GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.06

Idén lesz tíz éve, hogy elhunyt a 20. század utolsó évtizedeinek feledhetetlen gitáros krónikása, akinek életművéhez hozzátartoztak a dalok mellett a filmek – filmzenék, filmszerepek – is. Mintegy húsz mozialkotáshoz írt zenét, és gyakran szereplőként is feltűnt ezekben. Az Uránia Nemzeti Filmszínház március 9-én fontos játékfilmes munkáiból tűzműsorra hármat.

Cseh_Tamas_Hernadi_Gyulaval
Cseh Tamás Hernádi Gyulával egy Jancsó-film forgatásán
Forrás: Cseh Tamás Archívum


Maár Gyula, Bacsó Péter, Gothár Péter, Tímár Péter, Bereményi Géza, Jancsó Miklós – néhány a jeles rendezők közül, akikkel együtt dolgozott. Jancsó Miklós produkcióiban vett részt legtöbbször. Először a Még kér a nép forgatásán dolgoztak együtt 1972-ben, majd feltűnt a Szerelmem, Elektrában, a Szörnyek évadjában, a Kék Duna keringőben.


Cseh Tamás legfontosabb alkotótársa mégis Bereményi Géza volt, dalainak szövegírója, társszerzője, aki szintén szerepeltette őt: A turnéban kérte fel egy színházi zongorista figurájának megformálására. Tímár Péter több népszerű mozijából is emlékezhetünk alakjára: játszott a 6:3-ban és a Csinibabában.


Timar_Peter_es_Cseh_Tamas_a_6_3_forgatasan
Tímár Péter és Cseh Tamás a 6:3 forgatásán
Fotó: Gáspár Miklós


Az Uránia Nemzeti Filmszínház Cseh Tamás mozija című programjában egyetlen napon, március 9-én fontos játékfilmes munkáiból tűzműsorra hármat, valamint levetítik Fonyó Gergely Cseh Tamás filmjét. A mozifilmek közül a Még kér a nép (1971, rendező Jancsó Miklós), A turné (1993, Bereményi Géza), és a 6:3, avagy játszd újra Tutti! (1998, Tímár Péter) kerül mozivászonra, utóbbi kettő 35 mm-es kópiáról.

A 6:3 vetítésén Tímár Péter, A turné előadásán pedig Bereményi Géza lesz a vendég.


A_Meg_ker_a_nep_forgatasan_2
A Még kér a nép forgatásán. Hátul középen Cseh Tamás
Forrás: Cseh Tamás Archívum

Cseh Tamás 1970 körül kezdett dalokat írni, alkotótársa Bereményi Géza író, filmrendező lett, egy kivételével ő írta valamennyi Cseh Tamás-lemez szövegét: négy évtized közös munkájának eredménye mintegy húsz album és tucatnyi est. 1974-től a 25. Színházban, majd a Várszínházban, 1982 és 1998 között a Katona József Színházban adott önálló esteket, 1998-tól a Bárka Színházban lépett fel. Cseh Tamás több mint ezerkétszáz dal szerzője, ezek mindennapi élethelyzetekről, vágyakról szólnak.

Munkásságát 1993-ban Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A fővárosi Szent Gellért téren bronzszobor őrzi emlékét.


További információ: Uránia Nemzeti Filmszínház

A nyitóképen Jancsó Miklós a Még kér a nép forgatásán Cseh Tamás gitárját próbálgatja. A háttérben Cseh Tamás, baloldalt Ragályi Elemér, Szentjóby Tamás. Forrás: Cseh Tamás Archívum


Forrás: Uránia Nemzeti Filmszínház, MTI

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma