NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2018.01.31

Mi jut eszünkbe először Cseh Tamásról? A csodálatos, semmihez sem hasonlítható dalai, a magával ragadó előadó-művészi képességei és persze, a bakonybéli indiánozás. De vajon hányan gondolunk rá képzőművészként? Mert bizony ilyen oldala is volt: festett, rajzolt és képverseket alkotott. Ezekből a munkákból válogat a Gross Arnold Galéria kiállítása, mely így tiszteleg Cseh Tamás előtt.

Cseh_Tamas_kalligrafia


A kamaratárlat a Bartók Béla út 46. szám alatt található galériában látható. Hogy miért fontos a pontos cím? Mert Cseh Tamás majdnem szemben, a 25. szám alatt lakott, és ahogy a galéria vezetője, Gross András megemlítette: „ha a dalnok megéli, ez lehetett volna a törzshelye”. Cseh Tamás a 2014-es nyitáskor már ötödik éve nem volt köztünk – 2009-ben hagyott itt minket. Emlékét azóta is ápoljuk, dalait azóta is hallgatjuk, történeteit azóta is meséljük. A Kossuth-díjas művész idén lenne 75 éves – többek között ez alkalomból nyílt meg a kiállítás, melynek anyagát a Cseh Tamás Archívum bocsátotta a galéria rendelkezésére.

Gross András a tárlat megnyitóján elmesélte, hogy Ágoston Alexandra hozta össze őket a Cseh Tamás Archívummal, melynek munkatársai nagyon nyitottak voltak, mikor felmerült a kiállítás ötlete. Sőt: a galériában megvásárolhatók az archívum által kiadott képeslapok és albumok, melyek bevételéből szeretnék finanszírozni a tárlatot.


_D0A3865_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Cseh Tamás, a grafikus

Cseh Tamás az egri Tanárképző Főiskola rajz szakán végzett a hatvanas években, majd tíz éven át rajztanárként dolgozott. Vizuális érzékenyége és rajztehetsége egészen fiatalon, már az általános iskolában megmutatkozott. Bár a zene iránti elköteleződése a hatvanas évektől az előadó-művészet felé terelte, ez az időszak a kezdődő zenei pálya, a bakonyi indiántábor és a tanári munka mellett grafikusi és festészeti munkái miatt is izgalmas számunkra – a Gross Arnold Galéria ebből az időszakból mutat be alkotásokat: az egészen fiatal kori indián témájú illusztrációkon át az eddig még be nem mutatott különböző műfajú grafikákig.

Amint bezár a tárlat, az alkotások, melyek válogatásában a család nem vett részt, visszakerülnek az archívumba – ahol talán a legjobb helyen is vannak, hiszen ahogy Gross András a Kultúra.hu kérdésére elmondta: szerinte a dalnok ezeket nem is a világnak, nem is kiállításra szánta.

 

_D0A3891_Copy
Szilágyi Gábor és Gross András
Fotó: Csákvári Zsigmond


Bár Cseh Tamás nem hagyott hátra komplett, összefüggő életművet, mégis széles spektrumot ölelnek fel a kiállított, cím és dátum nélküli munkák, melyek fragmentumok tehát. Az ezekben az alkotásokban tetten érhető témaválasztás és a grafikai-képi megoldások viszont megcsillantják a rajzoló, a festő tehetségét, a képek erejét. A galéria falain egy fiatal festő, grafikus és rajztanár néhány jellemző munkáját láthatjuk palackba zárt üzenetekként – és ha jó nyomolvasók vagyunk, figyelünk a témákra, valamint a vonalakra, akkor sok mindenre választ kaphatunk – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Szilágyi Gábor művészettörténész, a kiállítás kurátora.


_D0A3877_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

És hogy mit láthatunk a műveken?

Indiánok, totemszerű figurák, néhány vonalból összerakott karakterek, linómetszetek, képregényrészletek, képversek, amelyek emberfigurákat ábrázolnak – sorolta a művészettörténész. Ha nem is illeszthetőek be ezek a képek a kor aktuális tendenciái közé, nagyon árulkodóak: a sokféle stílust vegyítő munkák a próbálkozásokat mutatják, az embert formáló versek, amelyek egy figurát, egy karaktert írnak le, mégiscsak emberek, karakterek körvonalainak megrajzolásairól szólnak, és a létüket írják körül, a képregények rajzolt világai pedig a régi utcákat, tereket ábrázoló munkákkal együtt a képi világokba való menekülés különböző útjai. Az indián-tematikájú képek pedig a legszemélyesebb világ rögzítései, illusztrációszerűen elmesélt tükörképek. A Bakonyban indiántábort, nem túlzás: életformát létrehozó Cseh Tamás indiánvilága a ’60-as évek elején az akkori kor legnagyobb kritikája lehetett. A tábori játékok fantáziával keveredő lenyomatai ezek a rajzok, melyek a legnagyobb hangsúlyt kapják a kiállításon. Egzisztenciális kérdések, motívumkeresés, játékosság – mindez megjelenik a műveken, melyek létállapotot rögzítenek és egy kezdő alkotóművész gondolataiba engednek betekintést – osztotta meg velünk Szilágyi Gábor.


_D0A3971_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

A kiállítás március 3-áig tekinthető meg a Gross Arnold Galériában nyitvatartási időben.

 

A galéria-kávézót Gross Arnold, a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett, Kossuth-díjas grafikus, festőművész és fia, Gross András nyitotta; a hangulatos kis hely a Gross-féle világ emlékének ápolása mellett az alapító szándéka szerint helyet ad a manapság talán kevésbé népszerű grafikai műveknek. A kiindulópont pedig Gross Arnold Beszélgetés a barátságról című műve volt, melynek szellemiségét szeretnék továbbvinni a galéria/kávézó létrehozásával.


Szíjjártó Anita

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

unitarius_templom_1

2019.09.22

A budapesti belváros egyik legfurcsább építészeti meglepetése az unitárius székház a Nagy Ignác utcában. A háromemeletes bérház Budapest szívében első pillantásra nem tűnik különösebben érdekesnek, oldalbejárata azonban már jelzi: templom bújik meg a csemegebolt felett.

Monos

2019.09.21

Alejandro Landes brazil rendező Monos című háborús drámája kapta a legjobb filmnek járó Pressburger Imre-díjat szombaton a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztó gáláján.

A bécsi Albertina Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílt Albrecht Dürer munkáiból. A különleges tárlat anyagát bécsi múzeumok és más európai intézmények adták kölcsön. Dürer grafikáit ritkán lehet ilyen nagy számban megtekinteni, csak elvétve rendeznek belőlük gyűjteményes kiállítást a művek megóvása miatt. Az Albertina kiállításának szíve az a száz grafika lesz, amely a múzeum gyűjteményébe tartozik, és amely Dürer halála, 1528 óta együtt maradt.

A 21 éves, londoni David Orobosa Omoregie kapta az év legjobb brit albumának járó zenei díjat, a Mercury Prize-t. Az indoklás szerint Dave Psychodrama című debütáló anyaga generációja legmerészebb rapalbuma. Idén márciusban jelent meg, vezette a brit albumlistát és eddig 130 ezer példány fogyott belőle. Dave a díjat családjának és barátainak ajánlotta, kiemelten bátyjának, Christophernek, aki gyilkosságért életfogytig tartó börtönbüntetését tölti. Az elgondolkodtató és önelemző Psychodrama megírását az a terápia inspirálta, amelyben bátyja a börtönben részesül: az elítéltek rehabilitációját a múltjukra épülő szerepjátékkal segítik. Az 1992 óta minden évben odaítélt díj 25 ezer fonttal (9,1 millió forint) jár együtt.

A Párizs közelében fekvő Vaux-le-Vicomte-ba csütörtök éjjel álarcosok hatoltak be, megkötözték az idős tulajdonosokat, és 2 millió euró (666 millió forint) értékűre beecsült zsákmánnyal távoztak. A kastély a legnagyobb, még magántulajdonban lévő védett műemlék épület Franciaországban, évente negyedmillió látogató keresi fel. Az 1656 és 1661 között épült pompás kastélyt XIV. Lajos pénzügyminisztere, Nicolas Fouquet emeltette, magára vonva a király irigységét. A hagyomány szerint Lajost éppen az udvar tiszteletére tartott tékozló ünnepség késztette arra 1661-ben, hogy hátralévő életére bebörtönözze pénzügyminiszterét, elkobozza a kastélyt, legbecsesebb műkincseit pedig a Louvre-ba és Versailles-ba szállíttassa.

Varázslények – Mesebeli küldetés címmel képzeletbeli kalandra hív a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szombattól látogatható kiállítása. A játék során sosem látott tájakat barangolhatunk be, miközben furfangos fejtörők és mitikus kihívások teszik próbára tudásunkat és érzékeinket. A múzeum közleménye szerint a több mint 1000 négyzetméteren megvalósuló kiállítás és játék megújult látványvilággal, egyedi installációkkal, rengeteg mesés felfedeznivalóval és ajándékkal várja a kalandvágyó látogatókat. A kiállítás november 3-ig tekinthető meg a Vajdahunyadvárában.

Függök ezen a zord élet-párkányon címmel tart szeptember 23.-án, hétfőn 18:00 órától Ady-estet a Petőfi Irodalmi Múzeumban Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas és kétszeres UNITER díjas Érdemes művész, az erdélyi színjátszás kiemelkedő tehetségű színművésze, a kolozsvári társulat tagja.

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

Jatekmustra

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma