15_eves

2019.06.12

Egy törékeny balerina, egy dinoszaurusz, egy igazi nehéz fiú, egy gólyalábas, egy magányos herceg és egy foltos méregzsák – ők a Természettudományi Múzeum új, Porondon a kiválasztottak című kiállításának fellépői. Érkezik még egy savanyú és egy bársonyos finomság, a porondmester pedig egy kék szmokingba öltözött, elegáns rovar lesz.

_D0A9621_Copy


Ütős lett a Természettudományi Múzeum új kiállítása, amelyen az év fajai mutatkoznak be a látogatóknak, a tárlat rendezőinek ugyanis sikerült kilépniük a sablonok közül: a tankönyvszerű ismertetéseken túl interaktív játékokkal, látványos megoldásokkal és klassz keretbe foglalva hozzák közelebb a gyerekekhez a kiállítás alanyait.


A 2019-es év fajait bemutató tárlat tulajdonképpen egy cirkuszi előadás, amelynek sztárfellépői a galenit, a komloszaurusz, a vörösszárnyú keszeg, a gólyatöcs, a sajmeggy, a magyar zergevirág, a havasi cincér, az eurázsiai hiúz, a bronzos vargánya és a foltos szalamandra. A listát látva úgy érezhetjük, hogy e fajok nagy részét jól ismerjük, azonban a kiállítás számos olyan érdekességre is ráirányítja a figyelmet, amely biztosan újdonságként fog hatni.


_D0A9627_Copy


A hiúzról lehet, hogy tudjuk, hogy magányosan él, és hogy főként alkonyatkor kezdi a napját, de azt már lehet, hogy nem, hogy a ‘80-as évek óta hazánkban is újra megtalálható és szaporodik is, főként az Északi-középhegységben. A foltos szalamandráról köztudott, hogy a háta közepén található pórusmirigyei az ember számára is mérgező váladékot termelnek, de az új információ lehet, hogy Európában két ázsiai gombafaj megjelenése is veszélyezteti a fajt. A vörösszárnyú keszeg tipikus balatoni hal, ezt tudjuk, de vajon azt is, hogyan ívik?


A kiállításon kiderül az is, honnan kapta a nevét a sajmeggy, hogy mi a különbség a gólyatöcs, a fehér gólya és a gulipán között, valamint az is, hogy a Kárpát-medence legszebb bogara, a havasi cincér nemcsak kinézete, hanem fejlődése miatt is különleges.


_D0A9589_Copy


A népszerű fajokon túl kevésbé ismertekkel is találkozunk a tízes listában. A komlosaurus lábnyomai Magyarország területén az első, dinoszauruszok jelenlétére utaló nyomok voltak. A tárlaton alaposan megismerjük a galenitet is, ezt a nehézfiút, amely az ólomnak és az ezüstnek is a legfontosabb érce, valamint a törékeny balerinát, a magyar zergevirágot, amelynek nagyméretű sárga virágait csak rövid ideig csodálhatjuk meg, elvirágzás után hamarosan visszahúzódik föld alatti, gumós gyöktörzsébe. Végezetül pedig az is kiderül, hogy a bronzos vargánya ehető vagy mérgező-e.


A tárlat egyszerre informatív és interaktív is. Szinte minden egységben találunk valamilyen játékot, amely egyszerre szórakoztat és ad át új információt az adott fajról. Az eurázsiai hiúznál szerepel egy pároztató, ahol az adott macskafélét kell összepároztatni bundájának mintázatával. Hasonló játék van a gólyatöcsnél, ahol a különféle gólyák csőreit, lábait kell megkeresni.


_D0A9607_Copy


A bronzos vargányánál szét kell válogatni a kártyákon szereplő gombákat, aszerint, hogy melyik ehető, melyik mérgező, a sajmeggynél pedig el kell helyezni a növényeket egy idővonalon, aszerint, hogy melyik hónapban érnek.


A magyar zergevirágnál sárga virágokból álló memóriával játszhatunk, a havasi cincérnél kirakhatunk egy bükkfát, a szalamandránál a foltokat pakolhatjuk rá az állatkára. A keszegező egy keszegfajokat ismertető játék, a dínólábnyomozónál pedig kiderül, hogy a nyomok mit árulnak el a komloszaurusz haladásáról.


_D0A9578_Copy


A galenitnél ugyan nincs játék, viszont a hozzá kapcsolódó vitrinben ezerféle megjelenési formában találkozunk vele: kőzetként, ólomkatonaként, légpuskalövedékként, színezőanyagként, ólomüvegként és egyéb formákban is.


A bronzos vargányánál még egy izgalmas receptleírást is kapunk. A hiúz koponyáját össze lehet vetni a vadmacskáéval és a tigrisével, a sajmeggynél egy fakönyv is szerepel, a foltos szalamandránál pedig egy formaldehidben tartósított példányt is alaposan megszemlélhetünk.


_D0A9610_Copy


Hasonlóan érzékletes, amikor a havasi cincér egyes szárított példányaival találkozunk, és igazán szépek azok a préselt zergevirágok, amelyeket szintén meg lehet tekinteni ebben a kiállításban.


És bár a legtöbb faj modellként, kitömve, tartósítva vagy lenyomatként szerepel ezen a a december 30-ig látható tárlaton, a végére kapunk egy élő példányt is: egy akváriumban úszkáló keszeggel nézhetünk farkasszemet.


Kocsis Katica

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

ArtKert_Kultura_596x90_002

fabri_zoltan

2019.08.22

„Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!” – mondja egy szereplő Fábri Utószezon című filmjében. A mondat a háromszoros Kossuth-díjas filmrendező ars poeticája is lehetne. Filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a múlttal való a szembenézés a jelen megértése érdekében.

Bamulok_1933

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

A_spanyol_Uxia_Martinez_Botana_nagybogos_

2019.08.22

A komolyzene olyan műfaj, amelyet a 60 év feletti, szigorúan értelmiségi körökhöz tartozó, szépirodalmon nevelkedett emberek hallgatnak – gondoltam én kamaszkoromban, és gondolja valószínűleg a legtöbb tizen- és huszonéves a mai napig. A Kaposfest ennek az ellenkezőjéről győzött meg.

KIállítás nyílik Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén címmel augusztus 23-án a pécsi Csontváry Múzeumban. A kiállított tárgyak a Keresztény Múzeum gyűjteményéből származnak.

34 alkalommal hirdették meg a Gábor Dénes-díj felhívását műszaki szakemberek számára. A Gábor Dénes-díjjal a kiváló hazai és határon túli műszaki alkotókat, kutatókat, fejlesztőket, feltalálókat, mérnököket ismerik el. A díjakat, amelyre október 10-ig terjeszthetik fel a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek vezetői, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek jelöltjeiket, a kuratórium ítéli oda október folyamán, az elismeréseket pedig decemberben adják át. Részletek itt.

Már csak két hétig látogatható A jégkor pécsi vándora című kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban, amelyen nemcsak a Rihmer László által feltárt „pécsi mammut” a JPM munkatársai által fellelt összes maradványát, hanem a kortárs állatok ősmaradványait is megtekinthetjük. A tárlat az utolsó előtti napon, augusztus 30-án meghosszabbított nyitvatartással, színes, gazdag délutáni programmal zárul.

25. James Bond-film címe: No Time to Die (Nincs idő meghalni). A főszerepet ismét Daniel Craig alakítja, aki már ötödször játssza el a 007-es brit titkos ügynököt. A főgonoszt Rami Malek alakítja. Ralph Fiennes, Naomie Harris, Léa Seydoux és Ben Whishaw visszatérnek a filmbe. Az új Bond-film készítői a fiatal nemzedékeket akarják megszólítani, ugyanakkor hűek maradnak a 007-es filmek zsáneréhez. Látványos üldözési jelenetek és küzdelmek teszik izgalmassá, de Bondnak már a MeToo-világban is helyt kell állnia.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának 30. évfordulóját ünnepli a szervezet a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Befogadás napja '89 című tárlatot augusztus 22-én nyitja meg Kozma Imre apostoli protonotárius, az eseményen köszöntőt mond Varga Benedek és Klaus D. Streiche.

Hagyományőrző huszárbandériumok díszmenetével, fiatal lovasok bemutatkozásával, fegyver- és mentési bemutatókkal várják az érdeklődőket a 16. Nyíregyházi Huszártalálkozón augusztus 24. és 25-én a szabolcsi megyeszékhelyen.

huszartalalkozo

A 22. Zsidó Kulturális Fesztiválon koncertek, improvizációs est és könyvbemutatók is várják a közönséget hét budapesti helyszínen szeptember 9-ig.

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma