782x90_kerilynnwilson_banner_ok

2017.10.10

A belvárosi intézmények mellett kisebb helyszínek bevonását támogatja, és a népszerű nemzetközi művészek meghívásával párhuzamosan fontosnak tartja a fiatal tehetségek felkarolását Bán Teodóra, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál operatív testületének tagja, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) ügyvezetője.

Idén 26. alkalommal rendezik meg a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivált, amely évről évre a Müpa és a BFTK együttműködésében valósul meg, és már a régió egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb összművészeti fesztiváljává vált. Mi a fesztivál sikerének titka?

Minden fesztiválnál cél, hogy minél gazdagabb és szélesebb horizonton kínáljon választékot a közönség számára. Küldetés és egyben felelősség is, hogy izgalmas koncepciókat találjunk a fesztiválhoz, és a megfelelő módszerekkel érjük el a célcsoportunkat. A CAFe Budapest kedvéért a kortárs művészet világsztárjai jönnek el hozzánk, többek produkciója kapcsán nagy érdeklődést tudunk felkelteni, és komoly közönségsikereket érünk el. Emellett küldetésünk, hogy megmutassuk azokat az alkotásokat, amelyek még nem részesültek megfelelő publicitásban, vagy nem kaptak elegendő teret arra, hogy bemutatkozzanak. Itt a legfiatalabbakra gondolok vagy olyan új irányokra, művekre, amelyeknek helye lesz a legnagyobbak között. Szívügyemnek tartom, hogy megfelelő szűrővel megtaláljuk az ígéretes fiatalokat, és lehetőségeket adjunk nekik új produkciók készítésére, kreatív platformot és perspektívát teremtünk, ez fontos része a missziónknak. Ez felelősség és nagyon szép kihívás.


UAD_2782
Fotó: Urbán Ádám


Fontos küldetésük a fiatalok felkarolásán túl, hogy a kortárs művészetet is felemeljék az őt megillető helyre. Mennyire van piacuk ma a kortársaknak Magyarországon?

A kortárs művészet fő rendezőelvként jelenik meg a fesztivál koncepciójában, ezért is került bele a négy évvel ezelőtt a megújult nevünkbe (Contemporary Arts Festival Budapest) a kortárs szó, amelyet azonban elég tágan értelmezünk, műfajok és generációk tekintetében is, hiszen korunk víziója folyamatosan jelen van a körülöttünk lévő világban, az építészetben, ha a kezünkbe veszünk egy könyvet, egy magazint, vagy ha kinézünk az utcára. Annyira felgyorsult a világ, hogy igényli az azonnali reakciót bármilyen épp zajló világjelenségre, amelyre akár egy kortárs szöveg vagy a kortárs táncművészet is alkalmas lehet. Még mindig sokakat riaszt azonban a kortárs szó: akár képzőművészetről, zenéről vagy irodalomról beszélünk, az emberek hátralépnek egyet, ha meghallják a kortárs kifejezést. A mi feladatunk, hogy élménnyé tegyük a találkozást a kortárs művészettel, mi olyan pillanatokat teremtünk, amelyekben mindenki átélheti, hogy ez a jelen művészete és ennél nincs izgalmasabb.


Milyen változások tapasztalhatók a közönség összetételében az elmúlt években?

A tendencia párhuzamba állítható azzal, hogy van egy jól megfigyelhető trend, amely látszik a közönség átalakulásán, bővülésén is: a fesztiválkedvelők egyre nyitottabbá válnak a formabontó megoldásokra és élményekre. Az utóbbi években a népszerű nemzetközi sztárok meghívásával nagyobb tömegekhez jutottunk el, melléjük sorakoztatjuk fel az itthon talán még kevésbé ismert, fiatalabb alkotókat, hiszen a CAFe Budapest lényegi küldetésének tekinti, hogy ráirányítsa a figyelmet az új generációra, az új formákra és erősítse a nézőkben, hogy milyen fontos a felfedezés élménye.


UAD_2622-Edit
Fotó: Urbán Ádám


Mitől lesz a CAFe Budapest „városfesztivál”?

Budapest nagyon dinamikusan él, bármelyik szomszédos nagyvárossal felveszi a versenyt színházak, galériák, zenekarok, alternatív helyszínek tekintetében. Rengeteg program van nap mint nap a városban, ehhez az alapvetően is pezsgő városi élethez csatlakozik a fesztivál a saját eseményeivel. Budapest fizikai adottságait használjuk ki a különböző tematikus városi sétákkal, és különleges köztéri programokkal, legyen az egy helyszínspecifikus táncelőadás vagy épületfestés. Szeretnénk erősebbre fűzni a nézők a kapcsolatát a várossal, ennek az egyik legszebb példája a 100 szóban Budapest: rövid budapesti történetekkel pályázhatnak az emberek és csodásabbnál csodásabb sztorikat lehet olvasni a városról, amelyben élünk. Jó látni, hogy a közönség a CAFe Budapest idején belakja a teljes várost, hiszen a fesztivál keretében főváros legfontosabb intézményei és játszóhelyei fognak össze és gondolkodnak együtt – a kis kiállítóterektől a legfontosabb fővárosi színházakig és koncerttermekig. Ebből áll össze az igazi CAFe Budapest-élmény. Eközben természetesen a köztereken is megjelenik a fesztivál különböző arculati elemekkel, plakátokkal, különleges köztéri eseményekkel, így egy igazán széles réteg találkozhat a fesztivállal.


Milyen fókuszpontok köré szerveződik idén a fesztivál?

Bartók Béla munkássága és mai értelmezése a CAFe Budapest visszatérő témája. Idén az évforduló kapcsán másik zenei legendánk, Kodály Zoltán munkásságának ihlető erejét is bekapcsoljuk, vendégországként pedig az izraeli művészet és kultúra áll a középpontban. A témák, a fókuszpontok megtalálása mindig organikusan alakul, Káel Csabával, az operatív testület elnökével közös gondolkodás eredménye: kézenfekvő, hogy a városunkban kik azok az emblematikus alakok, akikről beszélnünk kell, a CAFe Budapest keretében mindig arra vagyunk kíváncsiak, hogy minként reflektálnak ezekre az ikonikus életművekre a kortárs művészeink.


Miért fontos a műfaji határátlépő produkciók jelenléte a CAFe Budapest programkínálatában?

Ma már ritkaságnak számít a tisztán egy műfajba sorolható kortárs alkotás, hiszen a különböző alkotócsoportok és műfajok inspirálják egymást. A színházi szcénában a képzőművészet és az irodalom jelenléte egyaránt fontos: sokszor közösen születnek produkciók. A CAFe Budapest során például az Élőkép Színház Pirosruhások című produkciója közterületeken kelt életre női szobrokat. A kortárs galériákban a képzőművészet mellett kísérőként pedig rendszeresen megjelenik a mozgás és a zene. A Fugában a textiltervezők kiállítása, a Texhibition keretében a Góbi Rita Társulat Textil–Tér–Tánc című kortárs táncelőadásának bemutatójára kerül sor.


c_Posztos_Janos_CAFe
Káel Csaba és Bán Teodóra a CAFe Budapest sajtótájékoztatóján
Fotó: Posztós János


Kik a személyes kedvencei az idei fesztiválon?

Izgatottan várom Frenák Pál HIR-O premierjét, amit a Szerelmem, Hiroshima című gyönyörű film inspirált, és a Bozsik Yvette Társulat Kodály–Ligeti estje is különleges darabnak ígérkezik, mindkettő a Müpa Fesztivál Színházában látható majd. A táncbemutatókon túl közel áll hozzám a Mini-Fesztivál, mert ritkán játszott magyar műveket mutatnak be. Selmeczi György új bemutatójára is kíváncsi vagyok: zenéje és rendezései mindig erős üzeneteket hordoznak, most is különleges témát választott a Szent László-legendárium feldolgozásával. Korábban dolgoztam a Kolozsvári Magyar Operával, elismerésre méltó a teljesítményük: nehéz körülmények közt kiváló előadóművészeket karoltak fel, akik azóta is kiemelkedően helyt állnak világszerte.


Mi a legnagyobb kihívás a fesztivál szervezésekor?

Az új kommunikációs felületek megtalálása mindenképp szép és nagy feladat: ma már egy fiatalt nem feltétlenül a plakátokon és a rádión keresztül tudunk elérni, hanem az okostelefonján értesül minden információról, tehát nekünk is ehhez kell felzárkóznunk. A fiatalokban sok gátlás és ellenérzés lehet a kortárs művészettel szemben: mi szeretnénk megcáfolni azokat az elképzeléseket, hogy a galériák unalmasak vagy a koncerteken kizárólag idős emberek ülhetnek frakkban és komoly tekintettel. A programunk pontosan ezeket a sztereotípiákat írja felül és ez jól láthatóan működik. Oda megyünk, ahol a fiatal közönség kényelmesen érzi magát és megmutatjuk, hogy igen is lehet izgalmas a kortárs művészet, éppen ezért számít központi helyszínnek az A38 Hajó, az Akvárium Klub vagy idén például a Kuplung romkocsma. Izgalmas új helyszíneink is vannak: a Liszt Ferenc repülőtér egyes terminálján nagykoncertet tartunk, a 100 szóban Budapest című kiállítást pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba vittük.


Mit szeretnének elérni a következő években a fesztivállal? Hogy alakul a CAFe Budapest jövője?

Évről évre szeretnénk megújulni, felülmúlni önmagunkat. Szeretném, ha folytatódna az, amit elkezdtünk, fontosnak tartom, hogy Budapest mind a huszonhárom kerületében legyen fesztivál – akár egy művelődési házban, kisebb galériákban vagy színházakban is. Odafigyelünk arra, hogy mi történik a városban, milyen igények lépnek fel, és hol lelhetők fel a kincsek, amelyeket még nem sikerült felfedezni, és ezeket megpróbáljuk a jövőben is felemelni és megmutatni a közönségnek.



Szakszon Réka

CC_banner

nagydanielviktor

2017.12.14

„Mindig is azt a profilt szerettem volna erősíteni, hogy nem egy helyen egyfélét, hanem sok helyen sokfélét játszom” – mondta Nagy Dániel Viktor a Kultúra.hu-nak. A szabadúszó színészt eddigi pályájáról, valamint az Üvegfigurák című, négyszereplős előadásról kérdeztük, melyet december 16-án mutatnak be a Radnóti Miklós Színházban.

_D0A9572_Copy

2017.12.14

Kultúrák és generációk: A kínai és a magyar modern művészet megalapítói és örökösei címmel nyílt kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) december 14-én. A 2018. január 12-ig látható tárlaton több mint száz festményen és szobron keresztül ismerhetik meg az érdeklődők az európai és az ázsiai modern művészet megszületését.

szinhaz2

2017.12.14

Megújult a József Attila Színház! A hat éve tartó munkálatok során több mint 700 millió forintot költöttek a teátrum korszerűsítésére, melynek eredményeként az erősen leromlott állapotú épület belső terei mellett a homlokzatát is felújították – hangzott el a teátrumban december 14-én Budapesten.

Az 1960-as évektől napjainkig készült műveket kínál eladásra több mint 120 tételben a BÁV kortárs aukciója, amelyet december 19-én, 15 év után újra Budapesten rendeznek meg. Az aukción a jól ismert, emblematikus művek mellett több olyan alkotást is elárvereznek, amelyek néhány évtized múlva főművekké válhatnak egy-egy életművön belül.

A Pécsi Tudományegyetem együttműködésével készített 93 perces nagyjátékfilmet az egyetem klinikáján aneszteziológusként és intenzív-terápiás orvosként is dolgozó Vámos Zoltán. A Parázs a szívnek című romantikus alkotás január 18-tól kerül a mozikba, a filmben többek között Szabó Erika, Turi Bálint, Bezerédi Zoltán és Csőre Gábor szerepel.

A Fiumei úti sírkert 42. parcellájában december 22-én helyezik végső nyugalomra Vasadi Péter Kossuth- és József Attila-díjas írót, költőt, esszéistát és irodalomkritikust, a nemzet művészét. A temetésre várják Vasadi Péter tisztelőit, ugyanakkor a rendezvény nem sajtónyilvános. A számos díjjal kitüntetett szerző november 24-én hunyt el 91 éves korában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti a költőt.

Jubileumi kiállítás nyílt a Bálnában 50 éves az Aranylabda címmel arra emlékezve, hogy 1967 decemberében Albert Flórián, a Ferencváros csatára érdemelte ki az Európa legjobb futballistájának járó elismerést. A tárlat január 11-ig megtekinthető.

Kétszázezernél is többen váltottak jegyet Antal Nimród rendező legújabb, A Viszkis című akciófilmjére. A film forgalmazójának december 12-ei közleménye szerint a nézőszámon túl Antal Nimród munkája műfaji szempontból is jelentős eredményt mutat fel, hiszen az elmúlt csaknem 30 évben nem került fel a legtöbb nézőt vonzó filmek ranglistájára olyan produkció, amely teljes egészében Magyarországon készült.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

KOR-HU_kartya

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

Az Opus Jazz Clubban december 1-jén és 2-án a FinnAgora és a Budapest Music Center (BMC) szervezésében először találkozhat a magyar közönség Finnország két legizgalmasabb feltörekvő zenekarával. A New Jazz from Finland projekt két koncert erejéig elhozza a Gourmet és a Jukka Eskola Soul Trio zenekarokat.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma