2017.10.10

A belvárosi intézmények mellett kisebb helyszínek bevonását támogatja, és a népszerű nemzetközi művészek meghívásával párhuzamosan fontosnak tartja a fiatal tehetségek felkarolását Bán Teodóra, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál operatív testületének tagja, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) ügyvezetője.

Idén 26. alkalommal rendezik meg a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivált, amely évről évre a Müpa és a BFTK együttműködésében valósul meg, és már a régió egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb összművészeti fesztiváljává vált. Mi a fesztivál sikerének titka?

Minden fesztiválnál cél, hogy minél gazdagabb és szélesebb horizonton kínáljon választékot a közönség számára. Küldetés és egyben felelősség is, hogy izgalmas koncepciókat találjunk a fesztiválhoz, és a megfelelő módszerekkel érjük el a célcsoportunkat. A CAFe Budapest kedvéért a kortárs művészet világsztárjai jönnek el hozzánk, többek produkciója kapcsán nagy érdeklődést tudunk felkelteni, és komoly közönségsikereket érünk el. Emellett küldetésünk, hogy megmutassuk azokat az alkotásokat, amelyek még nem részesültek megfelelő publicitásban, vagy nem kaptak elegendő teret arra, hogy bemutatkozzanak. Itt a legfiatalabbakra gondolok vagy olyan új irányokra, művekre, amelyeknek helye lesz a legnagyobbak között. Szívügyemnek tartom, hogy megfelelő szűrővel megtaláljuk az ígéretes fiatalokat, és lehetőségeket adjunk nekik új produkciók készítésére, kreatív platformot és perspektívát teremtünk, ez fontos része a missziónknak. Ez felelősség és nagyon szép kihívás.


UAD_2782
Fotó: Urbán Ádám


Fontos küldetésük a fiatalok felkarolásán túl, hogy a kortárs művészetet is felemeljék az őt megillető helyre. Mennyire van piacuk ma a kortársaknak Magyarországon?

A kortárs művészet fő rendezőelvként jelenik meg a fesztivál koncepciójában, ezért is került bele a négy évvel ezelőtt a megújult nevünkbe (Contemporary Arts Festival Budapest) a kortárs szó, amelyet azonban elég tágan értelmezünk, műfajok és generációk tekintetében is, hiszen korunk víziója folyamatosan jelen van a körülöttünk lévő világban, az építészetben, ha a kezünkbe veszünk egy könyvet, egy magazint, vagy ha kinézünk az utcára. Annyira felgyorsult a világ, hogy igényli az azonnali reakciót bármilyen épp zajló világjelenségre, amelyre akár egy kortárs szöveg vagy a kortárs táncművészet is alkalmas lehet. Még mindig sokakat riaszt azonban a kortárs szó: akár képzőművészetről, zenéről vagy irodalomról beszélünk, az emberek hátralépnek egyet, ha meghallják a kortárs kifejezést. A mi feladatunk, hogy élménnyé tegyük a találkozást a kortárs művészettel, mi olyan pillanatokat teremtünk, amelyekben mindenki átélheti, hogy ez a jelen művészete és ennél nincs izgalmasabb.


Milyen változások tapasztalhatók a közönség összetételében az elmúlt években?

A tendencia párhuzamba állítható azzal, hogy van egy jól megfigyelhető trend, amely látszik a közönség átalakulásán, bővülésén is: a fesztiválkedvelők egyre nyitottabbá válnak a formabontó megoldásokra és élményekre. Az utóbbi években a népszerű nemzetközi sztárok meghívásával nagyobb tömegekhez jutottunk el, melléjük sorakoztatjuk fel az itthon talán még kevésbé ismert, fiatalabb alkotókat, hiszen a CAFe Budapest lényegi küldetésének tekinti, hogy ráirányítsa a figyelmet az új generációra, az új formákra és erősítse a nézőkben, hogy milyen fontos a felfedezés élménye.


UAD_2622-Edit
Fotó: Urbán Ádám


Mitől lesz a CAFe Budapest „városfesztivál”?

Budapest nagyon dinamikusan él, bármelyik szomszédos nagyvárossal felveszi a versenyt színházak, galériák, zenekarok, alternatív helyszínek tekintetében. Rengeteg program van nap mint nap a városban, ehhez az alapvetően is pezsgő városi élethez csatlakozik a fesztivál a saját eseményeivel. Budapest fizikai adottságait használjuk ki a különböző tematikus városi sétákkal, és különleges köztéri programokkal, legyen az egy helyszínspecifikus táncelőadás vagy épületfestés. Szeretnénk erősebbre fűzni a nézők a kapcsolatát a várossal, ennek az egyik legszebb példája a 100 szóban Budapest: rövid budapesti történetekkel pályázhatnak az emberek és csodásabbnál csodásabb sztorikat lehet olvasni a városról, amelyben élünk. Jó látni, hogy a közönség a CAFe Budapest idején belakja a teljes várost, hiszen a fesztivál keretében főváros legfontosabb intézményei és játszóhelyei fognak össze és gondolkodnak együtt – a kis kiállítóterektől a legfontosabb fővárosi színházakig és koncerttermekig. Ebből áll össze az igazi CAFe Budapest-élmény. Eközben természetesen a köztereken is megjelenik a fesztivál különböző arculati elemekkel, plakátokkal, különleges köztéri eseményekkel, így egy igazán széles réteg találkozhat a fesztivállal.


Milyen fókuszpontok köré szerveződik idén a fesztivál?

Bartók Béla munkássága és mai értelmezése a CAFe Budapest visszatérő témája. Idén az évforduló kapcsán másik zenei legendánk, Kodály Zoltán munkásságának ihlető erejét is bekapcsoljuk, vendégországként pedig az izraeli művészet és kultúra áll a középpontban. A témák, a fókuszpontok megtalálása mindig organikusan alakul, Káel Csabával, az operatív testület elnökével közös gondolkodás eredménye: kézenfekvő, hogy a városunkban kik azok az emblematikus alakok, akikről beszélnünk kell, a CAFe Budapest keretében mindig arra vagyunk kíváncsiak, hogy minként reflektálnak ezekre az ikonikus életművekre a kortárs művészeink.


Miért fontos a műfaji határátlépő produkciók jelenléte a CAFe Budapest programkínálatában?

Ma már ritkaságnak számít a tisztán egy műfajba sorolható kortárs alkotás, hiszen a különböző alkotócsoportok és műfajok inspirálják egymást. A színházi szcénában a képzőművészet és az irodalom jelenléte egyaránt fontos: sokszor közösen születnek produkciók. A CAFe Budapest során például az Élőkép Színház Pirosruhások című produkciója közterületeken kelt életre női szobrokat. A kortárs galériákban a képzőművészet mellett kísérőként pedig rendszeresen megjelenik a mozgás és a zene. A Fugában a textiltervezők kiállítása, a Texhibition keretében a Góbi Rita Társulat Textil–Tér–Tánc című kortárs táncelőadásának bemutatójára kerül sor.


c_Posztos_Janos_CAFe
Káel Csaba és Bán Teodóra a CAFe Budapest sajtótájékoztatóján
Fotó: Posztós János


Kik a személyes kedvencei az idei fesztiválon?

Izgatottan várom Frenák Pál HIR-O premierjét, amit a Szerelmem, Hiroshima című gyönyörű film inspirált, és a Bozsik Yvette Társulat Kodály–Ligeti estje is különleges darabnak ígérkezik, mindkettő a Müpa Fesztivál Színházában látható majd. A táncbemutatókon túl közel áll hozzám a Mini-Fesztivál, mert ritkán játszott magyar műveket mutatnak be. Selmeczi György új bemutatójára is kíváncsi vagyok: zenéje és rendezései mindig erős üzeneteket hordoznak, most is különleges témát választott a Szent László-legendárium feldolgozásával. Korábban dolgoztam a Kolozsvári Magyar Operával, elismerésre méltó a teljesítményük: nehéz körülmények közt kiváló előadóművészeket karoltak fel, akik azóta is kiemelkedően helyt állnak világszerte.


Mi a legnagyobb kihívás a fesztivál szervezésekor?

Az új kommunikációs felületek megtalálása mindenképp szép és nagy feladat: ma már egy fiatalt nem feltétlenül a plakátokon és a rádión keresztül tudunk elérni, hanem az okostelefonján értesül minden információról, tehát nekünk is ehhez kell felzárkóznunk. A fiatalokban sok gátlás és ellenérzés lehet a kortárs művészettel szemben: mi szeretnénk megcáfolni azokat az elképzeléseket, hogy a galériák unalmasak vagy a koncerteken kizárólag idős emberek ülhetnek frakkban és komoly tekintettel. A programunk pontosan ezeket a sztereotípiákat írja felül és ez jól láthatóan működik. Oda megyünk, ahol a fiatal közönség kényelmesen érzi magát és megmutatjuk, hogy igen is lehet izgalmas a kortárs művészet, éppen ezért számít központi helyszínnek az A38 Hajó, az Akvárium Klub vagy idén például a Kuplung romkocsma. Izgalmas új helyszíneink is vannak: a Liszt Ferenc repülőtér egyes terminálján nagykoncertet tartunk, a 100 szóban Budapest című kiállítást pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba vittük.


Mit szeretnének elérni a következő években a fesztivállal? Hogy alakul a CAFe Budapest jövője?

Évről évre szeretnénk megújulni, felülmúlni önmagunkat. Szeretném, ha folytatódna az, amit elkezdtünk, fontosnak tartom, hogy Budapest mind a huszonhárom kerületében legyen fesztivál – akár egy művelődési házban, kisebb galériákban vagy színházakban is. Odafigyelünk arra, hogy mi történik a városban, milyen igények lépnek fel, és hol lelhetők fel a kincsek, amelyeket még nem sikerült felfedezni, és ezeket megpróbáljuk a jövőben is felemelni és megmutatni a közönségnek.



Szakszon Réka

42202491_1852967491425827_1752762946473164800_n

2018.09.25

Fennállásának huszadik évét ünnepli a Falk Miksa utcában található Virág Judit Galéria, amely első aukcióját 1998. október 5-én tartotta a Budapest Kongresszusi Központban. Az évforduló alkalmából idén szintén október 5-én tartják meg a jubileumi aukciójukat, amelyen 212 tétel, köztük számos hazai nagymester remekműve szerepel.

margo_2018_3nap_valuska-30504_nyomdai_

2018.09.25

Negyven kiadó mutatja be legfrissebb köteteit a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron október 18. és 21. között a Várkert Bazárban, ahol számos népszerű külföldi író is bemutatkozik. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kapcsolódó programjaként szervezett esemény négy helyszínén egymást követik az irodalmi programok.

_D0A1251_Copy

2018.09.25

Csaknem négyszáz látogató volt kíváncsi az NKA Fesztiválhajóra, amelyet a MANK Nonprofit Kft. indított el a Dunán szeptember 24-én. A fedélzeten a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) létrehozásának 25. évfordulója alkalmából 25 éves képzőművészek műveiből nyílt kiállítás.

A Debreceni Egyetem (DE) az idén már 12. alkalommal csatlakozik a Kutatók éjszakájához. Ezúttal három városban – Debrecen, Nyíregyháza, Hajdúböszörmény –, 15 helyszínen, mintegy 120 programmal várják az érdeklődőket. A programokba az egyetem szinte valamennyi egysége bekapcsolódik, az idén centenáriumát ünneplő általános orvostudományi kar pedig kiemelkedő programokkal készül a szeptember 28-ai eseményre.

A 27 éves Darja Parhomenko győzött a bukaresti George Enescu klasszikus zenei nemzetközi verseny zongora kategóriájában! A fiatal orosz zongoraművész szoros küzdelmet vívott a második helyezettel, Daumants Liepinssel. A szeptember 1. és 23. között lezajlott George Enescu Versenyen 39 országból 270 fiatal művész vett részt, akiket mintegy 400 jelentkező közül választottak ki.

Johann Sebastian Bach orgonaművei szólalnak meg a Hold utcai református templom új orgonáján a Violin Travel sorozat őszi-téli szezonjában október 12-től újabb hét koncerten Budapesten. A közismert művek mellett az itthon ritkábban hallható darabok is megszólalnak Fassang László, Christoph Bossert (Németország), Benjamin Steens (Belgium), Vincent Thévenaz (Svájc), Szatmáry Zsigmond, Szabó Balázs és Mészáros Máté Zsolt tolmácsolásában.

Négy bemutatót tervez az új évadban a Kolozsvári Magyar Opera, amely továbbra is a ritkán játszott művekre összpontosít. Az évad első bemutatója november 15-én lesz: Giuseppe Verdi Otello című operáját Albu István állítja színpadra. Karácsony után, december 27-én Maurice Ravel két egyfelvonásosát, a Pásztorórát, valamint A gyermek és a varázslatok című operát mutatja be a társulat Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója rendezésében. Országos bemutató lesz Giacomo Puccini A fecske című operájának áprilisi premierje Anger Ferenc rendezésében. Az évadot Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának premierjével zárja a társulat, amelyet Szabó Emese rendez.

Az egész estés dokumentumfilm kategória győztese Domokos János A te neved című filmje lett, a rövid dokumentumfilm kategóriát Balla Dávid alkotása, a Ne bámuljanak már című film nyerte, míg a rövid, fikciós szekcióban Chilton Nóra Telefonok összetörve és célkeresztben című alkotása bizonyult a legjobbnak az Ars Sacra Filmfesztiválon.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma