Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.06.26

Idén második alkalommal rendezik meg a Co-Operát, melynek keretében vidéki színházak állítják színpadra országszerte Mozart Figaro házassága című vígoperáját. A premier július 27-én lesz Szentendrén, innen vándorol át Szegedre, Debrecenbe és Győrbe. Végül 2019 nyarán a milánói All’Operával közreműködve Verbániában is bemutatják a darabot.

_D0A0403_Copy
Indul a Co-Opera!


A 2017/2018-as színházi évadban több vidéki színház együttműködéséből először jött létre a Co-Opera elnevezésű projekt, akkor Gioachino Rossini A sevillai borbély című operáját mutatták be az ország több pontján, több mint negyven előadás keretében. A folytatásban Beaumarchais Figaro-trilógiájának második darabjával készülnek, és Wolfgang Amadeus Mozart Figaro házassága című vígoperájával lepik meg országszerte a közönséget. Az idei, közel ötven előadásból álló turnén a Szegedi Nemzeti Színház, a Győri Nemzeti Színház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, a Szentendrei Teátrum és az Operettissima Nonprofit Kft. együttműködésében viszik színre a Mozart-darabot Szabó Máté rendezésében.


A Co-Opera június 26-án megtartott sajtótájékoztatóján dr. Vadász Dániel projektigazgató elmondta, hogy az idei Co-Opera a különböző vidéki színházak együttműködésével, illetve az egyedi adottságaik kiaknázásával jött létre: a díszletet a Győri Nemzeti Színház, a jelmezeket a Szegedi Nemzeti Színház készíti, a budapesti próbákat követő főpróbák pedig Debrecenben, a Csokonai Nemzeti Színházban lesznek. Hangsúlyozta: itt nem arról van szó, hogy egy előadásnak keresnek játszóhelyszíneket, hanem a Co-Opera inkább a színházak közös ötletelését, összefogását helyezi a középpontba.


_D0A0621_Copy
Barnák László, Gyüdi Sándor, Szabó Máté, Luca Cerretta, Vasvári Csaba és dr. Vadász Dániel
(balról jobbra)


A projekt igazgatója kiemelte, hogy a kezdeményezésre felfigyeltek külföldön is, és idén több olyan nemzetközi szervezettel folynak tárgyalások arról, hogy ezek a produkciók hogyan utazhatnának külföldre. Ennek eredményeképpen idén a Figaro házassága vendégszerepelni fog az észak-olaszországi Verbániában, amely a milánói székhelyű All’Operával való közreműködés révén jöhetett létre. „Idén már ötven előadást rögzítettünk a Figaro házassága című darabbal kapcsolatban. Örülünk, de kicsit aggódunk is, hogyan férnek majd ebbe bele külföldi helyszínek, Olaszország mellett ugyanis Belgiumban és Hollandiában is megszületett a darab bemutatására szóló igény” – magyarázta a projektigazgató.


A Figaro házassága című vígoperát a Co-Opera keretében magyar nyelven mutatják be Vidor Dezső fordításában. „Fontosnak érezzük azt, hogy az operát olyan közönséghez is eljuttassuk, akik nemcsak a zenéért, de a színházi élményért mennek el egy-egy előadásra. Picit maivá próbáltuk alakítani a szöveget, de ez az átalakítás csak a recitativokat érintette, hiszen Vidor Dezső remekbe szabott fordítást készített annak idején” – mondta Vadász Dániel. A szereposztás, ahogy tavaly sem, úgy idén sem lesz állandó: az egy évadon belüli negyven-ötven előadást az elfoglalt színészek miatt szinte lehetetlen egy szereposztással kivitelezni, ezért a főszerepekben idén is kettes-négyes szereposztásban több színészt is láthatunk – fűzte hozzá.


_D0A0373_Copy
Vasvári Csaba, a Szentendrei Teátrum igazgatója (jobb szélen)


A Mozart-darab első előadása július 27-én és 28-án lesz Szentendrén, a Főtéren a Szentendrei Teátrum előadásában. Vasvári Csaba, a Szentendrei Teátrum igazgatója elmondta, hogy a 2018/2019-es évadban az 50. évadát ünnepli a színház – 1969. július 5-én indult útjára a Szentendrei Teátrum –, ennek alkalmából elindítottak egy évfordulós színháztörténeti kutatást. Kiemelte, hogy a szentendrei Fő téren huszonöt év kihagyás után először látható operaelőadás, és a tavalyi A sevillai borbély című előadás tapasztalataiból merítve sok változásra lehet számítani a színpad és a nézőtér kialakítását, a hangosítást illetően.


A Szegedi Nemzeti Színház jelen főigazgatója, Gyüdi Sándor, valamint a július 1-jétől igazgatóként a helyére lépő Barnák László főigazgató is részt vett a június 26-ai sajtótájékoztatón. Gyüdi Sándor elmondta, hogy évente három új operaprodukcióval készülnek, illetve egy negyedikkel is, amelyet gyerekeknek játszanak – ez utóbbinak évente 14 500 nézője van, amelyet fontosnak tartanak a jövő közönsége szempontjából. Hozzátette, hogy Szegeden már tradíciója van a Figaro házasságának: 1975-ben 25 zenekari próba volt a Figaróból, 1990-es évek elején készített Figaro-előadásukat Budapesten az Operaház és az Erkel Színház is játszotta. A Co-Opera keretében színpadra állított Mozart-darab első kőszínházi bemutatója a Szegedi Nemzeti Színházban lesz november 2-án, és az idei szereposztásban több színész is kötődik Szegedhez – emelte ki Gyüdi Sándor.


_D0A0453_Copy
Barnák László, július 1-től a Szegedi Nemzeti Színház új főigazgatója,
mellette elődje, Gyüdi Sándor, a színház jelenlegi főigazgatója (balról jobbra)


Utódja, Barnák László elmondta, hogy megőrzendőnek tartja az opera műfaját, és ezzel is színesíteni igyekszik majd a vidéki színház repertoárját. „Nyugaton az egyik leginnovatívabb műfaj az opera. Az idei előadáson is azt lehet érzékelni, hogy egyfelől megvan benne a klasszikus hagyomány, másfelől a friss szellemiség és modernitás, amely megőrzi az operajátszás egyediségét” – mondta a jövendőbeli főigazgató. Hozzátette, hogy Szegeden létezik a Szegedi Operabarátok Egyesülete, és reméli, hogy a jövőben minél több fiatal és középkorú tagot köszönthetnek, akik tovább viszik az egyesület munkáját. Kiemelte, hogy az idei darabban is már több korosztályból vannak jelen operaénekesek „tehát az operajátszás egy élő és innovatív műfaj", és bízik abban, hogy Szegeden is azzá válik a jövőben.


Dr. Vadász Dániel elmondta, hogy tavaly több mint ötszáz ember dolgozott a színdarabon, kialakult egy alap csapat, és ezáltal nagyon komoly szervezést igényel a projekt akkor is és most is. Az, hogy ennyi embert lehet foglalkoztatni az opera keretében viszont jelzi, hogy van igény rá, csak éppen drága műfajról van szó – mondta. Hozzátette, hogy ezt az irányt szeretnénk folytatni, vagyis könnyen utaztatható vígoperákat játszani. „Abban hiszünk, hogy az operának érvényes zenei megmozdulások mellett érvényes színházi produkciókká is kell válnia. Ezeknek az előadásoknak a ma emberéhez kell szólniuk, nem múzeumi előadásokat szeretnénk megfogalmazni” – emelte ki a projekt igazgatója.


_D0A0510_Copy
Szabó Máté rendező mellett Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója (balról jobbra)


Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója szerint fantasztikus, hogy ennyi városban mutatják be a produkciót, ugyanakkor kihívás is, hiszen mindegyik helyszínen újra és újra be kell próbálni a jeleneteket az énekkarral és a zenekarral. Elmondta, hogy tavaly és idén is a Primavera fesztiválon a Co-Opera darabjával fognak részt venni, illetve Fertőrákoson július 6-án és 7-én a Győri Nemzeti Színház A sevillai borbély című előadást fogja előadni a fertőrákosi barlangban. „Nagyon örülök, hogy részese vagyunk ennek az együttműködésnek” – mondta Forgács Péter.


A Figaro házassága című Mozart-vígoperát Szabó Máté állítja színpadra. A rendező a sajtótájékoztatón Mozartról azt mondta, hogy „nagyon ritka az a zeneszerző, aki anyanyelvi szinten beszéli a zenét és tud mesélni az emberről is.” A mű, ahogy kiemelte, nagyon veszélyes társadalmi kérdéseket vet fel, mindezt iszonyatos bonyodalommal, és részletekig kidolgozott emberi jellemekkel teszi. Hozzátette, hogy a darab koncepciója egy bezárt tér, amely kinyílik és sok minden megszületik belőle, valamint az, hogy a gróf környezetében, egy „elegáns közegben teregessük ki a szennyest”. Ehhez a gróf alakját megtették borásznak, akinek van egy panziója, itt játszódik a történet. A megvalósításban egy mívesen kidolgozott, felirat nélküli boros láda alkotja majd a színtér középpontját, amelyből kinyílva jönnek létre a különböző helyszínek. A célja, ahogy hozzátette, egy hiperreál történet színpadra állítása volt.


_D0A0553_Copy
Luca Cerretta, az All’Oper producere (középen)


Luca Cerretta, az All’Opera producere a sajtótájékoztatón elmondta, hogy nagy öröm számukra együttműködni a Co-Operával, és hisznek ebben a projektben. A Mozart-darabot Verbániában, egy újonnan épült operaházban fogják bemutatni, itt fog megtörténni az első olaszországi premier. Elmondta azt is, hogy évek óta figyelemmel követik, hogy Magyarországon nagyon magas színvonalú zenei élet történik és látja az operákhoz kötődő szisztematikus munkát is.


Az előadás létrehozásában együttműködő színházak megosztják a költségeket és az évadon belüli játszási periódusokat is. Az előadásokon közreműködik majd a debreceni, a győri és a szegedi színház énekkara és zenekara, valamint a Kodály Filharmónia Debrecen.


A Figaro házassága Almaviva gróf borpanziójában játszódik, a díszlet Khell Csörsz, a jelmez Benedek Mari munkája, a dramaturg Kenesey Judit. A gróf szerepében Haja Zsolt, Kovács István, Kendi Lajos és Szélpál Szilveszter, grófnéként Fodor Beatrix, Schnöller Szabina, Kolonits Klára, Somogyvári Zita, Rendes Ágnes és Rálik Szilvia látható. Suzanne alakjában Bordás Barbara, Rácz Rita, Keszei Bori és Horák Renáta áll színpadra, Figaro Cseh Antal, Pataki Bence, Kiss András és Donkó Imre lesz.


_D0A0627_Copy


Kultúra.hu/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma