NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2017.04.14

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

_D0A1253_Copy

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója, Pap Norbert, aki a feltárás vezetője és a film producere is, korábban az MTI-nek hangsúlyozta: a Szulejmán szultán sírkápolnája nyomában című produkció első fele a türbe felfedezését, annak módszertanát járja körül, második része pedig a kutatási eredmények fogadtatását, valamint az „óriási érdeklődést” mutatja meg.

 

_D0A1162_Copy
Bódis József


Bódis József, a PTE rektora a film kapcsán hangsúlyozta: a történelem túlhaladta a régi sérelmeket a török-magyar kapcsolatokban. Hozzátette: bízik benne, hogy a film tudományos hátterével berobban a mai magyar felsőoktatás nyugalmas állóvizébe. Páva Zsolt, Pécs polgármestere kifejtette: „történelmünk bővelkedik a pozitív és a negatív fordulatokban, számos rejtély övezi azt. Az egyik ilyen megértéséhez visz közelebb a film.” Megemlítette, hogy tavaly, a Zrínyi-emlékév keretében pécsi diákok vehettek részt a Zrínyi 1566 rockmusical bemutatóján, és ismerkedhettek meg a szigetvári hős életével, tetteivel.

 

_D0A1201_Copy
Dr. Hóvári János átveszi a Megyei Emlékérmet.

Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke Megyei Emlékérmet és egy oklevelet nyújtott át dr. Hóvári Jánosnak, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév Emlékbizottság elnökének a Zrínyi-emlékévben végzett áldozatos munkájáért. Hóvári János megköszönte az emlékévben nyújtott támogatást többek között az elnöknek, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, Fazekas Róbertnek, a megyei közgyűlés alelnökének és Fodor Pálnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTIA) Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójának.

 

_D0A1229_Copy
Fodor Pál


A főigazgató elmondta: az MTA az akadémiai tudást, bizonyos szakmai fogásokat, például a források szakszerű feldolgozásának tudását adta a kutatáshoz, személyével pedig a török forrásokat is kutatni tudták. „Intézetvezetőként tudom, hogy ma már nem lehet egyedül kutatni, egyre nagyobb teret nyer a csapatmunka, különösen az olyan interdiszciplináris tudást igényelő munkák esetében, mint a türbekutatás” – utalt a kutatásra, amely egy csapat munkájának eredményeként vezetett sikerre. Azt pedig, hogy a nemzetközi sajtó olyan sokat foglalkozott a témával, a körülmények szerencsés együttállásával magyarázta, hiszen például a Szulejmán című sorozat előtt Törökországban az átlagemberek alig tudtak valamit a szultánról.

 

_D0A1284_Copy
Dr. Hóvári János


Dr. Hóvári János a projektről elmondta: örül, hogy együttműködés formálódott a szigetvári emlékvilág körül. „Nem hagyhattuk, hogy a magyar nemzettudat egyik alapja, amely a Himnuszban is feltűnik, elporladjon. Ez nem szigetvári ügy, ez az egész térségről és a nemzetről szól” – hangsúlyozta. Az emlékév során 235 hagyományőrző segítségével elevenítették meg a szigetvári kitörést, a Zrínyi 1566 rockmusical alapján pedig a fiatalok is megérthették a magyar történelem egyik fontos eseményét. A Zrínyi Napok során felavatták azt az emlékművet, amely a szigeti veszedelmet eleveníti fel, azt a tényt mutatja meg, hogy Zrínyi Miklós nem magányos hős volt. Abból pedig, ahogy Varga Szabolcs megírta Zrínyi Miklós történetét, kiolvasható: a szigetvári hős építkező ember volt, és ha nincs a hadjárat, sikeres emberként vonul be a történelembe.

 

_D0A1088_Copy
Moravetz Levente, a Zrínyi 1566 rockmusical rendezője


A bemutatón elhangzott, hogy 2012-ben indult el a munka, amely a mai napig tart, a folyamatot bemutató, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft., a Zrínyi-emlékévet is lebonyolító intézmény támogatásával megvalósult dokumentumfilm mellett pedig eddig hat film és televíziós program készült. A témát többek között a Travel Channel, a ZDF History, a Discovery Channel, az M5 és a horvát televízió is feldolgozta.


A film szereplői a PTE kutatói, valamint magyar és török közéleti személyiségek; abban megszólal mások mellett dr. Hóvári János, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév Emlékbizottság elnöke, Feridun Emecen török professzor, Vass Péter, Szigetvár polgármestere és Fodor Pál.


A következő vetítést április 21-én tartják az MTA-n, majd május 21-én az ELTE Gólyavár rendezvényházában lesz látható a film, valamint az alkotás meghívást kapott Debrecenbe, Tatára és Mohácsra is, illetve külföldi vetítéseket is terveznek. Továbbá nyomdába került a kutatási eredményeket 300 oldalon, színes ábrákkal bemutató könyv, amelyben tíz szerző tizenegy tanulmánya olvasható.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma