Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2016.09.28

Összesen 69 filmterv érkezett a Magyar Nemzeti Filmalap második alkalommal meghirdetett Inkubátor Programjára, amelynek célja a pályakezdő rendezők első egész estés mozifilmjeinek támogatása. A Filmalap ötéves fennállása alatt számos kiemelkedő tehetségű fiatal alkotó tűnt fel és készítette el első mozifilmjét a szervezet támogatásával.

A legtöbb pályázatot a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SzFE) diplomásai adták be, de 13 külföldön – köztük az Újvidéki Egyetemen és a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen – végzett fiatal is jelentkezett – olvasható a Filmalap MTI-hez eljutatott közleményében. Hozzáteszik: az idei kiírás újdonsága volt, hogy nem kizárólag diplomás, de még első mozifilmjük előtt álló filmrendezők jelentkezhettek, hanem azok az ifjú rendezők is, akik rövidfilmjeikkel nemzetközi fesztiválokon díjat nyertek. Közülük idén heten adták be filmtervüket a pályázatra.


filmtekercs


A 69 jelentkező közül a program mentorai – Enyedi Ildikó forgatókönyvíró-rendező, Kerékgyártó Yvonne forgatókönyvíró-rendező, Pataki Ági producer, Petrányi Viktória producer és Pusztai Ferenc producer – szavazás útján október közepéig választja ki azt a tíz tervet, amelyeket a fiatal filmesek a novemberi prezentációs, azaz „pitch” fórumon is bemutathatnak.


A tíz filmterv közül három nyertest a mentorok, további kettőt pedig a szakmai közönség (rendezők, producerek, kritikusok, filmes szakemberek) választhat ki. A forgatókönyv-fejlesztésre idén is kétmillió, filmgyártásra játékfilmeknél 62 millió, dokumentumfilmeknél 22 millió, animációs filmeknél pedig 82 millió forintig igényelhető támogatás, amely filmenként kétmillió forint marketingtámogatást is magában foglal. A sikeres pályázók az anyagi támogatás mellett a filmkészítés minden fázisában igénybe vehetik a Filmalap szakmai támogatását.


A tavaly először meghirdetett Inkubátor Program keretében Vékes Csaba már leforgatta Hetedik alabárdos című vígjátékát, amelynek főhőse – Bánki Gergely alakításában – egy vidéki színházban mellőzött csoportos szereplő. Jelenleg is forog Zurbó Dorottya Hat könnyű lecke című dokumentumfilmje egy Magyarországra került szomáliai menekült lány hétköznapi küzdelmeiről.


Szilágyi Zsófia januárban kezdi forgatni Egy nap című hiperrealista drámáját, tavasszal pedig Csuja László Virágvölgy című filmjét, amely egy felnőtté válás története. A gyártás-előkészítési fázisban jár Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Műanyag égbolt című sci-fi animációja, amely olyan jövőben játszódik, ahol a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után a tudósok egy hihetetlenül tápláló, ám emberi húsból táplálkozó növényt kísérleteznek ki.


A Filmalap ötéves fennállása alatt számos kiemelkedő tehetségű fiatal alkotó tűnt fel, és készítette el első mozifilmjét a szervezet támogatásával. Külföldön szinte mind a legnagyobb, úgynevezett A-kategóriás filmfesztiválokon mutatkozott be, mint például az Isteni műszak, a Viharsarok, az Utóélet és a Szerdai gyerek. A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, valamint a Liza, a rókatündér a külföldi fesztiválsikereken túl a magyar mozikban is kiemelkedő eredményt ért el, és szintén első film volt az elmúlt évtizedek legjelentősebb és világhírű magyar filmsikere, a Saul fia is – áll a közleményben.


Forrás: MTI

Roma_nok_kultura_banner_002

Magritte_R

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

kafarnaum

2019.06.26

A szív áll középpontjában az Uránia Nemzeti Filmszínház nyári sorozatának. Az utóbbi néhány év alkotásaiból válogatott, június 28. és július 28. között vetített filmekben a szereplők viszonyait és életük történéseit erős érzelmek határozzák meg, az őket érintő fordulatok pedig „szívtájékon” érik el a nézőket.

EmlekAlomKutyaVilag__3

2019.06.26

Kőszegi Edit, az Emlék–Álom–Kutya–Világ című kiállítás kurátora dokumentumfilmesből lett a roma képzőművészet egyik fő gyűjtője és gondozója. A szentendrei MANK Galéria tárlatában gyűjteményének kialakulásáról és jelentőségéről is beszélgettünk. Interjú.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma