kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.03.12

A múzeumpedagógus számára a középiskolások jelentik a legnagyobb kihívást: sokat kell dolgoznia azon, hogy a tizenévesek távolságtartó attitűdjét le tudja bontani. És mindössze másfél órája van arra, hogy csodát tegyen. Hemrik Lászlóval, a Ludwig Múzeum Múzeumpedagógiai Módszertani Központjának vezetőjével beszélgettünk az Megosztás című popup kiállítás kapcsán.

Hemrik_László
Hemrik László
Fotó: Csákvári Zsigmond

Milyen céljai vannak egy ilyen popup kiállításnak?

Nyolc hét alatt négy tárlatot rendezünk, ami egyrészt nagyon izgalmas, másrészt pedig igazán nagy kihívás abból a szempontból, hogy miként lehet ilyen gyorsan autentikus kiállításokat létrehozni mind szellemi, mind fizikai értelemben. Miközben ez egy kísérlet is, hiszen ezek a kiállítások és programok egészen új szituációkat hoznak létre a közönséggel. Most figyelünk, majd megpróbáljuk leszűrni a tapasztalalokat.


A Ludwig harmincadik születésnapjára rendezett kiállítássorozat harmadik állomása a Megosztás nevet viseli. Hogyan dolgoztak ezzel a fogalommal?

Először megpróbáltuk megfogni, hogy mi a megosztás. A múzeum a megosztás helyszíne: tudást, értéket ad át. De a múzeumpedagógiának is fontos feladata, hogy a rábízott tartalmakat közvetítse. Azután közösen átgondoltuk, hogy milyen művek kapcsolódhatnak ehhez a fogalomhoz. Olyanokat szerettünk volna beválogatni, amelyek a lehető legjobban árnyalják a megosztás bonyolult fogalmát. A másik fontos szempont volt, hogy olyan művek szerepeljenek itt, amelyekkel már sokszor dolgoztunk, amelyeket nagyon szerettünk.


_D0A3177_Copy
Hemrik László Tony Cragg Székesegyház című műve előtt
Fotó: Csákvári Zsigmond


A látogatók számára mennyiben láthatóak ezek a szempontok?

Sokféle módon értelmeztük a műveket a nézők számára. A műtárgyak egy részénél találhatók részletes képleírások, amelyekben pedagógiai szempontok szerint írtunk a művekről: miért lett kiválasztva és, hogy melyik aspektusát érdemes tárgyalni egy múzeumpedagógiai foglalkozás során. Mindegyik tárgyhoz tartozik valamilyen aktivizáló tevékenység is, amivel valahogyan próbáljuk bevonni, cselekvésre ösztönözni a látogatót. Például Hajas Tibor Utcára a mondanivalóddal I. című munkája mellett szerepel egy krétatábla, amelyre bárki felírhatja a gondolatait. Yoko Ono Játssz bizalommal! műve mellett egy szimbólumalkotó játék szerepel.Tony Cragg Székesegyház munkájához kapcsolódóan legót tettünk a térbe. Kokesch Ádám kék panelekől álló művénél pedig arra próbáljuk rávenni a látogatót, hogy minél furcsább testhelyzetből nézzen fel a műre. Ezekkel arra ösztönözzük a nézőt, hogy dobja le magáról berögződéseit, ha a kortárs művészettel találkozik.


Mennyire nyitottak erre a látogatók?

A kortárs művészeti múzeumok nagyon vagány dolgokat mutatnak be, de egy hagyományos múzeumi térben, ezért a látogatók is hagyományos attitűdökkel közelítenek. Ez a mostani egy kisérlet, amivel megpróbáljuk kimozdítani őket. A végén kiderül, mennyire működik.


Yoko_ONO_Play_It_by_Trust_1986-1987_Copy
Yoko Ono: Játssz bizalommal!
Fotó: Csákvári Zsigmond


Mennyiben más egy kortárs múzeumban a múzeumpedagógus munkája egy hagyományos műveket bemutató intézményhez képest?

Nem más: a múzeumpedagógus mindenhol közvetítő. Minden múzeumban más típusú tárgyi világ, ismeretanyag és értékrendszer van, de a múzeumpedagógusnak mindenhol az a feladata, hogy ezeket a tudásokat a lehető leghatékonyabban eljuttassa a közönséghez. Egy csillagászati képlet a tudományos múzeumban ugyanolyan érthetetlen a néző számára, mint egy kortárs mű. A múzeumpedagógusnak meg kell találnia a kapcsolódási pontokat, amivel közel hozhatja a nézőhöz az adott dolgot. Mivel egy foglalkozás maximum másfél óra, ezért a már meglévő tudásokat érdemes megerősíteni, aktivizálni, kitágítani, nem a túl sok új ismeret átadása a cél. Ennyi időnk van, hogy csodát, de legalább félcsodát tegyünk. A kortárs művészetben egyébként az a jó, hogy ezek a művek teljes mértékig rólunk, a mi életünkről szólnak, éppen ezért könnyű megtalálni a találkozási pontokat.


A kortárs művészet úgy is közel tud kerülni a diákokhoz, hogy az oktatásból szinte teljes egészében kimarad?

Igen. Ez azonban komoly probléma: a kortárs művészet ugyanis szerepel a tantervben, azonban legtöbbször már nem marad rá idő. Amivel szintén nem lenne baj, mert működhetne az is, hogy a diákok a múzeumban találkoznak a kortárs művészettel. Az elmúlt években egyébként egyre több középiskolás csoport érkezett a Ludwig Múzeumba. De a kortárs művészet éppúgy megszólítja a kisebbeket is, így jó lenne, ha egy gyermek minden életkorban találkozna kortárs művekkel.


kokes016_1w
Kokesch Ádám: Cím nélkül I. (Kék panel I-II.)
Forrás: ludwigmuseum.hu


Hogyan lehet megszólítani az ennyire eltérő korosztályokat?

Egy kiállításon belül a művek állandóak, éppen ezért a múzeumpedagógusnak igyekeznie kell minél több programot kidolgoznia a különböző korosztályok számára. Korosztálytól függően más a nyelvezete egy ilyen foglalkozásnak, más feladatok vannak, és valószínűleg más művek kerülnek elő. Egy jól átgondolt program során ugyanis 5-6 műnél többre nincs idő. Arra törekszem, hogy a gyűjteményi kiállításban minden foglalkozás során előkerüljön Picasso, mert Picasso nevét a legtöbb gyerek hallotta, így tud hozzá kapcsolódni.


Felnőttel vagy gyermekkel könnyebb dolgozni?

Általában a középiskolásokkal való munka jelenti a legnagyobb kihívást, éppen ezért nagyon sokat dolgozunk azon, hogy olyan kommunikációs helyzeteket teremtsünk, amelyekben megszűnnek a gátlások és a távolságtartó attitűdök. Ráadásul ők sokszor nem szabad akaratukból érkeznek, így eleve hendikeppel indulunk. Az ovisokkal, kisiskolásokkal könnyebb, nekik csak egy jó sztori, egy klassz játék, egy vicces feladat kell, és máris nyitnak. Ők még nem hoznak magukkal semmiféle előítéletet, pusztán jól érzik magukat.


A felnőttekben is megvan a nyitottság, de a a magyar társadalom tele van frusztrációval, feszültséggel és hiányérzettel, ami a múzeumi jelenlétben is megnyilvánul. Teljesen máshogy lép be a múzeumi térbe egy magyar ember, mint egy nyugat-európai, mivel máshogy szocializálódtak, más a viszonyuk a művészethez, a múzeumi térhez. Szóval mindig van min dolgozni, ugyanakkor néha csodák történnek: van egy hajléktalan csoportom, akikkel régóta dolgozom és jellemzően szenzációs másfél órákat töltünk együtt, ahol én is rengeteget kapok.


_D0A3194_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


A középiskolások tud említeni konkrét módszert, vagy mindig a helyzettől függ, hogy mivel lehet megnyitni őket?

A legfontosabb az, hogy kommunikáljunk. A legtöbb probléma abból adódik, hogy van egy rosszul megoldott helyzet és a középiskolás ilyenkor úgy dönt, hogy nem fog kommunikálni, sem velem, sem a művekkel. Olyan feladatok kellenek, amely során a diák nem érzi kiszolgáltatva magát, nem lesz kényelmetlen helyzetben. Általában nem frontálisan beszélünk, nem okosnak, hanem érdeklődőnek akarunk mutatkozni. Nagyon finoman lehet csak őket terelni, és olyan helyzeteket kell teremteni, ahol őszintén elmondhatják a a gondolataikat, amelyekre aztán pozitív visszajelzést adunk. A lényeg az, hogy minél több sikeres kommunikációs helyzetet teremtsünk.


Kocsis Katica


iggy

2019.07.21

Bár az ősztől tavaszig tartó klubszezon rengeteg izgalmas bulit tartogat, semmihez sem fogható az a hangulat, amit a csillagos ég alatt, a szabadtéri koncerteken él át egy zenerajongó. És hál' istennek idén igencsak bőkezűek voltak a fesztiválok és szórakozóhelyek szervezői: augusztus végére biztosan széttáncoljuk a cipőinket, ugyanis minden hétre jut egy a világ élvonalbeli előadói közül.

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

A temesvári Ceau, Cinema! „zsebfesztivál” fődíját, a Răzvan Georgescu Trófeát a Rossz versek című film nyerte el. Reisz Gábor rendezését a közönség is díjjal jutalmazta. A fődíj értéke 1000 euró, a közönségdíjé 500 euró. Reisz Gábor üzenetben köszönte meg az elismerést: „A Rossz versek hihetetlen utazás volt számunkra. A film elég személyes, a gyermekkorom és az utóbbi néhány évem története, így kissé fura érzés, hogy a közönség nevet rajta. De bevallom, nem bántam meg, hogy elkészült ez a film, mert hiszek abban, hogy néha érdemes úgy elmesélned az életed történetét, mintha vígjáték lenne. Olyan, mint egy terápia. Ha ez másnak is segít, vagy elfeledteti a kaotikus mindennapokat, akkor igazán boldog vagyok. Remélem a díj ezt igazolja.”

A Cereden zajló 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelepen a képzőművészek idén azt a képet alkothatják meg, amely rajtuk keresztül mutatja meg a művésztelepnek helyet adó Nógrád megyei falut. A hazai alkotókon kívül Hollandiából, Finnországból, Szlovákiából, Litvániából, Lengyelországból, Csehországból és Németországból érkeztek művészek az augusztus 7-ig tartó alkotótáborba. Az ArtPiknik Cered – 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelep a II. Nemzetközi Textileppel kezdődött el, július 25-én kapcsolódnak be a szobrászok, a 24. Szimpózium pedig augusztus első hetében tart. Augusztus 10-én hagyományosan nyílt napot szerveznek Cereden.

A Sackler család tulajdonában lévő Purdue Pharma gyógyszergyárat azzal vádolják az Egyesült Államokban, hogy úgy reklámozza OxyContin nevű opioid fájdalomcsillapítóját, mint amelytől szinte lehetetlen függővé válni, miközben tisztában vannak azzal, hogy ez nem igaz. Ezért Nan Goldin fotóművész szervezete arra ösztönöz a világban minden kulturális intézményt, hogy szakítsa meg a hivatalos kapcsolatot a családdal. A Louvre néhány terme egy jelentősebb adományt követően viselte a család nevét, a PAIN szervezet tüntetése óta azonban ragasztószalaggal letakarták a Sackler feliratokat.

A legmodernebb technológiákkal kialakított kiállítás július 20-án nyílt meg a brit uralkodó londoni rezidenciáján, Viktória királynő születésének 200. évfordulója alkalmából. A kivetítések és hologramok révén a tárlat látogatói az uralkodónő legidősebb fia, VII. Eduárd király által elrendelt átalakítások előtti állapotban, élénk színekben pompázva vehetik szemügyre a palota belső tereit. A tárlaton, amelyre II. Erzsébet királynő is ellátogatott a héten, Viktória királynő trónja, báli ruhája és akvarelljei is helyet kaptak.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

hopp_tarlatvezetes

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma