2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2015.04.09

Sikeres és népszerű festő volt Csók István, akinek életét derűje, életszeretete mellett saját művészetével való küzdelme is végigkísérte. Erős megfelelési vágya mellé a kitűnni vágyás párosult, persze minderről azért beszélhetünk nyíltsággal, mert köztudott, Csók István kisujjában volt a festészet – rajzolódott ki a festőről szóló kerekasztal-beszélgetésből, melyet a Várkert Bazárban rendeztek meg április 8-án.

_DSC6955_Copy

Sok szempontból gúzsba kötötte Csók István művészetét a 19. század akadémikus szemlélete, aminek elég sok képe esett áldozatául – mesélte az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Örökség Műhely című kultúrpolitikai kerekasztal-beszélgetés sorozatának első állomásán Gärtner Petra művészettörténész, a Csók – a derűs élet festője című tárlat kurátora. Eredetileg az első Budapesten rendezett nagybányai kiállításra szánta például Vénusz című képét, ám néhány nappal a tárlat megnyitása előtt feldarabolta azt. „Előhúztam egy arabs tőrt s mintha szivarvéget szeltem volna le, a legteljesebb hidegvérrel, közönyösen hasítottam bele a képbe" – idézte fel a történteket évtizedekkel később. Könyörtelen pusztítását csupán a kép egyetlen részlete, a csábító Vénusz aktja vészelte át, mely vörös leplet tart a háta mögött. A szimbolikus kompozíció Tiziano egyik festményének, az Égi és földi szerelem újragondolása, de a nagybányai szabadfestészet hagyományai miatt nem maradhatott egyben a képe.

 

„Kereste a maga útját: erős volt rajta a nyomás, főleg az, amit ő tett a saját vállára. Az útkeresés főleg munkássága első évtizedében volt fontos a számára, nagyon sok kétséggel küszködött” – mesélt a festőről a kurátor. Sok-sok érmet nyert ugyan művészetével, már befutott festőként, a harmincas években tudott újat alkotni. Ekkori fesztelen ecsetkezeléséhez nagy utat kellett megtennie: a megérdemelt sikert elérve művészete felszabadult.

 

_DSC6909_Copy


Csók István előszeretettel festette meg a környezetében lévő kelet-ázsiai tárgyakat, kevésbé beszélhetünk azonban a keleti kultúra, vallás rá gyakorolt hatásáról, sokkal inkább a müncheni vagy a párizsi évei idején vásárolt, és az akkori nyugati kultúrában népszerű tárgyak gyakori előfordulásáról – mondta el Fajcsák Györgyi sinológus, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója. Kétségtelen, hogy a porcelánok, a keleti tárgyak illeszkedtek a festő világába, a derűs díszletbe a keleti elméletekben azonban nem mélyült el Csók István. „A 19. század erős keletkultusza hatott ugyan rá. Csók leveleiből, önéletrajzi írásából kitűnik, hogy igyekezett követni az általa nagyra tartott művészeket. A buddhista témájú, de materialista felfogású Nirvana című, óriási méretű alkotása is ilyen. A képpel azonban soha nem elégedett meg, miután Párizsban megfestette, a 20-as években, majd halála előtt újra és újra hozzányúlt.


Csók István igen jól adta el képeit – mesélte Jurecskó László művészettörténész, a MissionArt Galéria alapító társtulajdonosa. Művészetét tekintve azonban hozzátette: számos visszalépés is meglátszik képein, hiába járunk példádul a 20. században, akkor közelít az impresszionizmushoz, amikor már fél évszázada elkezdődött az. Festészete Párizsban teljesedett ki, a tulipánosláda megfestésével a Vadak világát érinti meg, festészete a legjobbak közé sorolható. Az impresszipnizmust elhagyva ekkor, 1907 és 1910 között találja meg saját magát. A rövid időszakot követően azonban visszatér a látványfestészethez, kevésbé élénkek már a színek. „Nagyon érdekes személyiségről van szó. Benne volt a megfelelni vágyás, ugyanakkor a kitörés gondolata sem hagyta nyugodni, és ez néha sikerült is neki. Ha azonban nem koronázta siker munkáit, mint a magyar népművészeti motívumkincs beemelésekor, miután nem tudta elérni a művészetpolitika támogatását, váltott.”


_DSC7110_Copy


A Csók 150 kiállítás


Csók István 1865. február 13-án született a Fejér megyei Sáregresen. Mint oly sok pályatársa, ő is a budapesti Mintarajziskolában kezdte bontogatni szárnyait, életműve azonban a Münchenben, majd Párizsban töltött évek hatására teljesedett ki. Hosszú művészi pályafutása alatt hazai és nemzetközi színtéren egyaránt sikert sikerre halmozott: alkotásaival számtalan díjat nyert itthon és külföldön. Főművei már életében közgyűjtemények féltve őrzött darabjai lettek; a híres firenzei Uffizi Képtár felkérte önarcképének megfestésére. Munkáival rendszeresen szerepelt hazai kiállításokon; többször is eredményesen mutatkozott be a Velencei Biennálén és a világkiállításokon. 1920-ban elnökévé választotta a hazai művészeti élet kiválóságait tömörítő Szinyei Merse Pál Társaság. A húszas évek elején a Képzőművészeti Főiskola rektori posztját töltötte be. Az idős művész tiszteletére Székesfehérváron utcát és képtárat neveztek el. A 20. század egyik legjelentősebb magyar képzőművésze, az életöröm festője 96 éves korában, 1961. február 1-jén hunyt el Budapesten.


A születésének 150. évfordulója alkalmából megrendezett emlékkiállítás tisztelgés Csók István festői nagysága előtt. A tárlaton bemutatott több mint 60 alkotás csupán egy szelete a művész majd nyolc évtizedet felölelő, hatalmas életművének. A válogatás öt nagyobb tematikus egység köré szerveződik: a műterem ábrázolásokra és azon belül is elsősorban az aktokra; a népies zsánerképekre; a keleti tárgyakat megjelenítő festményeire; az eszményi otthon bemutatására; valamint a Balatont és a velencei Lidót ábrázoló, az idilli kertet megörökítő tájképeire. Kevéssé ismert művészettörténeti adat, hogy a kor művészi divatjának hódolva Csók István is szívesen vette magát körül keleti és néprajzi tárgyakkal. E gyűjteményeiből oly módon állítanak ki tárgyakat, hogy a róluk készült festményekkel összefüggésbe hozva, egymás mellé helyezik őket. Csók néhány személyes tárgyát és bútorát, valamint a művész életét dokumentáló számos archív fotót is bemutatnak. Főműveiből több is közgyűjtemények állandó kiállításának anyagát gazdagítja. A kiállításon ezek közül is jó párat megtekinthetnek az ide látogatók. Olyan alkotások is láthatóvá válnak ezúttal, amelyek évtizedekig magángyűjtemények rejtett kincseiként léteztek, így például a Züzü a tükör előtt, vagy a Sokác lányok idős asszonnyal.

 

Kulcsszavak:

egy

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

Kaposfeszt_4

2019.07.19

„Szerettem volna, ha világszínvonalú kamarazenei fesztivál jön létre Magyarországon, és tíz év után talán nem túlzás azt állítanom, hogy ez sikerült” – mondja Bolyki György, a Kaposfest igazgatója. Az idén jubileumát ünneplő rendezvényről és a magas minőség eléréséről is beszélgettünk vele.

42580267_2288242904522732_6055413299015581696_o

2019.07.18

Az év egyik legjobban várt kulturális eseményének számító Művészetek Völgye reddezvényei közt a környezetvédelmi workshopoktól kezdve a zenés irodalmi programokon át a külföldi és hazai előadók koncertjéig szinte bármi megtalálható, amit egy jó fesztiváltól elvárnánk. Íme néhány.

Mintegy 60 ezer középkori diplomás életútjából készített adatbázist egy német és svájci kutatócsoport, feltérképezve a korabeli tanult emberek kapcsolati hálóját is. Ezzel azonnal láthatóvá vált a személyes kapcsolatok egész hálózata, ami akkoriban ugyanúgy meghatározta a karrierlehetőségeket, mint ma, és olyan meghatározó személyiségekre is hatással volt, mint Erasmus vagy Luther Márton. A kutatók azt a nagyjából 60 ezer embert követték életútján, aki 1250 és 1550 között valamelyik európai egyetemen diplomát szerzett. Az adatbank a mai Svájc területén élő fiatal férfiak – köztük Kálvin János – életútját is felöleli, ők ugyan nagyrészt más országokban tanultak, hiszen az első svájci egyetem 1460-ban létesült Bázelben. Nőket nem vehettek fel az egyetemek.

A BKV Zrt. is csatlakozik a július 20-ai, Orgonák éjszakája országos programsorozathoz, és az M4 Kálvin tér, Szent Gellért tér és Bikás park megállóinak galériáján egy-egy wurlitzerből hangzik majd fel az orgonaszó. Ezen a napon késő estig az utasok is megtekerhetik a zenegépet és válogathatnak, hogy mely dallamok szólaljanak meg. A Fővám téri gyalogos aluljáróban este 19:00 és 22:00 óra között 15 perces minikoncerteken tartanak, amelynek során az arra járók élő orgonajátékban gyönyörködhetnek.

Az előrejelzések szerint a grönlandi átlaghőmérséklet akár 2,6 Celsius-fokkal is megemelkedhet, ami magasabb talajhőmérséklethez, hosszabb olvadási szezonhoz és a szerves rétegek közötti fokozott mikrobiális aktivitáshoz vezethet. A kutatók összevetették a tanulmányukat korábbi vizsgálatok eredményeivel és megállapították, hogy a pusztulás már javában zajlik, a régészeti leletek formájában előforduló szerves szén 30-70 százaléka eltűnhet a következő 80 évben.

A 1,75 millió dán korona kompenzációt egy dán autókereskedő vállalatnak kell kifizetnie, amely a művész egyik alkotását, amely menekültek ezreinek állított emléket, reklámcélokra használta. A Skandinavisk Motor Co. Volkswagen gépkocsikat importál Dániába. A cég Aj Vej-vej Soleil Levant (Napfelkelte) című alkotását használta fel egy magazinban publikált hirdetéséhez. A művész 3500 mentőmellényt gyűjtött össze menekültektől és migránsoktól, akik a görögországi Leszbosz szigetén értek partot. Az alkotás a humanitárius válságra hívta fel a figyelmet, amikor 2015-ben több mint egymillió ember főleg a közel-keleti háborús konfliktusok és a szegénység elől menekült Európába.

Nagíb Mahfúz írói pályáját elbeszélésekkel és három történelmi regénnyel kezdte, a fáraók korának történetét allegóriaként használva bírálta kora egyiptomi társadalmát. Ezután születtek meg az arab regény történetében korszakalkotó jelentőségű kritikai realista művei, az úgynevezett Kairó-regények: 1945-ben Az új Kairó, 1947-ben a Midaq-sikátor, 1949-ben egyetlen magyarul is megjelent regénye, az Útvesztő. A nagy áttörést az 1951-57 között írt trilógia – A két palota közt, A vágy palotája és az Esz-Szukkarija utca – hozta meg. A múzeumban megtekinthetők Mahfúz könyvei, azok fordításai, egyes regényeinek kézirata, kitüntetései és személyes tárgyai.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

shilpa

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik július 21-én este a zsámbéki Romtemplom különleges történelmi „díszletei” között.

Palóc Hagyományéltető Napokat, benne Szent Anna tiszteletére tartott búcsút rendeznek a Nógrád megyei Balassagyarmaton péntektől vasárnapig.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma