IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2016.09.28

Összesen 69 filmterv érkezett a Magyar Nemzeti Filmalap második alkalommal meghirdetett Inkubátor Programjára, amelynek célja a pályakezdő rendezők első egész estés mozifilmjeinek támogatása. A Filmalap ötéves fennállása alatt számos kiemelkedő tehetségű fiatal alkotó tűnt fel és készítette el első mozifilmjét a szervezet támogatásával.

A legtöbb pályázatot a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SzFE) diplomásai adták be, de 13 külföldön – köztük az Újvidéki Egyetemen és a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen – végzett fiatal is jelentkezett – olvasható a Filmalap MTI-hez eljutatott közleményében. Hozzáteszik: az idei kiírás újdonsága volt, hogy nem kizárólag diplomás, de még első mozifilmjük előtt álló filmrendezők jelentkezhettek, hanem azok az ifjú rendezők is, akik rövidfilmjeikkel nemzetközi fesztiválokon díjat nyertek. Közülük idén heten adták be filmtervüket a pályázatra.


filmtekercs


A 69 jelentkező közül a program mentorai – Enyedi Ildikó forgatókönyvíró-rendező, Kerékgyártó Yvonne forgatókönyvíró-rendező, Pataki Ági producer, Petrányi Viktória producer és Pusztai Ferenc producer – szavazás útján október közepéig választja ki azt a tíz tervet, amelyeket a fiatal filmesek a novemberi prezentációs, azaz „pitch” fórumon is bemutathatnak.


A tíz filmterv közül három nyertest a mentorok, további kettőt pedig a szakmai közönség (rendezők, producerek, kritikusok, filmes szakemberek) választhat ki. A forgatókönyv-fejlesztésre idén is kétmillió, filmgyártásra játékfilmeknél 62 millió, dokumentumfilmeknél 22 millió, animációs filmeknél pedig 82 millió forintig igényelhető támogatás, amely filmenként kétmillió forint marketingtámogatást is magában foglal. A sikeres pályázók az anyagi támogatás mellett a filmkészítés minden fázisában igénybe vehetik a Filmalap szakmai támogatását.


A tavaly először meghirdetett Inkubátor Program keretében Vékes Csaba már leforgatta Hetedik alabárdos című vígjátékát, amelynek főhőse – Bánki Gergely alakításában – egy vidéki színházban mellőzött csoportos szereplő. Jelenleg is forog Zurbó Dorottya Hat könnyű lecke című dokumentumfilmje egy Magyarországra került szomáliai menekült lány hétköznapi küzdelmeiről.


Szilágyi Zsófia januárban kezdi forgatni Egy nap című hiperrealista drámáját, tavasszal pedig Csuja László Virágvölgy című filmjét, amely egy felnőtté válás története. A gyártás-előkészítési fázisban jár Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Műanyag égbolt című sci-fi animációja, amely olyan jövőben játszódik, ahol a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után a tudósok egy hihetetlenül tápláló, ám emberi húsból táplálkozó növényt kísérleteznek ki.


A Filmalap ötéves fennállása alatt számos kiemelkedő tehetségű fiatal alkotó tűnt fel, és készítette el első mozifilmjét a szervezet támogatásával. Külföldön szinte mind a legnagyobb, úgynevezett A-kategóriás filmfesztiválokon mutatkozott be, mint például az Isteni műszak, a Viharsarok, az Utóélet és a Szerdai gyerek. A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, valamint a Liza, a rókatündér a külföldi fesztiválsikereken túl a magyar mozikban is kiemelkedő eredményt ért el, és szintén első film volt az elmúlt évtizedek legjelentősebb és világhírű magyar filmsikere, a Saul fia is – áll a közleményben.


Forrás: MTI

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma