Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.04.10

Bízom benne, hogy az a tendencia, hogy sokan ódzkodnak a kortárs szövegektől, új, pozitív fordulatot vehet – mondja Erős Kinga kritikus, kiadóvezető és irodalomszervező, akit többek között háttérbe szorult női szerzőkről, a kortárs prózairodalom helyzetéről és a határon túliságról is kérdeztünk.

eros_kinga1
Fotó: Vadócz Dávid

Idén Ön is József Attila-díjban részesült.

Nagyon megtisztelő a díj, mert a Magyar Írószövetség választmánya terjesztett fel rá, amiért különösen hálás vagyok. Nem gondolom, hogy a díj megváltoztatná az életem, azonban visszaigazolást jelent, és megerősít a mindennapokban végzett munkámban.


Több kritika- és tanulmánykötete jelent meg. Hogyan épültek egymásra a könyvei, legjobban milyen témák foglalkoztatták?

A pályakezdés időszakában a kortárs magyar irodalom, azon belül a határon túli alkotók munkái kerültek a figyelmem középpontjába. Egy időben nagyon érdekelt a huszadik század első felének több női alkotója, nevezetesen Tormay Cécile, Erdős Renée, Földes Jolán munkássága. Arra voltam kíváncsi, milyen folyamatok kellenek ahhoz, hogy egy valaha ünnepelt szerző kiessen az irodalmi köztudatból.


tormay_foto
Tormay Cécile
Fotó forrása: mma.hu


Az említett három szerzővel éppenséggel ez történt. Míg Tormayt a politika kedvezőtlen alakulása tette indexre, addig Erdősnek a szakmányban gyártott ponyvaregényei okozták a vesztét. Földes Jolán meg egyszerűen elveszett. Az egyik rangos irodalmi pályázaton A halászó macska uccája című regényével aratott sikert, később aztán nem tudott élni az írói szakma megteremtette esélyekkel, egyszerűen eltűnt az irodalmi életből. Az utóbbi években, az 1956-os forradalomban résztvevő írókkal készítettem interjúkat. Hamarosan megjelenik a témát körüljáró kötetem, mely a visszaemlékezések szubjektivitása által segít bennünket múltunk jobb megismerésében. A könyv, remélem, segít abban is, hogy jobban megértsük az írók és az írótársadalom szerepét ebben a kitüntetett történelmi pillanatban.


varazslatos_taj
Fotó: Vadócz Dávid


Szerkesztőként melyik könyvével a legelégedettebb?

Büszkeséggel tölt el, hogy a 2009-ben Ekler Andreával közösen szerkesztett, Pályatükrök című portrékötet a mai napig nem veszített az aktualitásából. A könyv tíz határon túli és tíz anyaországi ígéretes tehetségnek gondolt fiatal szerzőről tartalmaz portrét László Noémitől kezdve Győrffy Ákoson át Orbán János Dénesig. Az idő minket és a kritikai érzékünket igazolta, a könyvben szereplőalkotók azóta József Attila-díjban és egyéb jelentős elismerésekben részesültek.


Több éve az Ön szerkesztésében jelenik meg Az év novellái című antológia. Érez feltűnő változást a kortárs prózában?

Örömmel tapasztalom, hogy évről-évre több tehetséges fiatal szerző tűnik fel. Prózairodalmunkban a szó legnemesebb értelmében visszatért a történetmesélés. Ez a fajta próza pedig igencsak vonzza az olvasókat. Bízom benne, hogy az a tendencia, hogy sokan ódzkodnak a kortárs szövegektől, új, pozitív fordulatot vehet. Azt látom, hogy a szerzők a posztmodern erényeit megtartották, és mintegy eszközként alkalmazzák a történetmesélésben, ami izgalmas dolgokat eredményez.


eros_kinga2
Fotó: Vadócz Dávid


A Magyar Írószövetséghez köthető Debüt díj megalapításában mi játszott szerepet?

Pályatársunk, Orbán János Dénes már régóta szorgalmazta, hogy az Írószövetség is alapítson Debüt díjat pályakezdő fiatalok részére. Idén, a költészet napján kerül első ízben átadásra ez az elismerés. Három, nagyon ígéretes tehetségű fiatal alkotó részesül a díjban. Tavaly megjelent könyveik alapján szakmai zsűri döntött a jutalmazásukról. Ez az elismerés a jelentős pénzjutalom mellett elsősorban biztatás és visszajelzés kíván lenni az alkotóknak, hogy jó úton haladnak, és érdemes ezen a pályán maradniuk. A díjjal együtt szélesebb szakmai figyelem középpontjába is kerülnek, s ez mindenképpen számos előnnyel járhat alkotómunkájukban, még akkor is, ha ezáltal nagyobb felelősség és nagyobb elvárás is hárul rájuk.


Brassóban született. Köszönhet valamit annak az állapotnak, hogy hosszú ideig kisebbségi helyzetben élt?

Brassó háromnyelvű város, és ez magával hozza a kulturális sokszínűséget. Ebből én csak nyertem, nem is keveset. A legjobb barátnőim szászok, románok voltak. Ebben a közegben az ember sokkal jobban tisztában van a gyökereivel, az értékeivel, emellett az átlagnál sokkal nyitottabb az övétől különböző kultúrák, szokások iránt. Ez a szemlélet meghatározza könyvkiadói munkámat, nem véletlen, hogy számos jelentős közép-európai alkotó könyvét jelentettem meg.


Ayhan Gökhan

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

iatp_201819_bwmetro

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma