NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2015.04.09

Sikeres és népszerű festő volt Csók István, akinek életét derűje, életszeretete mellett saját művészetével való küzdelme is végigkísérte. Erős megfelelési vágya mellé a kitűnni vágyás párosult, persze minderről azért beszélhetünk nyíltsággal, mert köztudott, Csók István kisujjában volt a festészet – rajzolódott ki a festőről szóló kerekasztal-beszélgetésből, melyet a Várkert Bazárban rendeztek meg április 8-án.

_DSC6955_Copy

Sok szempontból gúzsba kötötte Csók István művészetét a 19. század akadémikus szemlélete, aminek elég sok képe esett áldozatául – mesélte az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Örökség Műhely című kultúrpolitikai kerekasztal-beszélgetés sorozatának első állomásán Gärtner Petra művészettörténész, a Csók – a derűs élet festője című tárlat kurátora. Eredetileg az első Budapesten rendezett nagybányai kiállításra szánta például Vénusz című képét, ám néhány nappal a tárlat megnyitása előtt feldarabolta azt. „Előhúztam egy arabs tőrt s mintha szivarvéget szeltem volna le, a legteljesebb hidegvérrel, közönyösen hasítottam bele a képbe" – idézte fel a történteket évtizedekkel később. Könyörtelen pusztítását csupán a kép egyetlen részlete, a csábító Vénusz aktja vészelte át, mely vörös leplet tart a háta mögött. A szimbolikus kompozíció Tiziano egyik festményének, az Égi és földi szerelem újragondolása, de a nagybányai szabadfestészet hagyományai miatt nem maradhatott egyben a képe.

 

„Kereste a maga útját: erős volt rajta a nyomás, főleg az, amit ő tett a saját vállára. Az útkeresés főleg munkássága első évtizedében volt fontos a számára, nagyon sok kétséggel küszködött” – mesélt a festőről a kurátor. Sok-sok érmet nyert ugyan művészetével, már befutott festőként, a harmincas években tudott újat alkotni. Ekkori fesztelen ecsetkezeléséhez nagy utat kellett megtennie: a megérdemelt sikert elérve művészete felszabadult.

 

_DSC6909_Copy


Csók István előszeretettel festette meg a környezetében lévő kelet-ázsiai tárgyakat, kevésbé beszélhetünk azonban a keleti kultúra, vallás rá gyakorolt hatásáról, sokkal inkább a müncheni vagy a párizsi évei idején vásárolt, és az akkori nyugati kultúrában népszerű tárgyak gyakori előfordulásáról – mondta el Fajcsák Györgyi sinológus, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója. Kétségtelen, hogy a porcelánok, a keleti tárgyak illeszkedtek a festő világába, a derűs díszletbe a keleti elméletekben azonban nem mélyült el Csók István. „A 19. század erős keletkultusza hatott ugyan rá. Csók leveleiből, önéletrajzi írásából kitűnik, hogy igyekezett követni az általa nagyra tartott művészeket. A buddhista témájú, de materialista felfogású Nirvana című, óriási méretű alkotása is ilyen. A képpel azonban soha nem elégedett meg, miután Párizsban megfestette, a 20-as években, majd halála előtt újra és újra hozzányúlt.


Csók István igen jól adta el képeit – mesélte Jurecskó László művészettörténész, a MissionArt Galéria alapító társtulajdonosa. Művészetét tekintve azonban hozzátette: számos visszalépés is meglátszik képein, hiába járunk példádul a 20. században, akkor közelít az impresszionizmushoz, amikor már fél évszázada elkezdődött az. Festészete Párizsban teljesedett ki, a tulipánosláda megfestésével a Vadak világát érinti meg, festészete a legjobbak közé sorolható. Az impresszipnizmust elhagyva ekkor, 1907 és 1910 között találja meg saját magát. A rövid időszakot követően azonban visszatér a látványfestészethez, kevésbé élénkek már a színek. „Nagyon érdekes személyiségről van szó. Benne volt a megfelelni vágyás, ugyanakkor a kitörés gondolata sem hagyta nyugodni, és ez néha sikerült is neki. Ha azonban nem koronázta siker munkáit, mint a magyar népművészeti motívumkincs beemelésekor, miután nem tudta elérni a művészetpolitika támogatását, váltott.”


_DSC7110_Copy


A Csók 150 kiállítás


Csók István 1865. február 13-án született a Fejér megyei Sáregresen. Mint oly sok pályatársa, ő is a budapesti Mintarajziskolában kezdte bontogatni szárnyait, életműve azonban a Münchenben, majd Párizsban töltött évek hatására teljesedett ki. Hosszú művészi pályafutása alatt hazai és nemzetközi színtéren egyaránt sikert sikerre halmozott: alkotásaival számtalan díjat nyert itthon és külföldön. Főművei már életében közgyűjtemények féltve őrzött darabjai lettek; a híres firenzei Uffizi Képtár felkérte önarcképének megfestésére. Munkáival rendszeresen szerepelt hazai kiállításokon; többször is eredményesen mutatkozott be a Velencei Biennálén és a világkiállításokon. 1920-ban elnökévé választotta a hazai művészeti élet kiválóságait tömörítő Szinyei Merse Pál Társaság. A húszas évek elején a Képzőművészeti Főiskola rektori posztját töltötte be. Az idős művész tiszteletére Székesfehérváron utcát és képtárat neveztek el. A 20. század egyik legjelentősebb magyar képzőművésze, az életöröm festője 96 éves korában, 1961. február 1-jén hunyt el Budapesten.


A születésének 150. évfordulója alkalmából megrendezett emlékkiállítás tisztelgés Csók István festői nagysága előtt. A tárlaton bemutatott több mint 60 alkotás csupán egy szelete a művész majd nyolc évtizedet felölelő, hatalmas életművének. A válogatás öt nagyobb tematikus egység köré szerveződik: a műterem ábrázolásokra és azon belül is elsősorban az aktokra; a népies zsánerképekre; a keleti tárgyakat megjelenítő festményeire; az eszményi otthon bemutatására; valamint a Balatont és a velencei Lidót ábrázoló, az idilli kertet megörökítő tájképeire. Kevéssé ismert művészettörténeti adat, hogy a kor művészi divatjának hódolva Csók István is szívesen vette magát körül keleti és néprajzi tárgyakkal. E gyűjteményeiből oly módon állítanak ki tárgyakat, hogy a róluk készült festményekkel összefüggésbe hozva, egymás mellé helyezik őket. Csók néhány személyes tárgyát és bútorát, valamint a művész életét dokumentáló számos archív fotót is bemutatnak. Főműveiből több is közgyűjtemények állandó kiállításának anyagát gazdagítja. A kiállításon ezek közül is jó párat megtekinthetnek az ide látogatók. Olyan alkotások is láthatóvá válnak ezúttal, amelyek évtizedekig magángyűjtemények rejtett kincseiként léteztek, így például a Züzü a tükör előtt, vagy a Sokác lányok idős asszonnyal.

 

Kulcsszavak:

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

unitarius_templom_1

2019.09.22

A budapesti belváros egyik legfurcsább építészeti meglepetése az unitárius székház a Nagy Ignác utcában. A háromemeletes bérház Budapest szívében első pillantásra nem tűnik különösebben érdekesnek, oldalbejárata azonban már jelzi: templom bújik meg a csemegebolt felett.

Monos

2019.09.21

Alejandro Landes brazil rendező Monos című háborús drámája kapta a legjobb filmnek járó Pressburger Imre-díjat szombaton a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztó gáláján.

A New Yorkban élő világhírű képzőművész Tisztító című kiállítását a Kortárs Művészeti Múzeumban láthatja a közönség, Marina Abramovic pedig a jövő szombaton a múzeum előtti téren tart előadást életéről és művészetéről. A performansz műfajának királynőj" legutóbb 1975-ben állította ki műveit Belgrádban, Jugoszláviát pedig egy 1976-os amszterdami kiállítás után hagyta el, állítása szerint végleg. A szombaton megnyíló kiállításon a művész öt évtizedes munkásságának állomásait tekinthetik meg az érdeklődők videók, filmek, írások, fotók, rajzok, festmények és performanszok formájában. Marina Abramovic leghíresebb performanszainak részleteit ismert szerbiai és nemzetközi művészek adják elő újra.

A bécsi Albertina Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílt Albrecht Dürer munkáiból. A különleges tárlat anyagát bécsi múzeumok és más európai intézmények adták kölcsön. Dürer grafikáit ritkán lehet ilyen nagy számban megtekinteni, csak elvétve rendeznek belőlük gyűjteményes kiállítást a művek megóvása miatt. Az Albertina kiállításának szíve az a száz grafika lesz, amely a múzeum gyűjteményébe tartozik, és amely Dürer halála, 1528 óta együtt maradt.

A 21 éves, londoni David Orobosa Omoregie kapta az év legjobb brit albumának járó zenei díjat, a Mercury Prize-t. Az indoklás szerint Dave Psychodrama című debütáló anyaga generációja legmerészebb rapalbuma. Idén márciusban jelent meg, vezette a brit albumlistát és eddig 130 ezer példány fogyott belőle. Dave a díjat családjának és barátainak ajánlotta, kiemelten bátyjának, Christophernek, aki gyilkosságért életfogytig tartó börtönbüntetését tölti. Az elgondolkodtató és önelemző Psychodrama megírását az a terápia inspirálta, amelyben bátyja a börtönben részesül: az elítéltek rehabilitációját a múltjukra épülő szerepjátékkal segítik. Az 1992 óta minden évben odaítélt díj 25 ezer fonttal (9,1 millió forint) jár együtt.

A Párizs közelében fekvő Vaux-le-Vicomte-ba csütörtök éjjel álarcosok hatoltak be, megkötözték az idős tulajdonosokat, és 2 millió euró (666 millió forint) értékűre beecsült zsákmánnyal távoztak. A kastély a legnagyobb, még magántulajdonban lévő védett műemlék épület Franciaországban, évente negyedmillió látogató keresi fel. Az 1656 és 1661 között épült pompás kastélyt XIV. Lajos pénzügyminisztere, Nicolas Fouquet emeltette, magára vonva a király irigységét. A hagyomány szerint Lajost éppen az udvar tiszteletére tartott tékozló ünnepség késztette arra 1661-ben, hogy hátralévő életére bebörtönözze pénzügyminiszterét, elkobozza a kastélyt, legbecsesebb műkincseit pedig a Louvre-ba és Versailles-ba szállíttassa.

Varázslények – Mesebeli küldetés címmel képzeletbeli kalandra hív a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szombattól látogatható kiállítása. A játék során sosem látott tájakat barangolhatunk be, miközben furfangos fejtörők és mitikus kihívások teszik próbára tudásunkat és érzékeinket. A múzeum közleménye szerint a több mint 1000 négyzetméteren megvalósuló kiállítás és játék megújult látványvilággal, egyedi installációkkal, rengeteg mesés felfedeznivalóval és ajándékkal várja a kalandvágyó látogatókat. A kiállítás november 3-ig tekinthető meg a Vajdahunyadvárában.

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

Jatekmustra

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma