fejlec_okt.18

2018.01.31

Mi jut eszünkbe először Cseh Tamásról? A csodálatos, semmihez sem hasonlítható dalai, a magával ragadó előadó-művészi képességei és persze, a bakonybéli indiánozás. De vajon hányan gondolunk rá képzőművészként? Mert bizony ilyen oldala is volt: festett, rajzolt és képverseket alkotott. Ezekből a munkákból válogat a Gross Arnold Galéria kiállítása, mely így tiszteleg Cseh Tamás előtt.

Cseh_Tamas_kalligrafia


A kamaratárlat a Bartók Béla út 46. szám alatt található galériában látható. Hogy miért fontos a pontos cím? Mert Cseh Tamás majdnem szemben, a 25. szám alatt lakott, és ahogy a galéria vezetője, Gross András megemlítette: „ha a dalnok megéli, ez lehetett volna a törzshelye”. Cseh Tamás a 2014-es nyitáskor már ötödik éve nem volt köztünk – 2009-ben hagyott itt minket. Emlékét azóta is ápoljuk, dalait azóta is hallgatjuk, történeteit azóta is meséljük. A Kossuth-díjas művész idén lenne 75 éves – többek között ez alkalomból nyílt meg a kiállítás, melynek anyagát a Cseh Tamás Archívum bocsátotta a galéria rendelkezésére.

Gross András a tárlat megnyitóján elmesélte, hogy Ágoston Alexandra hozta össze őket a Cseh Tamás Archívummal, melynek munkatársai nagyon nyitottak voltak, mikor felmerült a kiállítás ötlete. Sőt: a galériában megvásárolhatók az archívum által kiadott képeslapok és albumok, melyek bevételéből szeretnék finanszírozni a tárlatot.


_D0A3865_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Cseh Tamás, a grafikus

Cseh Tamás az egri Tanárképző Főiskola rajz szakán végzett a hatvanas években, majd tíz éven át rajztanárként dolgozott. Vizuális érzékenyége és rajztehetsége egészen fiatalon, már az általános iskolában megmutatkozott. Bár a zene iránti elköteleződése a hatvanas évektől az előadó-művészet felé terelte, ez az időszak a kezdődő zenei pálya, a bakonyi indiántábor és a tanári munka mellett grafikusi és festészeti munkái miatt is izgalmas számunkra – a Gross Arnold Galéria ebből az időszakból mutat be alkotásokat: az egészen fiatal kori indián témájú illusztrációkon át az eddig még be nem mutatott különböző műfajú grafikákig.

Amint bezár a tárlat, az alkotások, melyek válogatásában a család nem vett részt, visszakerülnek az archívumba – ahol talán a legjobb helyen is vannak, hiszen ahogy Gross András a Kultúra.hu kérdésére elmondta: szerinte a dalnok ezeket nem is a világnak, nem is kiállításra szánta.

 

_D0A3891_Copy
Szilágyi Gábor és Gross András
Fotó: Csákvári Zsigmond


Bár Cseh Tamás nem hagyott hátra komplett, összefüggő életművet, mégis széles spektrumot ölelnek fel a kiállított, cím és dátum nélküli munkák, melyek fragmentumok tehát. Az ezekben az alkotásokban tetten érhető témaválasztás és a grafikai-képi megoldások viszont megcsillantják a rajzoló, a festő tehetségét, a képek erejét. A galéria falain egy fiatal festő, grafikus és rajztanár néhány jellemző munkáját láthatjuk palackba zárt üzenetekként – és ha jó nyomolvasók vagyunk, figyelünk a témákra, valamint a vonalakra, akkor sok mindenre választ kaphatunk – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Szilágyi Gábor művészettörténész, a kiállítás kurátora.


_D0A3877_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

És hogy mit láthatunk a műveken?

Indiánok, totemszerű figurák, néhány vonalból összerakott karakterek, linómetszetek, képregényrészletek, képversek, amelyek emberfigurákat ábrázolnak – sorolta a művészettörténész. Ha nem is illeszthetőek be ezek a képek a kor aktuális tendenciái közé, nagyon árulkodóak: a sokféle stílust vegyítő munkák a próbálkozásokat mutatják, az embert formáló versek, amelyek egy figurát, egy karaktert írnak le, mégiscsak emberek, karakterek körvonalainak megrajzolásairól szólnak, és a létüket írják körül, a képregények rajzolt világai pedig a régi utcákat, tereket ábrázoló munkákkal együtt a képi világokba való menekülés különböző útjai. Az indián-tematikájú képek pedig a legszemélyesebb világ rögzítései, illusztrációszerűen elmesélt tükörképek. A Bakonyban indiántábort, nem túlzás: életformát létrehozó Cseh Tamás indiánvilága a ’60-as évek elején az akkori kor legnagyobb kritikája lehetett. A tábori játékok fantáziával keveredő lenyomatai ezek a rajzok, melyek a legnagyobb hangsúlyt kapják a kiállításon. Egzisztenciális kérdések, motívumkeresés, játékosság – mindez megjelenik a műveken, melyek létállapotot rögzítenek és egy kezdő alkotóművész gondolataiba engednek betekintést – osztotta meg velünk Szilágyi Gábor.


_D0A3971_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

A kiállítás március 3-áig tekinthető meg a Gross Arnold Galériában nyitvatartási időben.

 

A galéria-kávézót Gross Arnold, a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett, Kossuth-díjas grafikus, festőművész és fia, Gross András nyitotta; a hangulatos kis hely a Gross-féle világ emlékének ápolása mellett az alapító szándéka szerint helyet ad a manapság talán kevésbé népszerű grafikai műveknek. A kiindulópont pedig Gross Arnold Beszélgetés a barátságról című műve volt, melynek szellemiségét szeretnék továbbvinni a galéria/kávézó létrehozásával.


Szíjjártó Anita
Stratovarius
2018.10.15

A finn szimfonikus metal ikonikus alakjai lépnek színpadra október 28-án a Barba Negra Music Clubban. A Nightwish egykori énekesnője, Tarja Turunen saját zenekarával érkezik, utánuk pedig a több mint 30 éve működő Stratovarius csap a húrok közé. Mindkét csapat teljes hosszúságú műsort és meglepetéseket ígér.

Nyitva1

2018.10.15

A monogámia kérdéskörét járja körül humorosan Nagypál Orsi Nyitva című első nagyjátékfilmje, amelyet október 18-ától vetítenek a magyar mozikban. A rendező célja az volt, hogy sokakhoz eljussanak azok a kérdések, amelyeket a film felvet: hogy mit várunk el egy párkapcsolattól, szüksége van-e mindenkinek a hosszú távú együttlétre, tudja-e ezt mindenki csinálni.

42271519_1515412641938726_4707780457066921984_o

2018.10.15

A Müpában mutatja be az Edinburgh Fringe Festival legjobb produkciójának választott, My Land című darabot október 16. és 21. között a Recirquel társulat a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A kortárs táncot, a színházat és a cirkuszművészetet ötvöző My Land az ember és az anyaföld közötti örök kapcsolatot jeleníti meg.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Eduardo Arroyo világhírű spanyol festőművész és szobrász október 14-én Madridban. „Bizonyos, hogy pályatévesztett író vagyok, aki több regényt és néhány elbeszélést megfestett. Irodalmi szenvedélyem késztetett arra, hogy néhány történetet festékkel, ecsettel mondjak el” – nyilatkozta önmagáról a művész 2003-ban az MTI-nek, amikor Budapesten járt a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítása alkalmából. Eduardo Arroyo a képzőművészet mellett az írást sem hanyagolta: több kötete is megjelent, 1986-ban Münchenben bemutatták első drámáját Bantam címmel.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház 2012-es alapítása óta háromszorosára nőtt a színházba járók száma a városban, az intézmény előadásai a Kárpát-medence minden részére eljutnak – mondta a nógrádi megyeszékhely társulatának igazgatója az M1 aktuális csatornán október 14-én. Simon Lajos szerint a 2012-ben alakult társulat számára nem volt kérdés, hogy a város szülöttének nevét viselje. A pályatársak kiemelték a színész Zenthe Ferenc tehetségét, kitartását, alázatát, ezért a névválasztás a társulatot is hasonló erényekre kötelezi.

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai – három festőgeneráció munkái – áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről. A tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Újraindítják a sárközi szőttesek gyártását a Tolna megyei Decsen, ahol első lépésben felújítják az egykori háziipari szövetkezet épületét. A szőttesgyártás elindítására összesen 260 millió forintos projektet dolgoztak ki, később az épületet belülről is felújítják és szövőgépeket vásárolnak. A szövés újraindításával párhuzamosan ismét Decsen helyeznék el és mutatnák be a 834 darabos sárközi szövési mintatárat. A háziipari szövetkezet működésének idején létrehozott, egyedülálló gyűjteményt annak idején a kulturális tárca vásárolta meg, jelenleg a Hagyományok Házában található. A Sárköz népművészete: a szövés, hímzés, gyöngyfűzés és viselet 2012 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

Hagyományos költőversenye nyerteseinek Tavirózsa és Lilla-díjat, a magyar irodalomért és kultúráért végzett tevékenységért Csokonai-díjat adott át október 13-án, szombaton Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Csokonai-díjat ezúttal Hizsnyai Zoltán szlovákiai magyar író vehette át. A Lilla-díjat a kolozsvári André Ferenc és a hévízi Vajna Ádám közösen írt versért kapta meg a zsűritől, a Tavirózsa Díjat pedig Máté Anasztázia hévízi gimnazista nyerte el. A versenyt Zalán Tibor, a társaság alelnöke indította el október 12-én reggel öt olyan kifejezés, félmondat vagy szó megadásával, amelyet minden költőnek versbe kellett foglalnia. A verselőknek péntek estig volt lehetőségük az alkotásra. A Csokonai társaság idei kétnapos – kötetbemutatókkal és Beck Zoltán koncertjével is kísért – rendezvényének címe Az empátia alkonya volt.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma