2015.03.17

Frank Wedekind Lulu című darabjának címszereplője sodródik egyik férfitól a másikig, és aki csak belészeret szörnyű véget ér. Mire van a nő? Mire van a férfi? A Lulut – a MANNA és a MASZK közös előadását a Jurányi Inkubátorházban – kiszólások és improvizációk színesítik Geréb Zsófi rendezésében. A rendezőnővel a megvalósításról, nőkről, férfiakról és a színházakról is beszélgettünk.

Elsőnek egy tyúk-tojás kérdés. Mi volt előbb: a darab, és e köré bontottátok ki a problémát, vagy a probléma, és ehhez kerestetek egy darabot?

Zsigó Anna dramaturggal, akivel már többször együtt dolgoztam, gondolkoztunk egy témán, és arra jutottunk, hogy a nőkérdéssel kapcsolatban kellene darabot összerakni, tehát a téma volt meg először. Összegyűjtöttünk csomó anyagot meg ötletet, de éreztük, hogy kell hozzá egy történet, amin tudna nyugodni az egész, aminek kapcsán lehet a nőkről beszélni. Ekkor jutott eszünkbe, hogy van a Lulu, amit korábban is ismertem, de korábban nem kötöttem össze a témát és a darabot a fejemben, de aztán rájöttem, hogy mennyire passzol a kettő egymáshoz. A Lulu tulajdonképpen két dráma, amiből rendszerint sokat húznak, mert igen hosszú. Mi is bátran nyúltunk hozzá ilyen szempontból, és azokat a részeket tartottuk meg belőle, amik számunkra most érdekesek, és ezekhez kezdtünk különböző vendégszöveget, improvizatív jeleneteket, zenét kapcsolni.


Gereb_Zsofi

 

A nézőtér is része az előadásnak azáltal, hogy nők és férfiak külön vannak ültetve. Mi ennek a célja?

Már az elején világos volt számunkra, hogy interaktív előadást szeretnénk csinálni, de úgy gondoltuk, jelezni kell a néző felé már az elején, hogy nem Wedekind Luluját fogják látni, nem egy kényelmes beülős színház lesz ez, hanem teljesen más szabályrendszer szerint kell az előadást befogadni. A másik, amit ezzel szeretnénk jelezni, hogy nincs értelme a két nemet szétválasztani semmilyen társadalmi szituációban, pláne mondjuk egy színházban. Az életben sokszor a nemek alapján vannak megkülönböztetve az emberek olyan helyzetekben is, amikor ennek semmi értelme, és nem kéne, hogy ez a különbség fennálljon.

 

Hogy láttad, mennyire volt nehéz a színészeknek megbirkózniuk a darabbal? Sodró Elizának különösen nehéz dolga volt, hiszen egy nagyon kiszolgáltatott nőt kellett eljátszania.

Igen, Lizának volt a legnagyobb feladata fő- és címszereplőként, de ő is a legalkalmasabb rá. Nagyon jó színésznőnek tartom, több éve ismerem már, de csak most dolgoztunk először együtt. Leginkább szellemileg nehéz a feladat, mivel ugrálnia kell Lulu stációi között, egy fejlődést kell bemutatnia, aminek az elején nagyon kiszolgáltatott, aztán egyre önállóbbá válik, kezébe veszi a sorsát. Ráadásul ezt az ívet folyamatosan megszakítjuk, kiszólásokkal, improvizációs részekkel, zenékkel, amikben sokszor Liza is részt vesz, így még nehezebb a feladata. De úgy vettem észre, hogy az egyik nagyon jót tett a másiknak. Lulu karakterébe olyanfajta irónia és könnyedség került, ami borzasztóan lulus, mégis az előadás szabályrendszeréből fakad, és a kettő erősítette egymást. Liza pedig egy harmadik minőséget hozott ki belőle, létrehozott egy könnyed és frappáns Lulut, és ő maga is könnyen tudott ugrálni a jelenetek között.


lulu_web_02

 

A nők mellett a férfiak genderproblémái is feltűnnek egy dalban, de azok számomra nyafogásnak tűnnek a súlyos női kérdések mellett.

Ez egy nőközpontú dráma, aminek női alkotói vannak, ritka az ilyen, mivel női rendező kevés van, dramaturg már több, de nőközpontú darab is alig akad. Míg a másik felállás megszokott: a férfiproblémák mellett a nők általában alárendelt szerepben vannak, nem az ő sorsukat követi a darab, hanem inkább felületei a férfi főszereplő érzelmeinek. Igen, most egy fordított helyzetet mutatunk be, mégiscsak szerettünk volna beletenni férfi szempontokat is, mégis hat férfi színész és három férfi zenész van benne, míg csak kettő nő, plusz a dramaturg meg én. Maga a dráma se szól egyenlő arányban mindkét nemről, de mindenképpen nemek viszonyáról, azok társadalmi szerepéről van szó, amelyeknek épp olyan nehéz férfiként megfelelni, mint nőként. Talán a dal sűrítettsége miatt tűnik kiszakadónak, esetleg „nyafogásnak” ez a rész, ami egyébként úgy keletkezett, hogy a zenészek megírták a főszöveget, a színészek pedig beleüvöltik a dalba a saját, vagy a szerintük a férfiakat érintő problémákat.

 

Mit gondolsz, miért van kevés női rendező?

Lehet, hogy ez tautológia, de azért, mert ez egy férfias szakma. Ha egy kicsit nyugatabbra nézünk, akkor már jobb az arány. Bár az is közrejátszik az egész társadalmunk egy ilyen „macsós ügy” – elég csak megnéznünk, hogy például a parlamentben, vagy a felsővezetők körében milyen a férfi-nő arány. A színházi hierarchiában a rendező számít „felsővezetőnek”, így itt is inkább a férfitöbbség érvényesül. Másodszor pedig egy rendezőnek sok, úgynevezett „férfias” tulajdonsággal kell rendelkeznie: határozott és „józan” kell legyen, össze kell tudnia fogni és irányítani egy csapatot. Ha én 163 centis lányként odaállok például a férfi díszítők elé, és azt mondom, hogy ezt márpedig tegyétek arrébb, az nem olyan, mint ha 180-as férfiként mondanám ugyanezt. Tehát vannak olyan szituációk ebben a szakmában, amik azt sugallják, hogy könnyebb férfiként érvényesülni benne.


lulu_web_08

 

A kamaraszínházba és a nagyszínpadi rendezésbe is volt szerencséd belekóstolni. Melyik áll közelebb a szívedhez?

Ez változó, mert fiatalként az emberben van egy ilyen vágy, hogy akkor nagyszínpad, sok szereplő. Nálam sokszor vannak zenészek is, ebből helyből nagyobb térigény következik. A kamarában az a jó, hogy sokkal közelebb van a nézőhöz, egészen másra kell figyelnie a színésznek és a rendezőnek is. Igazából nem tudom megmondani, hogy melyiket csinálom szívesebben: mindkettőt.

 

Sokat jártál külföldön is különböző workshopokon. Hogy látod, ott is inkább a nagy kőszínházaknak van keletje, vagy felfutottak az alternatív színházak?

Nagyon a helyszíne válogatja. Pont azokon a helyeken, ahol Bodó Viktor tanár úrral voltunk workshopon – Róma, Horvátország –, nem annyira híresen kiemelkedő a színházi élet, pedig vannak nagy rendezőik. Talán inkább kőszínházakban és hagyományosabb helyeken játszanak. Nehéz felmérni rövid idő alatt, hogy merre, mi a helyzet. De úgy gondolom, hogy itthon sokkal több színház van arányaiban, mint máshol, akár kőszínházakra, akár a nagyon színes alternatív érára gondolok. Kár, hogy az utóbbi területen egyre csökken a társulatok száma.

 

Bodor Máté

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

fouri_oltozet

2019.05.19

Az erdélyi főurak sokat adtak a külcsínre: tetőtől talpig selyembe és nemesfémbe öltöztek, és zománcozott ötvös-remekművekből szippantották a tubákot. A kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeumban tegnap nyílt divattörténeti kiállításon ezeket a tárgyakat lehet megcsodálni.

Magyar_Zoltan_olimpiai_bajnok_tornasz

2019.05.19

Az olimpiai sikereknek köszönhetően az 1930-as évekre Magyarországon is időszerűvé vált, hogy megépüljön az első fedett sportcsarnok. Az 1941-re elkészült Nemzeti Sportcsarnokban a magyar sportolókat, legendákat, példaképeket végre élőben lehetett megcsodálni, így évekig telt házzal üzemelt.

Bakos-Kiss_Gabor_Frankie._R

2019.05.19

Bakos-Kiss Gábor Frankie (Frank Sinatra élete) című önálló estjére készül. A zseniális énekes pályájának csúcspontjait és hullámvölgyeit, a hatalomhoz fűződő viszonyát is megmutatja az előadás, amely a sikerben és csillogásban élő művész személyiségét tárja a nézők elé. A színművész nemcsak az új darabról, hanem tanításról, versekről és álmokról is beszélt.

A papírtányért, melyre a Nirvana együttes énekese írta fel egy előadás dalainak sorrendjét, szombaton árverezték el New Yorkban. Ugyanezen az aukción 75 ezer dollárért cserélt gazdát az a rombuszmintás kardigán, amit a zenész öngyilkossága előtti utolsó fotóján viselt. A Nirvana 1985-ben alakult, 1991-es Nevermind című lemezükből több mint 30 millió példány fogyott a világon, rendre minden idők legjobb albumai közé választják.

Május 25-én, szombaton este lesz Richard Strauss Az árnyék nélküli asszony című művének premierje – éppen 100 évvel azután, hogy az operát bemutatták. A főszerepeket Nina Stemme, Camilla Nylund és Evelyn Herlitzius énekli, Christian Thielemann pedig az eredeti partitúrából vezényel. Vasárnap este az egész várost ingyenes, szabadtéri előadásra várják a Herbert von Karajan térre. A különleges estén olyan művészeket láthat és hallhat a közönség, mint Nina Stemme, Camilla Nylund, Jonas Kaufmann, Szonja Joncseva, Tomasz Konieczny, Erwin Schrott és Roberto Alagna.

Az oszlopot, amely 1953 óta van a Német Történelmi Múzeum tulajdonában, 1486-ban állították fel Cape Crossnál portugál felfedezők. 1893-ban a császári haditengerészet Németországba vitte, a helyszín ugyanis a Német Birodalomhoz tartozó, Német Délnyugat-Afrika nevű gyarmat része volt. A múzeum kuratóriuma csütörtökön döntött a visszaadásról.

A 587 tételt felvonultató aukció legmagasabb áron elkelt tétele volt Zichy Mihály Harcdöntő párbaj című expresszív remekműve, amely 31 millió 200 ezer forintért talált új gazdára. A második helyre Mednyánszky László Dunajeci tája került 30 millió forintos leütéssel, a harmadik pedig Szinyei Merse Pál Faun III. című előtanulmánya lett, amely 28 millió 800 ezer forintért cserélt gazdát. A műtárgyanyag szenzációját a szecessziós Zsolnay-kerámiák adták, amelyek közül egy rendkívül ritka virágtartó díszedény 14 millió 400 ezer forintért, egy tulipános díszkaspó pedig 6 millió 600 ezer forintért kelt el.

A Szabadkát képviselő Gulyás Szabolcs nyerte meg szombaton a hetedik alkalommal megrendezett Vajdasági Vágtát Kopra nevű lovával a Topolya melletti Andrásnépén (Zobnatica). Második az adorjáni Szőke Tamás lett Londonnal, harmadikként pedig Cékus Noémi ért célba Bácsfeketehegy színeiben Fickó hátán. A Nemzeti Vágta délvidéki előfutamára tizenhat délvidéki település nevezte be lovát és lovasát. Ez volt az idei Nemzeti Vágta első előfutama. A továbbjutók október 19-én és 20-án állhatnak rajthoz Budapesten. Mivel tavaly a Nemzeti Vágtát a dél-bácskai Temerin lovasa, Nagy Arnold nyerte meg, így az idei rendezvényen ő selejtező nélkül indulhat, vagyis a Vajdaságot ketten képviselik majd Budapesten.

A Hagyományok Háza új sorozatában a színpadi néptáncművészet kiemelkedő koreográfusai állnak a középppontban. Első alkalommal, május 22-én 19 órakor Janghy B. Zita és Orza Calin munkásságáról lesz szó.

fokuszban-a-koreografusok-janghybzita-azaz-a-dunaujvarosi-4-ek-es-orza-calin-original-133678

Május 21-e a magyar honvédelem napja, 1849-ben ezen a napon foglalta vissza a Görgei Artúr vezette honvédsereg Buda várát. 2019. május 19-én a magyar történelem kiemelkedő eseményének 170. évfordulójára emlékezik meg a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség látványos csatabemutatóval a Kapisztrán téren.

Az avar nép életét ismerhetik meg ja látogatók a Déri Múzeum Kerek világ című időszaki kiállításához kapcsolódó családi napon.

Közös sorozatot indít május 22-től szerda esténként a Bookline online könyváruház és az újbudai A38 hajó. A Bookline B-oldal című eseményen a kortárs magyar könnyűzene dalszerző-előadói zenélnek és mesélnek kedvenc olvasmányélményeikről az A38 tetőteraszán.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma