IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.10

Bízom benne, hogy az a tendencia, hogy sokan ódzkodnak a kortárs szövegektől, új, pozitív fordulatot vehet – mondja Erős Kinga kritikus, kiadóvezető és irodalomszervező, akit többek között háttérbe szorult női szerzőkről, a kortárs prózairodalom helyzetéről és a határon túliságról is kérdeztünk.

eros_kinga1
Fotó: Vadócz Dávid

Idén Ön is József Attila-díjban részesült.

Nagyon megtisztelő a díj, mert a Magyar Írószövetség választmánya terjesztett fel rá, amiért különösen hálás vagyok. Nem gondolom, hogy a díj megváltoztatná az életem, azonban visszaigazolást jelent, és megerősít a mindennapokban végzett munkámban.


Több kritika- és tanulmánykötete jelent meg. Hogyan épültek egymásra a könyvei, legjobban milyen témák foglalkoztatták?

A pályakezdés időszakában a kortárs magyar irodalom, azon belül a határon túli alkotók munkái kerültek a figyelmem középpontjába. Egy időben nagyon érdekelt a huszadik század első felének több női alkotója, nevezetesen Tormay Cécile, Erdős Renée, Földes Jolán munkássága. Arra voltam kíváncsi, milyen folyamatok kellenek ahhoz, hogy egy valaha ünnepelt szerző kiessen az irodalmi köztudatból.


tormay_foto
Tormay Cécile
Fotó forrása: mma.hu


Az említett három szerzővel éppenséggel ez történt. Míg Tormayt a politika kedvezőtlen alakulása tette indexre, addig Erdősnek a szakmányban gyártott ponyvaregényei okozták a vesztét. Földes Jolán meg egyszerűen elveszett. Az egyik rangos irodalmi pályázaton A halászó macska uccája című regényével aratott sikert, később aztán nem tudott élni az írói szakma megteremtette esélyekkel, egyszerűen eltűnt az irodalmi életből. Az utóbbi években, az 1956-os forradalomban résztvevő írókkal készítettem interjúkat. Hamarosan megjelenik a témát körüljáró kötetem, mely a visszaemlékezések szubjektivitása által segít bennünket múltunk jobb megismerésében. A könyv, remélem, segít abban is, hogy jobban megértsük az írók és az írótársadalom szerepét ebben a kitüntetett történelmi pillanatban.


varazslatos_taj
Fotó: Vadócz Dávid


Szerkesztőként melyik könyvével a legelégedettebb?

Büszkeséggel tölt el, hogy a 2009-ben Ekler Andreával közösen szerkesztett, Pályatükrök című portrékötet a mai napig nem veszített az aktualitásából. A könyv tíz határon túli és tíz anyaországi ígéretes tehetségnek gondolt fiatal szerzőről tartalmaz portrét László Noémitől kezdve Győrffy Ákoson át Orbán János Dénesig. Az idő minket és a kritikai érzékünket igazolta, a könyvben szereplőalkotók azóta József Attila-díjban és egyéb jelentős elismerésekben részesültek.


Több éve az Ön szerkesztésében jelenik meg Az év novellái című antológia. Érez feltűnő változást a kortárs prózában?

Örömmel tapasztalom, hogy évről-évre több tehetséges fiatal szerző tűnik fel. Prózairodalmunkban a szó legnemesebb értelmében visszatért a történetmesélés. Ez a fajta próza pedig igencsak vonzza az olvasókat. Bízom benne, hogy az a tendencia, hogy sokan ódzkodnak a kortárs szövegektől, új, pozitív fordulatot vehet. Azt látom, hogy a szerzők a posztmodern erényeit megtartották, és mintegy eszközként alkalmazzák a történetmesélésben, ami izgalmas dolgokat eredményez.


eros_kinga2
Fotó: Vadócz Dávid


A Magyar Írószövetséghez köthető Debüt díj megalapításában mi játszott szerepet?

Pályatársunk, Orbán János Dénes már régóta szorgalmazta, hogy az Írószövetség is alapítson Debüt díjat pályakezdő fiatalok részére. Idén, a költészet napján kerül első ízben átadásra ez az elismerés. Három, nagyon ígéretes tehetségű fiatal alkotó részesül a díjban. Tavaly megjelent könyveik alapján szakmai zsűri döntött a jutalmazásukról. Ez az elismerés a jelentős pénzjutalom mellett elsősorban biztatás és visszajelzés kíván lenni az alkotóknak, hogy jó úton haladnak, és érdemes ezen a pályán maradniuk. A díjjal együtt szélesebb szakmai figyelem középpontjába is kerülnek, s ez mindenképpen számos előnnyel járhat alkotómunkájukban, még akkor is, ha ezáltal nagyobb felelősség és nagyobb elvárás is hárul rájuk.


Brassóban született. Köszönhet valamit annak az állapotnak, hogy hosszú ideig kisebbségi helyzetben élt?

Brassó háromnyelvű város, és ez magával hozza a kulturális sokszínűséget. Ebből én csak nyertem, nem is keveset. A legjobb barátnőim szászok, románok voltak. Ebben a közegben az ember sokkal jobban tisztában van a gyökereivel, az értékeivel, emellett az átlagnál sokkal nyitottabb az övétől különböző kultúrák, szokások iránt. Ez a szemlélet meghatározza könyvkiadói munkámat, nem véletlen, hogy számos jelentős közép-európai alkotó könyvét jelentettem meg.


Ayhan Gökhan

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma