2018.01.05

Létezik olyan hely, amely egy életre összeköti azokat a személyeket, akik egykor a falai között éltek és fejlődtek? Igen, és hazánkban ez olyan intézmény, melynek egykori diákjai ma a magyar kulturális és tudományos élet kiemelkedő alakjai – derült ki az Alkotóművészeti Szalon december 15-ei eseményén, ahol a 122 éves Eötvös József Collegium hagyományairól és szellemiségéről beszélgettek.

_D0A9751nyito


A MANK Nonprofit Kft. december 15-én már tizedik alkalommal tett kísérletet arra, hogy feltámassza a régmúltban igazán népszerű szalonok világát a Cseh Tamás Archívum patinás falai között. Ez a kísérlet olyannyira sikeres volt, hogy a Cseh Tamás Archívum – Interdiszciplináris Gyűjtemény I. emeleti termeiben ezen az esten egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. Az érdeklődők szorosan egymás mellé húzták székeiket, és egyetértően bólintottak, amikor Hanák Gábor, az Archívum alapítója elmondta: az Alkotóművészeti Szalon minden egyes alkalommal bebizonyítja, hogy az alkotóművészeket és gondolkodókat közelebb lehet hozni egymáshoz, a hallgatóság számára pedig minden beszélgetés izgalmas történetekkel, élményekkel szolgál.

 

Nem volt ez másként december 15-én sem, mikor az est házigazdája, Mirtse Zsuzsa, a MANK Nonprofit Kft. művészeti tanácsadója négy vendég – Hóvári János történész−turkológus, az Eötvös József Collegium Baráti Körének elnöke, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója; Szijártó István irodalomtörténész, az Eötvös József Collegium volt igazgatója, a Százak Tanácsának elnöke; Kovács István történész, költő, diplomata, az Eötvös József Collegium volt tanára; Gy. Szabó András előadóművész, az Eötvös József Collegium volt tanára – emlékeit hívta elő, és arra kérte mindannyiukat, meséljenek arról, milyen volt Eötvös-kollégistának lenni.


_D0A9781_Copy

 

„Alapításától kezdve az Eötvös József Collegium hivatása az, hogy a magyar nemzet legtehetségesebb egyetemi polgárait támogassa, tudományos előmenetelüket segítse. Jóllehet a Collegium ma sok tekintetben eltér a háború előtti nagyhírű elődjétől, a célja változatlan: olyan kiválóan felkészült szakemberek képzése, akik tudományterületükön az átlagot meghaladó tudással rendelkeznek, önálló kutatómunkára képesek, és akiknek a tudomány művelése nem csupán szakma, hanem tanári hivatás is” – olvashatjuk az Eötvös József Collegium hivatalos honlapján, ezt a gondolatot, célkitűzést azonban nemcsak a Collegium vezetői, hanem annak egykori és jelenlegi diákjai, tanárai is hasonlóan fogalmazzák meg. Dr. Hóvári János, az Eötvös József Collegium Baráti Körének elnöke elmondta: „az 1895-ben Eötvös Loránd által a párizsi École normale supérieure mintájára alapított Collegium a kezdetektől olyan különálló intézmény, ahol az egész Kárpát-medence képviseltetheti magát. A Collegium tagjai egytől egyig a magyar tudományos élet fontos, kiemelkedő alakjai lettek, ez pedig azért van, mert az intézmény szellemiségének megfelelően a mai napig az a legfontosabb cél, hogy európai értelmiséget neveljenek a Collegium falai között.”

 

_D0A9850_Copy


Kiemelte, hogy „ez a Collegium tulajdonképpen egy nagy család. Mi, akik még gyerekfejjel megérkeztünk vidékről Pestre, azonnal egymásra találtunk itt. A felsőbb évesek természetesen letörték az önbizalmunkat, de aztán egy új öntudat épült fel bennünk, melyet soha, senki sem vehet el tőlünk. Ahogy azt a tudatot sem, hogy mindig számíthattunk és számíthatunk a többi kollégistára. Ez tehát egy olyan közösség, amely örökre összetart. Mindig jön egy újabb nemzedék, de az összetartás nem múlik el.” Majd hozzátette, hogy folyamatosan keresik annak lehetőségét, miként lehet megtartani és ápolni ezt a kapcsolatot.

 

Szijártó István irodalomtörténész, az Eötvös József Collegium volt igazgatója, a Százak Tanácsának elnöke arról mesélt, milyen sokat adott ez az intézmény mindazoknak, akik valaha is a tagjai lettek. „Az Eötvös József Collegium egy világra nyíló ablak”, amely a régi időkben az egyik legfontosabb közösségi teret jelentette a fiatalok számára. „Örömmel tölt el, hogy elmondhatom: bármit is értem el az életben, sosem akartam több lenni, mint a Collegium egykori diákja – és ezzel a gondolattal és büszkeséggel nem vagyok egyedül.” Szijártó István meghatódva emlékezett vissza a Collegiumban töltött éveire. Elmesélte, hogy 1964 februárjában csöppent bele az intézmény életébe, ’86-ig pedig nevelő, illetve tanácsadó tanár is volt, így több nemzedékhez is szoros kapcsolat fűzte. „Hóvári Jánosék nemzedékében élt a legélénkebben az a szellemiség, amely az Eötvös József Collegiumot jellemzi, és ahogy egyre jobban megismertem őket, rájöttem: van egyfajta folytonosság az intézmény életében, amely a diákok tudásvágyának és tenni akarásának köszönhetően sosem szakad félbe.”

 

_D0A9774_Copy


Ezt a gondolatot erősítette meg Kovács István történész, költő, diplomata, az Eötvös József Collegium volt tanárának visszaemlékezése, aki a meghatározó március 15-ei ünnepségekről mesélt. „Csodálatosak voltak a március 15-ék, mondhatni: tudatszervező események. Olyannyira, hogy még egy olyan alkalomra is emlékszem, mikor jómagam már nem voltam kollégista.” Utassy József az 1968-as március 15-ei ünnepélyen elszavalta a Zúg március című költeményét, melyet hallva Tóth Gábor, a Collegium akkori igazgatója azonnal elrohant, mivel tudta, hogy aznap estére feljelentik az intézményt – mondta el Kovács István. Ezzel a történettel arra mutatott rá, hogy a Collegium tagjai nem megalkuvó egyének voltak, hanem értelmiségi fiatalok, akik sosem voltak hajlandóak feláldozni szellemiségüket, eszmeiségüket. Kitartottak egymás mellett, és olyan elveket vallottak, amelyek valóban értékesek – a mai napig. Épp ez az oka annak, hogy a jelenlegi kollégisták is örömmel, büszkén emlékeznek vissza rájuk, és viszik azt a zászlót, amely az összetartásukat jelképezi.


_D0A9756_Copy

 

Erről számolt be Tevelÿ Arató György történész, aki a Collegium 120 évét összefoglaló Kősziklára épített ház című kötetről mesélt az érdeklődőknek. A könyv szerkesztője kiemelte: nem az Eötvös József Collegium történetének monográfiáját készítették el, hanem egy olyan művet, melynek koncepciója meglepően irodalmi, ennek pedig az az emlékezeti háló az oka, amely összeköti a Collegium egykori és jelenlegi tagjait. „Ez a kötet tanúságtétel az Eötvös József Collegium előtt” – jelentette ki, Kovács István pedig rögtön hozzáfűzte: „üdítő ezt a könyvet forgatni, méltó azokhoz az elődökhöz, akikről szól. Ennek a kötetnek köszönhetően ismét rájöttem, milyen remek Collegiumba jártam.”


_D0A9808_Copy

 

Gy. Szabó András előadóművész, az Eötvös József Collegium volt tanára szintén csatlakozott ehhez a gondolathoz, és felidézte: negyven évet töltött el a Collegiumban, ez idő alatt pedig olyan élményeket, valamint tudást szerzett, melyet senki sem vehet el tőle. „Ugyanakkor az egyetemi színpadon való jelenlét is fontos volt számomra, a próbák pedig mindig késő estig tartottak, ezért sokszor előfordult, hogy visszatérve a kollégiumba egy palack bor társaságában szavaltam a társaimnak” – emlékezett vissza, majd az est zárásaként elszavalt egy gyönyörű verset. A közönség tapsa megtöltötte a termet. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy Magyarországon van egy hely, mely örök érvényű értékeket képvisel, és egy életre összeköti azokat, akik valaha is a tagjai voltak – vagy lesznek.



Tóth Eszter

Fotó: Csákvári Zsigmond

CC_banner

2018_01_18_eden_stab

2018.01.19

A Friss levegő és a Pál Adrienn író-rendezőjének új filmje Éden címmel készül a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával. A forgatás a hét elején kezdődött, a főszerepekben Lana Barić horvát színésznő és Daan Stuyven belga rocksztár lesz látható. Az Éden a tervek szerint 2019 második felében kerül a mozikba.

img_5461_600x400

2018.01.18

Hogyan boldogulnak a pályakezdő művészek? Milyen sorssal kell szembenéznie annak, aki ezt a hivatást választja? Portrésorozatunkban fiatal művészeket kérdezünk eddigi sikereikről, kudarcaikról és céljaikról. Az első részben Tangl Edittel, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egykori intermédia-művész szakos hallgatójával beszélgettünk, aki online szerepjátékkal és gamifikációval is foglalkozott tanulmányai során.

A._A._Milne_borito

2018.01.18

Az első világháború következtében súlyos poszttraumás stresszben szenvedett. A betegségéből végül az egyik leghíresebb meséje gyógyította ki. A történet azonban túlnőtt az íróján, aki sohasem tudott kilépni Micimackó árnyékából. Éppen 136 éve született Alan Alexander Milne, a Micimackó megalkotója. Ennek apropóján felidéztük, mi rejtőzik a Százholdas Pagonyon túl…

Változatos programokkal, kiállításokkal, irodalmi rendezvényekkel, koncertekkel, a Szeged kultúrájáért díjak, a Kölcsey-érmek és a Bessenyei Ferenc Művészeti Díj átadásával ünneplik a magyar kultúra napját Csongrád megyében. Láthatóak lesznek Szeged legszebb színes ablaküvegei, Csongrádon fiatal képző-, iparművészek és építészek munkái, Makón pedig határon túli magyar művészek alkotásai.

Arany János balladáit hallhatja a közönség Veszprém megyei középiskolások tolmácsolásában, a Budapest Voices a megyeszékhely négy pontján koncertezik, valamint kiállítások, irodalmi előadások és bábelőadás várja az érdeklődőket a magyar kultúra napja alkalmából. Pesti felhőjáték címmel Déry Tibor emlékét idéző előadás és filmvetítés várja a közönséget a megyei könyvtárban, de selyemfestményekből is nyílik kiállítás a művelődési központban.

Komolyzenei koncertekkel, gálaestekkel, kiállítás-megnyitókkal és könyvbemutatóval ünneplik a magyar kultúra napját Zala megyében. Zalaegerszegen az egy héten át tartó rendezvénysorozatot kortárs képzőművészeti kiállítással nyitják meg január 19-én a Gönczi Galériában. A tematikus tájképfestészeti válogatást Völgyi Miklós és Skonda Mária gyűjteményéből állítják össze.

Gálával és irodalmi műsorral, kiállításokkal, szavalóversennyel teszik emlékezetessé a magyar kultúra napját Jász-Nagykun-Szolnok megyében a közművelődési intézmények: január 17-étől 19-éig Szolnokon tartózkodik az Arany 200 busz, a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából, a szolnoki Hild Viktor Könyvtár pedig Wass Albert szellemi hagyatéka címmel hirdet szavalóversenyt.

A Line-up of the year, azaz a tavalyi év legjobb zenei felhozatalának díját vehették át a Sziget képviselői az European Festival Awards, a fesztiválok legnagyobb megméretésének díjátadó gáláján január 17-én késő este a hollandiai Groningenben. Az idei gálán a zenei felhozatalért járó díjjal a magyar fesztivál olyan versenytársakat előzött meg, mint például a Glastonbury, a Roskilde vagy a Lollapalooza. A díj átadásakor hangsúlyozták, hogy a megméretésben nemcsak a headlinerek számítanak, hanem a teljes program.

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

EDV_4041

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma