Debut_Dij_2019

2015.04.09

Sikeres és népszerű festő volt Csók István, akinek életét derűje, életszeretete mellett saját művészetével való küzdelme is végigkísérte. Erős megfelelési vágya mellé a kitűnni vágyás párosult, persze minderről azért beszélhetünk nyíltsággal, mert köztudott, Csók István kisujjában volt a festészet – rajzolódott ki a festőről szóló kerekasztal-beszélgetésből, melyet a Várkert Bazárban rendeztek meg április 8-án.

_DSC6955_Copy

Sok szempontból gúzsba kötötte Csók István művészetét a 19. század akadémikus szemlélete, aminek elég sok képe esett áldozatául – mesélte az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Örökség Műhely című kultúrpolitikai kerekasztal-beszélgetés sorozatának első állomásán Gärtner Petra művészettörténész, a Csók – a derűs élet festője című tárlat kurátora. Eredetileg az első Budapesten rendezett nagybányai kiállításra szánta például Vénusz című képét, ám néhány nappal a tárlat megnyitása előtt feldarabolta azt. „Előhúztam egy arabs tőrt s mintha szivarvéget szeltem volna le, a legteljesebb hidegvérrel, közönyösen hasítottam bele a képbe" – idézte fel a történteket évtizedekkel később. Könyörtelen pusztítását csupán a kép egyetlen részlete, a csábító Vénusz aktja vészelte át, mely vörös leplet tart a háta mögött. A szimbolikus kompozíció Tiziano egyik festményének, az Égi és földi szerelem újragondolása, de a nagybányai szabadfestészet hagyományai miatt nem maradhatott egyben a képe.

 

„Kereste a maga útját: erős volt rajta a nyomás, főleg az, amit ő tett a saját vállára. Az útkeresés főleg munkássága első évtizedében volt fontos a számára, nagyon sok kétséggel küszködött” – mesélt a festőről a kurátor. Sok-sok érmet nyert ugyan művészetével, már befutott festőként, a harmincas években tudott újat alkotni. Ekkori fesztelen ecsetkezeléséhez nagy utat kellett megtennie: a megérdemelt sikert elérve művészete felszabadult.

 

_DSC6909_Copy


Csók István előszeretettel festette meg a környezetében lévő kelet-ázsiai tárgyakat, kevésbé beszélhetünk azonban a keleti kultúra, vallás rá gyakorolt hatásáról, sokkal inkább a müncheni vagy a párizsi évei idején vásárolt, és az akkori nyugati kultúrában népszerű tárgyak gyakori előfordulásáról – mondta el Fajcsák Györgyi sinológus, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója. Kétségtelen, hogy a porcelánok, a keleti tárgyak illeszkedtek a festő világába, a derűs díszletbe a keleti elméletekben azonban nem mélyült el Csók István. „A 19. század erős keletkultusza hatott ugyan rá. Csók leveleiből, önéletrajzi írásából kitűnik, hogy igyekezett követni az általa nagyra tartott művészeket. A buddhista témájú, de materialista felfogású Nirvana című, óriási méretű alkotása is ilyen. A képpel azonban soha nem elégedett meg, miután Párizsban megfestette, a 20-as években, majd halála előtt újra és újra hozzányúlt.


Csók István igen jól adta el képeit – mesélte Jurecskó László művészettörténész, a MissionArt Galéria alapító társtulajdonosa. Művészetét tekintve azonban hozzátette: számos visszalépés is meglátszik képein, hiába járunk példádul a 20. században, akkor közelít az impresszionizmushoz, amikor már fél évszázada elkezdődött az. Festészete Párizsban teljesedett ki, a tulipánosláda megfestésével a Vadak világát érinti meg, festészete a legjobbak közé sorolható. Az impresszipnizmust elhagyva ekkor, 1907 és 1910 között találja meg saját magát. A rövid időszakot követően azonban visszatér a látványfestészethez, kevésbé élénkek már a színek. „Nagyon érdekes személyiségről van szó. Benne volt a megfelelni vágyás, ugyanakkor a kitörés gondolata sem hagyta nyugodni, és ez néha sikerült is neki. Ha azonban nem koronázta siker munkáit, mint a magyar népművészeti motívumkincs beemelésekor, miután nem tudta elérni a művészetpolitika támogatását, váltott.”


_DSC7110_Copy


A Csók 150 kiállítás


Csók István 1865. február 13-án született a Fejér megyei Sáregresen. Mint oly sok pályatársa, ő is a budapesti Mintarajziskolában kezdte bontogatni szárnyait, életműve azonban a Münchenben, majd Párizsban töltött évek hatására teljesedett ki. Hosszú művészi pályafutása alatt hazai és nemzetközi színtéren egyaránt sikert sikerre halmozott: alkotásaival számtalan díjat nyert itthon és külföldön. Főművei már életében közgyűjtemények féltve őrzött darabjai lettek; a híres firenzei Uffizi Képtár felkérte önarcképének megfestésére. Munkáival rendszeresen szerepelt hazai kiállításokon; többször is eredményesen mutatkozott be a Velencei Biennálén és a világkiállításokon. 1920-ban elnökévé választotta a hazai művészeti élet kiválóságait tömörítő Szinyei Merse Pál Társaság. A húszas évek elején a Képzőművészeti Főiskola rektori posztját töltötte be. Az idős művész tiszteletére Székesfehérváron utcát és képtárat neveztek el. A 20. század egyik legjelentősebb magyar képzőművésze, az életöröm festője 96 éves korában, 1961. február 1-jén hunyt el Budapesten.


A születésének 150. évfordulója alkalmából megrendezett emlékkiállítás tisztelgés Csók István festői nagysága előtt. A tárlaton bemutatott több mint 60 alkotás csupán egy szelete a művész majd nyolc évtizedet felölelő, hatalmas életművének. A válogatás öt nagyobb tematikus egység köré szerveződik: a műterem ábrázolásokra és azon belül is elsősorban az aktokra; a népies zsánerképekre; a keleti tárgyakat megjelenítő festményeire; az eszményi otthon bemutatására; valamint a Balatont és a velencei Lidót ábrázoló, az idilli kertet megörökítő tájképeire. Kevéssé ismert művészettörténeti adat, hogy a kor művészi divatjának hódolva Csók István is szívesen vette magát körül keleti és néprajzi tárgyakkal. E gyűjteményeiből oly módon állítanak ki tárgyakat, hogy a róluk készült festményekkel összefüggésbe hozva, egymás mellé helyezik őket. Csók néhány személyes tárgyát és bútorát, valamint a művész életét dokumentáló számos archív fotót is bemutatnak. Főműveiből több is közgyűjtemények állandó kiállításának anyagát gazdagítja. A kiállításon ezek közül is jó párat megtekinthetnek az ide látogatók. Olyan alkotások is láthatóvá válnak ezúttal, amelyek évtizedekig magángyűjtemények rejtett kincseiként léteztek, így például a Züzü a tükör előtt, vagy a Sokác lányok idős asszonnyal.

 

Kulcsszavak:

lukoviczky

NFZ_2

2019.04.24

Hét bérletet hirdet meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar A zene kaland! mottójú 2019/20-as évadára, melynek rezidens művésze Rost Andrea operaénekes lesz – jelentette be Hamar Zsolt zeneigazgató az évadot ismertető szerdai sajtótájékoztatón Budapesten, amelyen mások mellett Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár is részt vett.

Walitzky_Tamas._R

2019.04.24

Az 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennále idén 110 éves Magyar Pavilonjában, a Ludwig Múzeum szervezésében egy olyan művész kiállítása lesz látható, aki egyszerre merít inspirációt a fotótörténeti múltból és használja a képalkotás legmodernebb technikáit.

Anger_Zsolt_R

2019.04.24

„Soha nem lesz fogalmunk róla, mi van a másik ember fejében, bármennyi könyvet olvasunk is el, vagy színdarabot nézünk végig” – állítja Anger Zsolt rendező, színművész. Hogy az övében éppen most mi jár, azt viszont elárulta.

Tavaly az akadémiát megrázó szexuális zaklatási és kiszivárogtatási botrány miatt elhalasztották a díj átadását. Az akadémia több tagja és vezetője is lemondott, de azóta több új taggal gyarapodott a testület, amelynek szabályzata is megújult. Így a tavalyi és az idei díjazottat együtt, október 10-én nevezik meg.

A Kamara Virtuózok évada május 3-tól látható péntek esténként a Duna Televízió és a Duna World műsorán. Az idei évadban az együttzenélés öröme kerül a középpontba. Nem lesznek előválogatók és elődöntők, hat adást láthatnak majd a nézők. Az első ötben a zsűri dönt a továbbjutásról úgy, hogy mindegyik adásban kiesik egy formáció. Azonban minden adásban egy zsűritagnak lehetősége lesz arra, hogy kedvenc csapatát megmentse a kieséstől. Az élő döntőben a közönség választhatja ki az évad abszolút győztesét a három legjobb formáció közül.

Az ukrán hatóságok Kijevben megtalálták és lefoglalták Paul Signac francia impresszionista festő tavaly az észak-franciaországi Nancy múzeumából ellopott festményét. A Rochelle kikötője című, 1915-ben készült olajképre egy kijevi lakásban bukkantak, amely az egyik, gyilkossággal vádolt elkövetőé lehet. A festmény utáni nyomozás során rábukkantak számos más műalkotásra is.

A Csianghszi tartományban talált falmaradványok között a Ming-dinasztia (1368-1644) két uralkodójának idejéről való, ritka királyi porcelánok töredékeire bukkantak. A porcelánmanufaktúra szigorú rendszerben működött, ha az uralkodók nem találták megfelelőnek az elkészült porcelántárgyakat, azokat be kellett zúzni, és el kellett temetni.

A rendező a Magyar Nemzeti Filmalap Fast Forward Programjának következő állomásán ad elő május 1-jén. Barry Levinson nevéhez olyan klasszikusok fűződnek, mint a Jó reggelt, Vietnám! az Esőember és a Bugsy. Paterno című filmjében legutóbb Al Pacinóval dolgozott újra együtt Rév Marcell magyar operatőr kamerája előtt. Jelenleg a 24. mozifilmjét forgatja Budapesten Harry Haft címmel, Ben Foster főszereplésével. A 2017-ben indult Fast Forward Program szervezésében már 31 szakmai program valósult meg 19 filmes területre fókuszálva. Az elmúlt két évben szervezett workshopokon és előadásokon eddig mintegy 3000 filmes vett részt.

Mától szombatig tartanak a második alkalommal megrendezett Érzékenyítő Fesztivál programjai a Veszprémi Petőfi Színházban. Idén a színházművészet mellett a könnyűzene és a táncművészet, valamint élettörténetek is előtérbe kerülnek.

Heisenbergk

Április 26-27-én rendezik meg a Jövő utcája című programsorozatot a Corvin sétányon. Az ingyenes tudományos kiállításon a jövő technológiáival és trendjeivel találkozhatnak az érdeklődők és kiderül, hogy milyen készségekre és alapismeretekre van szükség ahhoz, hogy a következő évtizedekben otthonosan mozogjunk és boldoguljunk.

A hagyományok szerint április 24-én, Szent György napján mutatják be a helyi szőlősgazdák a hajtásokat a város előjáróinak Kőszegen; 1740-től rajzolják be szabad kézzel azokat a Szőlő Jövésnek Könyvébe. Az ünnepet nemzetközi borverseny vezette fel, szerdán pedig a Borok házától zenés kísérettel vonul menet a Jurisics térre, ahol a városháza előtt bemutatják az idei szőlőhajtásokat. Ezt követően a Jurisics-vár lovagtermében zajlik majd a berajzolás ceremóniája, amelyet ünnepi műsor követ.

Hat napon keresztül szól a dixieland muzsika Salgótarjánban, minden korosztályt megszólító műsorkínálattal. Csütörtökön beavató koncertek lesznek középiskolás fiatalok számára a Windsingers vokálegyüttes közreműködésével, majd este a Gruop'n'swing Gengszterkorzió című előadása a József Attila Művelődési Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma