15_eves

2019.04.10

Bízom benne, hogy az a tendencia, hogy sokan ódzkodnak a kortárs szövegektől, új, pozitív fordulatot vehet – mondja Erős Kinga kritikus, kiadóvezető és irodalomszervező, akit többek között háttérbe szorult női szerzőkről, a kortárs prózairodalom helyzetéről és a határon túliságról is kérdeztünk.

eros_kinga1
Fotó: Vadócz Dávid

Idén Ön is József Attila-díjban részesült.

Nagyon megtisztelő a díj, mert a Magyar Írószövetség választmánya terjesztett fel rá, amiért különösen hálás vagyok. Nem gondolom, hogy a díj megváltoztatná az életem, azonban visszaigazolást jelent, és megerősít a mindennapokban végzett munkámban.


Több kritika- és tanulmánykötete jelent meg. Hogyan épültek egymásra a könyvei, legjobban milyen témák foglalkoztatták?

A pályakezdés időszakában a kortárs magyar irodalom, azon belül a határon túli alkotók munkái kerültek a figyelmem középpontjába. Egy időben nagyon érdekelt a huszadik század első felének több női alkotója, nevezetesen Tormay Cécile, Erdős Renée, Földes Jolán munkássága. Arra voltam kíváncsi, milyen folyamatok kellenek ahhoz, hogy egy valaha ünnepelt szerző kiessen az irodalmi köztudatból.


tormay_foto
Tormay Cécile
Fotó forrása: mma.hu


Az említett három szerzővel éppenséggel ez történt. Míg Tormayt a politika kedvezőtlen alakulása tette indexre, addig Erdősnek a szakmányban gyártott ponyvaregényei okozták a vesztét. Földes Jolán meg egyszerűen elveszett. Az egyik rangos irodalmi pályázaton A halászó macska uccája című regényével aratott sikert, később aztán nem tudott élni az írói szakma megteremtette esélyekkel, egyszerűen eltűnt az irodalmi életből. Az utóbbi években, az 1956-os forradalomban résztvevő írókkal készítettem interjúkat. Hamarosan megjelenik a témát körüljáró kötetem, mely a visszaemlékezések szubjektivitása által segít bennünket múltunk jobb megismerésében. A könyv, remélem, segít abban is, hogy jobban megértsük az írók és az írótársadalom szerepét ebben a kitüntetett történelmi pillanatban.


varazslatos_taj
Fotó: Vadócz Dávid


Szerkesztőként melyik könyvével a legelégedettebb?

Büszkeséggel tölt el, hogy a 2009-ben Ekler Andreával közösen szerkesztett, Pályatükrök című portrékötet a mai napig nem veszített az aktualitásából. A könyv tíz határon túli és tíz anyaországi ígéretes tehetségnek gondolt fiatal szerzőről tartalmaz portrét László Noémitől kezdve Győrffy Ákoson át Orbán János Dénesig. Az idő minket és a kritikai érzékünket igazolta, a könyvben szereplőalkotók azóta József Attila-díjban és egyéb jelentős elismerésekben részesültek.


Több éve az Ön szerkesztésében jelenik meg Az év novellái című antológia. Érez feltűnő változást a kortárs prózában?

Örömmel tapasztalom, hogy évről-évre több tehetséges fiatal szerző tűnik fel. Prózairodalmunkban a szó legnemesebb értelmében visszatért a történetmesélés. Ez a fajta próza pedig igencsak vonzza az olvasókat. Bízom benne, hogy az a tendencia, hogy sokan ódzkodnak a kortárs szövegektől, új, pozitív fordulatot vehet. Azt látom, hogy a szerzők a posztmodern erényeit megtartották, és mintegy eszközként alkalmazzák a történetmesélésben, ami izgalmas dolgokat eredményez.


eros_kinga2
Fotó: Vadócz Dávid


A Magyar Írószövetséghez köthető Debüt díj megalapításában mi játszott szerepet?

Pályatársunk, Orbán János Dénes már régóta szorgalmazta, hogy az Írószövetség is alapítson Debüt díjat pályakezdő fiatalok részére. Idén, a költészet napján kerül első ízben átadásra ez az elismerés. Három, nagyon ígéretes tehetségű fiatal alkotó részesül a díjban. Tavaly megjelent könyveik alapján szakmai zsűri döntött a jutalmazásukról. Ez az elismerés a jelentős pénzjutalom mellett elsősorban biztatás és visszajelzés kíván lenni az alkotóknak, hogy jó úton haladnak, és érdemes ezen a pályán maradniuk. A díjjal együtt szélesebb szakmai figyelem középpontjába is kerülnek, s ez mindenképpen számos előnnyel járhat alkotómunkájukban, még akkor is, ha ezáltal nagyobb felelősség és nagyobb elvárás is hárul rájuk.


Brassóban született. Köszönhet valamit annak az állapotnak, hogy hosszú ideig kisebbségi helyzetben élt?

Brassó háromnyelvű város, és ez magával hozza a kulturális sokszínűséget. Ebből én csak nyertem, nem is keveset. A legjobb barátnőim szászok, románok voltak. Ebben a közegben az ember sokkal jobban tisztában van a gyökereivel, az értékeivel, emellett az átlagnál sokkal nyitottabb az övétől különböző kultúrák, szokások iránt. Ez a szemlélet meghatározza könyvkiadói munkámat, nem véletlen, hogy számos jelentős közép-európai alkotó könyvét jelentettem meg.


Ayhan Gökhan

ArtKert_Kultura_596x90_002

fabri_zoltan

2019.08.22

„Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!” – mondja egy szereplő Fábri Utószezon című filmjében. A mondat a háromszoros Kossuth-díjas filmrendező ars poeticája is lehetne. Filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a múlttal való a szembenézés a jelen megértése érdekében.

Bamulok_1933

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

A_spanyol_Uxia_Martinez_Botana_nagybogos_

2019.08.22

A komolyzene olyan műfaj, amelyet a 60 év feletti, szigorúan értelmiségi körökhöz tartozó, szépirodalmon nevelkedett emberek hallgatnak – gondoltam én kamaszkoromban, és gondolja valószínűleg a legtöbb tizen- és huszonéves a mai napig. A Kaposfest ennek az ellenkezőjéről győzött meg.

KIállítás nyílik Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén címmel augusztus 23-án a pécsi Csontváry Múzeumban. A kiállított tárgyak a Keresztény Múzeum gyűjteményéből származnak.

34 alkalommal hirdették meg a Gábor Dénes-díj felhívását műszaki szakemberek számára. A Gábor Dénes-díjjal a kiváló hazai és határon túli műszaki alkotókat, kutatókat, fejlesztőket, feltalálókat, mérnököket ismerik el. A díjakat, amelyre október 10-ig terjeszthetik fel a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek vezetői, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek jelöltjeiket, a kuratórium ítéli oda október folyamán, az elismeréseket pedig decemberben adják át. Részletek itt.

Már csak két hétig látogatható A jégkor pécsi vándora című kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban, amelyen nemcsak a Rihmer László által feltárt „pécsi mammut” a JPM munkatársai által fellelt összes maradványát, hanem a kortárs állatok ősmaradványait is megtekinthetjük. A tárlat az utolsó előtti napon, augusztus 30-án meghosszabbított nyitvatartással, színes, gazdag délutáni programmal zárul.

25. James Bond-film címe: No Time to Die (Nincs idő meghalni). A főszerepet ismét Daniel Craig alakítja, aki már ötödször játssza el a 007-es brit titkos ügynököt. A főgonoszt Rami Malek alakítja. Ralph Fiennes, Naomie Harris, Léa Seydoux és Ben Whishaw visszatérnek a filmbe. Az új Bond-film készítői a fiatal nemzedékeket akarják megszólítani, ugyanakkor hűek maradnak a 007-es filmek zsáneréhez. Látványos üldözési jelenetek és küzdelmek teszik izgalmassá, de Bondnak már a MeToo-világban is helyt kell állnia.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának 30. évfordulóját ünnepli a szervezet a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Befogadás napja '89 című tárlatot augusztus 22-én nyitja meg Kozma Imre apostoli protonotárius, az eseményen köszöntőt mond Varga Benedek és Klaus D. Streiche.

Hagyományőrző huszárbandériumok díszmenetével, fiatal lovasok bemutatkozásával, fegyver- és mentési bemutatókkal várják az érdeklődőket a 16. Nyíregyházi Huszártalálkozón augusztus 24. és 25-én a szabolcsi megyeszékhelyen.

huszartalalkozo

A 22. Zsidó Kulturális Fesztiválon koncertek, improvizációs est és könyvbemutatók is várják a közönséget hét budapesti helyszínen szeptember 9-ig.

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma