2011.04.02
Götz Eszter
Néma döbbenet fogadja a látogatót a Kiscelli templomterében. Csiszér Zsuzsi ezúttal nem festményeket, nem is az utóbbi időben készített nagyméretű kollázsokat állítja ki, hanem egy vasúti kocsi félbevágott részletét, amint 45 fokos szögben áll ki a padlóból. KRITIKA
 
Az előtér tökéletes sötétjéből (itt még a hátsó falra vetítve vonatsíneket látunk, rajtuk kattogva váltanak a szövegtáblák néhány rövid vágy-meghatározással, kétszavas, lendületes kérdéssel, mintegy az utazás látszatát ígérgetve) alig-fénybe lépünk, a középen orra bukó vonatot csak néhány gyér fénycsóva világítja meg. Majdnem tapogatózva jutunk el oda, körbejárjuk, megsimogatjuk, mint valami mozdulatlan állatot. (Végre közvetlenül megérinthetünk egy műtárgyat, bár ez itt gyanúsan halottnak tűnik...) Belül azonban melegen, hívogatóan, hibátlanul működik a kupévilágítás, mintegy arra biztatva, hogy szálljunk be, van még hely, ha szűkös is, de más utas egyelőre nem talált rá erre a nyugodt, kellemes utazóhelyre. A kocsiülések, a csomagtartó rácsa ijesztő szöget zár be a templom kőpadlójával, ha egészen közelről benézünk az ablakon, elszédülünk, csak néhány másodperc múlva keveredünk ki ebből az optikai természetű örvényből, mint valami szerencsés repülőgép egy halálos dugóhúzó-akcióból.
Furcsa. Egy festőnő, aki minden jól elkülönülő korszakában eddig a nőiséget, a természet, az emberek iránti olthatatlan kíváncsiságát formálta képpé, izgalmas, sokszínű, játékos művekké, most egy dermedt pillanatot hoz létre egyetlen tárggyal, egy kibillent látószöggel, egy befejezetlen utazás víziójával. Semmilyen saját kezű beavatkozásnak nincs nyoma a szerelvényen, egyszerű, tiszta, gigantikus ready-made. Csak a vágás, a ferdeszög. A padló és a vonat viszonya. Egyetlen arc sem jelenik meg sehol, amit pedig Csiszér annyira fontosnak tart, hogy egy egész sorozatot készített felnagyított, fotorealisztikusan megfestett portrékból.
Most egyetlen arc sem néz szembe az ablakon túlról. Az ajtók a levegőben lebegve, szigorúan zárva, a hátsó ütközők tompán bámulnak a templom sötétjében, a csatlakozó kábelek halott fekete póklábakként csüngnek több méterrel a föld fölött. Egy megközelíthetetlen jármű landolt a kiállítótérben, még csak nem is törte föl a kövezetet, belül béke és nyugalom honol, de a néző kívül kétségbeesetten próbálja helyrebillenteni a kimozdult világ eme szeletét. Mi állunk ferdén, mi csúszunk le a valóság síkjáról, vagy ez a vasút itt? Hol ér véget a valóság és hol kezdődik a metafora? Egyáltalán, van különbség a kettő között? Csiszér Zsuzsi ezt a két síkot fordította 45 fokos szögbe egymással, és a néző – legalább egy hosszú, néma pillanat erejéig – eldöntheti, melyiknek kíván a része lenni. Nagy szabadság ebben a katasztrófának látszó szituációban, érdemes élni vele.
2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA

Brit kutatók nyolc éven át tartó kutatásukra alapozva megkérdőjelezték, hogy a megalitikus kulturális emlék-hely kövei a tengeren keresztül, hajón érkeztek volna a mai Anglia területére. Azt nem vitatták eddig sem, hogy a 42 kisebb kő, a „kék kövek” egy nyugat-walesi hegységből származnak. Most bemutatták annak a két kőbányának a helyszínét, ahonnan a kövek származhatnak. Az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően ezeket a lelőhelyeket könnyebb volt kiaknázni, mivel természetes, függőleges oszlopokból álltak. A kutatás során emberek készítette kőeszközöket, kövek maradványait és padozatokat is találtak, melyek szintén alátámasztják a feltételezésüket. A kőbányák korát ötezer évben határozták meg. Úgy gondolják tehát, hogy Stonehenge eredetileg egy kidolgozatlan, érdes kékkő-oszlopokból készült kör volt, és a homokkő-tömbjeit csak mintegy 500 évvel később kapta.

A nemzetközi hírű szoprán, Laki Krisztina március 18. és 25. között Budapesten tart mesterkurzust. A magyar és német nyelven zajló kurzus anyagát nemzetközi repertoárból választott lied, oratórium és ária adja. Jelentkezés és további információ: lakicoursehungary@gmail.com.

Két-két trófeával a The 1975 pop-rock együttes és Calvin Harris lett a Brit Awards nagy győztese a szerdán Londonban megrendezett díjátadó gálán. A The 1975 megkapta a legjobb brit együttes díját, és A Brief Inquiry Into Online Relationships című lemezükkel ők nyerték el a legjobb brit album díját is.

Rekord számú nevezés érkezett az idei filmhétre: hét kategóriában összesen 200 filmet regisztráltak a filmelőállítók és filmalkotók. A 2019. április 22-27. között zajló 5. Magyar Filmhét a Corvin moziban lesz.

A londoni Saatchi Galériába érkezik ősszel a Tutanhamon egyiptomi fáraó sírkamrájából származó kincsekből álló, nemzetközi vándorkiállítás. Az ókori egyiptomi uralkodó nyughelye megtalálásának hamarosan esedékes 100. évfordulóját ünneplő vándorkiállításon 150 tárgy látható, amelyek közül 60 először hagyta el Egyiptom földjét. A tárlat premierje tavaly márciusban volt Los Angelesben, ahonnan a párizsi La Villette kulturális központba költözik át idén márciustól szeptemberig. A Kr.e. 1342 és 1324 között élt Tutanhamon szinte teljesen érintetlen sírboltját Howard Carter brit régész fedezte fel a Királyok Völgyében 1922-ben. Múmiáját értékes sírmellékletek között, egy aranyszarkofágban találták meg.

2019. február 25-én, hétfőn, 18 órától a KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva tárgyközpontú elemzés keretében járhatják végig az érdeklődők a Capa Központ nagy kiállítóterét Frazon Zsófia etnográfus, kurátor, a Néprajzi Múzeum muzeológusa vezetésével.

kep_elmeny

Lakatos Béla zongoraművész és zeneszerző mesél a jazzről a Beyond Budapest Jazztörténeti időutazás a Belvárosban című élményséta-sorozat következő, március 9-i állomásán.

Először hallható Magyarországon Georg Friedrich Händel monumentális oratóriuma, a Joshua. Händel kései oratóriumai közül ez volt talán a legsikeresebb. A magyarországi bemutatóra február 26-án este fél 8-kor kerül sor a Zeneakadémián a Magyar Händel Társaság és Savaria Barokk Zenekar közös rendezésében. A címszerepet az Artisjus- és Junior Prima-díjas tenor, Szigetvári Dávid énekli.

A búcsújárást bemutató színpadi műsorral és hajnalig tartó táncházzal várják az érdeklődőket szombaton a 23. Csángó Bálon a budapesti Millenáris parkban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma