Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.05.21

„Az Ady verseket, mint tudod nem én írtam, a Márffy képeket, mint tudod nem én festem – de irtózom már mindég olyan várakból tekintgetni a nagyvilágba – ahol legjobb óráimban is csak nemes apród vagyok” – írta Csinszka 1929-ben egyik levelében. Boncza Berta Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratos hagyatékáról Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész mesélt az Ady Emlékmúzeumban.

ady_endre_boncza_berta_csinszka2
Ady és Csinszka 1915-ben
Forrás: Székely Aladár/PIM

Boncza Berta különleges teremtés volt, aki világéletében többre vágyott az apródszerepnél. A leánynevelő intézetekben nevelkedő, de a családi és társadalmi konvenciók ellen lázadó fiatal lány kezdettől fogva művészi karrierről álmodozott. Ezt kéziratos hagyatéka is alátámasztja. A közgyűjteményekben fennmaradt több mint hatszáz általa írt és neki címzett levél sorain keresztül a csucsai lány mindennapjaiba tekinthetünk be, barátnőivel folytatott levelezése az Adyval való megismerkedésről is sokat elárul.


a_toltotoll
Boncza Berta töltőtolla

Olvashatunk Ady Endre katonaság körüli gyötrelmeiről, a Veres Pálné utcai lakás berendezéséről, az Ady szülőkkel való pereskedésről. A Babitsnak címzett levelek között akad, amelyet darabokra téptek, de mégsem semmisítették meg. A cselédlánynak küldött levelezőlapok bemutatják a Márffyval való közös külföldi utakat, festménykiállításokat. Miközben Csinszka Márffy Ödönnek írt levelei nem maradtak fenn, addig a Márffy családjának vagy közös barátaiknak címzett levelekből számos akad a gyűjteményekben, olykor egy-egy mellékelt fotó társaságában. A többnyire irodalmi igénnyel megírt levelei a költő, majd a festő feleségeként is a legfőbb művészi kifejező eszközei maradtak.


ecabd8d50a596bfc84c274c784cf2c65
Fotó: allevents.in


Csinszka Márffy feleségeként pepita borítású, csíkos füzetekbe írta memoárjait életéről és visszaemlékezéseit Adyról. 1919-ben kezdett munkájához, majd hosszabb-rövidebb kihagyásokkal folytatta. Többször átírta, újraírta a már elkészült szövegrészeket. A füzetek többségében Csinszka saját gyerekkoráról, csucsai éveiről, Adyról meséltek. Irodalmi hagyatékként képzelte el a memoárjait, noha csak egy kézírásos példányt tervezett belőle és nem akarta megjelentetni.


Halála után Márffy Ödön kérésére Kárpáti Aurél sajtó alá rendezte, 1937-ben fejezte be, majd az eredeti kéziratot és a legépelt példányt visszaadta Márffynak. Csinszka önéletrajza és levelei. Sajtó alá rendezte: Kárpáti Aurél, 1937. Ez lett volna az elkészült mű, ami végül nem jelent meg. 1990-ben Csinszka Életem könyve címmel adták ki a hagyatékot, de ekkor már nem a Kárpáti-féle szöveget.


marffy-odon-csinszka
Márffy Ödön festi a feleségét
Fotó: mek.oszk.hu


Csinszka levelei, memoárjai nemcsak magánéletének dokumentumai, hanem egyben párhuzamot, átjárást is engednek a verseihez. Vallomás a csodáról című memoárja egyben egyik Adyról szóló versének a címe is. A memoárokban többször esik szó versírásról, megírandó szövegek vázlatát, versrészleteket, teljes vers szövegeket rejtenek magukban. Versei tárgyalásakor elkülöníthetők a versként megírt levelek, a rajzokkal illusztrált versek, ahol a rajz és a szöveg szorosan összetartozik, de ennek kombinációjára is találunk példát.


Versei először – még életében – 1931-ben jelentek meg saját szerkesztésében. Huszonöt verset szánt akkor a közvéleménynek, noha sokkal több megírt versre találni utalást. A leveleit, memoárfüzeteit, a korabeli sajtót, közgyűjtemények anyagát átvizsgálva jelenleg ötvenhét darab versről tudunk, amelyeket Zeke Zsuzsanna Mert a Csodának nincsen párja – Csinszka összegyűjtött versei címmel kötetté szerkesztett 2018-ban a Jaffa Kiadónál.


Az eredeti cikk a Magyar Múzeumok oldalán olvasható.

papucskeszites

2019.06.17

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

Ady_Endre_a_debreceni_jogasz_R

2019.06.17

Ady Endre Zilahról hozta az első szerelem emlékét. Kincs Gyula barátságát. Életre szóló kapcsolatokat diáktársaival. A nótázást. A bort is itt kedvelte meg. S a nőket. Mi kell még?

Nikola_Tesla_Mind_from_the_Future

2019.06.17

Szakmai körökben nem szokás kedvelni az olyan kiállításokat, amelyek látványosak, szemet gyönyörködtetők, mert az a gyanú vetül rájuk, hogy szépelegnek. Szerintem azonban szükséges és fontos, hogy egy kiállítás vizuálisan is izgalmas és érdekes legyen, hiszen csak így képes igazán hatni és megmaradni a látogató emlékezetében. A szeptember 1-ig látogatható Tesla – Mind from the Future biztosan nem lesz könnyen felejtős.

Június 16-án Jens Harzer német színésznek adták át Bécsben a gyémántokkal kirakott Iffland-gyűrűt. A több mint két évszázados múltra visszatekintő, egész életre szóló kitüntetést nem zsűri ítéli oda, hanem mindenkori viselője nevezi meg végrendeletében utódját mint „a német nyelvű színjátszás legjelentősebb és legérdemesebb művészét". A februárban elhunyt Bruno Ganz svájci színész 23 éven át viselte a vasból készült, 28 apró gyémánttal és féldrágakövekkel kirakott ékszert, és ő nevezte ki Harzert utódjául.

Bulgáriában, a szmoljani Nagy László Emlékházban Ki viszi át a szerelmet. Hommage à Nagy László címmel június 18-án nyílik állandó kiállítás. A tárlatot a Bolgár Köztársaság kulturális minisztere, Boil Banov, az esemény védnöke nyitja meg.

Teotihuacán mexikói romvárosban talált leletek arra utalnak, hogy a maják vezetői a város nagy szabadtéri rendezvényein vettek részt. Több feltárt koponya deformációról és a fogak csonkításáról árulkodik, amit Teotihuacánban nem alkalmaztak, a tőlük mintegy ezer kilométerre élt maják birodalmában volt ismert. A tudósok eddig a két kultúra közötti első érintkezéseket Kr. u. 378-ra tették, az új leletek szerint azonban ennél korábbiak: 300 és 350 közöttiek. A romváros Mexikóvárostól 50 kilométerre északkeletre fekszik, virágkorát az 5-6. évszázadra teszik, amikor a metropolisz Közép-Amerika legnagyobb, a korabeli világ egyik legfontosabb városa volt. Nem tudni, mi okozta bukását a 800-as években.

A MúzeumDigitár virtuális kiállítással támogatta az Év Kiállítása 2019 pályázat díjazottjait. A nyertes Szent István Király Múzeum Vonalba zárt történetek (Réber László grafikusművész kiállítása) című állandó kiállításáról készült kedvcsináló itt, a különdíjas Gödöllői Királyi Kastély Múzeum ZÁR(OL)VA – Egy kastély titkos élete, 1950–1990 című időszaki kiállítás digitális változata itt tekinthető meg.

A Himnusz megzenésítésének és a Hunyadi László című opera bemutatójának 175., valamint a várfürdő fennállásának 60. évfordulója alkalmából felavatták a vidéki Magyarország első teljes alakos Erkel Ferencszobrát vasárnap délelőtt a Gyulai Várfürdő parkjában. A korábbi kastélyparkban a kiváló zeneszerző rengeteg időt töltött, a környezet inspirálta művészetét.

Az A38 tetőteraszán kéthetente jelentkező koncertsorozatban 2019 legizgalmasabb és legeredetibb hazai dalszerzőit faggatják ki meghatározó könyvélményeikről, kedvenc szerzőikről és a sorok közti gondolataikról.

noemi

Tíz színpadi előadással és új programokkal várja a közönséget a Pécsi Nyári Színház június 20. és augusztus 11. között.

Harmadszor rendezi meg a PAD Utcafesztivált Debrecenben a b24 Galéria június 19. és 21. között. A három nap alatt többek között pop-up kiállítással, színielőadással, felolvasásokkal, filmvetítésekkel és koncertekkel várják az érdeklődőket.

15. alkalommal rendezi meg a Győri Balett a magyar hivatásos táncegyüttesek legnagyobb országos seregszemléjét: a Magyar Táncfesztivált, melyen a néptánctól a kortárs táncokon át a klasszikus balettig szinte valamennyi műfajban kínálnak előadásokat hazai és nemzetközi társulatok közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma