2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2018.01.31

Mi jut eszünkbe először Cseh Tamásról? A csodálatos, semmihez sem hasonlítható dalai, a magával ragadó előadó-művészi képességei és persze, a bakonybéli indiánozás. De vajon hányan gondolunk rá képzőművészként? Mert bizony ilyen oldala is volt: festett, rajzolt és képverseket alkotott. Ezekből a munkákból válogat a Gross Arnold Galéria kiállítása, mely így tiszteleg Cseh Tamás előtt.

Cseh_Tamas_kalligrafia


A kamaratárlat a Bartók Béla út 46. szám alatt található galériában látható. Hogy miért fontos a pontos cím? Mert Cseh Tamás majdnem szemben, a 25. szám alatt lakott, és ahogy a galéria vezetője, Gross András megemlítette: „ha a dalnok megéli, ez lehetett volna a törzshelye”. Cseh Tamás a 2014-es nyitáskor már ötödik éve nem volt köztünk – 2009-ben hagyott itt minket. Emlékét azóta is ápoljuk, dalait azóta is hallgatjuk, történeteit azóta is meséljük. A Kossuth-díjas művész idén lenne 75 éves – többek között ez alkalomból nyílt meg a kiállítás, melynek anyagát a Cseh Tamás Archívum bocsátotta a galéria rendelkezésére.

Gross András a tárlat megnyitóján elmesélte, hogy Ágoston Alexandra hozta össze őket a Cseh Tamás Archívummal, melynek munkatársai nagyon nyitottak voltak, mikor felmerült a kiállítás ötlete. Sőt: a galériában megvásárolhatók az archívum által kiadott képeslapok és albumok, melyek bevételéből szeretnék finanszírozni a tárlatot.


_D0A3865_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Cseh Tamás, a grafikus

Cseh Tamás az egri Tanárképző Főiskola rajz szakán végzett a hatvanas években, majd tíz éven át rajztanárként dolgozott. Vizuális érzékenyége és rajztehetsége egészen fiatalon, már az általános iskolában megmutatkozott. Bár a zene iránti elköteleződése a hatvanas évektől az előadó-művészet felé terelte, ez az időszak a kezdődő zenei pálya, a bakonyi indiántábor és a tanári munka mellett grafikusi és festészeti munkái miatt is izgalmas számunkra – a Gross Arnold Galéria ebből az időszakból mutat be alkotásokat: az egészen fiatal kori indián témájú illusztrációkon át az eddig még be nem mutatott különböző műfajú grafikákig.

Amint bezár a tárlat, az alkotások, melyek válogatásában a család nem vett részt, visszakerülnek az archívumba – ahol talán a legjobb helyen is vannak, hiszen ahogy Gross András a Kultúra.hu kérdésére elmondta: szerinte a dalnok ezeket nem is a világnak, nem is kiállításra szánta.

 

_D0A3891_Copy
Szilágyi Gábor és Gross András
Fotó: Csákvári Zsigmond


Bár Cseh Tamás nem hagyott hátra komplett, összefüggő életművet, mégis széles spektrumot ölelnek fel a kiállított, cím és dátum nélküli munkák, melyek fragmentumok tehát. Az ezekben az alkotásokban tetten érhető témaválasztás és a grafikai-képi megoldások viszont megcsillantják a rajzoló, a festő tehetségét, a képek erejét. A galéria falain egy fiatal festő, grafikus és rajztanár néhány jellemző munkáját láthatjuk palackba zárt üzenetekként – és ha jó nyomolvasók vagyunk, figyelünk a témákra, valamint a vonalakra, akkor sok mindenre választ kaphatunk – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Szilágyi Gábor művészettörténész, a kiállítás kurátora.


_D0A3877_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

És hogy mit láthatunk a műveken?

Indiánok, totemszerű figurák, néhány vonalból összerakott karakterek, linómetszetek, képregényrészletek, képversek, amelyek emberfigurákat ábrázolnak – sorolta a művészettörténész. Ha nem is illeszthetőek be ezek a képek a kor aktuális tendenciái közé, nagyon árulkodóak: a sokféle stílust vegyítő munkák a próbálkozásokat mutatják, az embert formáló versek, amelyek egy figurát, egy karaktert írnak le, mégiscsak emberek, karakterek körvonalainak megrajzolásairól szólnak, és a létüket írják körül, a képregények rajzolt világai pedig a régi utcákat, tereket ábrázoló munkákkal együtt a képi világokba való menekülés különböző útjai. Az indián-tematikájú képek pedig a legszemélyesebb világ rögzítései, illusztrációszerűen elmesélt tükörképek. A Bakonyban indiántábort, nem túlzás: életformát létrehozó Cseh Tamás indiánvilága a ’60-as évek elején az akkori kor legnagyobb kritikája lehetett. A tábori játékok fantáziával keveredő lenyomatai ezek a rajzok, melyek a legnagyobb hangsúlyt kapják a kiállításon. Egzisztenciális kérdések, motívumkeresés, játékosság – mindez megjelenik a műveken, melyek létállapotot rögzítenek és egy kezdő alkotóművész gondolataiba engednek betekintést – osztotta meg velünk Szilágyi Gábor.


_D0A3971_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

A kiállítás március 3-áig tekinthető meg a Gross Arnold Galériában nyitvatartási időben.

 

A galéria-kávézót Gross Arnold, a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett, Kossuth-díjas grafikus, festőművész és fia, Gross András nyitotta; a hangulatos kis hely a Gross-féle világ emlékének ápolása mellett az alapító szándéka szerint helyet ad a manapság talán kevésbé népszerű grafikai műveknek. A kiindulópont pedig Gross Arnold Beszélgetés a barátságról című műve volt, melynek szellemiségét szeretnék továbbvinni a galéria/kávézó létrehozásával.


Szíjjártó Anita

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

A Királyok völgyéből a gízai piramisok közelében épülő Egyiptomi Nagymúzeumba szállították át Tutanhamon külső aranyozott fakoporsóját, amelyen első ízben végeznek restaurálási munkálatokat a gyermekfáraó sírjának 1922-ben történt felfedezése óta. Az épülő Nagymúzeum 2020 negyedik negyedére tervezett átadása után egy helyen állítják ki a Tutanhamon sírjában talált összes kincset, benne a fáraó három koporsóját, amelyek közül kettő jelenleg a kairói, Tahrir téri Egyiptomi Múzeumban látható. A fáraó múmiáját gránitfedelű homokkőszarkofágban, azon belül három egymásba helyezett koporsóban találták, a koporsók közül a két külső aranyozott fából, a legbelső színaranyból készült, és mindet istenek képei díszítik.

Mintegy 60 ezer középkori diplomás életútjából készített adatbázist egy német és svájci kutatócsoport, feltérképezve a korabeli tanult emberek kapcsolati hálóját is. Ezzel azonnal láthatóvá vált a személyes kapcsolatok egész hálózata, ami akkoriban ugyanúgy meghatározta a karrierlehetőségeket, mint ma, és olyan meghatározó személyiségekre is hatással volt, mint Erasmus vagy Luther Márton. A kutatók azt a nagyjából 60 ezer embert követték életútján, aki 1250 és 1550 között valamelyik európai egyetemen diplomát szerzett. Az adatbank a mai Svájc területén élő fiatal férfiak – köztük Kálvin János – életútját is felöleli, ők ugyan nagyrészt más országokban tanultak, hiszen az első svájci egyetem 1460-ban létesült Bázelben. Nőket nem vehettek fel az egyetemek.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

bukfurdo-001

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik július 21-én este a zsámbéki Romtemplom különleges történelmi „díszletei” között.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma