Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.09.17

A Pannon Tükör legfrissebb, 2018/4. számát és dr. Merő Béla Volt egyszer egy… Reflex Színpad című memoárkötetét mutatták be szeptember 17-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A rendező, társulatalapító az 1970-es évekbe repít minket vissza, bepillantást engedve a Reflex Színpad történetébe és az amatőr társulat céljaiba. Olvasóként számos színházi kulisszatitkot tudhatunk meg, ha vele tartunk.

_D0A8339_Copy


Nagy hagyománya van annak, hogy a vidéki folyóiratok új lapszámaikkal a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatkoznak be – mondta el Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója annak apropóján, hogy a Pannon Tükör című kulturális folyóirat szeptember 17-én Budapesten, az irodalom otthonának falai között ünnepelte új lapszámának megjelenését.

 

A program vendége volt Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere is, aki megfogalmazta: megtiszteltetés, hogy itt lehet, hiszen számára nagyon fontos az a kulturális munka, melyet a Pannon Tükör végez. A Pannon Tükör mindannyiunk számára ismert, nívós folyóirat, melynek írói, szerkesztői olyan értéket tettek le az asztalra, amelyre mind büszkék lehetünk – emelte ki a polgármester, aki a helyi közösség nevében is köszönetet mondott a Pannon Tükör munkatársainak kiemelkedő teljesítményükért, majd Merő Bélának, aki olyan kötetet írt számunkra, amely felidézi az 1970-es, 1980-as évek kulturális, színházi világát.


_D0A8461_Copy
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár

 

A szerzőt, Merő Bélát és munkásságát Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár méltatta. Mint elmondta: Merő Béla alapította a Reflex Színpadot, amely magát alternatív színházi formációnak tartotta. A társulat meghatározta itthon az 1970-es, 1980-as évek színházi világát, hiszen az amatőr csapat profikat is megszégyenítő tudást szerezett és nagyon erős előadásokat készített. A Reflex Színpad híres volt a kemény színésztréningjeiről és önálló színházi nevelési programot alakított ki. Gyermek-, ifjúsági, valamint felnőttcsoportot is működtetett, hogy a színészutánpótlást folyamatosan biztosítsa. A nézőknek az előadásaikhoz színházi kiállításokat szervezett, sőt: klubot is létrehozott, amely jelentős találkozóhelye lett a város kulturális életének – hangsúlyozta Fekete Péter, hozzátéve: még hosszan sorolhatná, mi mindent tett ez a jelentős, nívós formáció, de erre itt van Merő Béla kötete, amelyben összefoglalta a társulat történetét, törekvéseit. Az államtitkár nagy szeretettel gratulált a szerzőnek, hálásan megköszönve, hogy ilyen művet írt az olvasóközönségnek.


_D0A8474_Copy

 

A rendező, alapító a zalaegerszegi Reflex Színpad történetét foglalta össze új kötetében, amely a Pannon Tükör Könyvek-sorozatának részeként jelent meg. Merő Béla Szekszárdon született 1948-ban, és 1967-től a Szombathelyi Tanítóképző Intézet népművelés–könyvtár szakos hallgatója, majd 1974-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem közművelődés–népművelés szakos hallgatója volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán színházelméletet tanult 1979 és 1982 között, majd 1990-ben szerezte meg a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen a színház–esztétikai doktorátusát. Már az 1970-es évek elejétől Szekszárdon és Zalaegerszegen volt népművelő, itt alapította meg a Reflex Színpadot is. A rendező visszaemlékezéseiből most megismerhetjük az amatőr társulatot, amely 1970-től egészen a rendszerváltásig működött. Az összefoglaló kiadványban számos kulturális érdekességet és színházi kulisszatitkot is olvashatunk Merő Béla tollából. Egy részletet a sajtótájékoztatón is meghallgathattunk Molnár Piroska, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas színművésznő előadásában.


_D0A8406_Copy
Molnár Piroska színművésznő

 

A kötet mellett az eseményen mutatkozott be a Pannon Tükör című kulturális folyóirat új lapszáma is. A folyóiratot a Zalai Írók Egyesülete alapította 1995-ben. Az egyesület neve 2009-től Pannon Írók Társaságára változott, céljuk pedig nem kevesebb, minthogy a folyóirat tükrözze a történelmi Pannónia sokszínű kulturális életét és értékelje a régióban születő irodalmi, képzőművészeti, színházi és zenei alkotásokat, produkciókat, valamint közzétegye a múlt sorsformáló eseményeiről szóló izgalmas dokumentumokat, tanulmányokat. Fontos szerepet szánnak a határon túli magyarság kultúrájának is, ezen belül is kiemelt figyelemmel kísérik a szomszédos Muravidéken élő alkotók munkásságát.

 

Az első próbaszám 1995 decemberében jelent meg, ma pedig már a 2018/4. számot vehetik kezükbe az olvasók. Az új lapszám szépirodalmi rovatában olyan szerzőktől olvashatunk alkotásokat, mint Luzsicza István, Méhes Károly, Lackfi János, Varga Melinda, Nagy Koppány Zsolt, Simek Valéria, Kőrössi P. József, Fa Ede, Miklya Zsolt, Tóth László, Acsai Roland, Lénárth Ádám, Kemény Zsófi és Karkó Ádám. Lackfi János a Levágott fül című, készülő regényéből oszt meg egy részletet az érdeklődőkkel. Az „Egy mondat” című rovatban pedig Tillmann J. A. (április) és Petőcz András (május) szövegeiben merülhetünk el.


_D0A8498_Copy

 

A kritika-rovatban csupa zalai, ezen belül is zalaegerszegi vagy a tájhoz, a városhoz kötődő író, illetve mű kapott helyet. Kiss Gábor tanulmányában Keresztury Dezső és Zalaegerszeg kapcsolatáról ír. Gáspár-Singer Anna kritikája (Emlékmozaikok rendszerezése) Turbuly Lilla Alkonykapcsoló című verseskötetével foglalkozik, a recenzált költő viszont egy nemrég bemutatott – a lap által kiadott – verseskötetet, Nagy Betti Sírt valaki odakinn című könyvét (Fél dió egy kinyújtott tenyéren) ismerteti. Merő Béla Nászta Katalin Thália erdélyi napszámosai című kötetéhez, míg Nánay István Merő Béla Volt egyszer egy… Reflex Színpad című könyvéhez írt ajánlót.



Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

balett

2019.06.18

16 bemutató, 56-féle repertoárdarab, összesen 404 előadás. Az Opera művészei az Erkel Színházon és a próbaüzemben megnyílt Eiffel Műhelyházon kívül további három fővárosi helyszínen, 25 vidéki és 13 külhoni magyarlakta településen, valamint 9 külföldi nagyvárosban fordultak meg Dél-Koreától az Egyesült Államokig. Június 17-én az évzáró Csillagóra gálaesten az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit jutalmazták.

ek3

2019.06.18

Lee Olivér saját zenekarával, az ékkel robbant be a köztudatba, azonban az elmúlt években már számtalan más produkció kapcsán is hallhattuk a nevét. A Trillion és a Szeder mellett egyszálgitáros műsorát is egyre többen hallgatják, mellyel most az izraeli közönség előtt is bemutatkozhat. Interjú.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ismerős Arcok idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumi alkalomból egy vadonatúj videoklipben újragondolva, szimfonikus kísérettel jelentették meg a Nélküled című emblematikus dalukat, amely az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe lett. Június 22-én a Barba Negra Trackben adnak születésnapi nagykoncertet.

Küszködik és teremt címmel Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplóinak teljes szövegét 12 fiatal színésznő olvassa fel június 19-én Budapesten, a Pozsonyi úti Amikor Galériában. A naplók 12 év történetét mesélik el, 1935-től 1946-ig, így minden színésznőre egy év, nagyjából száz oldal jut. A felolvasások reggel 10 órakor kezdődnek, és délután 17 óráig folyamatosan zajlanak.

Paul Gauguin egy 17 éves korában készített akvarellét árvereztek el június 16-án a franciaországi Montbazonban. Az akvarell egy vízparton álló svájci hegyvidéki faházat ábrázol és egy Svájcban élő francia iparmágnás vette meg 80 ezer euróért, aki az interneten licitált. A francia posztimpresszionista festő kézjegyével ellátott képen a dátum 1865. július 2-a, tehát ez Gauguin első ismert rajza, amelyet tussal és vízfestékkel készített. A 39,5x25 centiméteres képet az orleans-i császári líceum professzora, Charles Pensée irányításával készítette a művész.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

unnamed_1

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

Koncertek, színházi előadások, filmvetítés, kézműves vásár és hajótúra is várja június 18. és 22. között az immár tizennegyedik Szolnoki Tiszavirág Fesztivál látogatóit. A fesztivál a város szívében nyitja meg a szolnoki nyári rendezvények sorát.

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma