728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2019.05.15

„Egy kicsit azt is remélem, hogy az új kötet új olvasókat is szerez, és nem arról van szó, hogy most eggyel több költőnek kell az olvasók ugyanakkora tortáján osztozni” – mondja Kőrizs Imre, Karinthy Gábor Összegyűjtött verseinek szerkesztője. Karinthy Gáborról és versei érdekességéről is beszélgettünk vele.

karinthy_gabor_R
Karinthy Gábor
Forrás: karinthy.hu

Karinthy Gábor neve sokaknak Benedek István: Aranyketrec és Karinthy Márton: Ördöggörcs című könyvéből lehet ismerős. Úgy tűnik, Kosztolányi Ádám és Karinthy Gábor felfedezése szinte egyszerre történt. Mi indokolhatta, hogy kiadják az írásaikat?

Az indok az érdeklődés, mármint a kiadóké. Bíró-Balogh Tamás lehetne akármekkora szerelmese Kosztolányi Ádám életművének, és én is rajonghatnék Karinthy Gáborért, mint egy kamasz, ha a kiadók nem láttak volna fantáziát bennük. Karinthy Gábornak egyébként csak a versei jelentek meg az új kötetben, rendkívül különös prózai írásai is vannak, és a levelei is érdekesek. Az egyik, amit Füst Milánnak írt, és amit Beck András adott ki tizenöt éve a Holmiban, például így kezdődik: „Kedves Milán bácsi, először is: – miféle csészéből kávézott Ön, mikor megérkeztem? S miféle becses-különös kanálkával? S az a zaccevés, ahogy szétkente a száján a kanállal… mindez (a helyszínen szólni sem tudtam az áhítattól és meghatottságtól) elkísért engem, amint hazafelé siettem a júliusi utcán.”


Korizs_Imre_Fb
Kőrizs Imre
Forrás: Facebook


Mi fogta meg Karinthy Gábor verseiben, hogy vállalta, sajtó alá rendezi, jegyzetekkel látja el a szövegeket?

Azok közé a költők közé tartozik, akiknek gondolataik is vannak, de tudnak dalolni is. Jó költő volt, szerintem semmivel sem rosszabb, mint számos érettségi tétel. A verseiből kirajzolódó figura rendkívül izgalmas, és az életben is biztos nagyon érdekes ember lehetett. Bár ez viszonylagos, egy barátom például azt mondta: „Ne haragudj, de érdekes emberek mi vagyunk. Karinthy Gábor őrült volt.”


Érte meglepetés a versek összegyűjtésekor?

Mindenekelőtt az lepett meg, hogy milyen sok a kiadatlan vers, vagyis az olyan, ami sose jelent meg kötetben, hanem eddig hírlapokban, folyóiratokban, korabeli antológiákban és kéziratban hevert. Majdnem a duplájára nőtt az ismert életmű. És ezek a versek többnyire nagyon jók, és nagyon sokfélék. A kötet tele van dallal, de például a Jelentés – címéhez híven – különös szabadvers. Úgy kezdődik, hogy a költő ül egy kocsmában, az utcában, ahova gimnáziumba járt, az egyik asztalnál társasjátékoznak, a másiknál iszogatnak, a harmadiknál beszélgetnek.

karinthy
Karinthy Ferenc és Gábor


Ez a vége: „Mindjárt fizetek és megyek, – annyit akarok azonban leszögezni, mielőtt távozom: / elég sötét világban élünk, az európai helyzet sem valami barátságos, amolyan kis pokolban sülünk, talpunk alatt tüzel a föld.” A Magamhoz-nak ez a versszaka mintha Adyval vitatkozna: „Én nem vagyok tüzek királya, / királya könnynek, zajnak, csendnek. / Vagyok szolgája sóhajoknak, / szolgája dalnak, szerelemnek.” Az Éjfél kimondottan lidérces: „Magány és csorbítatlan éji csend, / A léttelenbe olvadok. / Eltűnt a szerves, mozgalmas világ, / Ó, ki vagyok és hol vagyok? // Hiába vizsgálgatom kezeim, / Ujjaim oly idegenek. / Arcom helyére másik arc került, / Szemgödreimbe más szemek.”

Karinthy Gábort, akárcsak Kosztolányi Ádámot, erős irodalmi közeg vette körül. Nem származtak ebből hátrányok, például ami a magas elvárásokat illeti?

Leginkább ők állítottak saját maguk elé magas elvárásokat – de hát ugye alacsonyakat nem is érdemes. Illyés számadó juhászoktól származott, nem íróktól, de szerintem semmivel sem voltak kisebbek a magával szembeni elvárásai, mint Karinthy Gáboréké. A legtöbb költő pályáján vannak nehézségek, ezek közül szerintem csak az egyik, és nem is a legnagyobb, ha valakinek már az apja is költő volt.

karinthy3
Karinthy Gábor, Rózsehegyi Kálmán, Komlós Juci, Bartonek Teréz és Saphir Erzsébet
Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár

Miért olvasson valaki Karinthy Gábort, ha olvashat a generációjából Weöres Sándort, Radnóti Miklóst vagy Toldalagi Pált?

Eddig is olvasták mind a négyük műveit, ha nem is ugyannyit, nem is ugyanannyian és talán nem is ugyanazok az olvasók. Weöres külön, egyszemélyes kategória, de rajta kívül is van irodalom. Egyszer például megkérdeztem egy Michelin-csillagos séfet, jár-e McDonalds’-ba, amire azt felelte, hogy egy évben nagyjából kétszer megkívánja a BigMac ízét, és akkor eszik egyet. Ha pedig Radnóti korai és középső korszakának verseit, Toldalagi Pálnak pedig a teljes életművét nézzük, Karinthy Gábor semmivel sem gyengébb költő náluk. Egyébként sem hiszem, hogy lenne olyan rendszeres versolvasó, aki csak néhány költő műveit olvasgatja. Aki egyáltalán olvas, az szerintem szívesen veszi az új ajánlatokat. Egy kicsit azt is remélem, hogy az új kötet új olvasókat is szerez, és nem arról van szó, hogy most eggyel több költőnek kell az olvasók ugyanakkora tortáján osztozni.


Az összegyűjtött verseket tartalmazó könyv megjelent, ezek után mi lenne a következő lépés, hogy Karinthy Gábor életműve méltó helyére kerüljön, és ne csak az ínyencek tudjanak róla?

A kortárs írók előnye a klasszikusokkal szemben, hogy új művekkel tudják ébren tartani az érdeklődést a korábbi műveik iránt. Várady Szabolcs vagy Bodor Ádám frissen megjelent könyvei új kontextusba helyezik a korábbiakat is: biztos lesznek olvasók, akik az új művekkel találkoznak először, és akkor ezek hatására elolvassák a régebbieket is. Egy klasszikus költő viszont az életműve ismertsége érdekében már nem tehet semmit. Ez a kiadók, irodalomtudósok, szerkesztők és tanárok dolga. Az új kötet alkalmat adhat arra, hogy az eddiginél többet beszéljenek Karinthy Gáborról az iskolákban, az egyetemeken és a bulinegyedben.

 

Ayhan Gökhan

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

Tolcsvay1_R

2019.08.25

Az augusztus 20-ai rendezvények sokakat vonzanak, így nem árt, ha időben találunk olyan helyet, ahonnan gyönyörködhetünk a tűzijáték látványában anélkül, hogy nagy tömegben kellene feszengenünk. A Budapesti Nyári Fesztivál megoldást kínált erre: akik jegyet váltottak az Új Magyar Rapszódia – Magyar Mise elnevezésű koncertre, a maradandó zenei élmény mellett kényelmes székekben ülve, kivetítőn követhették a szünetben a tűzijátékot.

PMSZ_2

2019.08.25

Rancsó Dezső színművész kapta idén az Agárdy-emlékláncot a Pesti Magyar Színház társulatának szavazatai alapján. Sándor Erzsi portréja.

kavarga_R

2019.08.25

Dmitrij Kavarga a poszthumán művészet emblematikus képviselője: monumentális, ugyanakkor részletgazdag szobrai, kinetikus szerkezetei és interaktív installációi az antropocentrizmus kríziséről szólnak. A szentendrei MűvészetMalomban kiállított műveinek legfontosabb állítása: újra kell gondolnunk az emberi létezés alapvető kérdéseit, különben az emberiség saját magát fogja megsemmisíteni.

Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező, Cservenyák László, a mátészalkai Szatmári Múzeum igazgatója és Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke kapta meg idén a Tony Curtis-díjat. Az elismeréseket a Fényes Napok rendezvénysorozat keretében adták át a mátészalkai Zsinagógában tartott ünnepi rendezvényen. A tanács programjának fókuszában idén a 73. születésnapját ünneplő Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező állt.

A díjat tavaly hozta létre a Magyar Hollywood Tanács olyan személyiségek elismerésére, akik a filmes hagyományok ápolásáért, a fiatal nemzedékek számára továbbörökítéséért önzetlenül tevékenykednek. A díj átadása szimbolikus is volt, hiszen a helyszín Tony Curtis szüleinek városa, Mátészalka volt.

Ötállomásos erdélyi turnéra indul ősszel Mahó Andrea. A színész-énekes koncertsorozatán neves vendégekkel lép színpadra. Az Azért vannak a jó barátok című turné szeptember 17-én indul Zilahon és október 7-én zárul Brassóban. Repertoáron lesznek dalok a Madách Színházban játszott musicalekből, de lesznek rockdalok, crossoverek is.

Az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó 1 Celsius fokos vízben fekszik, erős örvényeknek és változó tengeri áramlásoknak van kitéve. A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. A legjelentősebb romlás a tisztek lakóhelyének, köztük a kapitány kajütjének a területén fedezhető fel. A rajongók egyik kedvence, a kapitány kádja már az enyészeté lett.

Egy spanyol történész az amszterdami Társadalomtörténeti Nemzetközi Intézetben (IISH) 1939 óta heverő fadobozokban több mint 500, a spanyol polgárháborút megörökítő fotó negatívjára bukkantak. A Nemzeti Munkásszövetség (CNT) 1939 áprilisában csempészte ki Barcelonából az archívumot, amely egy hosszú út után –kitérőkkel Párizsban, valamint Harrogate és Oxford városaiban – 1947-ben érkezett meg az IISH-ba. A dobozokban több mint 500 olyan fotó negatívja lett meg, amelyet a spanyol polgárháború alatt, 1937 és 1938 között készített az akkor még Deutsch Kati néven dolgozó fotós. Spanyolországba érkezve Deutsch a CNT és az Ibériai Anarchista Föderáció (FAI) külső propagandaszolgálatához szegődött.

Szeptemberben mutatják be A csizmadia, a szélkirály és a nyúlpásztor esete című darabot, amelyet Nagy Orsolya írt és Markó Róbert rendezett. Kolozsi Angéla A libapásztorlány című meséjét Kuthy Ágnes rendezésében láthatjuk, a Papucsszaggató királykisasszonyok című előadást pedig Láposi Terka állítja színpadra. Az Óriásölő Margaret című darabot írója, Gimesi Dóra rendezi majd. A teátrum vasárnap tartja évadnyitó családi rendezvényét. Az Idesüss a figurásra! című programsorozatra a Nagytemplom mögötti Emlékkertben várják az érdeklődőket.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Az Ostrea peregrina nevű hagyományőrző fesztivál augusztus 31-én lesz. A Vigasságok terén immár negyedik alkalommal sorra kerülő eseményen lesz hosszúkard vívóverseny, páncélos küzdelem és tüzérségi bemutató is.

Ostrea_peregrina

Augusztus 30. és szeptember 3. között rendezik meg Budapesten a New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált és Mesterkurzust. A Miranda Liu hegedűművésznő által alapított új fesztivál vendége lesz Georgy Tchaidze orosz zongoraművész, aki először lép fel Magyarországon.

Életre rajzolt múlt címmel történelmi képregényfesztivál és -kiállítás lesz Esztergomban szeptember 7-én.

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma