GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2016.05.01
Szíjjártó Anita

A tánc világnapját ünnepelte gálaest keretében április 29-én a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a Művészetek Palotájában. A világnapot 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre születésnapján rendezik meg. Az eseményen díjakat is átadtak: többek között a Magyar Táncművészek Szövetsége szakmai elismeréseit, valamint a Fülöp Viktor-ösztöndíjat.

SZG_290416_063
Ravel: Bolero


„Mióta emberré váltunk, azóta van jelen a tánc az életünkbe. (…) Táncolunk örömünkben, bánatunkban, aztán történeteket mesélünk vele, boldoggá teszünk másokat és magunkat” – hangzott Erdélyi Tibor koreográfus, érdemes művész a tánc világnapja alkalmából írt köszöntője, melyet az est háziasszony-műsorvezetője olvasott fel.


A díjátadóval egybekötött gálaestet a Magyar Táncművészek Szövetsége a Nemzeti Táncszínházzal együttműködve szervezte meg, rendezője Dimény Levente színész, koreográfus, a Nagyváradi Szigligeti Színház – Nagyvárad Táncegyüttesének művészeti igazgatója volt.


SZG_290416_053
Csajkovszkij: Csipkerózsika


A gálaest műsora reprezentatív válogatást nyújtott a 2015. évi díjazott művészek és társulatok munkáiból. A közönség többek között láthatta Rossini Stabat Materének Ámen tételét – mely a gálaestet nyitotta – a Nagyvárad Táncegyüttes előadásában. Részlet csendült fel J. S. Bach Beszélj hozzám című művéből, melyet a Pécsi Balett két magántáncosa – Vincze Brigitta és Szabó Márton – varázsolt élővé. Fellépett a Magyar Állami Népi Együttes Tánckara és Zenekara Pál István Szalonna és Herczku Ágnes közreműködésével, valamint kortárstánc-bemutatók is szerepeltek a repertoárban. A nézők megtekinthették emellett a Magyar Nemzeti Balett két magántáncosa – Aliya Tanykpayeva és Leblanc Gergely – előadásában Csajkovszkij Csipkerózsikájának harmadik felvonásából a nagy pas de deux-t, az estet pedig Maurice Ravel Bolerója zárta a Győri Balett csodálatos prezentálásában.


Az előadások között számos szakmai díjat adtak át.


Az évad legjobb végzős növendéke-díjat három fiatal művész nyerte el:

  • Gláser Márton, a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium Táncművészeti tagozatának végzős növendéke – aki Major Planet című előadásával lépett fel az esten,
  • Jurák Bettina, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Tánctagozatának végzős növendéke – aki Vivaldi Largo című művét vitte színpadra,
  • Papp Tamás, a Magyar Táncművészeti Főiskola táncos és próbavezető szak divattánc szakirányának végzős hallgatója – ő Az elátkozott fiú című előadással készült, melyet saját maga koreografált.


SZG_290416_009
Papp Tamás díjazott


Az évad legjobb pályakezdő táncművésze-díjat – mely 25 éves korig ítélhető oda szintén három fiatal művész kapta:

  • Balázsi Gergő Ármin, a Magyar Nemzeti Balett balettművésze,
  • Maurer Milán, a Frenák Pál Társulat táncművészet,
  • Pirók Zsófia, a FlamenCorazonArte Táncszínház táncművésze.


SZG_290416_013
Pirók Zsófia díjazott


Az évad legjobb női táncművésze-díj birtokosa idén:

  • Melnik Tatiana, a Magyar Nemzeti Balett balettművésze, első magántáncosa,
  • Ujvári Katalin, a Pécsi Balett táncművésze, magántáncosa,
  • Ürmösi-Incze Mária-Terézia, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes táncművésze lett.


Az évad legjobb férfi táncművésze-díjat:

  • Leblanc Gergely, a Magyar Nemzeti Balett balettművésze, magántáncosa,
  • Sánta Gergő András, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncművésze,
  • Vati Tamás, a Bozsik Yvette Társulat Harangozó-díjas táncművésze nyerte el.


SZG_290416_023
Leblanc Gergely díjazott


A 2016. évi Fülöp Viktor-ösztöndíjat öt fiatal művész/alkotó:

  • klasszikus balett kategóriában Kerekes Soma Lőrinc és Matola Dávid, a Pécsi Balett táncművészei,
  • kortárstánc kategóriában Mangi Kornélia táncművész, Széki Zsófia, az Inversedance│Fodor Zoltán Társulat táncművésze, valamint Tokai Rita, a Miskolci Balett táncművésze, magántáncosa,
  • néptánc kategóriában Farkas Fanni Rita, a Magyar Állami Népi Együttes táncművésze,
  • koreográfus kategóriában Fülöp László koreográfus,
  • tánctudományok kategóriában Gera Anita táncművész, koreográfus, táncpedagógus, Sághy Alexandra, a Budapesti Táncszínház táncművésze, táncpedagógus, valamint Szemessy Kinga Zsófia táncművész, tánckutató érdemelte ki.


SZG_290416_037
Sághy Alexandra díjazott

A Fülöp Viktor-ösztöndíj fiatal előadó-, alkotóművészek, valamint tánctudományokkal – elméleti, szakírói, pedagógiai tevékenységgel – foglalkozók részére kiírt ösztöndíj, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma hozott létre 1998-ban, pénzügyi lebonyolítója pedig a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Kft., vagyis a MANK. A Fülöp Viktor balettművész nevét viselő ösztöndíj célja, hogy segítséget nyújtson a pályakezdéshez.

 

Az Imre Zoltán-díjat idén Hód Adrienn Lábán Rudolf-díjas táncművész, koreográfus, a Hodworks művészeti vezetője kapta. Az 1943-ban született koreográfusról, Imre Zoltánról elnevezett díjat minden évben olyan alkotónak ítélik, aki a névadó sokszínű tevékenységéhez hasonlóan a táncművészet több területén – önálló alkotások, alkalmazott színházi és filmes koreográfiai munkák, valamint társulatvezetői tevékenység – maradandót hozott létre – írja a szinhaz.hu.

 

SZG_290416_040
Popova Aleszja díjazott


Az ifj. Nagy Zoltán Alapítvány a Táncművészetért A NAGY alakításért-díját Popova Aleszja, Kossuth-díjas balettművész, érdemes művész, a Magyar Nemzeti Balett első magántáncosa nyerte el, A NAGY alakításért járó különdíjat pedig Guti Gerda, a Magyar Táncművészeti Főiskola táncművész BA klasszikus balett szakirány VIII. évfolyamos főiskolai hallgatójának ítélték oda.

Ifj. Nagy Zoltán, Kossuth-díjas balettművész, a magyar táncművészet egyik meghatározó személyisége 2008 márciusában hunyt el. A Magyar Nemzeti Balett első magántáncosának családja és a Magyar Táncművészeti Főiskola által létrehozott „ifj. Nagy Zoltán Alapítvány a Táncművészetért” alapítvány a díjat a művész emlékére alapította, amelynek legfőbb célja ifj. Nagy Zoltán szellemiségének és művészetének megőrzése – írja a tancelet.hu.


SZG_290416_028
A Magyar Állami Népi Együttes előadása

 

Az évad legjobb alkotója-díjat Velekei László Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetője kapta.


A táncoktatásért-díj birtokosa idén Brieber János, a Magyar Táncművészeti Főiskola főiskolai tanára lett.


A tánctudományért-díjat dr. Ratkó Lujza, a néprajztudomány kandidátusa, főiskolai docens, a nyíregyházi Jósa András Múzeum etnográfusa nyerte el.


A táncművészetért-díjat Bombicz Barbara Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium igazgatója kapta.


SZG_290416_059
Molnár Ferencné Mák Magda díjazott


Az Életmű-díjat pedig Molnár Ferencné Mák Magda táncművész, balettmester vehette át, aki tavaly ünnepelte 90. születésnapját.



Szíjjártó Anita

Fotó: Szabó Gábor

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma