2018.11.12

Lehet-e a globális társadalmi folyamatok kritikai terepe a dizájn? Érdemes-e ellenállni a dizájn totálissá válásának? Ilyen kérdésekre keresi a választ a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban november 10-én Dizájnrezisztencia címmel nyílt tárlat, amely tizenkét kortárs művész és dizájner legújabb alkotásait mutatja be.

modem_kiallitas7


A kiállítás megnyitóján elhangzott: a Debreceni Nemzetközi Művésztelep (DNM) egyik kiemelt célja, hogy debreceni származású művészeket hívjon meg országos és nemzetközi kvalitású művészekkel egy közösségi térbe. A tárlat az újraszerveződött DNM harmadik kiállítása, a kiállított munkák egy része pedig a Modem gyűjteményébe került.


modem_kiallitas12


„A 2018-as Debreceni Nemzetközi Művésztelep meghirdetésekor két, önmagában is komplex fogalmat szorítottunk egy nem létező szóösszetételbe. Szándékunk az volt, hogy e fogalmak a sűrítés révén még intenzívebben egymásra vonatkozzanak ,és ezáltal radikalizálják az egy évvel korábban megkezdett gondolatmenetet. A DNM 2017-es kiadásában, amelynek fókuszában a „Tervezett alkotás” állt, azt kérdeztük: mi a tervezés és alkotás, dizájn és képzőművészet egymáshoz való viszonya. Az alkotók egy részének válasza arról tanúskodott, hogy a dizájn, a racionális, problémamegoldó tervezés rendkívül vonzó a mindennapok tárgykultúrájában és a képzőművészetben is; ugyanakkor volt, aki az autonóm művészi alkotásban ellenszert látott a dizájn mindent magába olvasztó gyakorlatával szemben” – vallják az alkotók.


modem_kiallitas1


Mint elmondták: 2018-ban ebből a dizájnnal szembeni ellenállásból indultak ki, azzal az alapkérdéssel, hogy vajon miként áll ellen a képzőművészet a dizájnnak. Ám a közös gondolkodás során tervezés és ellenállás viszonya számos további réteggel bővült: maga a tervezett tárgy vagy folyamat is lehet rezisztens, az időnek, a használatnak ellenálló. És az ellenállást magát is megtervezhetjük: még a tüntetéseknek is van koreográfiájuk. A tárgyak egy része maga is lehet ellenálló – például az egyszerű, kézenfekvő használatnak. Az ember fókuszú tervezés mára a dizájn alapvető paradigmájává vált – elég csak a felhasználói élményt tervező User Experience (UX) és User Interface (UI) gyakorlatokra utalni –, ugyanakkor a tervezés mögött mindig megtalálható a racionalitás. Kérdés, hogy szeretnénk-e egy tökéletesen racionális világban élni. A dizájn ráadásul sokszor technológia-vezérelt is, és kérdés: képesek vagyunk-e még uralni a világunkat így alakító technológiát? Lehetséges-e még az ellenállás?


modem_kiallitas4


A január végéig nyitva tartó tárlaton Albert Ádám, Borbás Marci, Gábor Imre, Gróf Ferenc, Gryllus Ábris, Lőrincz Réka, Mátrai Erik, Molnár Dóra, Molnár Judit Lilla, Bartosz Mucha, Szigeti G. Csongor és Sztojánovits Andrea munkái láthatók.


További képek a kiálllításról

modem_kiallitas5.1


modem_kiallitas3



Forrás: MODEM, MTI

Fotók: Czeglédi Zsolt

Még több fotó: MODEM Facebook-oldala

Ertl_Peter_index

2019.01.16

Ertl Péter 50 éves, és élete legnagyobb dobására készül. Vezetésével 30 napon belül megnyílik Magyarország vadonatúj Nemzeti Táncszínháza a műfaj legnevesebb hazai eseménye, a Budapest Táncfesztivál kíséretében. Építkezésről, színháznyitásról, az új helyszín első előadásáról és a fesztiválról is kérdeztük.

b_szalvetaagy

2019.01.16

A felvidéki Dobóruszkán van a világ legnagyobb, több mint 100 000 darabot számláló szalvétagyűjteménye. Tulajdonosa Kozák Antónia, vagy ahogy a helyiek szólítják, Szalvétás Tonka, aki kincseivel először 2006-ban lett Guinness-rekorder, és azóta még kétszer döntötte meg saját rekordját. Gyűjteményének értéke nagyjából egy családi ház értékével ér fel.

aso-kapa2

2019.01.16

Vargáék lánya férjhez megy. A család óriási készülődésben van. Első nap tésztát gyúrnak a leveshez, második és harmadik nap sós és édes süteményeket sütnek, a negyedik nap hajnalban a nők levágják a baromfikat, a férfiak a disznót... A zalaegerszegi Göcseji Múzeum Ásó, kapa, nagyharang című múzeumpedagógiai foglalkozásán a gyerekek az előkészületeket és a lakodalom menetét játsszák el.

Az üzletember, aki gyárak felépítésével és eladásával kereste vagyonát, 225 millió dollárt (64 milliárd forintot) adományozott a Pennsylvaniai Egyetem orvosi iskolájának, 15 millió dollárral (4,2 milliárd forinttal) támogatta a Philadelphiai Művészeti Múzeumot, hatmillió dollárt (1,7 milliárd forintot) adományozott a Drexel Egyetem Zsidó Élet Központjának, ötmilliót (1,4 milliárd forintot) a Raymond G. Perelman Plazának és a Kimmel Előadóművészeti Központ Perelman Színházának. Perelman írástudatlan litván emigránsok fiaként jött világra 1917-ben. Friss diplomásként apja vállalatánál kezdett dolgozni. A második világháborúban repülős tisztként szolgált. A háború után gyárak építésébe fogott, és apja cégében is üzlettárs lett. 101 évesen hunyt el.

A Hangfoglaló Program és a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a magyar kultúra mapja alkalmából 2019. január 21-én 11 órakor tartja könnyűzenei ünnepségét a Budapest Music Centerben. Köszöntőt mond Katona Klári énekes-dalszerző, Szeder-Szabó Szilvia énekes-dalszerző és Tardy-Molnár Anna a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Fellép a Platon Karataev, a Massza és a Lynd, illetve az OHNODY zenekar.

Két római kori sírhelyet tártak fel a régészek az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisánál. Az egyik sírt homokkőből építették, és négy sírkamra található benne, amelyek emberi maradványokat, agyaglámpásokat és -edényeket őriznek. A másik sírhely vályogtéglából készült, és falait a mumifikálási eljárást megörökítő színes ábrák borítják. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén, hogy új lendületet adjon az ország gyengélkedő turisztikai szektorának.

Rembrandt van Rijn a vastagon felvitt festékes technikájával forradalmasította a festészetet. Egy nemzetközi kutatócsoport most kiderítette, hogyan is érte el ezt a hatást. Az impasto olyan festészeti technika, amikor a művész vastagon viszi fel a festéket a vászonra. Rembrandt a 17. századi németalföldi festékpiacon hagyományosan elérhető alapanyagokkal érte el az impasto-hatást. Azt már korábban tudták a kutatók, hogy a vastag festékréteg eléréséhez elsősorban egy fehér színezőanyagot, valamint organikus kötőanyagot, főleg lenolajat használt. Most sikerült kideríteni, hogy az impasto-hatást keltő festéknek volt még egy titokzatos komponense: a plumbonakrit. Ez az ásvány rendkívül ritka a történelmi festékrétegekben. Az elemzés kiderítette, hogy Rembrandt a festék anyagát szándékosan módosította. A felfedezés segíthet Rembrandt műveinek hosszú távú megőrzésében és restaurálásában is.

Története legsikeresebb kiállítását zárta a bécsi Művészettörténeti Múzeum (KHM): 408 ezer látogató volt kíváncsi a hétfőn zárult Bruegel-kiállításra. Idősebb Pieter Bruegel (1525-1569) műveiből a flamand festő halálának közelgő 450. évfordulója alkalmából rendezték meg a 2018. október 2-án nyílt tárlatot, amelyen látható volt egy újonnan felfedezett Bruegel is. A nápolyi öböl című, 1564 körül keletkezett, vitatott eredetű festményről csak a közelmúltban végzett restaurálás eredményeként sikerült megállapítani, hogy idősebb Pieter Bruegel munkája. A KHM, amely 12 Bruegel-képpel a világ legnagyobb festménygyűjteménnyel rendelkezik a 16. századi művésztől, számos múzeummal, gyűjteménnyel és alapítvánnyal fogott össze, hogy csaknem 30 festménnyel, az összes fennmaradt Bruegel-olajkép háromnegyedével és grafikáinak, rajzainak felével az eddigi legátfogóbban mutathassa be az északi reneszánsz sajátos változatát létrehozó festő munkásságát.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

corvina_muhely

A magyar artistaművészet legnevesebb képviselői, többek közt a Rippel Brothers, Simet László és Richter Kevin is fellép a Fővárosi Nagycirkusz Főnix – Tűzcirkusz című új műsorában, amelyet szombattól március 10-ig láthat a közönség.

Exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében Zala megyében.

A kórust a szolnoki városi tanács 1969 januárjában alapította, azóta is hivatásos együttesként működik. Fenntartója alapítás óta az önkormányzat, működéséhez támogatást nyújt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Molnár Éva, a kamarakórus igazgatója maga is kerek évfordulót ünnepel, épp 30 éve karnagya az együttesnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma