IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.04.14

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

_D0A1253_Copy

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója, Pap Norbert, aki a feltárás vezetője és a film producere is, korábban az MTI-nek hangsúlyozta: a Szulejmán szultán sírkápolnája nyomában című produkció első fele a türbe felfedezését, annak módszertanát járja körül, második része pedig a kutatási eredmények fogadtatását, valamint az „óriási érdeklődést” mutatja meg.

 

_D0A1162_Copy
Bódis József


Bódis József, a PTE rektora a film kapcsán hangsúlyozta: a történelem túlhaladta a régi sérelmeket a török-magyar kapcsolatokban. Hozzátette: bízik benne, hogy a film tudományos hátterével berobban a mai magyar felsőoktatás nyugalmas állóvizébe. Páva Zsolt, Pécs polgármestere kifejtette: „történelmünk bővelkedik a pozitív és a negatív fordulatokban, számos rejtély övezi azt. Az egyik ilyen megértéséhez visz közelebb a film.” Megemlítette, hogy tavaly, a Zrínyi-emlékév keretében pécsi diákok vehettek részt a Zrínyi 1566 rockmusical bemutatóján, és ismerkedhettek meg a szigetvári hős életével, tetteivel.

 

_D0A1201_Copy
Dr. Hóvári János átveszi a Megyei Emlékérmet.

Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke Megyei Emlékérmet és egy oklevelet nyújtott át dr. Hóvári Jánosnak, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév Emlékbizottság elnökének a Zrínyi-emlékévben végzett áldozatos munkájáért. Hóvári János megköszönte az emlékévben nyújtott támogatást többek között az elnöknek, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, Fazekas Róbertnek, a megyei közgyűlés alelnökének és Fodor Pálnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTIA) Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójának.

 

_D0A1229_Copy
Fodor Pál


A főigazgató elmondta: az MTA az akadémiai tudást, bizonyos szakmai fogásokat, például a források szakszerű feldolgozásának tudását adta a kutatáshoz, személyével pedig a török forrásokat is kutatni tudták. „Intézetvezetőként tudom, hogy ma már nem lehet egyedül kutatni, egyre nagyobb teret nyer a csapatmunka, különösen az olyan interdiszciplináris tudást igényelő munkák esetében, mint a türbekutatás” – utalt a kutatásra, amely egy csapat munkájának eredményeként vezetett sikerre. Azt pedig, hogy a nemzetközi sajtó olyan sokat foglalkozott a témával, a körülmények szerencsés együttállásával magyarázta, hiszen például a Szulejmán című sorozat előtt Törökországban az átlagemberek alig tudtak valamit a szultánról.

 

_D0A1284_Copy
Dr. Hóvári János


Dr. Hóvári János a projektről elmondta: örül, hogy együttműködés formálódott a szigetvári emlékvilág körül. „Nem hagyhattuk, hogy a magyar nemzettudat egyik alapja, amely a Himnuszban is feltűnik, elporladjon. Ez nem szigetvári ügy, ez az egész térségről és a nemzetről szól” – hangsúlyozta. Az emlékév során 235 hagyományőrző segítségével elevenítették meg a szigetvári kitörést, a Zrínyi 1566 rockmusical alapján pedig a fiatalok is megérthették a magyar történelem egyik fontos eseményét. A Zrínyi Napok során felavatták azt az emlékművet, amely a szigeti veszedelmet eleveníti fel, azt a tényt mutatja meg, hogy Zrínyi Miklós nem magányos hős volt. Abból pedig, ahogy Varga Szabolcs megírta Zrínyi Miklós történetét, kiolvasható: a szigetvári hős építkező ember volt, és ha nincs a hadjárat, sikeres emberként vonul be a történelembe.

 

_D0A1088_Copy
Moravetz Levente, a Zrínyi 1566 rockmusical rendezője


A bemutatón elhangzott, hogy 2012-ben indult el a munka, amely a mai napig tart, a folyamatot bemutató, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft., a Zrínyi-emlékévet is lebonyolító intézmény támogatásával megvalósult dokumentumfilm mellett pedig eddig hat film és televíziós program készült. A témát többek között a Travel Channel, a ZDF History, a Discovery Channel, az M5 és a horvát televízió is feldolgozta.


A film szereplői a PTE kutatói, valamint magyar és török közéleti személyiségek; abban megszólal mások mellett dr. Hóvári János, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév Emlékbizottság elnöke, Feridun Emecen török professzor, Vass Péter, Szigetvár polgármestere és Fodor Pál.


A következő vetítést április 21-én tartják az MTA-n, majd május 21-én az ELTE Gólyavár rendezvényházában lesz látható a film, valamint az alkotás meghívást kapott Debrecenbe, Tatára és Mohácsra is, illetve külföldi vetítéseket is terveznek. Továbbá nyomdába került a kutatási eredményeket 300 oldalon, színes ábrákkal bemutató könyv, amelyben tíz szerző tizenegy tanulmánya olvasható.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma