2017.10.10

A belvárosi intézmények mellett kisebb helyszínek bevonását támogatja, és a népszerű nemzetközi művészek meghívásával párhuzamosan fontosnak tartja a fiatal tehetségek felkarolását Bán Teodóra, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál operatív testületének tagja, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) ügyvezetője.

Idén 26. alkalommal rendezik meg a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivált, amely évről évre a Müpa és a BFTK együttműködésében valósul meg, és már a régió egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb összművészeti fesztiváljává vált. Mi a fesztivál sikerének titka?

Minden fesztiválnál cél, hogy minél gazdagabb és szélesebb horizonton kínáljon választékot a közönség számára. Küldetés és egyben felelősség is, hogy izgalmas koncepciókat találjunk a fesztiválhoz, és a megfelelő módszerekkel érjük el a célcsoportunkat. A CAFe Budapest kedvéért a kortárs művészet világsztárjai jönnek el hozzánk, többek produkciója kapcsán nagy érdeklődést tudunk felkelteni, és komoly közönségsikereket érünk el. Emellett küldetésünk, hogy megmutassuk azokat az alkotásokat, amelyek még nem részesültek megfelelő publicitásban, vagy nem kaptak elegendő teret arra, hogy bemutatkozzanak. Itt a legfiatalabbakra gondolok vagy olyan új irányokra, művekre, amelyeknek helye lesz a legnagyobbak között. Szívügyemnek tartom, hogy megfelelő szűrővel megtaláljuk az ígéretes fiatalokat, és lehetőségeket adjunk nekik új produkciók készítésére, kreatív platformot és perspektívát teremtünk, ez fontos része a missziónknak. Ez felelősség és nagyon szép kihívás.


UAD_2782
Fotó: Urbán Ádám


Fontos küldetésük a fiatalok felkarolásán túl, hogy a kortárs művészetet is felemeljék az őt megillető helyre. Mennyire van piacuk ma a kortársaknak Magyarországon?

A kortárs művészet fő rendezőelvként jelenik meg a fesztivál koncepciójában, ezért is került bele a négy évvel ezelőtt a megújult nevünkbe (Contemporary Arts Festival Budapest) a kortárs szó, amelyet azonban elég tágan értelmezünk, műfajok és generációk tekintetében is, hiszen korunk víziója folyamatosan jelen van a körülöttünk lévő világban, az építészetben, ha a kezünkbe veszünk egy könyvet, egy magazint, vagy ha kinézünk az utcára. Annyira felgyorsult a világ, hogy igényli az azonnali reakciót bármilyen épp zajló világjelenségre, amelyre akár egy kortárs szöveg vagy a kortárs táncművészet is alkalmas lehet. Még mindig sokakat riaszt azonban a kortárs szó: akár képzőművészetről, zenéről vagy irodalomról beszélünk, az emberek hátralépnek egyet, ha meghallják a kortárs kifejezést. A mi feladatunk, hogy élménnyé tegyük a találkozást a kortárs művészettel, mi olyan pillanatokat teremtünk, amelyekben mindenki átélheti, hogy ez a jelen művészete és ennél nincs izgalmasabb.


Milyen változások tapasztalhatók a közönség összetételében az elmúlt években?

A tendencia párhuzamba állítható azzal, hogy van egy jól megfigyelhető trend, amely látszik a közönség átalakulásán, bővülésén is: a fesztiválkedvelők egyre nyitottabbá válnak a formabontó megoldásokra és élményekre. Az utóbbi években a népszerű nemzetközi sztárok meghívásával nagyobb tömegekhez jutottunk el, melléjük sorakoztatjuk fel az itthon talán még kevésbé ismert, fiatalabb alkotókat, hiszen a CAFe Budapest lényegi küldetésének tekinti, hogy ráirányítsa a figyelmet az új generációra, az új formákra és erősítse a nézőkben, hogy milyen fontos a felfedezés élménye.


UAD_2622-Edit
Fotó: Urbán Ádám


Mitől lesz a CAFe Budapest „városfesztivál”?

Budapest nagyon dinamikusan él, bármelyik szomszédos nagyvárossal felveszi a versenyt színházak, galériák, zenekarok, alternatív helyszínek tekintetében. Rengeteg program van nap mint nap a városban, ehhez az alapvetően is pezsgő városi élethez csatlakozik a fesztivál a saját eseményeivel. Budapest fizikai adottságait használjuk ki a különböző tematikus városi sétákkal, és különleges köztéri programokkal, legyen az egy helyszínspecifikus táncelőadás vagy épületfestés. Szeretnénk erősebbre fűzni a nézők a kapcsolatát a várossal, ennek az egyik legszebb példája a 100 szóban Budapest: rövid budapesti történetekkel pályázhatnak az emberek és csodásabbnál csodásabb sztorikat lehet olvasni a városról, amelyben élünk. Jó látni, hogy a közönség a CAFe Budapest idején belakja a teljes várost, hiszen a fesztivál keretében főváros legfontosabb intézményei és játszóhelyei fognak össze és gondolkodnak együtt – a kis kiállítóterektől a legfontosabb fővárosi színházakig és koncerttermekig. Ebből áll össze az igazi CAFe Budapest-élmény. Eközben természetesen a köztereken is megjelenik a fesztivál különböző arculati elemekkel, plakátokkal, különleges köztéri eseményekkel, így egy igazán széles réteg találkozhat a fesztivállal.


Milyen fókuszpontok köré szerveződik idén a fesztivál?

Bartók Béla munkássága és mai értelmezése a CAFe Budapest visszatérő témája. Idén az évforduló kapcsán másik zenei legendánk, Kodály Zoltán munkásságának ihlető erejét is bekapcsoljuk, vendégországként pedig az izraeli művészet és kultúra áll a középpontban. A témák, a fókuszpontok megtalálása mindig organikusan alakul, Káel Csabával, az operatív testület elnökével közös gondolkodás eredménye: kézenfekvő, hogy a városunkban kik azok az emblematikus alakok, akikről beszélnünk kell, a CAFe Budapest keretében mindig arra vagyunk kíváncsiak, hogy minként reflektálnak ezekre az ikonikus életművekre a kortárs művészeink.


Miért fontos a műfaji határátlépő produkciók jelenléte a CAFe Budapest programkínálatában?

Ma már ritkaságnak számít a tisztán egy műfajba sorolható kortárs alkotás, hiszen a különböző alkotócsoportok és műfajok inspirálják egymást. A színházi szcénában a képzőművészet és az irodalom jelenléte egyaránt fontos: sokszor közösen születnek produkciók. A CAFe Budapest során például az Élőkép Színház Pirosruhások című produkciója közterületeken kelt életre női szobrokat. A kortárs galériákban a képzőművészet mellett kísérőként pedig rendszeresen megjelenik a mozgás és a zene. A Fugában a textiltervezők kiállítása, a Texhibition keretében a Góbi Rita Társulat Textil–Tér–Tánc című kortárs táncelőadásának bemutatójára kerül sor.


c_Posztos_Janos_CAFe
Káel Csaba és Bán Teodóra a CAFe Budapest sajtótájékoztatóján
Fotó: Posztós János


Kik a személyes kedvencei az idei fesztiválon?

Izgatottan várom Frenák Pál HIR-O premierjét, amit a Szerelmem, Hiroshima című gyönyörű film inspirált, és a Bozsik Yvette Társulat Kodály–Ligeti estje is különleges darabnak ígérkezik, mindkettő a Müpa Fesztivál Színházában látható majd. A táncbemutatókon túl közel áll hozzám a Mini-Fesztivál, mert ritkán játszott magyar műveket mutatnak be. Selmeczi György új bemutatójára is kíváncsi vagyok: zenéje és rendezései mindig erős üzeneteket hordoznak, most is különleges témát választott a Szent László-legendárium feldolgozásával. Korábban dolgoztam a Kolozsvári Magyar Operával, elismerésre méltó a teljesítményük: nehéz körülmények közt kiváló előadóművészeket karoltak fel, akik azóta is kiemelkedően helyt állnak világszerte.


Mi a legnagyobb kihívás a fesztivál szervezésekor?

Az új kommunikációs felületek megtalálása mindenképp szép és nagy feladat: ma már egy fiatalt nem feltétlenül a plakátokon és a rádión keresztül tudunk elérni, hanem az okostelefonján értesül minden információról, tehát nekünk is ehhez kell felzárkóznunk. A fiatalokban sok gátlás és ellenérzés lehet a kortárs művészettel szemben: mi szeretnénk megcáfolni azokat az elképzeléseket, hogy a galériák unalmasak vagy a koncerteken kizárólag idős emberek ülhetnek frakkban és komoly tekintettel. A programunk pontosan ezeket a sztereotípiákat írja felül és ez jól láthatóan működik. Oda megyünk, ahol a fiatal közönség kényelmesen érzi magát és megmutatjuk, hogy igen is lehet izgalmas a kortárs művészet, éppen ezért számít központi helyszínnek az A38 Hajó, az Akvárium Klub vagy idén például a Kuplung romkocsma. Izgalmas új helyszíneink is vannak: a Liszt Ferenc repülőtér egyes terminálján nagykoncertet tartunk, a 100 szóban Budapest című kiállítást pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba vittük.


Mit szeretnének elérni a következő években a fesztivállal? Hogy alakul a CAFe Budapest jövője?

Évről évre szeretnénk megújulni, felülmúlni önmagunkat. Szeretném, ha folytatódna az, amit elkezdtünk, fontosnak tartom, hogy Budapest mind a huszonhárom kerületében legyen fesztivál – akár egy művelődési házban, kisebb galériákban vagy színházakban is. Odafigyelünk arra, hogy mi történik a városban, milyen igények lépnek fel, és hol lelhetők fel a kincsek, amelyeket még nem sikerült felfedezni, és ezeket megpróbáljuk a jövőben is felemelni és megmutatni a közönségnek.



Szakszon Réka

dorka

2018.06.19

Őseink bűneiért mi is bűnhődünk? Sorsuk ránk is hatással van? Többek között erről kérdeztük Péntek Orsolya képzőművész-írót, aki regénytrilógiájában egy soknemzetiségű család történetét beszéli el egy ikerpár, Theodóra és Eszter sorsán keresztül. Második kötetében: a Dorka könyvében egy fiatal matematikus lány a főszereplő, de számtalan nő sorsát ismerhetjük meg az Osztrák–Magyar Monarchiától a jelenkorunkig.

24900199_1539606166123076_6140405359001037300_n

2018.06.19

A Zempléni Fesztivál idén hatvan programmal és 37 helyszínnel várja a közönséget számos zempléni településen augusztus 10. és 19. között. A tíznapos rendezvénysorozaton a komolyzene és a jazz mellett nagy hangsúlyt kapnak a társművészetek is, így a tánc és a képzőművészet is szerepel a fesztivál 2018-as repertoárjában.

030_jatek_a_kastelyban_17_12_22-1024x720

2018.06.19

A most befejeződő színházi évadban 363 előadáson több mint 78 ezer nézője volt a Csokonai Nemzeti Színháznak. Az előadásokra 12 és fél ezren váltottak bérletet – hangzott el a teátrum június 18-ai évadzáró társulati ülésén Debrecenben. Az ülésen kiosztották a művészeti elismeréseket: Nívódíjat kapott Ráckevei Anna, Szakács Hajnalka, Bakota Árpád, Rózsa László színművész és Szabó K. István rendező.

Az Eurovíziós Dalfesztiválról készül film Will Ferrell amerikai komikus színész főszereplésével a Netflix megrendelésére. A forgatókönyvet is ő fogja írni Andrew Steele-lel, a Saturday Night Live műsor egy korábbi vezető munkatársával. Az Eurovíziós Dalverseny nem olyan népszerű Amerikában, mint Európában, az új produkcióval a Netflix az Amerikán kívüli előfizetők kegyeit keresi.

Színes programokkal várja idén is az érdeklődőket a múzeumok éjszakáján a Hadtörténeti Intézet és Múzeum: június 23-án nyílik meg a száz éve elsüllyedt Szent István csatahajóról szóló kiállítás, de lehet fémkatonát önteni, és a katonai sportágakat is ki lehet majd próbálni. A Múzeumok Éjszakáján nyitja meg kapuit az Őfelsége hadihajója, SMS Szent István – 100 éves hadisír az Adriai tenger mélyén című időszaki kiállítás. A tárlathoz kapcsolódó programokkal, hadihajós katonákkal, hagyományőrzőkkel bemutatják a korabeli matrózok életét is.

A Budapest Bábszínház 2017/2018-as évadának kulcsszava a megújulás volt, ezért friss arculattal, átalakult előcsarnokkal várták a nézőket, új játszóhelyet avattak, és tovább szélesedett a korosztályi kínálat is, a 443 előadást több mint 111 ezer néző látta. A 2018/2019-es évadban a színház repertoárja a #abábnemkorosztály jegyében bővül, mindhárom játszóhelyen kortárs formavilágú új produkciókkal készülnek.

Családi és gyermekprogramokkal, tárlatvezetéssel és koncerttel várják az érdeklődőket a veszprémi kulturális intézmények, valamint a város néhány utcája és tere is a Múzeumok Éjszakáján, június 23-án. A Laczkó Dezső Múzeumban a Kabóca Bábszínház Ágacska története című előadása látható, Sipos Anna művészettörténész és Veszeli Lajos festőművész tárlatvezetését hallgathatják meg az érdeklődők, a Kis-Bakony Néptáncegyüttes műsorát fáklyás felvonulás, tűzugrás és táncház követi.

Neves zenekarok fellépésével jazzfesztivált, tehetséges diákok részvételével pedig improvizációs tábort rendeznek június 24. és 30. között Szombathelyen. A jazzfesztiválon többek közt fellép a The Coquette Jazz Band, a Kéknyúl, Tóth Vera és Budapest Jazz Orchestra, Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák, Ferenc és Markus Stockhausen, valamint a Németh Ferenc Trió, amelynek vendége Eli Degibri és Joe Sanders lesz.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

20150704BGA_5861

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma