IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2014.06.04

Bár a nagyközönség csak június 7-től látogathatja az év legnagyobb nemzetközi építészeti seregszemléjét, a velencei Giardini-kertben június 4-től sorban nyílnak a nemzeti pavilonok. A magyar tárlat hivatalos megnyitója csütörtökön délután lesz. A kiállítást Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár nyitja meg.

Magyarország kezdettől, 1895 óta képviselteti magát a Velencei Biennálén, s immár három évtizede rendszeresen részt vesz az építészeti seregszemléken is.


Idén a magyar pavilonban Építés/Building címmel Jakab Csaba és Márton László Attila valósíthatják meg projektjüket. Az előzőekhez hasonlóan Gulyás Gábor nemzeti biztos nyilvános pályázatot írt ki a magyar pavilon kiállításának rendezésére, melyen a rekordszámú, húsz érvényes pályázat közül szakmai zsűri választotta ki az Építés/Building – Az építés folyamata, ember- és közösségformáló ereje, hatása az épített környezetre című pályamunkát. (A zsűri tagjai: Gulyás Gábor nemzeti biztos, Boros Géza művészettörténész, Ferencz István Kossuth-díjas építész, Finta József Kossuth-díjas építész, Markó Balázs építész, Nagy Tamás Ybl-díjas építész, Pásztor Erika Katalina építész, médiaművész, Sáros László György Ybl-díjas építész voltak.)

13_velencei_biennale_2012_magyar_pavilon2

Jakab Csaba és Márton László Attila az idei Velencei Biennále főkurátora, a világhírű holland építész, Rem Koolhaas által meghirdetett Fundamentals hívószóra válaszolnak projektjükkel, melynek központi eleme a közösségi építés, a Kárpát-medencei modellnek nevezett oktatási módszer. Kiállításukhoz kapcsolódik a Kunkovács László néprajzkutató Ősépítmények című fotóinak bemutatása is. A kurátorok a közösségi építés bemutatására pályázatot írtak ki építészhallgatók számára, hogy a nyertes csapat Velencében demonstratív módon megépítse a magyar pavilon átriumának installációját, illetve a Giardini területén található lepusztult padokat felújítsák. A pályázatra 43 pályamunka érkezett be, mely azt jelenti, hogy több százan vettek részt a közös gondolkodásban. A magyar pavilonban ezeknek munkáknak a legjobb makettjeit is láthatjuk. A nyertes, a hat temesvári egyetemista Järger Zsolt, Molnár Zsolt, Szemcsuk Franciska, Benedek Tímea, Czáka Zoltán és Tóth Bertalan István Szakállszárító című projektje lett, így ez alapján valósult meg az installáció a magyar pavilonban, illetve a Giardini újratervezett és megújított padjai is az ő munkájukat dicséri. A közös építésbe látogatóként is bekapcsolódhatunk: egy-egy csipesz elhelyezésével interaktív módon lehetünk részesei a kiállításnak, és vihetjük tovább a magyar pavilon tárlatának gondolatát.

Kulcsszavak:

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma