet és színházi kulisszatitkot is olvashatunk Merő Béla tollából. Egy részletet a sajtótájékoztatón is meghallgathattunk Molnár Piroska, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas színművésznő előadásában.


_D0A8406_Copy
Molnár Piroska színművésznő

 

A kötet mellett az eseményen mutatkozott be a Pannon Tükör című kulturális folyóirat új lapszáma is. A folyóiratot a Zalai Írók Egyesülete alapította 1995-ben. Az egyesület neve 2009-től Pannon Írók Társaságára változott, céljuk pedig nem kevesebb, minthogy a folyóirat tükrözze a történelmi Pannónia sokszínű kulturális életét és értékelje a régióban születő irodalmi, képzőművészeti, színházi és zenei alkotásokat, produkciókat, valamint közzétegye a múlt sorsformáló eseményeiről szóló izgalmas dokumentumokat, tanulmányokat. Fontos szerepet szánnak a határon túli magyarság kultúrájának is, ezen belül is kiemelt figyelemmel kísérik a szomszédos Muravidéken élő alkotók munkásságát.

 

Az első próbaszám 1995 decemberében jelent meg, ma pedig már a 2018/4. számot vehetik kezükbe az olvasók. Az új lapszám szépirodalmi rovatában olyan szerzőktől olvashatunk alkotásokat, mint Luzsicza István, Méhes Károly, Lackfi János, Varga Melinda, Nagy Koppány Zsolt, Simek Valéria, Kőrössi P. József, Fa Ede, Miklya Zsolt, Tóth László, Acsai Roland, Lénárth Ádám, Kemény Zsófi és Karkó Ádám. Lackfi János a Levágott fül című, készülő regényéből oszt meg egy részletet az érdeklődőkkel. Az „Egy mondat” című rovatban pedig Tillmann J. A. (április) és Petőcz András (május) szövegeiben merülhetünk el.


_D0A8498_Copy

 

A kritika-rovatban csupa zalai, ezen belül is zalaegerszegi vagy a tájhoz, a városhoz kötődő író, illetve mű kapott helyet. Kiss Gábor tanulmányában Keresztury Dezső és Zalaegerszeg kapcsolatáról ír. Gáspár-Singer Anna kritikája (Emlékmozaikok rendszerezése) Turbuly Lilla Alkonykapcsoló című verseskötetével foglalkozik, a recenzált költő viszont egy nemrég bemutatott – a lap által kiadott – verseskötetet, Nagy Betti Sírt valaki odakinn című könyvét (Fél dió egy kinyújtott tenyéren) ismerteti. Merő Béla Nászta Katalin Thália erdélyi napszámosai című kötetéhez, míg Nánay István Merő Béla Volt egyszer egy… Reflex Színpad című könyvéhez írt ajánlót.



Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond

_D0A3439_Copy

2018.10.22

A zászló útja – ’56 emlékére címmel nyílt időszaki kiállítás október 22-én a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol november 4-ig látható az a közepén lyukas magyar zászló, amely az 1956-os októberi forradalomban a Széna téri harcok helyszínén lobogott. Az intézmény október 22-én rendkívüli nyitvatartással, október 23-án belépő jegy nélkül várja a látogatókat.

KI_ZAK_ORGONA_Foto_Zeneakademia_Posztos_Janos_23000

2018.10.22

Kilenc éven át tartó munka és összefogás eredményeként az október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján rendezett ünnepélyes koncerten szólal meg újra a Zeneakadémia Nagytermében a magyar zenei élet egyik szimbóluma, a felújított Voit-orgona. Az 1907-ben épült orgona rekonstrukciója 800 millió forintos állami támogatásból valósult meg.

4._foto_0

2018.10.22

A Magyar Nemzeti Múzeum az 1956-os forradalom 62. évfordulója alkalmából október 22-én is nyitva tart, és olyan ikonikus zászlót állít ki egy kamarakiállításon, amely Európa több városát bejárva most került a múzeum gyűjteményébe. A programok október 23-án is folytatódnak: a muzeológusok ingyenes tárlatvezetésekkel várják a közönséget.

Kovács István az Ostrom című diplomafilmje nyerte el a közönségdíjat a luxemburgi CinEast filmfesztiválon – tájékoztatta október 22-én a Magyar Nemzeti Filmalap az MTI-t. A kelet- és közép európai régió filmtermését felvonultató CinEast filmfesztivált október 4. és 21. között rendezték meg Luxemburgban, amelyen az Ostrom című filmet húsz ország mintegy 50 rövidfilmje közül választotta kedvencének a közönség. A 11. CinEast filmfesztivál nagydíját, első magyar filmként Szilágyi Zsófia alkotása, az Egy nap nyerte el.

Második alkalommal rendezi meg a Magyar Kamarazenekar a Fővárosi Palotakoncertek elnevezésű sorozatot, a nyitóhangversenynek november 9-én a budapesti Benczúr Ház ad otthont. A sorozatban az együttes Budapest patinás palotáiban ad koncerteket, valamint megismerteti a közönséggel az épületek történetét, érdekességeit.

Budapesti hangulatot idéző, kulturális programokat és egészséges ételeket kínáló bár nyílik az október 19-ei hétvégén Párizsban. A Bogibar nevű bárt Pálosi Boglárka kulturális menedzser hozta létre a francia főváros XVII. kerületében, a Montmartre negyed közelében. Célja, hogy a párizsiak beszélgetős törzshelyévé válva a turisták számára is vonzó kulturális tér alakuljon itt ki, ahol francia és magyar művészek is rendszeresen fellépnek majd.

Taylor Swift, Jennifer Hudson és Ian McKellen után Judi Dench és Idris Elba is csatlakozott a Macskák című musicalből készülő film szereplőgárdájához. A produkciót a brit Tom Hooper rendezi, aki korábban A nyomorultakból is forgatott filmet és A király beszéde című filmjéért Oscar-díjat kapott. A T. S. Eliot költeményei alapján született, Macskák című musicalt Andrew Lloyd Webber komponálta.

A nemzetközi piacon is hódít a Virtuózok: a magyar komolyzenei tehetségkutató újabb befektetőkkel gyarapodott, hamarosan az amerikai és az angol nézők is megismerkedhetnek országuk legfiatalabb komolyzenei tehetségeivel, továbbá több ázsiai ország is érdeklődik a magyar műsor iránt. Peller Mariann, a Virtuózok alapítója elmondta: céljuk, hogy megtalálják azt a 2-3 nagy tehetséget a világ többi országában is. A tehetségkutató megjelenését külföldön a magyar műsorhoz hasonlóan, de az adott országok kultúrájára szabva szeretnék kialakítani. Bárdossy Mária de Weisz magyar származású venezuelai üzletasszony és Latin-Amerika szerte ismert filantróp is befektetőként csatlakozott a Virtuózok csapatához, a közelmúltban a világhírű operaénekes, Plácido Domingo, valamint az amerikai showman, James Corden is meghatározó tagja lett a Virtuózok csapatának.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma