GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.04.12

Csuja Imre kapta a legjobb Shakespeare-alakításért járó idei Gábor Miklós-díjat IV. Henrik és Falstaff kettős szerepének megformálásáért az Örkény Színházban – közölte a színházi elismerés szakmai kuratóriuma április 12-én. Az elismerést az április 11-ei IV. Henrik-előadás végén adta át Ascher Tamás, a Gábor Miklós-díj bizottságának elnöke.

A díj egy bronz plakett, Vígh Tamás szobrászművész alkotása. Egyik oldalán Shakespeare, másik oldalán Gábor Miklós portréja látható. A plakett a színészt a Madách Színház 1962-ben bemutatott legendás előadása címszereplőjeként ábrázolja. A díjhoz az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) biztosítja a bruttó 300 ezer forintos pénzjutalmat.


Foto_Gordon_Eszter


Csuja Imre 1984-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Vidéki színházakban töltötte pályakezdő éveit, majd a szabadúszást választotta, 2004 óta pedig az Örkény Színház tagja. Szinkronszínészként is igen kedvelt és sokat foglalkoztatott, a magyar filmeknek pedig elsőrangú sztárszínésze.

 

Csuja Imre korábban elárulta nekünk, már fiatalkorában vágyott a drámai szerepekre és szeretett volna Shakespeare-t játszani. A Kultúra.hu-nak adott interjúban arról is beszélt, hogyan választotta a színészi pályát: „Fogalmam sem volt, hogy mi akarok lenni. Kényszermegoldásként választottam volna a tanári pályát, és gondoltam arra, hogy magyartanár leszek. Aztán tizenhét éves koromban jött az ötlet. Egy nagyon jó ismerősömmel elkezdtünk arról beszélni, hogy jó lenne színészkedni, benne is volt eziránt ambíció, de végül mégis a jogi pályát választotta. Nekem pedig nagy lökést adott egy orosztanárnő, akinél az Irodalmiszínmű KISZ szakszervezetben – mert akkor még volt ilyen – bontogattam a szárnyaimat. Egyszer csak azt mondta ez az orosztanárnő, hogy „miért nem akar maga színész lenni?” – és ez volt az a lökés, amelyre egy tizenhét éves fiatalembernek szüksége van, amelyre nekem akkor szükségem volt. Az is nagy lökést adott, hogy szinte gyerekkorom óta játszom. A közönséget mindig falubéliek alkották, akik – más szórakozás hiányában – összejártak egymáshoz beszélgetni, és amikor kifogytak a pletykából, akkor mondták mindig: „Imi, mondj egy verset!”. Ők voltak az én első közönségem, ott éreztem meg először azt a borzongást, azt a lámpalázat, amelyet ma is érzek még minden fellépés előtt.” Az interjú folytatását ITT olvashatja el!


Az Örkény Színház IV. Henrik-előadását Mácsai Pál rendezte, egy estébe sűrítve a kétrészes királydrámát. Csuja Imre díjazott alakítása nem is egy, hanem kettő: részint a címszereplő királyt, Henriket játssza, részint pedig a trónörökös cimboráját, Falstaffot.


17159129_1289561767793385_8062964318659558443_o2


Vass Éva színésznő 2000-ben, férje halála után két évvel alapította a Gábor Miklós-díjat. Az elismerést Shakespeare-szerepben kiváló teljesítményt nyújtó színésznek ítéli oda a szakmai kuratórium, amelynek több mint tizenöt évig volt elnöke Koltai Tamás színikritikus. Jelenleg Ascher Tamás vezeti a testületet, tagjai Meczner János rendező, Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, Spiró György író és Stuber Andrea színikritikus.


A Gábor Miklós-díj eddigi kitüntetettjei között van László Zsolt, Varga Zsuzsa, Herceg Zsolt, Blaskó Péter, Kulka János, Balázs Zoltán, Pogány Judit, Hajduk Károly, Szegezdi Róbert, Hatházi András, Rába Roland, Gálffi László, Cserhalmi György, Hegedűs D. Géza, Bajomi Nagy György és Pál András is – olvasható a közleményben.


Mint írják: a Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész Gábor Miklós a 20. század második felének egyik legjelentősebb színésze volt. Filmszínészi pályája széles körben tette ismertté és népszerűvé; legendás filmjei között van a Valahol Európában, a Budapesti tavasz, és az Apa is. Gábor Miklós nem csupán színészként volt kiemelkedő, hanem képzőművészként is tehetségesnek bizonyult, és íróként is maradandót alkotott, ezt tanúsítják színházi esszéinek, valamint naplóinak kiadott kötetei.



Forrás: MTI/Kultúra.hu

Fotó: Gordon Eszter/Örkény István Színház

plakat003

VILTIN_Galeria_Ceci_nest_pas_une_photo_Gerber_Pal

2019.03.25

A művészet történetét végigkísérik a médiummal, illetve a műfaji határokkal való kísérletezések. Az elmúlt pár évtizedben a fotografikus kép jelenléte egyre dominánsabb lett, a kortárs művészeti alkotások között is egyre több a fotó, illetve a fotó alapú, vagy azt felhasználó műtárgy. A VILTIN Galéria Ceci n'est pas une photo kiállításán a fotográfia képzőművészeti alkalmazása áll a középpontban.

Sopotnik_Fahejas

2019.03.25

Nagyon izgalmas dolgok történnek a fiatal irodalom életében – mondja a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Sopotnik Zoltán író, költő, szerkesztő. Meseírásról, Nógrád megye valódi helyéről, Tatabánya kulturális életéről és a pályakezdő írókról is beszélgettünk vele.

Kondor-Bela-fej-1960_r

2019.03.25

Kondor Béla művészete „az igaz színt öltő emberi arc művészete” – írta róla Németh Lajos kritikus. A Miskolci Galéria a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mesterének monotípiáiból, festészeti és grafikai tevékenységének határán elhelyezhető műveiből mutat be egy közel 50 darabos válogatást. A június 8-ig látható tárlat címe Kondor emblematikus munkájára, a Valaki önarcképe sorozatra utal.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma