Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.06.13

Az Oscar-díjas Rófusz Ferenc 40 év várakozás után készítette el Az utolsó vacsora című filmet, amely egyszerre hívja fel a figyelmet Leonardo Da Vinci freskójának visszafordíthatatlanul romló állapotára, miközben szimbolikusan a mai Európáról is szól. Ezekről mesélt a rendező.

rofusz-ferenc
Rófusz Ferenc
Fotó: librarius.hu

Elégedettséget érez, hogy a negyven éve kész forgatókönyvet most végre megvalósíthatta?

Tulajdonképpen örülök neki, hogy 1978-ban a Művészeti Tanács elutasította a fimtervem. Ha akkor készítem el, egy igen gyenge alkotás született volna. Az eltelt negyven év a hihetetlenül kiszélesedő technikai lehetőségeken túl mint alkotót is érettebbé tett, és azt gondolom, ez meglátszik a végeredményen. Pedig a forgatókönyvet lényegében változtatás nélkül adtuk be egy pályázatra Békési Sándorral, akivel pályája elejétől jó barátok vagyunk. Ő azóta rajfilmesből református teológiaprofesszor lett, ebben a filmben pedig mindkét szakmájának nagy hasznát vettük.

4

A korábbi munkái jellemzően kézzel rajzolt, hagyományos módszerrel készült filmek. Ez volt az első alkalom, hogy számítástechnikai eszközökkel dolgozott?

Már egy jó ideje alkalmazom ezt a technikát, hiszen nem lehet lemaradni ebben a műfajban sem. Alapvetően itt is kézzel rajzoltuk a képeket egyesével, csak papír helyett most digitális táblára. Ezzel az eszközzel viszont egy-egy kép sok egymásra helyezett rétegből áll össze, van olyan jelenet, ahol több tucat „layer” alkotja meg azt a látványt, ami a filmen megjelenik. Ezen kívül van a filmben egy élőszereplős, Rudolf Péterrel forgatott jelenet is, amit 1978-ban nem tudom, hogyan készítettünk volna el. Most green box-technikával vettük fel a jelenetet, ami a freskó előtt játszódik, de akkoriban kénytelenek lettünk volna az eredeti helyszínen, a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumában dolgozni, aminek az engedélyezése nyilván nem lett volna egyszerű.

egy

A munka így is három évet vett igénybe.

Igen, mert csak a főanimátor, Csányi Sándor tudott kizárólag ebben a produkcióban részt venni, a többiek csak szabadidejükben tudtak dolgozni rajta, mivel a film egy időben készült az egész-estés Ruben Brandt, a gyűjtő című produkcióval. Kevés olyan animációs szakember van ugyanis, akikre egy ilyen feladatot rá lehet bízni. Maticska Zsolt, Kosaras Mihály, Horváth Károly, Tardos Zoltán és Salfay Tibor a stabil csapatom, akikkel nem először dolgozom együtt. De meg kell említenem Varga Zsolt Ivánt is, aki a fényelést végezte a filmen, jelentősen hozzájárulva a végső hatáshoz.

Mennyire tekintette kihívásnak egy ennyire ismert, nagy tekintélyű „alapanyaggal” dolgozni?

A legnehezebb munkafázis nem is a figurák vagy a helyszín, hanem a festmény rossz állapotára utaló repedések, hibák megrajzolása volt. Mégis ragaszkodtunk hozzá, mert az üzenet szempontjából meghatározó eleme a filmnek.

jelenet_a_filmbol_png_500x0_q85

Akárcsak a film vége, amikor a festmény megsemmisül: a freskó lepereg a falról. Ez és a kép repedezettsége egyfajta segélykiáltásként is értelmezhető? Hiszen tudjuk, hogy a képet valóban az elmúlás veszélye fenyegeti.

Leonardo olyan alapanyagokat használt, amelyek nem könnyítik meg a restaurátorok munkáját, még az emberi bőr kipárolgásától is óvni kell. Ezért van, hogy többlépcsős zsilipen át engedik be a látogatókat, akik csak 15 percet tölthetnek el a kép előtt. De a freskó túlélt egy bombázást is 1943-ban, az épület telitalálatot kapott, csak a freskó fala maradt épen. Ami viszont még ennél is komolyabb veszély, az az érdektelenség, amit a látogatóktól tapasztaltam. Mikor először láttam a képet, szerencsém volt: egy olyan csoporttal kerültünk be, akiket elnémított a mű hatása. Másodjára nem így történt: a zsivaj, az érdektelenség, a nevetgélés, amit akkor át kellett élnem, nekem egyszerűen nem fér össze azzal, amit ez a kép közvetít.

5

A kép széthullása tehát annak a szimbóluma, ahogy maga a kultúra lepereg rólunk?

Ez is egy fontos tényező, hiszen a kép az európai kultúra egyik szimbóluma. A kép a keresztény üzenet lényegét, az eucharisztia eredetét fogalmazza meg, amikor Jézus a kenyérre és a borra azt mondja: ez az én testem és az én vérem. Mindezt az antik műveltséget is magába foglaló reneszánsz művészet eszközeivel. Ma Európában a klasszikus kultúra és a keresztény üzenet is érdektelenné válik. Ennek a látlelete is a film.

jezus_kozeli_alakja_a_filmbol_png_500x0_q85

De a történet nem itt ér véget.

Valóban, és emiatt is örülök, hogy csak most készült el, a vége ugyanis összetettebb lett, mint az eredeti tervekben volt. Ebben pedig nagyon sokat köszönhetek Pacsay Attila zeneszerzőnek, akivel több filmemben együtt dolgoztam. A filmet a Médiatanács Magyar Mecenatúra Programja mellett az NKA és az MMA is, támogatta valamint a film zenéjére külön pályázati úton az EMMI adott lehetőséget, így a zeneszerző egy élő zenekarral dolgozhatott, ami sokat jelent a végeredmény szempontjából.

Vannak jelenetek, amik teljesen új értelmet nyernek a zenének köszönhetően. És legalább ilyen fontos Madácsi Imre hangmérnök munkája is, akinek a tolmácsolásában ismerjük meg a kép lepergése utáni eseményeket: szinte hangjátékként éljük meg a keresztre feszítést, majd az utána következő feltámadást és az édenkerti hangulatot. Az új élet a képen, a falon, a filmvásznon túl, a nézőben kell, hogy megszülessen, ez a film üzenete: Leonardo da Vinci alkotása, az emberi mulandóságot jelképező kép ugyan elveszhet, eltűnhet, de a megváltás és a szeretet üzenete az egész emberiség számára közös és örök.

ketto

A televíziós premier után milyen jövő vár a filmre? Terveznek nemzetközi forgalmazást?

A legjobban annak örülnék, hogyha az eredeti helyszín előterében megtekinthető lenne. Említettem, hogy a tömeg és a zsiliprendszer miatt hosszú várakozás után engedik be a látogatókat. A film elkészülésekor fogalmazódott meg bennem, milyen jó lenne, ha a várakozás közben egy nagy kivetítőn, többféle szinkront biztosító fejhallgatókkal, mintegy ráhangolódásként megtekinthetnék. Szerintem tíz perc alatt jól felkészítené a látogatókat a mű befogadására. Persze az, hogy ez megvalósul-e, nem rajtam múlik, egyelőre még csak egy ötlet.

3

Most, hogy ez a több évtizedre elhalasztott munka megvalósult, mihez fogna szívesen?

Sok tervem van, többek között egy újabb gyereksorozat és még egy festményfilmet is szeretnék elkészíteni. Meggyőződésem, hogy Csontváry Kosztka Tivadar nagyságban Van Goghhoz mérhető festő és szívesen készítenék egy olyan filmet, ami az ő festői univerzumában játszódik, az ő szemével mutatja be a világot. Bízom benne, hogy a mecenatúraprogrammal való, idáig is termékeny és gördülékeny együttműködés továbbra is folytatódik, és megvalósíthatom a terveimet.

Forrás: mediatanacs.blog.hu

Roma_nok_kultura_banner_002

Harsanyi_Attila_es_Kiraly_Attila_

2019.06.25

A tizenegy éve elhunyt Kaszás Attiláról elnevezett kitüntetés a színházi szakma egyik legrangosabbjának számít. Három kiváló színészt, Harsányi Attilát, Orosz Ákost és Király Attilát jelölték idén a díjra. A három színművész közül a közönség választja ki azt, aki átveheti az elismerést augusztus 30-án a Pesti Magyar Színházban, az országos színházi évadnyitón.

Bori6

2019.06.25

A Péterfy Bori és a Love Band lemezei mindig olyanok, mint egy film, amelyen egy adott női karakter vonul végig: a Szédülés egy szerelmi dráma volt, az új lemez, a BoriX szereplője pedig őrülten bulizik egy Dark Discóban. Az énekesnő azt mondja, szereti ezt a fajta változatosságot, a zenekar művészi halálát jelentené, ha mindig ugyanazt kellene csinálniuk.

cegled_R

2019.06.25

„Igen szép és érdekes levelezőlapok készültek el és kaphatók Sebők Béka papírkereskedésében. A levelezőlapokon városunk legszebb pontjai közül az Árpád tér, takarékpénztár, református templom, római katolikus templom és a városháza vannak reprodukálva igen szép kivitelben. Úgy hisszük, hogy eme csinos levelezőlapok nagy kelendőségnek fognak örvendeni” – olvasható a Czegléd hetilap 1898. március 20-ai számában az első ceglédi képeslapról.

Bogdán Árpád filmje Ázsia egyik legnevesebb filmes rendezvényén a Belt and Road, azaz „egy övezet, egy út” válogatásában szerepelt, melynek mottója „a fény és az élet” volt. 24 alkotás közül választották ki a Genezist, a díjátadón a rendező mellett Dobos Tamás operatőr is részt vett. A film hamarosan Kínában is látható lesz.

A 83 évesen, hétfőn elhunyt zongoraművész Budapesten született 1936-ban. Ötéves korában kezdett zongorát tanulni, később a Zeneakadémián Kadosa Pál volt a mestere. Zeneszerzést is tanult, olyan tanároktól, mint Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence, Bárdos Lajos, Nagy Olivér és Szőnyi Erzsébet. 1956 után egy amerikai ösztöndíj segítségével a bécsi zeneakadémián tanult tovább, 1961-ben diplomázott zeneszerzés- és zongoraszakon. Volt korrepetitor a Bécsi Állami Operánál Herbert von Karajan ajánlásával, szólistaként pedig Karl Böhmmel és a bécsi filharmonikusokkal lépett föl. 1967-től a grazi zeneakadémia, 1989-től a bécsi Musikhochschule professzora volt. Erőd Ivánt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia zenei alkotóművészeti osztálya 2009-ben választotta meg rendes tagnak.

Az Új-mexikói Egyetem könyvtárának volt professzora, Russ Davidson ajándékozza George Orwell angol író, kritikus és újságíró (1903-1950) műveiből álló gyűjteményét. Az Állatfarm és az 1984 különböző nyelvekre fordított első kiadásait is tartalmazó kollekcióból kiállítást is rendeznek.

A július 5. és 7. zajló Bogart Fesztivál helyszíne a Festetics-Inkey kastélyt övező húsz hektáros terület lesz, ahol minden korosztály számára kínálnak szórakozást. Ehhez hasonló, hagyományőrző és -teremtő fesztivál még nem volt a somogyi községben. Fellép mások mellett Szabó Balázs Bandája, a Balkán Fanatik, a Nox énekesnőjeként ismertté vált Péter Szabó Szilvia, az Anima Sound System, a Zagar DJ set, a Budapest Bár és a Gypo Circus is.

A Pink Floyd együttes frontemberének 126 hangszere 21,5 millió dollárért kelt el. A gyűjtemény legdrágább darabja egy 1969-ben készült Black Fender Stratocaster lett, amelyet kilététét felfedni nem kívánó vásárlója négymillió dollárért szerzett meg. A Christie's adatai szerint ez a világ legdrágábban elárverezett gitárja. A 73 éves Gilmour a bevételt a klímaváltozás ellen harcoló ClientEarth környezetvédelmi csoportnak adja.

Weöres Sándor műveit állítja középpontba a Gyulai Várszínház szezonnyitó, június 26-án és 27-én zajló programsorozata.

az-ejszaka-csodai-1024x683

Június 28-án kezdődik a Szent László Napok programsorozat Győrben, ahol három napon át többek közt lovas bemutatókkal, játszóházzal és a király életét feldolgozó lovasszínházi zenés show-val várják az érdeklődőket.

Június utolsó hétvégéjén, június 29-30-én megnyílnak a Csepel Művek épületei, és felfedezhetjük a 240 hektárnyi, gazdag ipari örökség izgalmas jelenkora.

Június 28-án a Bujdosó Trió ad koncertet az óbudai Gázlámpa Kioszk teraszán. A Esernyős névre keresztelt helyszín célja, hogy a finom kávék mellett kultúrát is kínálhassanak a különleges hangulatú fő téren.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma