hangf_spotify_banner_728x90

2011.04.02
Götz Eszter
Néma döbbenet fogadja a látogatót a Kiscelli templomterében. Csiszér Zsuzsi ezúttal nem festményeket, nem is az utóbbi időben készített nagyméretű kollázsokat állítja ki, hanem egy vasúti kocsi félbevágott részletét, amint 45 fokos szögben áll ki a padlóból. KRITIKA
 
Az előtér tökéletes sötétjéből (itt még a hátsó falra vetítve vonatsíneket látunk, rajtuk kattogva váltanak a szövegtáblák néhány rövid vágy-meghatározással, kétszavas, lendületes kérdéssel, mintegy az utazás látszatát ígérgetve) alig-fénybe lépünk, a középen orra bukó vonatot csak néhány gyér fénycsóva világítja meg. Majdnem tapogatózva jutunk el oda, körbejárjuk, megsimogatjuk, mint valami mozdulatlan állatot. (Végre közvetlenül megérinthetünk egy műtárgyat, bár ez itt gyanúsan halottnak tűnik...) Belül azonban melegen, hívogatóan, hibátlanul működik a kupévilágítás, mintegy arra biztatva, hogy szálljunk be, van még hely, ha szűkös is, de más utas egyelőre nem talált rá erre a nyugodt, kellemes utazóhelyre. A kocsiülések, a csomagtartó rácsa ijesztő szöget zár be a templom kőpadlójával, ha egészen közelről benézünk az ablakon, elszédülünk, csak néhány másodperc múlva keveredünk ki ebből az optikai természetű örvényből, mint valami szerencsés repülőgép egy halálos dugóhúzó-akcióból.
Furcsa. Egy festőnő, aki minden jól elkülönülő korszakában eddig a nőiséget, a természet, az emberek iránti olthatatlan kíváncsiságát formálta képpé, izgalmas, sokszínű, játékos művekké, most egy dermedt pillanatot hoz létre egyetlen tárggyal, egy kibillent látószöggel, egy befejezetlen utazás víziójával. Semmilyen saját kezű beavatkozásnak nincs nyoma a szerelvényen, egyszerű, tiszta, gigantikus ready-made. Csak a vágás, a ferdeszög. A padló és a vonat viszonya. Egyetlen arc sem jelenik meg sehol, amit pedig Csiszér annyira fontosnak tart, hogy egy egész sorozatot készített felnagyított, fotorealisztikusan megfestett portrékból.
Most egyetlen arc sem néz szembe az ablakon túlról. Az ajtók a levegőben lebegve, szigorúan zárva, a hátsó ütközők tompán bámulnak a templom sötétjében, a csatlakozó kábelek halott fekete póklábakként csüngnek több méterrel a föld fölött. Egy megközelíthetetlen jármű landolt a kiállítótérben, még csak nem is törte föl a kövezetet, belül béke és nyugalom honol, de a néző kívül kétségbeesetten próbálja helyrebillenteni a kimozdult világ eme szeletét. Mi állunk ferdén, mi csúszunk le a valóság síkjáról, vagy ez a vasút itt? Hol ér véget a valóság és hol kezdődik a metafora? Egyáltalán, van különbség a kettő között? Csiszér Zsuzsi ezt a két síkot fordította 45 fokos szögbe egymással, és a néző – legalább egy hosszú, néma pillanat erejéig – eldöntheti, melyiknek kíván a része lenni. Nagy szabadság ebben a katasztrófának látszó szituációban, érdemes élni vele.

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA

Londonban, a Királynő Galériájában rendezett tárlaton Leonardo több mint 200 rajzát lehet megtekinteni, a kiállítás anyaga a brit Királyi Gyűjteményből származik. A Leonardo-rajzok és -vázlatok a 17. században uralkodó II. Károly idején kerültek a Királyi Gyűjteménybe a Loire-völgyéből, ahol a művész 1519. május 2-án Franciaországban bekövetkezett halála után őrizték azokat. A tárlaton több híres műve vázlatai is szerepelnek, köztük az Utolsó vacsorához és a Salvador mundi című Krisztus-portréhoz készült rajzok.

Az elmúlt egy évben, mióta a román kormány az új filmtámogatási programját elindította, már 31 produkció számára ítéltek meg összesen mintegy 120 millió lej (8,2 milliárd forint) támogatást. A keretösszegre 70 román és külföldi produkció pályázott, ebből 31 projektnek 120 millió lej értékben meg is ítélték. A román filmtámogatási program 2020 végéig tart, az éves keretösszeg 50 millió euró (16,3 milliárd forint).

Az Instagram oldalára feltöltött videó tanúsága szerint Velencében mutatta be legújabb installációját a street art rejtőzködő brit művésze, Banksy, aki ezúttal a nagy tengerjáróhajók és a lagúnák városának „viharos kapcsolatát" dolgozta fel. „Saját standot állítok a Velencei Biennálén" – írta Banksy a posztban.

Egymilliomodik látogatóját köszöntötte pénteken a budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum, amelynek látogatószáma az elmúlt években meghaladta az évi 160 ezer főt. A 2007-ben megnyílt intézmény 2016-ban és 2018-ban is a legnépszerűbb magyarországi múzeum volt a Tripadvisor utazási portál listáján, múzeumi tevékenységét a szakmai bizottságok is elismerik. A Sziklakórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként mind a második világháborúban, mind az 1956-os forradalom során. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig.

A magyar vadászat meghatározó alakjának, gróf Széchenyi Zsigmondnak az emlékére természetfilmes díjat alapít a Takarék Csoport. Az elismerést minden évben a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nemzetközi zsűrijének javaslatára annak a magyar alkotásnak ítéli majd oda, amely méltó módon mutatja be a vadászat, természetvédelem és a fenntartható környezeti gazdálkodás együttélését. A díjat jövőre adják át első alkalommal.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Moran_Magal

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

Gárdonyi Géza halhatatlan regénye nyomán készült Egri csillagok című musicalt eddig ötven helyszínen, több mint kétszázezer néző előtt mutatták be itthon és határainkon túl, Csíksomlyón és az Egri vár történelmi falai között évről évre sikerrel játsszák a darabot. Május 26-án 18.00-kor a Budapest Arénában is megtekintheti a közönség.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma