GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2015.03.17

Frank Wedekind Lulu című darabjának címszereplője sodródik egyik férfitól a másikig, és aki csak belészeret szörnyű véget ér. Mire van a nő? Mire van a férfi? A Lulut – a MANNA és a MASZK közös előadását a Jurányi Inkubátorházban – kiszólások és improvizációk színesítik Geréb Zsófi rendezésében. A rendezőnővel a megvalósításról, nőkről, férfiakról és a színházakról is beszélgettünk.

Elsőnek egy tyúk-tojás kérdés. Mi volt előbb: a darab, és e köré bontottátok ki a problémát, vagy a probléma, és ehhez kerestetek egy darabot?

Zsigó Anna dramaturggal, akivel már többször együtt dolgoztam, gondolkoztunk egy témán, és arra jutottunk, hogy a nőkérdéssel kapcsolatban kellene darabot összerakni, tehát a téma volt meg először. Összegyűjtöttünk csomó anyagot meg ötletet, de éreztük, hogy kell hozzá egy történet, amin tudna nyugodni az egész, aminek kapcsán lehet a nőkről beszélni. Ekkor jutott eszünkbe, hogy van a Lulu, amit korábban is ismertem, de korábban nem kötöttem össze a témát és a darabot a fejemben, de aztán rájöttem, hogy mennyire passzol a kettő egymáshoz. A Lulu tulajdonképpen két dráma, amiből rendszerint sokat húznak, mert igen hosszú. Mi is bátran nyúltunk hozzá ilyen szempontból, és azokat a részeket tartottuk meg belőle, amik számunkra most érdekesek, és ezekhez kezdtünk különböző vendégszöveget, improvizatív jeleneteket, zenét kapcsolni.


Gereb_Zsofi

 

A nézőtér is része az előadásnak azáltal, hogy nők és férfiak külön vannak ültetve. Mi ennek a célja?

Már az elején világos volt számunkra, hogy interaktív előadást szeretnénk csinálni, de úgy gondoltuk, jelezni kell a néző felé már az elején, hogy nem Wedekind Luluját fogják látni, nem egy kényelmes beülős színház lesz ez, hanem teljesen más szabályrendszer szerint kell az előadást befogadni. A másik, amit ezzel szeretnénk jelezni, hogy nincs értelme a két nemet szétválasztani semmilyen társadalmi szituációban, pláne mondjuk egy színházban. Az életben sokszor a nemek alapján vannak megkülönböztetve az emberek olyan helyzetekben is, amikor ennek semmi értelme, és nem kéne, hogy ez a különbség fennálljon.

 

Hogy láttad, mennyire volt nehéz a színészeknek megbirkózniuk a darabbal? Sodró Elizának különösen nehéz dolga volt, hiszen egy nagyon kiszolgáltatott nőt kellett eljátszania.

Igen, Lizának volt a legnagyobb feladata fő- és címszereplőként, de ő is a legalkalmasabb rá. Nagyon jó színésznőnek tartom, több éve ismerem már, de csak most dolgoztunk először együtt. Leginkább szellemileg nehéz a feladat, mivel ugrálnia kell Lulu stációi között, egy fejlődést kell bemutatnia, aminek az elején nagyon kiszolgáltatott, aztán egyre önállóbbá válik, kezébe veszi a sorsát. Ráadásul ezt az ívet folyamatosan megszakítjuk, kiszólásokkal, improvizációs részekkel, zenékkel, amikben sokszor Liza is részt vesz, így még nehezebb a feladata. De úgy vettem észre, hogy az egyik nagyon jót tett a másiknak. Lulu karakterébe olyanfajta irónia és könnyedség került, ami borzasztóan lulus, mégis az előadás szabályrendszeréből fakad, és a kettő erősítette egymást. Liza pedig egy harmadik minőséget hozott ki belőle, létrehozott egy könnyed és frappáns Lulut, és ő maga is könnyen tudott ugrálni a jelenetek között.


lulu_web_02

 

A nők mellett a férfiak genderproblémái is feltűnnek egy dalban, de azok számomra nyafogásnak tűnnek a súlyos női kérdések mellett.

Ez egy nőközpontú dráma, aminek női alkotói vannak, ritka az ilyen, mivel női rendező kevés van, dramaturg már több, de nőközpontú darab is alig akad. Míg a másik felállás megszokott: a férfiproblémák mellett a nők általában alárendelt szerepben vannak, nem az ő sorsukat követi a darab, hanem inkább felületei a férfi főszereplő érzelmeinek. Igen, most egy fordított helyzetet mutatunk be, mégiscsak szerettünk volna beletenni férfi szempontokat is, mégis hat férfi színész és három férfi zenész van benne, míg csak kettő nő, plusz a dramaturg meg én. Maga a dráma se szól egyenlő arányban mindkét nemről, de mindenképpen nemek viszonyáról, azok társadalmi szerepéről van szó, amelyeknek épp olyan nehéz férfiként megfelelni, mint nőként. Talán a dal sűrítettsége miatt tűnik kiszakadónak, esetleg „nyafogásnak” ez a rész, ami egyébként úgy keletkezett, hogy a zenészek megírták a főszöveget, a színészek pedig beleüvöltik a dalba a saját, vagy a szerintük a férfiakat érintő problémákat.

 

Mit gondolsz, miért van kevés női rendező?

Lehet, hogy ez tautológia, de azért, mert ez egy férfias szakma. Ha egy kicsit nyugatabbra nézünk, akkor már jobb az arány. Bár az is közrejátszik az egész társadalmunk egy ilyen „macsós ügy” – elég csak megnéznünk, hogy például a parlamentben, vagy a felsővezetők körében milyen a férfi-nő arány. A színházi hierarchiában a rendező számít „felsővezetőnek”, így itt is inkább a férfitöbbség érvényesül. Másodszor pedig egy rendezőnek sok, úgynevezett „férfias” tulajdonsággal kell rendelkeznie: határozott és „józan” kell legyen, össze kell tudnia fogni és irányítani egy csapatot. Ha én 163 centis lányként odaállok például a férfi díszítők elé, és azt mondom, hogy ezt márpedig tegyétek arrébb, az nem olyan, mint ha 180-as férfiként mondanám ugyanezt. Tehát vannak olyan szituációk ebben a szakmában, amik azt sugallják, hogy könnyebb férfiként érvényesülni benne.


lulu_web_08

 

A kamaraszínházba és a nagyszínpadi rendezésbe is volt szerencséd belekóstolni. Melyik áll közelebb a szívedhez?

Ez változó, mert fiatalként az emberben van egy ilyen vágy, hogy akkor nagyszínpad, sok szereplő. Nálam sokszor vannak zenészek is, ebből helyből nagyobb térigény következik. A kamarában az a jó, hogy sokkal közelebb van a nézőhöz, egészen másra kell figyelnie a színésznek és a rendezőnek is. Igazából nem tudom megmondani, hogy melyiket csinálom szívesebben: mindkettőt.

 

Sokat jártál külföldön is különböző workshopokon. Hogy látod, ott is inkább a nagy kőszínházaknak van keletje, vagy felfutottak az alternatív színházak?

Nagyon a helyszíne válogatja. Pont azokon a helyeken, ahol Bodó Viktor tanár úrral voltunk workshopon – Róma, Horvátország –, nem annyira híresen kiemelkedő a színházi élet, pedig vannak nagy rendezőik. Talán inkább kőszínházakban és hagyományosabb helyeken játszanak. Nehéz felmérni rövid idő alatt, hogy merre, mi a helyzet. De úgy gondolom, hogy itthon sokkal több színház van arányaiban, mint máshol, akár kőszínházakra, akár a nagyon színes alternatív érára gondolok. Kár, hogy az utóbbi területen egyre csökken a társulatok száma.

 

Bodor Máté

plakat003

Moholy_r

2019.03.26

Moholy-Nagy László, a 20. század talán legnagyobb hatású magyar képzőművésze fotográfiáiból nyílik tárlat kedden este a Mai Manó Házban Bauhaus100 – A zseniális kísérletező címmel. A közönség először láthatja Budapesten a Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött gyűjteményt.

robert_helpmann_frederick_ashton_R
2019.03.26

A balettművészet nagyjait két évszázada foglalkoztatja Hamupipőke története: az 1800-as évek elejétől zseniális koreográfusok sora készítette el saját, olykor meglepően formabontó változatát e klasszikus mesére. Prokofjev 1945-ben bemutatott kompozíciója, melyre Alekszej Ratmanszkij is megalkotta most Budapesten látható balettjét, játékos és lírai, groteszk és szellemes, áradó és talányos – kiváló alap a varázslatos történet újszerű feldolgozására.

jose_cura_kovacs_geza_600x400
2019.03.26

Hosszú évek hányattatásai után újra nyilvános koncertek sorát adják a Magyar Rádió Művészeti Együttesei. Bár az épületeik hamarosan új kezekbe kerülnek, azt remélik: zavartalanul folytathatják a munkát a Bródy Sándor utcában. José Cura szerződtetéséről, célokról, függetlenségről is kérdeztük Kovács Géza ügyvezető igazgatót.

Rick Astley 2018-ban megjelent Beautiful Life című albuma sikeres visszatérést hozott számára, idén pedig a magyar közönség is ízelítőt kap az örök sztár megújult stílusának varázsából: augusztus 3-án az énekes kifinomult soul hangzását élvezhetik a rajongók a Paloznaki Jazzpikniken! A legendás Never Gonna Give You Up szerzője mellett fellép a The Jacksons, a Peet Project, a The Brand New Heavies, a Little G Weevil, a Silhouette & Vinx, Maceo Parker, valamint az Adani&Wolf is.

 

 

Bronzkori kerámiatöredékek, egy kisgyermek maradványai, szarmata és Árpád-kori településrészletek, valamint ritkaságnak számító török kori, a rácokhoz köthető leletek kerültek elő Bácsbokod határában. Az 1880-as években a jelenlegi ásatás helyétől északra feltártak egy Árpád-kori temetőt, és szakemberek már akkor úgy gondolták, hogy a temetőtől délebbre település fekhetett. A mostani leletek – a gabonatároló gödrök, és a földbe mélyített épületek, amelyekben épített, boltozatos kemencék figyelhetők meg – ennek lehetnek bizonyítékai.

A kora újkorra keltezhető régészeti leletekre a szecessziós épület rekonstrukciója során bukkantak. Megtalálhatók köztük a különféle főzőedények szép darabjai, korsók mutatós töredékei, valamint díszes korsók. A feltáró munkálatok során további leletek előkerülése várható, melyek segítségével pontosíthatók a korszakkal, Szentes történetével kapcsolatos ismeretek.

A Magyar Hollywood Tanács hétállomásos felvidéki túrára indult, hogy világhírű magyar filmesekről és fotósokról emlékezzen meg. Az első állomás Nagymad volt, ahonnan a két világháború közötti időszak világhírű magyar gyermekszínésze, Lubinszky Tibor, A kis lord (1918), a Twist Olivér (1919), A csodagyerek (1920) és a Koldus és királyfi főszereplőjének családja származott. A programsorozat következő állomása Nagykapos lesz, ahonnan a háborús fotóművészet nagy alakja, Robert Capa, azaz Friedman Endre felmenői származnak. A túra során eljutnak azokra a településekre is, ahol Putty Lia némafilmsztár, Peter Lorre (Löwenstein Péter) világhírű amerikai színész, Charles Korvin és Cornel Wilde (Weisz Kornél) filmszínész született, illetve amelyek Paul Newman és Tony Curtis felmenőihez kötődnek.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

A Huszárik Zoltán filmrendező rajzaiból, grafikáiból nyílik kiállítás Csömörön március 29-én 18 órakor.

Huszarik_r

Március 28-án a Szegedi Nemzeti Színház próbáira és teátrumába is benézhetnek az érdeklődők, este pedig feltárulnak az opera titkai.

 

Viva la Viola! címmel tart rendhagyó koncertet a Rádiózenekar brácsaművészeiből alakult kvartett az Uránia Nemzeti Filmszínházban március 28-án. A kvartett kifejezetten négy brácsára komponált műveket és átiratokat ad elő. Bíró-Érsek Lilla, Madák Katalin, Fülöp Levente és Máté Győző azzal a céllal állnak ebben a formációban közönség elé, hogy bemutassák hangszerük igazi képességeit.

A francia újzenei színtér többszörösen díjazott, zömében fiatal alkotói hallhatók a Budapest Music Center ötnapos Francia Jazz Fesztiválján március 26-tól 30-ig, a Frankofón Fesztivál eseménysorozat részeként.

 

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma