2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.07.12

„Mindazonáltal a leveleibe mindig beleszőtt egy-egy jó történetet, egyszer például azt, hogy ő nyerte meg a második világháborút” – mondja Sárközi Mátyás író. Nemrég kiadott Margit című könyve Vészi Margit életét dolgozza fel. Vészi személyiségéről, élete fordulópontjairól és egyéb érdekességekről is beszélgettünk vele.

Sarkozi_1
Sárközy Mátyás
Fotó: Kultúra.hu/Várady Nikolett

 

Majd' minden évben új könyve jelenik meg. Szigorú, meghatározott időbeosztással él?

Úgy érzem, hogy amíg termőképes vagyok, fontos minden budapesti könyvhéten új munkával jelentkeznem.

 

A mostani könyve ötletét mi adta?

Hosszú töprengés után úgy határoztam, hogy a kalandos életű Margit megér egy egész regényt. Eredetileg egy hosszabb novellát szerettem volna írni egy hölgyről, akinek a gimnáziumban zenei pályát jósoltak, majd festőművésznek állt, hogy végül az írás mellett kössön ki. A vége az lett, hogy semmi nem lett belőle, csak egy közepes újságíró.

 

molnar_ferenc_R_1margit_veszi_large_275x430

Molnár Ferenc és első felesége, Vészi Margit. Ebből a házasságból született Molnár Márta, a későbbi Sárközy Márta.


Közismert Vészi Margit és Molnár Ferenc viharos házassága. Ennyire nem jöttek ki jól egymással?

1906-ban keltek egybe, majd 1907-ben megszületett édesanyám, Molnár Ferenc egyetlen gyermeke, Molnár Márta. Molnár egy lapnál dolgozott Ady Endrével, és mindketten némiképp karrierizmusból, de a főszerkesztő lányát akarták feleségül venni. Ady a Margita élni akar című versciklusában azt állítja, hogy beleszeretett Margitba. Ady nem volt partiképes, Molnár került ki győztesen a hódításból.


Állítólag Vészi Margit nem volt egy kellemes nő. Molnár Ferenc azt mondta róla, hogy Margitnak az a baja, hogy mindent mindig mindenkinél sokkal jobban tud, de azon kívül semmit. Anyám, aki csípős nyelvét Molnártól örökölte, egyszer, amikor egy levelemben beszámoltam neki Margit kilenc percig tartó téli fürdőzéséről, azt válaszolta, hogy Margit kellemetlen ember, látod, a tenger is csak kilenc percig bírta ki őt. Margittal én már az emigrációban találkoztam, és egy művelt, kedves nő benyomását keltette.


Veszi_Margit
Vészi Margit

 

Vészi Margit hol találkozott Puccinivel?

Rómában időzve rendszeresen vett részt hangversenyeken, operaelőadásokon. Az egyik operabemutató alkalmával interjút készített Puccinivel, és mit ad Isten, megtetszett a zeneszerzőnek. Puccini nős volt, de ez nem akadályozta abban, hogy kikezdjen Margittal. Hosszan leveleztek, és amikor Margit Berlinben tartózkodott laptudósítóként, gyakran találkoztak is. Azonban nem kell valami nagy szerelmi esetre gondolni, az történt ugyanis, hogy azokon az alkalmakon nagyanyám leült a zongorához és Puccini-operákat énekelt Puccininak, semmi több nem történt.


A levelek fennmaradtak nagyanyám hagyatékában. Azokat később Londonban elárvereztük, és a befolyt összegből anyám első házasságából származó bátyám, Horváth Ádám elvégezhette a BBC televíziós-rendezői tanfolyamát. Ennek köszönhetően lett ő Magyarországon a BBC által magasan képzett rendező, több sikeres produkció megálmodója.


Sarkozi_9
Fotó: Kultúra.hu/Várady Nikolett

 

A levelek milyen személyiséget rajzoltak ki?

A levelekből azt a tanulságot vontam le, hogy nagyanyám újságírónak merev és szürke, ellenben a személyes levelekben nagyon színes dolgokat írt. Szerettem volna, ha megírja a memoárját Molnár Ferencről, Pucciniról, a hollywoodi napjairól, amikor filmrendezőkkel találkozott. Felvetésemre azt a választ kaptam, hogy megpróbálta, de nem ment, mert arra kell gondolnia, milyen érdekes a múltja, és mennyire ócska a jelene.


Mindazonáltal a leveleibe mindig beleszőtt egy-egy jó történetet, egyszer például azt, hogy ő nyerte meg a második világháborút. A század legelején Párizsban tartózkodott újságíróként, és betervezte, hogy kilátogat a lóversenypályára, ahol egy pilóta csodát hajtott végre, a levegőbe emelkedett és százötven métert repült. Egy hölgy akkoriban nem ment egyedül reggel öt órakor sehová. Szerencséjére épp a városban élt a család egyik közeli ismerőse, Kármán Tódor műegyetemi hallgató, és ő kísérte ki Margitot. Kármán az ott szerzett élmények után áttért a repülőmérnökségre, és több évtized múlva megszerkesztette az amerikaiak által bevetett, első lökhajtásos repülőgépet. Nagyanyám mindig büszke volt erre, hogy tevékenyen részt vett a németek második világháborús vereségében. Ebből a sok anekdotából állt össze a könyv. Én pedig voltam annyira szemtelen, hogy egyes szám első személyben írjam meg úgy, mintha Margit jegyezte volna le az életrajzát.

 

o_86-karman-kennedy

Kármán Tódor később Kennedy elnöktől átvehette

a legnagyobb amerikai tudományos kitüntetést, a Nemzeti Tudományos Érmet.

 

Vészi Margit Alicante egyik szállodájában végzett magával. Voltak arra utaló jelek, hogy öngyilkosságot tervezne?

Egyértelmű jelekről nem tudok. Nem sokkal halála előtt kikötött a városban egy nagy luxushajó, és a turisták közt Margit összetalálkozott Breuer úrral, akit még Budapestről ismert, Breuer szintén emlékezett rá. A magyarországi ismerős azt találta mondani, hogy addig úgy tudta, hogy ő pár éve meghalt. Margit ettől olyan depresszióba esett, hogy talán ráébredt arra, eleget élt már.

 

Szerepel a könyvben, hogy több mindenhez volt érzéke, de nem tudott kiteljesedni.

Szerintem remek portrékarikaturista vált volna belőle, több híres színészről, zenészről, íróról készített karikatúrát, azonban ezek nagy része az utazásai során elkallódott. Margit Hatvany Lajosnál maradt rajzait a cselédség dobta ki – véletlenül.


Sarkozi_8
Fotó: Kultúra.hu/Várady Nikolett

 

Vészi Margit három könyve jelent meg a harmincas évek előtt. Elégedett velük?

Margit az írásait egy-egy jól eltalált ötletre alapozta a karakterfestés helyett. Nem szorul magyarázatra, hogy az irodalomhoz önmagában nem elég az ötlet. Margit túl modoros, nincs meg a kellő természetessége.

 

Idővel végleg felhagyott az írással.

Az emigrációban egy-egy riportot, visszaemlékezést közölt amerikai lapokban, de a szépirodalomhoz többé nem tért vissza.

 

Miért tartotta fontosnak, hogy a könyvben közzé tegye a leveleit?

A levelek kortörténeti dokumentumok, ezekből kiderül, milyen személyiség is volt Margit. A nem a nagyközönség elé való dolgokat kigyomláltam a levelekből, úgymond szerkesztett leveleket kap az olvasó.

 

Vészi Margit, Molnár Ferenc nagyon erős karaktereknek tűnnek. Mit gondol, a korszak is kedvezett a nagy egyéniségek kialakulásának?

A huszadik század eleje a művészet virágzó korszakának tekinthető. A polgárság és a nagypolgárság második generációja külföldet járt értelmiségi volt, megértették az új művészeti irányzatokat, vették a könyveket, járták a koncerteket, folyamatosan művelődtek. Azt érzem, hogy ezek a nagy egyéniségek manapság nem igazán tündökölnek a kortárs magyar irodalomban, és részben a tömegkultúra is felelőssé tehető ezért. Izgatottan várom, mikor jön egy következő hullám, ami után új erőre kap a magyar irodalom és művészet.

 

Ayhan Gökhan

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép című 1946-os filmből. A 77 éves zenész először dolgozik színpadi musicalen, Frank Capra fekete-fehér filmdrámáját dolgozza át, amelyben egy öngyilkosjelöltet megment az őrangyala. A musical 2020 végén debütálhat Bill Kenwright producer szerint, aki korábban a Blood Brothers és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaleket vitte el a londoni West Endre. A musical szövegkönyvén a Billy Elliot és Elton John életrajzi filmje, a Rocketman forgatókönyvírója, Lee Hall dolgozik, a dalszövegeket McCartneyval együtt írják.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

zene-balassagyarmat-2019

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma