IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2009.01.30
Kelemen Éva
2007-ben Maestro című, szívmelengető animációs rövidfilmjének Oscar-jelölésétől volt hangos a sajtó, alkotásait azonban előtte és utána is számos hazai és nemzetközi elismeréssel honorálták. M. Tóth Géza animációs filmrendező az idei filmszemlén - nem csak az animációs kategória hiányában - ezúttal a Mama című kisjátékfilmjével van versenyben. INTERJÚ
 M. Tóth Géza
M. Tóth Géza a "kint is vagyok, bent is vagyok" mesebeli helyzetét tudhatja magáénak az idei filmszemlén, hiszen itt - animációs rendező lévén - eddig "csak" az esemény nyitófilmjeként, vagy kiemelt információs vetítésen láthattuk alkotásait, most pedig egyszer csak a kisjátékfilmes kategória jelöltjei közt találjuk a nevét. Korábban meglehetősen elégedetlenül nyilatkozott arról, hogy a szemle nem indít versenyprogramot animációs kategóriában, de kérdésemre, miszerint némi ez irányú dac is vegyül-e abba, hogy kisjátékfilm készítésére vállalkozott, mosolyogva rázza a fejét. "Akkor már rég rossz lenne, ha a dac irányítana" - mondja, bár még most is azt vallja, hogy butaság egy ilyen fontos, magyar vonatkozásban is egyre jelentősebb filmes műfaj figyelmen kívül hagyása. Elégtételt sem érez, egyszerűen a téma - az anyaság és nőiség - ezt a formát kívánta. "Egy dobozba nem lehet mindent belerakni" - érzékelteti a filmkészítésről vallott nézetét. A különböző témák sokszor markánsan eltérő formát és bánásmódot igényelnek, animációs cége, a KEDD Stúdió is ezt vallja: ezért nem egy sablonra húznak rá minden egyes ötletet, hanem folyamatosan új formákat, megközelítési módokat keresnek.
 
 A stúdió nemrég költözött új helyére, amely annyira friss, hogy egyelőre bútorok is alig vannak, de a frissen festett, hófehér falak azért korántsem tiszta lapot takarnak. A 2002-ben alapított stúdió számos animációs reklámot és tévés csatornaazonosítót készített az utóbbi években - ahogy M. Tóth Géza fogalmaz: nem mindig engedhettek meg maguknak olyan "úri huncutságokat", mint a rövidfilmkészítés, amelynek nem annyira a profit, mint inkább a szakmai elismerés, a fesztiválokon való szereplés a jutalma. Ezúttal viszont újabb "huncutság" ért révbe: a filmszemlén versenyző Mama című kisjátékfilm fókuszában az anya, a nő áll.
 
 Jelenet a Mama című filmből
 
Bevallása szerint nagyon nagy nőpárti, felesége és két lánya nagyban közrejátszik ez irányú meggyőződésében, emellett nőkollégáiról is szuperlatívuszokban nyilatkozik. Egy korábbi munkája, A csodálatos mandarin koncert-animáció például azért lett olyan, amilyen, mert a női munkatársak hozzáadták azt az érzékenységet, kifinomultságot, ami csak bennük van meg. A muzikalitás - ahogy az a rendező több filmjében, így opera-animációiban, vagy éppen a Maestróban is tetten érhető - nem hiányzik a Mamából sem, ahol a nagyváros zaja szellemül át a szorgoskodó anyát megtestesítő Török-Illyés Orsolya valóságos háttérzenéjévé. A hús-vér ember instruálása - szemben a saját képre formált animációs teremtményekkel - nem okozott gondot számára, hiszen tanárként és korábbi munkáiban akár 30-40 embert is kellett már irányítania, bár hagyományos instrukciók helyett inkább a külső körülményekkel befolyásolta a színészi játékot.
 
A film természetesen nem a hagyományos értelemben vett kisjátékfilm, a rendező szerint nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy kisjátékfilm, animáció, vagy éppen mindkettő. Az alkotás operatőre Erdély Mátyás, aki többek közt Mundruczó Kornél Deltája és a Johanna képi világát is jegyzi. A rendező nemes egyszerűséggel a legjobbak közül válogatott, a munka során pedig rá kellett jönnie, hogy nagyon meg tudnak szaporodni az emberek egy film körül: "Egy animációhoz adott esetben én egyedül is elég vagyok".

lukoviczky

2013.02.19
Varga Livius gyerekkora óta hollywoodi színésznek készül, és elmondása szerint sosem volt nagy „felvételiző-császár”. A színművészetire nem került be, az állatorvosin pedig a szóbeli felvételire sem ment el. A Quimby egyik alapítója végül pszichológiából szerzett diplomát az ELTE-n. Ha valami nem tetszett neki a világban, vagy az adott rendszerben, akkor a metaforákat hívta segítségül és szavakba öntötte, ami zavarta.
 
2013.02.18
A kísérleti film a filmkészítés margóján helyezkedik el, azt is mondhatnánk, hogy a hagyományos mostohagyereke. Lichter Péter régóta foglalkozik experimentális művek készítésével, mellette az ELTE Doktori Iskolájában írja disszertációját. A kísérleti filmmel kapcsolatos szinonimák helytelen használatáról, nézői előítéletekről és elvárásokról, valamint izgalmas kémiai kísérletekről beszélgettünk.
2013.02.11
Az Uránia Filmnapokat február első hétvégéjén rendezték meg először. A Filmszínház igazgatójával, Bakos Edittel beszélgettünk a programsorozat céljáról, sikeréről, és az 53 magyar film országos turnéjáról.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma