2017.04.14

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

_D0A1253_Copy

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója, Pap Norbert, aki a feltárás vezetője és a film producere is, korábban az MTI-nek hangsúlyozta: a Szulejmán szultán sírkápolnája nyomában című produkció első fele a türbe felfedezését, annak módszertanát járja körül, második része pedig a kutatási eredmények fogadtatását, valamint az „óriási érdeklődést” mutatja meg.

 

_D0A1162_Copy
Bódis József


Bódis József, a PTE rektora a film kapcsán hangsúlyozta: a történelem túlhaladta a régi sérelmeket a török-magyar kapcsolatokban. Hozzátette: bízik benne, hogy a film tudományos hátterével berobban a mai magyar felsőoktatás nyugalmas állóvizébe. Páva Zsolt, Pécs polgármestere kifejtette: „történelmünk bővelkedik a pozitív és a negatív fordulatokban, számos rejtély övezi azt. Az egyik ilyen megértéséhez visz közelebb a film.” Megemlítette, hogy tavaly, a Zrínyi-emlékév keretében pécsi diákok vehettek részt a Zrínyi 1566 rockmusical bemutatóján, és ismerkedhettek meg a szigetvári hős életével, tetteivel.

 

_D0A1201_Copy
Dr. Hóvári János átveszi a Megyei Emlékérmet.

Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke Megyei Emlékérmet és egy oklevelet nyújtott át dr. Hóvári Jánosnak, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév Emlékbizottság elnökének a Zrínyi-emlékévben végzett áldozatos munkájáért. Hóvári János megköszönte az emlékévben nyújtott támogatást többek között az elnöknek, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, Fazekas Róbertnek, a megyei közgyűlés alelnökének és Fodor Pálnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTIA) Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójának.

 

_D0A1229_Copy
Fodor Pál


A főigazgató elmondta: az MTA az akadémiai tudást, bizonyos szakmai fogásokat, például a források szakszerű feldolgozásának tudását adta a kutatáshoz, személyével pedig a török forrásokat is kutatni tudták. „Intézetvezetőként tudom, hogy ma már nem lehet egyedül kutatni, egyre nagyobb teret nyer a csapatmunka, különösen az olyan interdiszciplináris tudást igényelő munkák esetében, mint a türbekutatás” – utalt a kutatásra, amely egy csapat munkájának eredményeként vezetett sikerre. Azt pedig, hogy a nemzetközi sajtó olyan sokat foglalkozott a témával, a körülmények szerencsés együttállásával magyarázta, hiszen például a Szulejmán című sorozat előtt Törökországban az átlagemberek alig tudtak valamit a szultánról.

 

_D0A1284_Copy
Dr. Hóvári János


Dr. Hóvári János a projektről elmondta: örül, hogy együttműködés formálódott a szigetvári emlékvilág körül. „Nem hagyhattuk, hogy a magyar nemzettudat egyik alapja, amely a Himnuszban is feltűnik, elporladjon. Ez nem szigetvári ügy, ez az egész térségről és a nemzetről szól” – hangsúlyozta. Az emlékév során 235 hagyományőrző segítségével elevenítették meg a szigetvári kitörést, a Zrínyi 1566 rockmusical alapján pedig a fiatalok is megérthették a magyar történelem egyik fontos eseményét. A Zrínyi Napok során felavatták azt az emlékművet, amely a szigeti veszedelmet eleveníti fel, azt a tényt mutatja meg, hogy Zrínyi Miklós nem magányos hős volt. Abból pedig, ahogy Varga Szabolcs megírta Zrínyi Miklós történetét, kiolvasható: a szigetvári hős építkező ember volt, és ha nincs a hadjárat, sikeres emberként vonul be a történelembe.

 

_D0A1088_Copy
Moravetz Levente, a Zrínyi 1566 rockmusical rendezője


A bemutatón elhangzott, hogy 2012-ben indult el a munka, amely a mai napig tart, a folyamatot bemutató, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft., a Zrínyi-emlékévet is lebonyolító intézmény támogatásával megvalósult dokumentumfilm mellett pedig eddig hat film és televíziós program készült. A témát többek között a Travel Channel, a ZDF History, a Discovery Channel, az M5 és a horvát televízió is feldolgozta.


A film szereplői a PTE kutatói, valamint magyar és török közéleti személyiségek; abban megszólal mások mellett dr. Hóvári János, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév Emlékbizottság elnöke, Feridun Emecen török professzor, Vass Péter, Szigetvár polgármestere és Fodor Pál.


A következő vetítést április 21-én tartják az MTA-n, majd május 21-én az ELTE Gólyavár rendezvényházában lesz látható a film, valamint az alkotás meghívást kapott Debrecenbe, Tatára és Mohácsra is, illetve külföldi vetítéseket is terveznek. Továbbá nyomdába került a kutatási eredményeket 300 oldalon, színes ábrákkal bemutató könyv, amelyben tíz szerző tizenegy tanulmánya olvasható.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma