2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

DALI_Lathatatlan_alvo_no_lo_oroszlan_
Salvador Dalí: Láthatatlan alvó nő, ló, oroszlán (1930)
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Mára A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben címet viselő tárlat számos képe beleivódott a vizuális kultúránkba, ezek a munkák azonban a maguk korában radikálisan megújították a művészetet – mondta el a szerdai sajtóbemutatón Szücs György, az MNG főigazgató-helyettese.

Francis_Picabia_Szfinx__R
Francis Picabia: Szfinx
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


A kiállítást kurátorként jegyző Didier Ottinger, a párizsi Pompidou Központ igazgatóhelyettese hozzátette: a szürrealizmus a 20. század legtovább életben maradt és földrajzilag is a legelterjedtebb művészeti mozgalma, amely ugyanakkor számtalan nagy alkotót vonzott Párizsba. Köztük magyarokat is, mint a kiállításon is helyet kapó Brassait és André Kertészt.


Rene_Magritte__MNG
René Magritte: A kettős titok (1927)
Fotó forrása: MNG


Az MNG és a Pompidou Központ közös tárlata az 1929-es évre fókuszál, amely a gazdasági világválság révén a 20. századi történelem egyik fordulópontja volt, de a szürrealizmus történetében is jelentős események kötődnek hozzá.


SALVADOR_DALI_A_rothado_szamar_Copy
Dalí: A félig rothadó szamár
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Ekkor érkezett Párizsba, mutatta be az Andalúziai kutyát, majd rendezte első franciaországi kiállítását Salvador Dalí, ebben az évben készült Max Ernst híres kollázsregénye, de ekkor keletkezett az első szakadás is a szürrealisták csoportjában – számolt be Didier Ottinger.


Francis_Picabia
Francis Picabia: A maszk és a tükör (1930–1945)
Fotó forrása: MNG


Kovács Anna Zsófia társkurátor hozzátette, hogy a tárlat bevezető terme ezért az 1929-es év fontosabb történéseit tekinti át és bevezeti a látogatót a korabeli Párizsba.


Az anyag kitér a szürrealizmus előzményeire, elsősorban a dadaizmusra, és felidézi, hogyan csatlakoztak a szürrealistákhoz az olyan jelentős dadaista alkotók, mint Francis Picabia vagy Man Ray.


szurrealizmus_MNG_4
Fotó: MTI


Fontos mesterükként tekintettek a szürrealisták az olasz Giorgio De Chiricóra is, akinek metafizikus és klasszicizáló korszakából is felvonultat egy-egy festményt a kiállítás.


Külön terem mutatja be Joan Miró és Max Ernst 1929 körüli munkáit, majd a szürrealizmus legismertebb alkotóját, Salvador Dalít. A látogató belenézhet Dalí és Bunuel ikonikus filmjébe, az Andalúziai kutyába, de a katalán művész több festményével és objektjével, mellettük pedig Hans Arp és Yves Tanguy munkáival is találkozhat.


Magritte_szurrealizmus_MNG_2
René Magritte: A vörös midell (1935)
Fotó forrása: MNG


René Magritte a belga szürrealizmus kiemelkedő alakja, aki 1929-ben szintén Párizsban tartózkodott, és ebben az időszakában olyan fontos művekkel jelentkezett, mint a Kettős titok vagy a Gyilkos égbolt.




A tárlat kitér az André Breton vezette szürrealistákkal szemben álló csoportokra, mint a Grand Jeu-re vagy a Documents folyóirat körére, és bemutatja az olyan öntörvényű alkotók, mint Pablo Picasso vagy a szürrealisták közül kizárt Alberto Giacometti munkáit is.


szurrealizmus_MNG_5
Fotó: MTI


Az MNG C épületében megrendezett kiállításhoz számos filmvetítés és egyéb kísérőprogram kapcsolódik az október 20-i zárásig.


Forrás: MTI

A kiállításról több kép itt látható.

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

A Királyok völgyéből a gízai piramisok közelében épülő Egyiptomi Nagymúzeumba szállították át Tutanhamon külső aranyozott fakoporsóját, amelyen első ízben végeznek restaurálási munkálatokat a gyermekfáraó sírjának 1922-ben történt felfedezése óta. Az épülő Nagymúzeum 2020 negyedik negyedére tervezett átadása után egy helyen állítják ki a Tutanhamon sírjában talált összes kincset, benne a fáraó három koporsóját, amelyek közül kettő jelenleg a kairói, Tahrir téri Egyiptomi Múzeumban látható. A fáraó múmiáját gránitfedelű homokkőszarkofágban, azon belül három egymásba helyezett koporsóban találták, a koporsók közül a két külső aranyozott fából, a legbelső színaranyból készült, és mindet istenek képei díszítik.

Mintegy 60 ezer középkori diplomás életútjából készített adatbázist egy német és svájci kutatócsoport, feltérképezve a korabeli tanult emberek kapcsolati hálóját is. Ezzel azonnal láthatóvá vált a személyes kapcsolatok egész hálózata, ami akkoriban ugyanúgy meghatározta a karrierlehetőségeket, mint ma, és olyan meghatározó személyiségekre is hatással volt, mint Erasmus vagy Luther Márton. A kutatók azt a nagyjából 60 ezer embert követték életútján, aki 1250 és 1550 között valamelyik európai egyetemen diplomát szerzett. Az adatbank a mai Svájc területén élő fiatal férfiak – köztük Kálvin János – életútját is felöleli, ők ugyan nagyrészt más országokban tanultak, hiszen az első svájci egyetem 1460-ban létesült Bázelben. Nőket nem vehettek fel az egyetemek.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

bukfurdo-001

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik július 21-én este a zsámbéki Romtemplom különleges történelmi „díszletei” között.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma