kultura.hu_banner_fesztival

2019.07.01

Sokan felelősek abban, hogy ez megtörténhetett, nemcsak a politikai rendőrség alkalmazottai. Magyarok követtek el bűntettet magyarok ellen, pedig sokan rá sem voltak kényszerítve – mondja Cserhalmi Dániel, a Csengőfrász című regény írója. A hiteles, krimiszerűen építkező mű a Rákosi-korszak politikai rendőrségének máig feltáratlan történetét mutatja be, a hírhedt figurák mellett az ÁVH-s nyomozók hétköznapjait is.

AVH_eskutetel
A Magyar Vagon- és Gépgyár (MÁVAG) dolgozói csapatzászlót adományoznak a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának 1949-ben. Az állomány eskütétele
Forrás: Fortepan


Milyen képeket őriz a diktatúráról?

Én a Kádár-korszak gyermeke vagyok. Egy-egy emlék él bennem, például a kisdobos-avatás. A jeles alkalomból megjelentek a katonák és az igazgató az egybegyűlt diákság előtt, nagyon ünnepi volt a hangulat. Számomra nagy csalódást okozott, hogy az én nyakkendőmet a katonák helyett az igazgató kötötte fel. A szocializmusból, mint jelenségből, keveset éltem meg, és az a néhány emlékem is elmosódott az évek alatt.


pince_1pince_2

ÁVH-pince a Belgrád rakpart 5. szám alatt. Dr. Kutrucz Katalin felvételei


A regényben pontos helyszínek is megjelennek. Mindegyiken járt?

Igen, a regényben szerepeltetett helyszínek nagy részén megfordultam. A regényben szereplő Szabados Imre százados lakása például egy magánlakás, szemben vele szoktam ebédelni. Rákosi budai villájában is voltam, ahol a több évtizede ott élő, idős bácsi vezetett körbe. Ha valaki történelmi regény írására adja a fejét, nem árt, ha előtte mindennek pontosan utánajár.


AVH_2
Egyenruhások
Forrás: Fortepan

 

Levéltári kutatásokat is végzett, szemtanúkkal is beszélgetett. A hivatalosan szerzett információk és a személyes vallomások fedték egymást?

Szervesen nem része a regénynek, de a Recski Szövetségben több, Recsket megjárt túlélővel találkoztam. Egyikük azt állította, hogy nem egy ellenállási szervezkedésben részt vett, melyről például az ÁVH nyomozói nem tudtak, ugyanakkor a történészek ennek az ellenkezőjét bizonyították. Több oral historyról mostanáig nem került elő pontos levéltári adat, úgy vélem, a vallomások nem mindig feleltek meg a rendelkezésünkre álló dokumentumoknak. Ettől függetlenül minden szükséges információt igyekeztem begyűjteni a regény hitelessége érdekében.


Peter_Gabor
Az ÁVH rettegett főnöke, Péter Gábor
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fotótár

 

Mennyire ásta bele magát az információkba?

Nem az információk mélysége, hanem a sokrétűség volt az elsődleges, tehát az, hogy több apróságot építhessek be a regénybe. Az ÁBTL (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – a szerk.) abban volt segítségemre, hogy letartóztatási jegyzőkönyveket és egyéb értékes dokumentumokat nézhettem át.

 

Cserhalmi_Daniel_1
Cserhalmi Dániel
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Regényt írni ebből a témából elsőre kockázatos vállalkozásnak tűnik. Nem tartott attól, hogy nem sikerül?

Dehogynem! Ezért írtam jegyzeteket a munka során. Fejezetről-fejezetre vezettem a jegyzeteim, pontosan láttam, mi lesz a következő, rám váró lépcsőfok, tudatosan, precízen dolgoztam. Addig egy betűt nem írtam le, amíg nem láttam magam előtt, hogy jutok el az első oldaltól a történet végéig.

 

avh
Államvédelmisek menetelése a Dózsa György úton 1950 április 4-én
Forrás: múlt-kor


Szabados Imre alakja a szerzett információkra épül?

Az ő alakja abszolút fiktív. Ugyan olvastam ÁVH-s nyomozók aktáit, de azokból a személyiségük nem jött át, ezért teljesen a fantáziámra hagyatkoztam.

 

Nem érezte nyomasztónak, hogy a regényben mozgatott ÁVH-sokkal és áldozatokkal úgymond egy légtérbe került?

El kellett képzelnem, milyen lehetett az a munka, amit nem biztos, hogy szívből csináltak, hanem azért, mert túl akarták élni a rendszert. A mi családunk szerencsére kimaradt a Rákosi-rendszer borzalmaiból, saját magamra voltam utalva, hogy az elnyomottak fejével gondolkodjam, azonban végig megtartottam a kellő távolságot, hogy tisztán átlássam a helyzetet. Épp ezért nem az érzelmek határozták meg a regényírást, hanem inkább a jegyzeteim alapján felépített logika.


Csengofrasz

 

Az ÁVH mindvégig olajozottan működött. Ezért felelős a magyar társadalom?

Azt gondolom, hogy nagyon sok ember tehető felelőssé azért, amiért ez megvalósulhatott, még azok közül is, akik közvetetten nem álltak a politikai rendőrség alkalmazásában. Az a legszörnyűbb az egészben, hogy itt magyarok követtek el bűntettet magyarok ellen, annak ellenére, hogy sokan még rá sem voltak kényszerítve erre. A Rákosi- és a Kádár-korszak ismeretében azt gondolom, hogy a hétköznapi emberek is hozzátettek ahhoz, hogy egy-egy korszak működhessen.


Cserhalmi_Daniel_4

 

Ezek a hétköznapi emberek bűnösök vagy felelősök?

Valószínűleg mindkettő. Hogy milyen mértékben felelősök, nehéz kérdés. Nagyon jól tudták, az országban milyen folyamatok mennek végbe, tisztában voltak vele, milyen áron és hogyan érvényesülhetnek ebben a korszakban, és mi biztosítja a túlélésüket.


Mit gondol, miért nincs több szépirodalmi mű az ÁVH-ról?

Egyrészt eléggé kényes a téma, sokan féltek hozzányúlni, másrészt megeshet, hogyha ezeket a témákat elővesszük, ki tudja, milyen hatást gyakorol a jelenre, nem-e okoz sérelmet az ÁVH-sok leszármazottjainak. Nyilvánosságra hozhatunk dolgokat, de vérpadra küldeni a tetteseket ennyi idő után, nem biztos, hogy a legjobb döntés.


lefuggonyozott_autok
Két, lefüggönyözött fekete autó
Forrás: Fortepan


Iskolákban is bemutatta a Csengőfrászt?

A ráckevei Ady Endre Gimnáziumban mutatkozhattam be alternatív irodalomóra keretében. Müller Rolf történész röviden bemutatta az ÁVH-t, én pedig néhány pontban felvázoltam a könyvem, de éreztem, a diákok nem elég nyitottak rá. Mi másért, ha nem azért, mert nem olvasták. Ezért praktikához folyamodtam.


Cserhalmi_Daniel_portre


Felolvastam a könyv elején közzétett, két gyerek Rákosi Mátyásnak írt levelét, akik azért fordultak kétségbeesésükben a diktátorhoz, mert a szüleiket elvitte a fekete autó. Ez már hatott, utána érdeklődést mutattak a téma iránt. Ha megfelelő utakon közelítünk a fiatalokhoz, nem lesz nehéz megfogni őket.

 

Ayhan Gökhan

10

2019.09.14

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon mutatja be legújabb önálló estjét a kortárs könnyűzenei szcéna egyik legeredetibb művésze, Kamondy Ágnes. Október 5-én az A38 Hajón láthatjuk a Pest fölött az ég szcenírozott koncert-előadását Vörös Róbert rendezésében. A zenéjét Kamondy Ágnes jegyzi, a dalszövegeken olyan neves szerzőkkel osztozik, mint Karafiáth Orsolya, Kiss László, Müller Péter Sziámi és Simon Márton.

kiraly_tamas_aut_of_the_box_6739w_600

2019.09.14

Underground kultúra, művészeti határterületek, látványtervezés: többek között ezekről beszélt É. Kiss Piroska látványtervező a Király Tamás életművét bemutató rertrospektív kiállítása kapcsán, amely szeptember 15-ig látható a Ludwig Múzeumban.

Boszorkanyok_a_Barmi_utcabol_2_

2019.09.13

Paravános bábszínház, klasszikus és modern mesék, tantermi előadások is szerepelnek a bábszínházak őszi kínálatában, ezekből válogattunk.

Észak-Izraelben 4500 éves cserépedényeket és egy tőr pengéjét találta meg egy villanyszerelő. A régészek szerint az út építésekor a földgépek véletlenül lerombolhattak egy temetkezési barlangot, és ennek tartalma kerülhetett napvilágra. A kerámia tárolóedények és kancsók mellett egy kés pengéje is előkerült, amelyeket a középső bronzkorban rejthettek el a sziklabarlangban. A korabeli szokásoknak megfelelően a tőrt azért tették a halott mellé, hogy meg tudja védeni magát a túlvilágon, az ételekkel teli kerámiaedényeket pedig azért, hogy ne éhezzen odaát.

A szeptember 13-án rendezett Szinkronikum gálán Menszátor Magdolna és Tordy Géza kapta a szakma életműdíját. A legkeresettebb szinkronszínészek pályafutásuk során több ezer produkcióban kölcsönzik hangjukat az eredeti nyelven megszólaló sztároknak. Közel hatszáz magyar szinkronszínészt ismerünk, közülük a legnépszerűbb 50 csaknem ötezer film, tévésorozat, jelenet szereplőjének szavait tette a magyar közönség számára érthetővé.

Rejtő Jenő egyik utolsó lakhelye volt a Bimbó út 3-ban található ház, ahol boldog időket töltött, itt vált elismert szerzővé, ekkor születtek első légiós regényei. Miután 1942 őszén egy szélsőjobboldali, nyilasbarát lap egy cikkben kifogásolta, hogy zsidó származása ellenére álnéven továbbra is dolgozhat, megkapta munkaszolgálati behívóját, és alig két hónappal később már halott volt. Az 1943-ban elhunyt magyar íróra emlékező alkotás Günter Demnig műve: a német szobrász huszonöt éve helyez el Európa-szerte botlatóköveket a nácizmus áldozatainak emlékére.

Először találtak sírokat a második világháború alatti csehországi roma gyűjtőtábor helyén. A felfedezés segíthet rekonstruálni a láger teljes területét. 1942 és 1943 között 1308 romát tartottak itt fogva, közülük 327-en a helyszínen veszítették életüket, több mint 500 embert az auschwitzi haláltáborba küldtek. A brnói Roma Kultúra Múzeuma még ebben a hónapban pályázatot hirdet az egykori gyűjtőtábor helyén kialakítandó roma holokauszt emlékhely megtervezésére. Európában elsőként sikerült találni olyan sírokat, amelyekben a nácizmus roma áldozatait temették el.

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus. Konrád György a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg. Ismertebb esszékötetei közé tartozik Az autonómia kísértése, az Antipolitika, az Ölni vagy nem ölni, Az újjászületés melankóliája, a Várakozás, az Áramló leltár, A közép tágulása (2004), Az író és a város, a Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek, az Inga, a Harangjáték, a Zsidóságról. Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regénye 2003-ban, Kakasok bánata című regénye 2005-ben jelent meg.

Tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót szeptember 13. és 18. között a baranyai megyeszékhelyen nyolc társulat részvételével. A hazai táncélet legkiválóbb képviselői hozzák el legújabb produkcióikat a pécsi közönségnek.

Gyori_Balett

Szeptember 18-án az ország legismertebb kertészével beszélgetnek a Hadik Kávézóban.

A Minority Rights Group Europe a klímaváltozás hatásairól rendez kerekasztal-beszélgetést magyar médiavezetők részvételével szeptember 17-én 14:00 órától, a Kőleves étteremben.

OKtóver 5-én 20:00 órakor adja idei egyetlen magyarországi koncertjét Csordás Gábor zongorista-zeneszerző a Wesselényi utcai Erőművházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma