IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.03.14

Egy magyar nemzetőrről készült korabeli dagerrotípiát állít ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából március 13. és 25. között a Magyar Nemzeti Múzeum. A most kiállított, a viseletből következtethetően az 1848–49-es nemzetőrt ábrázoló kép egy aukción bukkant fel, majd a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) aukción kívül vásárolta meg szakértők közreműködésével.

_MG_5514_m
Fotó: Ormos József

A képet a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) vásárolta meg és helyezte el letétként a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában – mondta el a tárgyat bemutató március 13-ai sajtótájékoztatón Rezi Kató Gábor, a múzeum főigazgató-helyettese. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára felidézte a két intézmény korábbi szakmai együttműködéseit és az ezek során megvalósult kiállításokat, majd hozzáfűzte: „bízom benne, hogy mind szakmai, mind közönségsiker lesz ez a kiállítás is”.


Lengyel Beatrix, a múzeum történeti fényképtárának igazgatója elmondta, hogy a dagerrotípia az első ismert és széles körben használt fényképészeti eljárás, amelyet ezüstözött rézlemezre készítettek el nagyjából 1839 és 1859 között. A valóság képét azonnal, negatív közbeiktatása nélkül pozitív képként visszaadó eljárással készült képek nem sokszorosíthatók, mindegyik dagerrotípia egyedi példány. A szakember elmondta, hogy ezzel a technikával a történeti Magyarország területén mintegy ötven-százezer kép készült és ezek közül csupán mintegy ezer maradt fenn különböző gyűjteményekben vagy magángyűjtőknél. Meglehetősen ritka, hogy egy-egy újabb előkerül.


A most kiállított, a viseletből következtethetően az 1848–49-es nemzetőrt ábrázoló kép egy aukción bukkant fel, majd az MMA az aukción kívül vásárolta meg szakértők közreműködésével. A Nemzeti Múzeum főrestaurátora, Sor Zita eltávolította a dagerrotípiáról a keletkezésénél későbbi, hozzá nem illő keretet, majd portalanította, a paszpartut és a képet hordozó ezüstözött rézlemezt korban és színben hozzáillő szalaggal körbefogta és egy új üveglemezt helyezett a tetejére, hogy minél légmentesebb mikrokörnyezetben legyen a lemez. A konzerválás idején Ormos József fotográfus-főrestaurátor digitális felvételt készített róla, amelyet mind a múzeum, mind az MMA honlapján közzétesznek.


mnm_foto
Magyar Nemzeti Múzeum


A tájékoztatón elhangzott, hogy a nemzeti ünnephez kapcsolódva a múzeum három napon keresztül, március 15-én ingyenesen, március 16-tól március 18-ig pedig kedvezményes belépőkkel várja a látogatókat. A nemzeti ünnepen az állandó kiállításokban történészek tartanak szakvezetéseket és előadásokat egész nap, március 16-án Forradalmi hétköznapok címmel pedig élő múzeumszínház lesz. Ennek interaktív előadásin három időpontban vehetnek részt a látogatók. A fiatalabb gyerekeket március 17-én várják a márciusi ifjakról szóló mesedélutánra, március 18-án pedig egy játékos, drámapedagógiai elemekkel átszőtt fegyvertörténeti foglalkozást szerveznek korosztályi megkötés nélkül.


A múzeum és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem TechLab együttműködésének keretében a 170. évfordulóhoz kapcsolódva két számítógépes alkalmazást is fejlesztett, amelyek a múzeum állandó kiállításaiban, az 1848–49-es szabadságharc eseményeit bemutató teremben, érintőképernyős monitorokon futnak. A Március 15 lépésben című interaktív játék az 1848. március 15-ei események 15 kiemelkedő jelentőségű helyszínét mutatja be Pest-Buda korabeli térképén. A forradalom eseményeinek térképes vizualizációjához kvízjáték is kapcsolódik. A másik, Hírek a Pilvaxból című alkalmazás pedig korabeli lapok cikkeiből válogatva enged bepillantást a forradalom napjainak történéseibe.



Forrás: MTI

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma