2009.01.30
Kelemen Éva
2007-ben Maestro című, szívmelengető animációs rövidfilmjének Oscar-jelölésétől volt hangos a sajtó, alkotásait azonban előtte és utána is számos hazai és nemzetközi elismeréssel honorálták. M. Tóth Géza animációs filmrendező az idei filmszemlén - nem csak az animációs kategória hiányában - ezúttal a Mama című kisjátékfilmjével van versenyben. INTERJÚ
 M. Tóth Géza
M. Tóth Géza a "kint is vagyok, bent is vagyok" mesebeli helyzetét tudhatja magáénak az idei filmszemlén, hiszen itt - animációs rendező lévén - eddig "csak" az esemény nyitófilmjeként, vagy kiemelt információs vetítésen láthattuk alkotásait, most pedig egyszer csak a kisjátékfilmes kategória jelöltjei közt találjuk a nevét. Korábban meglehetősen elégedetlenül nyilatkozott arról, hogy a szemle nem indít versenyprogramot animációs kategóriában, de kérdésemre, miszerint némi ez irányú dac is vegyül-e abba, hogy kisjátékfilm készítésére vállalkozott, mosolyogva rázza a fejét. "Akkor már rég rossz lenne, ha a dac irányítana" - mondja, bár még most is azt vallja, hogy butaság egy ilyen fontos, magyar vonatkozásban is egyre jelentősebb filmes műfaj figyelmen kívül hagyása. Elégtételt sem érez, egyszerűen a téma - az anyaság és nőiség - ezt a formát kívánta. "Egy dobozba nem lehet mindent belerakni" - érzékelteti a filmkészítésről vallott nézetét. A különböző témák sokszor markánsan eltérő formát és bánásmódot igényelnek, animációs cége, a KEDD Stúdió is ezt vallja: ezért nem egy sablonra húznak rá minden egyes ötletet, hanem folyamatosan új formákat, megközelítési módokat keresnek.
 
 A stúdió nemrég költözött új helyére, amely annyira friss, hogy egyelőre bútorok is alig vannak, de a frissen festett, hófehér falak azért korántsem tiszta lapot takarnak. A 2002-ben alapított stúdió számos animációs reklámot és tévés csatornaazonosítót készített az utóbbi években - ahogy M. Tóth Géza fogalmaz: nem mindig engedhettek meg maguknak olyan "úri huncutságokat", mint a rövidfilmkészítés, amelynek nem annyira a profit, mint inkább a szakmai elismerés, a fesztiválokon való szereplés a jutalma. Ezúttal viszont újabb "huncutság" ért révbe: a filmszemlén versenyző Mama című kisjátékfilm fókuszában az anya, a nő áll.
 
 Jelenet a Mama című filmből
 
Bevallása szerint nagyon nagy nőpárti, felesége és két lánya nagyban közrejátszik ez irányú meggyőződésében, emellett nőkollégáiról is szuperlatívuszokban nyilatkozik. Egy korábbi munkája, A csodálatos mandarin koncert-animáció például azért lett olyan, amilyen, mert a női munkatársak hozzáadták azt az érzékenységet, kifinomultságot, ami csak bennük van meg. A muzikalitás - ahogy az a rendező több filmjében, így opera-animációiban, vagy éppen a Maestróban is tetten érhető - nem hiányzik a Mamából sem, ahol a nagyváros zaja szellemül át a szorgoskodó anyát megtestesítő Török-Illyés Orsolya valóságos háttérzenéjévé. A hús-vér ember instruálása - szemben a saját képre formált animációs teremtményekkel - nem okozott gondot számára, hiszen tanárként és korábbi munkáiban akár 30-40 embert is kellett már irányítania, bár hagyományos instrukciók helyett inkább a külső körülményekkel befolyásolta a színészi játékot.
 
A film természetesen nem a hagyományos értelemben vett kisjátékfilm, a rendező szerint nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy kisjátékfilm, animáció, vagy éppen mindkettő. Az alkotás operatőre Erdély Mátyás, aki többek közt Mundruczó Kornél Deltája és a Johanna képi világát is jegyzi. A rendező nemes egyszerűséggel a legjobbak közül válogatott, a munka során pedig rá kellett jönnie, hogy nagyon meg tudnak szaporodni az emberek egy film körül: "Egy animációhoz adott esetben én egyedül is elég vagyok".
2013.02.19
Varga Livius gyerekkora óta hollywoodi színésznek készül, és elmondása szerint sosem volt nagy „felvételiző-császár”. A színművészetire nem került be, az állatorvosin pedig a szóbeli felvételire sem ment el. A Quimby egyik alapítója végül pszichológiából szerzett diplomát az ELTE-n. Ha valami nem tetszett neki a világban, vagy az adott rendszerben, akkor a metaforákat hívta segítségül és szavakba öntötte, ami zavarta.
 
2013.02.18
A kísérleti film a filmkészítés margóján helyezkedik el, azt is mondhatnánk, hogy a hagyományos mostohagyereke. Lichter Péter régóta foglalkozik experimentális művek készítésével, mellette az ELTE Doktori Iskolájában írja disszertációját. A kísérleti filmmel kapcsolatos szinonimák helytelen használatáról, nézői előítéletekről és elvárásokról, valamint izgalmas kémiai kísérletekről beszélgettünk.
2013.02.11
Az Uránia Filmnapokat február első hétvégéjén rendezték meg először. A Filmszínház igazgatójával, Bakos Edittel beszélgettünk a programsorozat céljáról, sikeréről, és az 53 magyar film országos turnéjáról.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma