2018.01.23

Édouard Manet-t könnyen összekeverhetjük kortársával, Claude Monet-val. Nevük mellett munkásságuk is hasonló: mindketten a színek és a fények hatásait vizsgálták, elvetették a tanult formákat és festményeiket a látott és érzékelt valóságra építették. Ám ezen új törekvések kezdete egyértelműen Manet-hoz fűződik, aki 186 évvel ezelőtt, éppen a mai napon, január 23-án született.
3manet10
A parton, 1873
Fotó: Web Gallery of Art


Érdekes egybeesés, hogy az impresszionista stílus kezdetét és végét fémjelző két festőművész, Paul Cézanne és Édouard Manet azonos hónapban, januárban látták meg a napvilágot. A január 19-én született Cézanne munkásságáról a Cézanne és a megszilárdított fény című cikkünkben írtunk, most pedig Édouard Manet pályáját vesszük górcső alá. A 186 évvel ezelőtt, január 23-án született Manet az 1860-1870-es években készült festményeivel és felfedezéseivel megalapozta a 19. század második felében kibontakozó, új festészeti irányzatot, az impresszionizmust. Mutatjuk, hogyan.


Előzmények: Courbet és a barbizoni festők

A 19. század első évtizedeiben lezajlott az ipari forradalom, mely alapjaiban változtatta meg a társadalmi életet. Az olyan új vívmányok, mint a gőzhajó, a gőzmozdony és a vasút nagyban megkönnyítették a közlekedést, az elektromos távíró (morze) pedig a kommunikációt. Ennek következtében az emberek könnyebben kiszabadultak a városból, a vidék gyorsabban elérhetővé vált, és egyre inkább teret hódított a civilizációt kritizáló, „vissza a természetbe” felfogás. A század első felében egyre inkább a realizmus került előtérbe a festészetben: Gustave Courbet a városi életből merített a kritikai hangvételű képeihez, míg a barbizoni festők a természetben, a szabad ég alatt készítették a még barnás tónusú, de már a napfény változásait vizsgáló plein air festményeiket. Talán itt érdemes megemlíteni a különbséget a cikk elején említett Manet és Monet között: Manet inkább Courbet-t követte a hétköznapi emberek és témák ábrázolásával, míg Monet a természet, a víz festőjeként a barbizoni iskola természetábrázolását fejlesztette tovább.


courb103
Gustave Courbet: Kőfejtők, 1849
Fotó: Web Gallery of Art


Lekerül a napszemüveg: Manet felfedezi a színeket

Az akadémikus festészet alkotásai műteremben készültek, ami azt eredményezte, hogy a festők emlékezetből, nem szemük, inkább tudásuk alapján festettek, a képeken az átmenetek és tónusok is túl egyenletesek voltak. A sokszor történelmi, allegorikus és irodalmi témák mellett e begyakorolt módszerek is mesterségesnek tűntek az új felfogású ifjú festő, Édouard Manet-nak. Manet rájött arra, hogy a szabadban nem lehet ilyen egyenletes átmeneteket találni: a napsütés révén élénkebb kontrasztok alakulnak ki, és az árnyékok sem egyértelműen szürkék vagy feketék, hiszen a tárgyakról visszaverődő fény a megvilágítatlan, árnyékos részeket is megszínezi. Felismerte, hogy a tárgyak körvonala is elmosódik, és igazából a szabadban csupán ragyogó színárnyalatok tömegét lehet látni, melyek a néző szemében és értelmében olvadnak össze egy képpé. Mindezek hatására Manet ráébredt: a természetben látott formák teljesen különböznek attól, mint amilyeneknek az akadémikus szabályok tanították azokat. Ezt követően már a szemének akart hinni, nem pedig az addig megszerzett tudásának a látványról, témáit pedig a polgárság mindennapjaiból, a kortársai életéből merítette. A barnás színvilágból egyszer csak kitörtek a színek úgy, mint amikor az ember leveszi a napszemüveget. Ennek azonban nem mindenki örült…


Virágzik a polgári életkép

A 19. század festészetében az alkotók egyre gyakrabban merítették témáikat a hétköznapi életből. Legyen szó politikai tartalomról, a szegénység sorsáról, az élet örömeiről vagy a polgárság szórakozási formáinak bemutatásáról, a festők előszeretettel örökítették meg a mindennapokat, olykor minden erkölcsi tartalom nélkül. Manet Zene a Tuileirák kertjében című, sokalakos, egy hangverseny közönségét bemutató, látványos és mozgalmas képén például több ismert és neves személy megtalálható: Charles Baudelaire, a költőbarát, Offenbach, a zeneszerző, a testvére, Eugène Manet és maga a festő is. Az Olympia című képének modellje valószínűleg egy fiatal kurtizán volt – ő egyébként a Reggeli a szabadban című képén is szerepel –: a szolgáló éppen az egyik csodálójától hozza a virágcsokrot.


music-in-the-tuileries-gardens-1862
Zene a Tuileirák kertjében, 1862
Fotó: wikiart.org


Újratervezés: a mozgás ábrázolása

Édouard Manet a színek mellett a század második felében a mozgást is elkezdte tanulmányozni. Felfedezte, hogy az akadémikus festészet művein minden részletesen kidolgozott annak ellenére, hogy a valóságban nem látunk mindent: egy adott pillanatban egy adott pontra tudunk csak összpontosítani. A részletek így elmosódnak, és bár tudjuk, hogy ott vannak, nem látjuk őket. Manet 1872-ben készítette A longchamp-i verseny című, lóversenyt ábrázoló litográfiáját, mely már ezt a felfogást tükrözi. A vágtató lovakat és izgatott tömeget a festő nem ábrázolja részletesen, a lovaknak nem is látszik mind a négy lábuk. Kizárólag arra szorítkozott, amit a való életben is látott, célja pedig a látvány egészének, az optikai összbenyomásnak, a hangulatnak és a nagypolgárság újszerű, mozgalmas életének bemutatása volt.


173a090521f8d1811f56ea0767f48197
A longchamp-i verseny, 1872
Fotó: pinterest.com


A fogadtatás: „A visszautasítottak Szalonja”

A közönség és a kritikusok nem fogadták örömmel Manet új elképzeléseit, festészeti módszereit. Képei botrányt okoztak a művészvilágban harsány és éles kontrasztjaikkal, melyek egyértelműen szakítottak a lágy, fokozatos árnyékolás hagyományaival. Az 1863-as Salon-kiállításon – mely a hivatalos művészet fóruma volt – nem engedték Manet-t szerepelni, így a festő külön kiállítást hozott létre „A visszautasítottak Szalonja” (Salon des Refusés) címmel és itt mutatta be műveit. Leginkább a Reggeli a szabadban és az Olympia című képei keltettek közfelháborodást. A Reggeli a szabadban című képén a közönség nem értette a három alak – a két felöltözött férfi és a meztelen nő – közti kapcsolatot, azt, hogy mi a meztelenség funkciója a jelenetben, hogy ez most életkép-e vagy allegória. Az Olympia című akt pedig szemérmetlenségével, a nő provokáló tekintetével okozott feszültséget, sőt a képen látható fekete macskát is sokan támadták.


Edouard_Manet_-_Luncheon_on_the_Grass_-_Google_Art_Project
Reggeli a szabadban, 1863
Fotó: wikipedia.org


Mennyire régi az új?

Manet újítása a színek terén a régi művészetből eredt, a festőművészet tradícióiból építkezett, így Raffaello, a velencei Giorgione és Tiziano, a spanyol Velázquez és Goya műveit értelmezte újra. Leghíresebb képeihez is régi művészek alkotásai szolgáltak mintául: az 1863-ban készült Olympia című munkája Giorgione Vénuszát és Tiziano Urbinói Vénuszát idézi meg, a Reggeli a szabadban című képét Giorgione és Raffaello munkái ihlették, az 1868-1869-es Balkon című festményét pedig Goya Maják az erkélyen című munkája alapján készítette. Ez a felfogás, a klasszikusok modernizálása egyébként az impresszionistákra is jellemző volt, sokan nyúltak vissza az olasz festészet, a reneszánsz eszközeihez, a napfényben fürdő színekhez.


olympia
Olympia, 1863
Fotó: manet.org


Miért nem impresszionista Manet?

Édouard Manet új törekvései jelzik tehát az új stílus, az impresszionizmus kezdetét. A kérdés: ő maga vajon impresszionistává vált-e? Manet a stílus követőivel ellentétben ragaszkodott a hagyományos szerkezet, az anyagiság megtartásához, az élet szépségét és igazságát a klasszikus formákkal akarta összebékíteni. Nemcsak a látható felületek iránt érdeklődött, de célja volt a hangulat visszaadása, az emberek egymáshoz való viszonyának, az élet hű bemutatása is. Bár vannak impresszionizmusba hajló festményei, az irányzat képviselőinek kiállításain mégsem vett részt. Az 1874-ben készült Monet bárkája című képén már az új stílus jelenik meg a vízfelület ábrázolásában és a nőalak vázlatszerű megjelenítésében, ami nem csoda, hiszen ezekben az években az impresszionistákkal is alkotott a Szajna partján. Édouard Manet-ra éppen ezért úgy szoktak hivatkozni, mint akinek a festészete hidat képez a realizmus és az impresszionizmus között.


monet-in-his-floating-studio-1874
Monet bárkája, 1874
Fotó: wikiart.org

Édouard Monet 1832. január 23-án született Párizsban. Apja, Auguste Manet jogtanácsos volt az Igazságügyi Minisztériumban, anyja szintén a francia polgársághoz tartozott, a családja így roppant vagyonosnak számított. Apja ellenezte fia művészet iránti érdeklődését, ám Manet már középiskolás kora óta titokban tanult festeni. A középiskola után a család tengerésztiszti pályára szánta, a Tengerészeti Főiskolára viszont nem vették fel. Végül a második sikertelen felvételi után apja elfogadta, hogy festőnek tanuljon. A festészeti pályán rengeteg elutasításban volt része a fiatal alkotónak egészen 1870-ig, amikor is besorozták a porosz-francia háború kitörésekor. Visszatérte után az 1873-as Salon már jól fogadta a képeit, művészeti körökben egyre népszerűbbé vált, összebarátkozott Émile Zola íróval és műkritikussal is. Manet 1874-től a később impresszionistáknak nevezett festőkkel dolgozott, de közben megőrizte alkotói függetlenségét, nem tartozott közéjük. Manet 1883 áprilisában hunyt el.



Összeállította: Révy Orsolya

Források:

Gombrich, E. H.: A művészet története

Newall, Diana: Mit üzen a kép?
http://www.mozaweb.hu/Lecke-VIZ-Muveszettortenet_8-Az_impresszionizmus_muveszete-101172 

csango-bal-2017-Res

2019.02.22

„Felfoghatatlan dicsőség a csángóknak, hogy a számukra elérhetetlen távolságban és magasságban lévő Budapest főváros közönségét érdekli az ő kultúrájuk. Emiatt ma már rang Moldvában csángónak lenni” – mondta a Teleki Alapítvány igazgatója az idén immár 22. alkalommal megrendezett Csángó Bálról. Diószegi Lászlóval a vitrinből kivett hagyományőrzésről és a középkori Magyar Királyság határon túl megmaradt emlékeiről is beszéltünk.

06_marclay-R

2019.02.22

A művészeti műfajok közötti átjárás egyik izgalmas területe a zene, a hang és a kép, a vizualitás viszonya, lehetséges egymásra hatása. Alább olyan kortárs fotográfusok, vizuális művészek munkáiból láthatóak, akiknek a képeire a zene nem egyszerűen csak hatással volt, hanem a hang vizuális nyelvre való le- és átfordíthatóságának lehetőségei adja azok központi témáját.

pianoplays5
2019.02.22

A Győri Balett előadása nyitotta meg a Budapesti Táncfesztivált a Nemzeti Táncszínház nemrég átadott épületében a Millenárison. Velekei László művészeti vezető egy korábban már bemutatott darabját, a PianoPlayst, és egy kifejezetten a Nemzeti Táncszínház premierjére készített, élő zenés táncjátékát, a Passage-t láthatta a publikum.

Péntektől vasárnapig rendezik meg Melbourne-ben az ausztráliai magyarság legnagyobb rendezvényét, a Hungarofest kulturális seregszemlét, amelyen mintegy 60 programmal várják az érdeklődőket. A 15. találkozót 2-3 ezer vendég keresi fel alkalmanként a Magyar Központban. A pénteki megnyitón mutatták be Domaniczky Endre Ausztrália magyar szemmel című könyvét. Fellép többek között a Székely zenekar, a melbourne-i Gyöngyösbokréta, a Fonó tánccsoport és az Aranykalász tánccsoport, valamint a Csík János vezette Esszencia. Az eseményen Kű Lajos olimpiai ezüstérmes válogatott labdarúgóval is találkozhatnak az érdeklődők.

Hetedik alkalommal tartják meg február 28. és március 3. között Kárpátalján a magyar konyha hetét, amelyen 30 étterem és vendéglátóhely kínálja a megye hat járásában kedvezményes áron magyar ételeit. A magyar kormány által is támogatott, legnagyobb kárpátaljai gasztronómiai eseménynek jelentős szerepe van abban, hogy nagy mértékben nőtt Kárpátalján a kelet-ukrajnai konfliktus miatt néhány éve visszaesett idegenforgalom. A vendéglátóhelyek február 28-án, csütörtökön 50, a következő napokon pedig 25 százalékos árengedménnyel várják a vendégeiket. A vendéglátóhelyek listája, kínálatuk és áraik megtalálhatók itt.

A nemek közötti szakadékra mutatott rá a BBC kutatása, amely szerint a tavalyi toplistás popzenei számok előadói között háromszor annyi férfi volt, mint nő. Az olyan énekesek sikere ellenére, mint Dua Lipa és Ariana Grande, a nemek közötti szakadék tovább nőtt az elmúlt évtizedben. A tavalyi száz legnépszerűbb dalból csupán 13 olyan szerepelt a toplistán, amelyet kizárólag nők adtak elő, míg 2008-ban 35 ilyen szám volt. A BBC kutatása szerint a brit toplistákon nincs kevesebb a nő, mint tíz éve, viszont a férfi előadók száma 50 százalékkal nőtt, mivel a vezető popszámok esetében nagyon gyakori lett, hogy két popsztár együttműködéséből születnek. A popzenében mindig is jelen volt ez a nemek közötti kiegyenlítetlenség, elég visszatekinteni az elmúlt hatvan év legnagyobb sztárjaira, de mára többen hangsúlyozzák, hogy a kiegyenlítetlenség ellen tenni kellene.

Bezár február végén a bonni Beethoven-ház, hogy teljesen megújult tárlattal nyisson ki újra decemberre, a zeneszerző születésének 250. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév kezdetére. A Ludwig van Beethoven (1770-1827) élettörténetét jelenleg időrendben bemutató kiállítás gyökeres átdolgozásán kívül koncertek sorával és tudományos kongresszusokkal is megemlékeznek a zeneszerző születésének jubileumáról.

A milánói központú nemzetközi bankcsoport szociális projekteket finanszíroz a bevételből. Az olaszországi, ausztriai és németországi műgyűjteményeket dobják piacra, klasszikus és kortárs műveket, köztük 19. századi remekműveket, például impresszionisták képeit. Egyes műalkotásokat helyi múzeumoknak adományoznak, emellett fiatal művészeket is pártfogolni akar a bank. Az UniCredit tavaly 72,9 millió eurót fordított szociális projektekre Olaszországban, főleg mikrohitelezésre. Idén kiterjesztik a programot más olyan országokra is, amelyekben a bank jelen van, így Magyarországra is.

A búcsújárást bemutató színpadi műsorral és hajnalig tartó táncházzal várják az érdeklődőket szombaton a 23. Csángó Bálon a budapesti Millenáris parkban.

index

Lezárult a Fashion Street Budapest, a Bartók Béla Boulevard és az ArtHungry.com Tales/ Art/Fashion művészeti pályázatsorozat első felvonása. Az eredmény: Bereczki Kata február 19-én Tales of my life címmel nyílt kiállítása.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma