2018.01.05

Létezik olyan hely, amely egy életre összeköti azokat a személyeket, akik egykor a falai között éltek és fejlődtek? Igen, és hazánkban ez olyan intézmény, melynek egykori diákjai ma a magyar kulturális és tudományos élet kiemelkedő alakjai – derült ki az Alkotóművészeti Szalon december 15-ei eseményén, ahol a 122 éves Eötvös József Collegium hagyományairól és szellemiségéről beszélgettek.

_D0A9751nyito


A MANK Nonprofit Kft. december 15-én már tizedik alkalommal tett kísérletet arra, hogy feltámassza a régmúltban igazán népszerű szalonok világát a Cseh Tamás Archívum patinás falai között. Ez a kísérlet olyannyira sikeres volt, hogy a Cseh Tamás Archívum – Interdiszciplináris Gyűjtemény I. emeleti termeiben ezen az esten egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. Az érdeklődők szorosan egymás mellé húzták székeiket, és egyetértően bólintottak, amikor Hanák Gábor, az Archívum alapítója elmondta: az Alkotóművészeti Szalon minden egyes alkalommal bebizonyítja, hogy az alkotóművészeket és gondolkodókat közelebb lehet hozni egymáshoz, a hallgatóság számára pedig minden beszélgetés izgalmas történetekkel, élményekkel szolgál.

 

Nem volt ez másként december 15-én sem, mikor az est házigazdája, Mirtse Zsuzsa, a MANK Nonprofit Kft. művészeti tanácsadója négy vendég – Hóvári János történész−turkológus, az Eötvös József Collegium Baráti Körének elnöke, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója; Szijártó István irodalomtörténész, az Eötvös József Collegium volt igazgatója, a Százak Tanácsának elnöke; Kovács István történész, költő, diplomata, az Eötvös József Collegium volt tanára; Gy. Szabó András előadóművész, az Eötvös József Collegium volt tanára – emlékeit hívta elő, és arra kérte mindannyiukat, meséljenek arról, milyen volt Eötvös-kollégistának lenni.


_D0A9781_Copy

 

„Alapításától kezdve az Eötvös József Collegium hivatása az, hogy a magyar nemzet legtehetségesebb egyetemi polgárait támogassa, tudományos előmenetelüket segítse. Jóllehet a Collegium ma sok tekintetben eltér a háború előtti nagyhírű elődjétől, a célja változatlan: olyan kiválóan felkészült szakemberek képzése, akik tudományterületükön az átlagot meghaladó tudással rendelkeznek, önálló kutatómunkára képesek, és akiknek a tudomány művelése nem csupán szakma, hanem tanári hivatás is” – olvashatjuk az Eötvös József Collegium hivatalos honlapján, ezt a gondolatot, célkitűzést azonban nemcsak a Collegium vezetői, hanem annak egykori és jelenlegi diákjai, tanárai is hasonlóan fogalmazzák meg. Dr. Hóvári János, az Eötvös József Collegium Baráti Körének elnöke elmondta: „az 1895-ben Eötvös Loránd által a párizsi École normale supérieure mintájára alapított Collegium a kezdetektől olyan különálló intézmény, ahol az egész Kárpát-medence képviseltetheti magát. A Collegium tagjai egytől egyig a magyar tudományos élet fontos, kiemelkedő alakjai lettek, ez pedig azért van, mert az intézmény szellemiségének megfelelően a mai napig az a legfontosabb cél, hogy európai értelmiséget neveljenek a Collegium falai között.”

 

_D0A9850_Copy


Kiemelte, hogy „ez a Collegium tulajdonképpen egy nagy család. Mi, akik még gyerekfejjel megérkeztünk vidékről Pestre, azonnal egymásra találtunk itt. A felsőbb évesek természetesen letörték az önbizalmunkat, de aztán egy új öntudat épült fel bennünk, melyet soha, senki sem vehet el tőlünk. Ahogy azt a tudatot sem, hogy mindig számíthattunk és számíthatunk a többi kollégistára. Ez tehát egy olyan közösség, amely örökre összetart. Mindig jön egy újabb nemzedék, de az összetartás nem múlik el.” Majd hozzátette, hogy folyamatosan keresik annak lehetőségét, miként lehet megtartani és ápolni ezt a kapcsolatot.

 

Szijártó István irodalomtörténész, az Eötvös József Collegium volt igazgatója, a Százak Tanácsának elnöke arról mesélt, milyen sokat adott ez az intézmény mindazoknak, akik valaha is a tagjai lettek. „Az Eötvös József Collegium egy világra nyíló ablak”, amely a régi időkben az egyik legfontosabb közösségi teret jelentette a fiatalok számára. „Örömmel tölt el, hogy elmondhatom: bármit is értem el az életben, sosem akartam több lenni, mint a Collegium egykori diákja – és ezzel a gondolattal és büszkeséggel nem vagyok egyedül.” Szijártó István meghatódva emlékezett vissza a Collegiumban töltött éveire. Elmesélte, hogy 1964 februárjában csöppent bele az intézmény életébe, ’86-ig pedig nevelő, illetve tanácsadó tanár is volt, így több nemzedékhez is szoros kapcsolat fűzte. „Hóvári Jánosék nemzedékében élt a legélénkebben az a szellemiség, amely az Eötvös József Collegiumot jellemzi, és ahogy egyre jobban megismertem őket, rájöttem: van egyfajta folytonosság az intézmény életében, amely a diákok tudásvágyának és tenni akarásának köszönhetően sosem szakad félbe.”

 

_D0A9774_Copy


Ezt a gondolatot erősítette meg Kovács István történész, költő, diplomata, az Eötvös József Collegium volt tanárának visszaemlékezése, aki a meghatározó március 15-ei ünnepségekről mesélt. „Csodálatosak voltak a március 15-ék, mondhatni: tudatszervező események. Olyannyira, hogy még egy olyan alkalomra is emlékszem, mikor jómagam már nem voltam kollégista.” Utassy József az 1968-as március 15-ei ünnepélyen elszavalta a Zúg március című költeményét, melyet hallva Tóth Gábor, a Collegium akkori igazgatója azonnal elrohant, mivel tudta, hogy aznap estére feljelentik az intézményt – mondta el Kovács István. Ezzel a történettel arra mutatott rá, hogy a Collegium tagjai nem megalkuvó egyének voltak, hanem értelmiségi fiatalok, akik sosem voltak hajlandóak feláldozni szellemiségüket, eszmeiségüket. Kitartottak egymás mellett, és olyan elveket vallottak, amelyek valóban értékesek – a mai napig. Épp ez az oka annak, hogy a jelenlegi kollégisták is örömmel, büszkén emlékeznek vissza rájuk, és viszik azt a zászlót, amely az összetartásukat jelképezi.


_D0A9756_Copy

 

Erről számolt be Tevelÿ Arató György történész, aki a Collegium 120 évét összefoglaló Kősziklára épített ház című kötetről mesélt az érdeklődőknek. A könyv szerkesztője kiemelte: nem az Eötvös József Collegium történetének monográfiáját készítették el, hanem egy olyan művet, melynek koncepciója meglepően irodalmi, ennek pedig az az emlékezeti háló az oka, amely összeköti a Collegium egykori és jelenlegi tagjait. „Ez a kötet tanúságtétel az Eötvös József Collegium előtt” – jelentette ki, Kovács István pedig rögtön hozzáfűzte: „üdítő ezt a könyvet forgatni, méltó azokhoz az elődökhöz, akikről szól. Ennek a kötetnek köszönhetően ismét rájöttem, milyen remek Collegiumba jártam.”


_D0A9808_Copy

 

Gy. Szabó András előadóművész, az Eötvös József Collegium volt tanára szintén csatlakozott ehhez a gondolathoz, és felidézte: negyven évet töltött el a Collegiumban, ez idő alatt pedig olyan élményeket, valamint tudást szerzett, melyet senki sem vehet el tőle. „Ugyanakkor az egyetemi színpadon való jelenlét is fontos volt számomra, a próbák pedig mindig késő estig tartottak, ezért sokszor előfordult, hogy visszatérve a kollégiumba egy palack bor társaságában szavaltam a társaimnak” – emlékezett vissza, majd az est zárásaként elszavalt egy gyönyörű verset. A közönség tapsa megtöltötte a termet. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy Magyarországon van egy hely, mely örök érvényű értékeket képvisel, és egy életre összeköti azokat, akik valaha is a tagjai voltak – vagy lesznek.



Tóth Eszter

Fotó: Csákvári Zsigmond

biblia2_borito3

2018.04.22

„Érted is, amit olvasol?” címmel a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták be a Biblia – magyarázó jegyzetekkel című új kiadványt, mely a Kálvin Kiadó gondozásában jelent meg. A „Magyarázatos Bibliáról” Nádas Péter író, Karasszon István teológusprofesszor, Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára, valamint Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója beszélgetett április 21-én.

Olvadojovonk

2018.04.22

A Föld napjához, április 22-éhez kapcsolódva Olvadó jövőnk címmel nyílt kiállítás Kércz Tibor és Komáromi Csaba természetfotósok az Északi- és Déli-sarkon készített képeiből a Magyar Természettudományi Múzeumban. „Remélem, ezzel a kiállítással hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az év mind a 365 napja a Föld napja legyen” – mondta Komáromi Csaba.

_d0a9919__copy_borito

2018.04.21

Milyen az, amikor egy népi minta divatos szabású ruhán tűnik fel? Vajon a régi paraszti hagyományok létezhetnek a modern korban is? A Műcsarokban április 21-én nyílt Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című kiállításon a lószerszámoktól a fazekakig, a divatos népi ruháktól a díszes fakapukig, a berendezési tárgyaktól a hangszerekig számos egyedi alkotás látható.

Véglegessé vált a hatodik Martosi Szabadegyetem zenei programja, amelynek kínálatában mások mellett az Omega, az Edda és a Tankcsapda koncertjei is szerepelnek. A szabadegyetemet – amelynek fő szervezői a Via Nova Ifjúsági Csoport és a révkomáromi Selye János Egyetem hallgatói önkormányzata (SJE HÖK) – az idén július 4. és 8. között rendezik meg a Révkomáromhoz közeli Martoson.

Budapestre érkezik a világhírű Koreai Nemzeti Kortárstánc Együttes, amely Kavalkád című darabját adja elő május 4-én a Várkert Bazárban. A koreai kortárstánc egyik legizgalmasabb darabjának számító Kavalkád című produkció először látható Magyarországon. Az előadás különböző világok ötvözésére tesz kísérletet: merész módon vegyíti a keleti és a nyugati, a régmúlt és a kortárs zenés és táncos hagyományokat. Az alkotók szerint az előadás révén a nézők közelebb kerülhetnek a koreai kultúrához, gondolkodásmódhoz, a koreai emberek lelkivilágához, Korea egyszerre gazdag és súlyos örökségéhez.

Gárdi Balázs Buzkashi című képével nyerte el a Professzionális verseny Sport kategóriájának díját az idei Sony World Photography Awardson, amelyen az Év fotósa címet Alys Tomlinson brit fotóművész kapta. A szakmai zsűri a magyar fotós Buzkashi című képsorozatát ismerte el legjobbként, amely betekintést nyújt egy tradicionális buzkashi mérkőzés menetébe az afganisztáni Dawlatabadban. Alys Tomlinson brit fotóművész Ex-Voto című képsorozatával nyerte meg a Felfedezés kategóriát, és ezzel a sorozattal érdemelte ki a 25 ezer dolláros Év fotósa címet is. Az idén 11. alkalommal megrendezett fotópályázatra rekordmennyiségű, mintegy 320 ezer fotós adta le nevezését több mint 200 országból.

Rippl-Rónai József – a magyar modern festészet első mestere címmel kiállítás nyílt április 20-án a kaposvári festőművész alkotásaiból a zágrábi Modern Galériában. A teljes életművet bemutató tárlat megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta: Rippl-Rónai arról a világról beszél, amelyet a horvátok és a magyarok együtt töltöttek az Osztrák–Magyar Monarchiában. A május 13-ig látható kiállítás a horvát kulturális minisztérium, a zágrábi Modern Galéria, Kaposvár, az ottani Rippl-Rónai Múzeum és a Zágrábi Magyar Intézet szervezésében valósul meg, a kurátor Géger Melinda művészettörténész.

Először lép fel Magyarországon a Grammy-díjas, többszörös platinalemezes Pitbull: a kubai származású amerikai rapper július 28-án ad koncertet a székesfehérvári Fezen Fesztiválon. A szervezők tájékoztatása szerint a legutóbbi futball-világbajnokság himnuszát jegyző előadó nagyzenekaros koncertet ad Fehérváron. Mint írták: Pitbull az underground hiphopból átnyergelve a latinos ritmusokkal kevert poposabb műfajokba egyik pillanatról a másikra a slágerlisták csúcsán találta magát, 2009-es I Know You Want Me című slágere az év legnézettebb videója lett a YouTube-on. A 21 éves Fezen Fesztivált idén július 25. és 28. között rendezik Székesfehérváron, a MÁV-pályán.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

18_04_10_Hobo

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma