2017.12.06

A szocializmus idején „félárnyékban” maradt képzőművészi életműveket tár fel a Műcsarnok Egy/Kor – Különutak és kivonulás a konszolidáció idején címmel december 6-ától látogatható kiállítása. A tárlat olyan világot láttat, amely a politikai és egyéb megfontolások miatt így soha nem volt látható – mondta el a kiállítás december 5-ei sajtóbemutatóján Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója.

Szegő György hangsúlyozta, hogy a bemutatott korszak a szocreál és az avantgárd kettősségénél jóval sokrétűbb volt, a kiállítás pedig olyan „elvarázsolt világokat” tár fel, amelyek az akkori hivatalos kultúrpolitikába nem fértek bele. A tárlat a legjobb időpontban nyílik, hiszen már van rálátás a bemutatott korszakra, de még él az alkotók számos kortársa – jegyezte meg a művészeti igazgató. A Műcsarnok kiállítása külön résztárlatokon mutatja be Blaskó János, Gadányi Jenő, Jakobovits Miklós és Karátson Gábor művészetét, míg a Félárnyékban című egység Bocz Gyula, Cerovszki Iván, Csutoros Sándor, Dombay Győző, Lisziák Elek, Ócsai Károly és Szeift Béla munkásságába enged betekintést.


mucsarnok2

 

Gadányi Jenő művészetére a Nyolcak, az aktivisták és nagybátyja, Vaszary János gyakorolta a legnagyobb hatást; életművére párhuzamosan jellemzők a figurális és a részben vagy teljesen absztrakt munkák – mondta el a tárlatot Rainer Péterrel együtt rendező Rockenbauer Zoltán. Mint hozzátette, a modernizmus „kiemelkedő és nagyon szerethető személyiségeként” számon tartott Gadányi pályája 1948-ban, a „fordulat évében” megtört, és bár 1956-ban ismét kiállíthatta színpompás műveit, 1960-as halála megakadályozta a valódi művészi visszatérésben. Blaskó János vele szemben sosem tett szert szélesebb ismertségre; Kopócsy Anna kurátor elmondása szerint inkább tanárként, Csáji Attila, Cseh Tamás, Türk Péter és más nagy nevű művészek mestereként emlékeznek rá. Munkáira jellemző a látványtól elvonatkoztató képépítés, de nem a száraz absztrakció, mert az élménygazdagság képeinek fontos eleme – emelte ki Kopócsy Anna.

 

Karátson Gábor rendkívül sokoldalú alkotó, aki költőként, íróként, filozófusként, aktivistaként és képzőművészként is tevékenykedett. A kiállítását Mayer Marianával együtt rendező Bellák Gábor felidézte, hogy Karátson Gábor 1956 után fordult az írás helyett a festészet felé. Hatott rá a szürnaturalizmus, ebből egy sajátos mikrorealizmust fejlesztett ki: nagy figyelemmel jelenítette meg a legapróbb motívumokat is, festészete mégsem lett kisstílű. „Egy cigarettacsikket lefestve is képes volt egy külön mikrokozmoszt teremteni” – mutatott rá Bellák Gábor. Jakobovits Miklós művészetéről szólva Ujvárossy László kurátor nemzedékének legkiválóbb romániai festőjeként méltatta a kolozsvári születésű alkotót. Jakobovits szarkasztikus humorral készítette a romániai diktatúra groteszk világát megragadó képeit, munkáinak másik vonulata pedig a festészet anyagaival kísérletező, reliefszerű alkotások sora, de kerámiákat is készített. Utolsó periódusára jellemzők az úgynevezett rozsdaképek, melyeken az oxidáció és az idő még mindig dolgozik.


mucsarnok1

 

Szemadám György a Félárnyékban című kiállításba hét, szinte feledésbe merült alkotó munkáit válogatta be. Sorsuk mutatja, hogy a „boldog gulyáskommunizmus” évei milyen komoly sebeket okoztak, de ezek a művészek ennek ellenére hihetetlen elszántsággal dolgoztak. Talán éppen az alkotás által váltották meg magukat – mondta Szemadám György. Bocz Gyula emblematikus plasztikai műve, a villány-nagyharsányi kőbányában készült és felállított Spirál 2. című szobor a kiállítás 2018. január 28-ai zárásáig a Műcsarnok előtti füves területen lesz látható.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Illyés Tibor

MANK_borito2

2018.05.26

Van egy gyűjtő, akinek szenvedélyét annyira megszerette Barcsay Jenő, hogy több festményét is neki adta, pedig a festőóriás nem szívesen vált meg műveitől. Most ez a gyűjtő, Vass László Szentendrére hozta el festményei és szobrai egy részét: A geometria szépsége című, magyar és nemzetközi műtárgyakat összeválogató tárlat május 25-én a szentendrei MANK Galériában nyílt meg.

DSZZS20180524301

2018.05.26

Az alkotói műfajok széles spektrumából ad ízelítőt a Visegrádi Csoport országainak – Csehországnak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovákiának – művészeti választékát felvonultató, V4 Art Connects elnevezésű kiállítássorozat, amely május 25-től látható a Várkert Bazárban és a Budavári Mikvében.

two-boys-3396713_960_720

2018.05.26

Koncertek, mesék, kézműves foglalkozások, játszópark, zsonglőrködés – többek között ilyen programok várják a kicsiket és a nagyokat a gyermeknapi hétvégén, május 26-án és 27-én Budapesten és a vidéki városokban. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen rendezvényekkel ünnepelhetitek idén a gyermekek napját!

Catherine Deneuve francia filmsztár játssza a főszerepét a 71. cannes-i filmfesztiválon Arany Pálmát nyert japán Kore-eda Hirokazu következő játékfilmjének. A filmben – amelynek nem végleges címe Az igazság Catherine-ról – az Oscar-díjas Juliette Binoche, Ludivine Sagnier francia színésznő és Ethan Hawke amerikai színész is szerepet vállalt. Catherine Deneuve egy férfiak által csodált filmsztárt fog alakítani, aki, miközben egy sci-fi filmet forgat, az emlékiratait publikálja. A könyvnek köszönhetően találkozik újra lányával, akit Juliette Binoche alakít.

Fred Vargas francia írónő nyerte el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat irodalom kategóriában – jelentette be döntését a zsűri május 24-én Oviedóban. Az indoklás szerint Fred Vargas művei eddig ismeretlen irodalmi horizontokat nyitnak az olvasó számára, újjáélesztik a krimi műfaját. A 60 éves régész, történész, középkor-szakértő a tudományos esszéi mellett több mint húsz bűnügyi regény szerzője, amelyek közül tizenkettőnek Jean-Baptiste Adamsberg felügyelő a főhőse. Az Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda, a kategória nyertesét 21 ország 35 jelöltje közül választották ki.

Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság május 24-én azt a műemlékvédelmi határozatot, amely védetté nyilvánította Munkácsy Mihály Golgota című festményét. Munkácsy Mihály Golgota című festményét a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból; a mű letéti szerződés alapján a restaurálást követően a debreceni Déri Múzeumba került. A festményt 2003-ban vásárolta meg a felperes Pákh Imre amerikai állampolgár.Az elsőfokú kulturális örökségvédelmi hatóság 2015. június 8-án hivatalból védetté nyilvánítási eljárást indított, miután Pákh Imre előző nap bejelentette, hogy a festményt elszállíttatja a múzeumból.

Háromnapos országos fafaragó konferencia kezdődött május 25-én Zalaegerszegen és kiállítás nyílik a faműves pályázatra beküldött munkákból. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Zala Megyei Népművészeti Egyesület szervezésben zajló konferencia és kiállítás központi témája a tárgyalkotó népművészet megújítása a természetes anyagok – szaru és a csont – felhasználásával. A zalaegerszegi találkozóra az ország minden tájáról érkeznek fafaragók. A kiállítás június 24-ig tekinthető meg Zalaegerszegen, a pályamunkákat szeptemberben Budapesten, a Népi Iparművészeti Múzeumban mutatják be.

Idris Elba alakítja a Notre Dame-i toronyőrt a Victor Hugo regényéből a Netflix számára készülő új filmben. A filmsztár rendezője, valamint társproducere is lesz az új adaptációnak, és a film zenéjét is ő jegyzi. A napjainkba helyezett történet forgatókönyvét Michael Mitnick írja. Idris Elbának nem ez az első rendezése, Yardie című krimijét idén a Sundance filmfesztiválon vetítették. A színészt a filmvásznon legutóbb a Hegyek között és a Thor: Ragnarok című produkcióban láthatták a mozinézők, de szerepelt a Bosszúállók: Végtelen háború című képregényfilmben is.

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

2018_01_02_BenCaplan-3246_JamieKronick

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma