NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2015.06.29
Végh Nóra

A magányos cédrus – Csontváry géniusza címmel nyílik életmű-kiállítás július 5-én egyik legnagyobb magyar festőnk, Csontváry Kosztka Tivadar munkáiból a Várgondnokság Nonprofit Kft. szervezésében. A budai várban, a Honvéd Főparancsnokság épületében megtekinthető különleges tárlatról Gulyás Gábort, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

A kiállítást beharangozó sajtótájékoztatón azt mondta, élete egyik legszebb feladatának tekinti a Csontváry életmű-kiállítás megrendezését. Miért gondolja így?

Azok a művészi és művészeti hatások, amelyek kamaszkorunkban, azaz szellemi érlelődésünk idején különböző festmények, filmek, könyvek vagy zenei darabok formájában érnek bennünket, a legtöbbször nem maradnak tartósak. Eltelik tíz-húsz év és az ember nem érti, miért is érzett olyan elementárisnak egy-egy művet, amit ma már laposnak vagy éppen dagályosnak tart. Velem legalábbis valami ilyesmi történt. Az egyik nagy kivétel Csontváry, akinek a művészete tizenéves koromban rabul ejtett – és azóta sem ereszt. Mivel időről időre tapasztalom, hogy jónéhányan teljesen érdektelennek látják Csontváry festményeit, régóta tervezem, hogy egy kiállításon megmutassam: milyen fantasztikus, jelentős életmű ez. Mindig nagy élmény kurátorként létrehozni egy kiállítást, de az előzmények miatt ez különösen fontos nekem.


Gulyas_Gabor_portre


Honnan szerezték meg a festményeket?

Döntően múzeumokból. Csontváry aktív alkotói időszaka mindössze tizenegynéhány év. Emiatt aztán viszonylag kevés darabból áll az életmű. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a főművek túlnyomó többségét közgyűjteményekben őrzik – ezek mindegyikét kölcsönözte a kiállításra a rendező Várgondnokság. A festmények többsége a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, amelyek egy része a pécsi Janus Pannonius Múzeumnál van letétben. Ez az anyag a kiállítás törzse. De kölcsönöztünk műveket a pécsi Modern Magyar Képtártól, a miskolci Hermann Ottó Múzeumtól, a szolnoki Damjanich János Múzeumtól, a debreceni Déri Múzeumtól, a Budapesti Történeti Múzeumtól és a Losonczi Galériától is. Ehhez jönnek a magángyűjteményekből kapott alkotások – köztük több kiemelkedő mű. Sajnos nagyon sok Csontváry-kép lappang, hozzávetőlegesen az ismert életmű harmada. Ezeknek csak a hiányát tudjuk jelezni a kiállításon – és ezt meg is tesszük. Örülnék, ha a tárlatnak köszönhetően előkerülne néhány lappangó mű, de az ilyesmi kiszámíthatatlan.


Tudna említeni olyan művet, amelyet különösen nehéz volt megszerezni?

Sorolhatnám elejétől a végéig mindet, mert egyiket sem volt könnyű megszerezni. Rendkívül nagy értékű művekről van szó, amelyeket a tulajdonosaik – érthető módon – féltenek. Mindenki alaposan meggondolta a kölcsönzést. Úgy vélem, ez a felelős hozzáállás ebben az esetben természetes: egy ilyen tárlat esetében furcsa is lett volna, ha mindent könnyedén megszerezhetünk. Mindenért meg kellett küzdeni. Arra törekedtünk, hogy az életmű fontos szakaszaiból mindenképpen legyen reprezentatív mű, de azt hiszem ennél jóval többet sikerült elérni. Remélhetőleg senkinek sem lesz olyan rossz érzése, hogy nem láthatja a kiállításon a kedvenc Csontváry-képét. Ezen túlmenően egy kortárs kísérőtárlatot is megtekinthetnek a látogatók, amelyen hét művész Csontváry-parafrázisai szerepelnek. Ahogyan azt majd remélhetőleg sokan meg fogják látni, meglehetősen sok filmes elem is lesz a kiállításon.


Gulyas_Gabor_2


Ön szerint a kiállítás által méltó reprezentációhoz juthat Csontváry életműve?

Igen, azt remélem, hogy Csontváry életművének értékelésében is sikerül majd előre lépnünk. A korábbi kiállítások egyik hozadéka az volt, hogy hatásukra egyre többen kezdtek Csontváryval foglalkozni. Örülnék neki, ha hasonló történne most is.


Szakmai konferenciával is készülnek.

Már szervezzük a konferenciát, amelyet az európai gyakorlat szerint a kiállítás utolsó hetére tervezünk. Azon vagyunk, hogy olyan szakemberek vegyenek ezen részt, akik valóban új lendületet adhatnak a kutatásnak is. Ennek a jelentőségét szinte lehetetlen túlbecsülni.


Fotó: Varga Ildikó

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

Az eddig ismertnél sokkal komolyabb szereplője volt a hitleri propagandagépezetnek Lothar-Günther Buchheim író és műgyűjtő, A tengeralattjáró című világsikerű regény szerzője, aki a második világháború után pacifistának mondta magát – állítja Gerrit Reichert oknyomozó német újságíró. Reichertnek meggyőződése, hogy Buchheim csak a háború után változott át a nácik propaganda-szakértőjéből békeharcossá. A 2007-ben 89 évesen elhunyt szerző a háború alatt haditudósító volt, és tengeralattjárókon szerzett tapasztalatai alapján írta meg 1973-ban megjelent, több millió példányban elkelt világháborús regényét, a Das Boot-ot, amelyből 1981-ben nagysikerű film is született. A történet egy búvárhajó legénységének mindennapjain keresztül a háború kilátástalanságát mutatja be.A sikerregény magyarul 1982-ben, Bor Ambrus fordításában A hajó, 1999-ben pedig A tengeralattjáró címmel, Farkas Tünde fordításában jelent meg.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma