2017.12.06

A szocializmus idején „félárnyékban” maradt képzőművészi életműveket tár fel a Műcsarnok Egy/Kor – Különutak és kivonulás a konszolidáció idején címmel december 6-ától látogatható kiállítása. A tárlat olyan világot láttat, amely a politikai és egyéb megfontolások miatt így soha nem volt látható – mondta el a kiállítás december 5-ei sajtóbemutatóján Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója.

Szegő György hangsúlyozta, hogy a bemutatott korszak a szocreál és az avantgárd kettősségénél jóval sokrétűbb volt, a kiállítás pedig olyan „elvarázsolt világokat” tár fel, amelyek az akkori hivatalos kultúrpolitikába nem fértek bele. A tárlat a legjobb időpontban nyílik, hiszen már van rálátás a bemutatott korszakra, de még él az alkotók számos kortársa – jegyezte meg a művészeti igazgató. A Műcsarnok kiállítása külön résztárlatokon mutatja be Blaskó János, Gadányi Jenő, Jakobovits Miklós és Karátson Gábor művészetét, míg a Félárnyékban című egység Bocz Gyula, Cerovszki Iván, Csutoros Sándor, Dombay Győző, Lisziák Elek, Ócsai Károly és Szeift Béla munkásságába enged betekintést.


mucsarnok2

 

Gadányi Jenő művészetére a Nyolcak, az aktivisták és nagybátyja, Vaszary János gyakorolta a legnagyobb hatást; életművére párhuzamosan jellemzők a figurális és a részben vagy teljesen absztrakt munkák – mondta el a tárlatot Rainer Péterrel együtt rendező Rockenbauer Zoltán. Mint hozzátette, a modernizmus „kiemelkedő és nagyon szerethető személyiségeként” számon tartott Gadányi pályája 1948-ban, a „fordulat évében” megtört, és bár 1956-ban ismét kiállíthatta színpompás műveit, 1960-as halála megakadályozta a valódi művészi visszatérésben. Blaskó János vele szemben sosem tett szert szélesebb ismertségre; Kopócsy Anna kurátor elmondása szerint inkább tanárként, Csáji Attila, Cseh Tamás, Türk Péter és más nagy nevű művészek mestereként emlékeznek rá. Munkáira jellemző a látványtól elvonatkoztató képépítés, de nem a száraz absztrakció, mert az élménygazdagság képeinek fontos eleme – emelte ki Kopócsy Anna.

 

Karátson Gábor rendkívül sokoldalú alkotó, aki költőként, íróként, filozófusként, aktivistaként és képzőművészként is tevékenykedett. A kiállítását Mayer Marianával együtt rendező Bellák Gábor felidézte, hogy Karátson Gábor 1956 után fordult az írás helyett a festészet felé. Hatott rá a szürnaturalizmus, ebből egy sajátos mikrorealizmust fejlesztett ki: nagy figyelemmel jelenítette meg a legapróbb motívumokat is, festészete mégsem lett kisstílű. „Egy cigarettacsikket lefestve is képes volt egy külön mikrokozmoszt teremteni” – mutatott rá Bellák Gábor. Jakobovits Miklós művészetéről szólva Ujvárossy László kurátor nemzedékének legkiválóbb romániai festőjeként méltatta a kolozsvári születésű alkotót. Jakobovits szarkasztikus humorral készítette a romániai diktatúra groteszk világát megragadó képeit, munkáinak másik vonulata pedig a festészet anyagaival kísérletező, reliefszerű alkotások sora, de kerámiákat is készített. Utolsó periódusára jellemzők az úgynevezett rozsdaképek, melyeken az oxidáció és az idő még mindig dolgozik.


mucsarnok1

 

Szemadám György a Félárnyékban című kiállításba hét, szinte feledésbe merült alkotó munkáit válogatta be. Sorsuk mutatja, hogy a „boldog gulyáskommunizmus” évei milyen komoly sebeket okoztak, de ezek a művészek ennek ellenére hihetetlen elszántsággal dolgoztak. Talán éppen az alkotás által váltották meg magukat – mondta Szemadám György. Bocz Gyula emblematikus plasztikai műve, a villány-nagyharsányi kőbányában készült és felállított Spirál 2. című szobor a kiállítás 2018. január 28-ai zárásáig a Műcsarnok előtti füves területen lesz látható.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Illyés Tibor

emlekerem3

2018.11.19

Több mint 150 helyszínen rendeztek programokat Kanadától a moldvai Magyarfaluig a Mátyás király-emlékév keretében, amelyet a király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából hirdetett meg az év elején a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. Az eredményekről sajtótájékoztatón számoltak be.

2018_11_17_weegee2

2018.11.19

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

zene_haza

2018.11.19

Elkészült a Magyar Zene Háza zenei nevelést támogató, tartalmi koncepciója, amely élményeken keresztül ösztönöz a zene szeretetére és művelésére. Az intézmény építési munkálatai a nyár végén kezdődtek Fudzsimoto Szu japán sztárépítész tervei alapján. Az új ismeretterjesztő központ várhatóan 2020 végén nyíliik meg.

A november 25-én a Millenárison tartandó dizájnvásáron a hazai tehetségek mellett a V4-es régió közel negyven alkotója is bemutatkozik, így a magyarok mellett elismert lengyel, szlovák és cseh kiállítók munkáiból is válogathatunk.

A nemzet művésze, Kocsár Miklós 85. születésnapja alkalmából ünnepi kilenc kórus fellépésével kórushangversenyt rendeznek november 20-án este 6-kor a szegedi piarista templomban.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem idei díját Barabási Albert-László magyar származású világhírű fizikus, hálózatkutató kapja. A művészeti egyetem 2006-ban alapított elismeréssel Moholy-Nagy László tanításának, alkotó művészetének eredetiségét, kísérletező habitusát szeretnék továbbörökíteni. A korábbi díjazottak között szerepel Rubik Ernő, Kossuth-díjas építész, formatervező, Dieter Rams, ipari formatervező, designer, Gőz László harsonaművész, producer és Nádasdy Ádám nyelvész professzor, közíró. Az elismerést november 21.-én adják át. Az eseményen Barabási Albert-László előadást is tart a kultúra és a fizika összefonódásáról.

A november 10-i győri premier után november 21-én 19.00 órától a Müpában is látható a Győri Balett legújabb előadása. Az I. világháború áldozatainak emléket állító , Black to Say Silence – Sötét, csönd című előadás üzenete: van jövő egy nehéz időszak után is. A táncdarab koreográfusa Ángel Rodriguez, zeneszerzője Fernando Lázaro.

Arthur Brand holland műkincsnyomozó Ciprusról ellopott, felbecsülhetetlen értékű, 6. századi mozaik nyomára bukkant egy monacói lakásban. Szent Márk bizánci stílusú arcképét az 1970-es években lopták el Lythrangomi falu Panayia Kanakaria templomából. A műkincsnyomozó majdnem két éven át kutatott a mozaik után Európa-szerte, végül a nyomok egy brit családhoz vezették, akik jóhiszeműen vásárolták az alkotást több mint négy évtizede.

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

2018_11_18_Szaladostol

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma