hangf_spotify_banner_728x90

2019.05.08

Vajon az elhibázott magyar nemzetségi politika bosszulta meg magát, amikor a Trianoni szerződésben darabokra hullott a régi Magyarország? A nemzetiségi politikusok kicsinyes gonoszsága miatt vesztettük el Erdélyt? Lehettek volna bölcsebbek a száz évvel ezelőtt élt magyar döntéshozók? Miért nehéz utólag ítélkezni mulasztások és döntések felett? A dualizmus korának politikai kulisszatitkairól ifjabb Bertényi Iván történészt, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettesét kérdeztük.

tot_asszony_mos
Tót asszony mos (1906)
Forrás: Fortepan

Kell-e lelkiismeret-furdalást éreznie a magyar elitnek, hogy a dualizmus idején nem adta meg a saját nemzetiségeinek azt, amiért 1848-49-ben küzdött?

Ez egy nagy morális kérdés. A 20. századi magyar értelmiség kiváló tagjai igyekeztek szembenézni ezzel, különösen azok, akik később kisebbségbe szorulva visszakapták azt az állítólagos elnyomást, amit a magyar elit gyakorolt a régi Magyarország nemzetiségeivel szemben.


tancolo_olahok_R
Táncoló oláhok (1905)
Fotó forrása: Fortepan


Helyes és jogos, hogy ebből a szempontból is megközelítjük ezt a problémát, de szerintem érdemes figyelembe venni, hogy a nemzetiségi kérdést is a politika törvényszerűségei, de leginkább az erőviszonyok alakították. Ez az aktuális felek közötti játszma volt: azt tudja megtenni a magyar elit a kisebbségekkel, amit a körülmények lehetővé tesznek. Fordítva: olyan követeléseket fogalmaz meg a nemzetiségi elitek ellenoldala, amit az adott körülmények számukra elérhetővé és reálissá tesznek.


A magyar nemzetiségi politika nem volt mindig ugyanolyan, néha sovinisztább, máskor enyhébb. Ez a dinamika nem csak a döntéshozók személyén múlt, hanem a politikai helyzeten.


Számomra az a legérdekesebb, hogy a nemzetiségi követelések nem akkor a legradikálisabbak, amikor a legszigorúbbak a körülmények. Hanem akkor, amikor úgy tűnik, hogy meggyengül a velük szemben álló magyar uralom, és érzik, hogy most van esély többet elérni.


Tot_parasztok_Gyetvan_1906-ban
Tót parasztok Gyetván 1906-ban
Fotó forrása: Fortepan


Ez különösen jól látszik a kiegyezés utáni években. Eötvös József a kultuszminiszter, ekkor fogadják el a korabeli Európa egyik legliberálisabb, nagyon nagyvonalú nemzetiségi törvényét. Azt várnánk, hogy ennek örülnek a kisebbségek, ehhez képest éppen ekkor a legmerevebb és leglátványosabb az elitek szembenállása. Azért, mert ez egy politikailag érzékeny időszak, ekkor Magyarország helyzete a Habsburg Birodalomban egyáltalán nem végleges.


Éppen akkor kötötték meg a kiegyezést Ferenc Józseffel, nem lehet tudni, hogy működik-e, és ha igen, meddig. Jelentős ellenzéke van a dualizmusnak Bécsben, hozzájuk kívánnak csatlakozni a magyarországi nemzetiségi elitek. Szeretnének minél többet elérni a követeléseikből. Nem kell gonoszságot feltételezni: mind a két fél céljainak maximalizálásárra törekszik, vizsgálja az erőviszonyt, hogy meddig lehet elmenni.


collage-39

A 20. században összesen egymillió magyar jött a trianoni területekről. Történetük elmondatlan

mind a közbeszédben, mind a történetírásban. Képek forrása: hungaricana.hu


A világháború utáni összeomlásban a politikai helyzetet a kisebbségek ki tudták használni, és megvalósították a nemzeti vágyaik maximumát. Amikor nem voltak kedvező helyzetben, akkor sokkal kevesebbel is beérték volna, 1918 végén viszont kinyílt előttük a világ. Érdemes a saját hibákkal önkritikusan szembenézni, de nem feltétlenül csak ezzel kell magyarázni azt, ami történt.


Ennek a komplex problémának egyik kulcsszereplője maga Ferenc József. Úgy tűnik, az ő céljainak megfelelt a dualista berendezkedés, annak minden szabályával. Azt az elvet vallotta, hogy ha működik, inkább ne piszkáljuk?

Ez a gondolat nagyon jól leírja azt a politikai racionalitáson alapuló megközelítést, ami az uralkodó majdnem minden döntésére érvényes. Nem a dualizmus volt számára az ideális berendezkedés: neveltetéséhez, politikai elképzeléseihez az 1850-es évek centralizáltabb rendszere állt közel, de az megbukott, mert túl merev volt, és sok fontos erőcsoportot ellenzékivé tett. Kénytelen volt tehát kompromisszumot kötni, 1859 után szüksége volt a birodalmát stabilizáló támogatásra.


olah_parasztok_az_esztenan
Oláh juhászok az esztenán (1906)
Fotó forrása: Fortepan

Végül a magyarokban megtalálta azt a partnert, akikkel jó egyezségre jutott. Neki nagyon fontos volt az egységes hadsereg és a birodalmi külpolitika, valamint az, hogy megmaradjon a befolyása az állam belső ügyeiben. Cserébe belement abba, hogy Magyarországon a liberális-nacionalista elit vegye át az irányítást. Az akkori magyar vezetés elfogadta ezt a kompromisszumot. Nem támadott újabb követelésekkel, nem akarta ezt a rendszert felborítani. Így a ’67-es elit viszonzásként elvárhatta az uralkodótól, hogy támogassa a magyar kormányt minden a dualizmust megbontani próbáló belső erővel szemben.


Trianon_emlekmu_1
Trianon-emlékmű Hatvanban

Például, ha a nemzetiségek azt mondták, hogy legyen egy szlovák autonómterület, vagy önálló Erdély, esetleg délvidéki szerb vajdaság, akkor Ferenc József a magyar kormány oldalára állt mondván, hogy nem, ez a rendszer így jól működik, ne változtassunk.


2019-ből visszatekintve a dualizmus azt jelenti: a Habsburgok korhadó birodalmában való továbbélés áráért eladtuk magunkat, a jövőnket.


Ez azonban utólagos bölcselkedés, mert Trianon tragédiájának ismeretében rovunk fel olyan döntéseket és mulasztásokat a dualizmus elitjének, amiről nem tudhatták, hogy összeomlás lesz a következménye.


nemzetisegi_viszonyok
Nemzetiségi viszonyok a Kárpát-medencében a békekötéskor


A kor egyéb nemzetközi példái, Svájc vagy az Egyesült Államok sem adtak számukra lehetőséget arra, hogy másféle nemzetiségi politikát folytassanak?

Az Egyesült Államok a nemzetek feletti amerikai állampolgárság elméletére fűzi fel ezt a kérdést. Ez a szemlélet nem valósítható meg Magyarországon. Az Egyesült Államok akkor egy friss történelmű köztársaság, ahol olyan bevándorlók élnek, akik az „odavándorlással” lemondanak arról, hogy a régi európai nemzeti közösséget átvigyék a tengeren túlra, így az olvasztótégely működhetett. Svájc pedig akkor még nem a világ egyik leggazdagabb, nyugodt bankárországa, hanem egy elzárt, kis hegyi állam középkori hagyományokkal. A kantonok példája is követhetetlen egy 326 ezer négyzetkilométeres ország esetében.

Egy konkrét liberális minta azonban létezik: Ausztria. Itt az az elv működött, hogy Ausztria egy független, semleges, nemzetek feletti fogalom. Ferenc József, aki maga német nyelvű és kultúrájú katolikus volt, ugyanúgy a szláv és más nemzetiségű alattvalóinak császára akart lenni, ahogy a különböző felekezeteknek. Ebben a rendszerben a nemzetek feletti Ausztria állami szintje alatt vitáztak egymással az egyes nacionalizmusok.


Kartyazok_Szabadkan
Kártyázók Szabadkán 1904-ben
Forrás: Fortepan


Ez már működőképes modell lett volna a korabeli Magyarországon, csakhogy nagyon rossz volt a megítélése. A szabadságharc leverése után, az 1850-es évek új Ausztriája ezt a berendezkedést erőltette, a magyar elit pedig zsigerből elutasította. Az osztrákok a magyarokat ez alapján túlzottan nacionalistának, a nemzeti szempontot mindenáron előtérbe helyezőknek tartották. Ennek magyarázata a két ország eltérő történelmében rejlik.


Magyarország a honfoglalástól kezdve a török korig egy számbeli fölényen alapuló, kompakt királyság volt. Ezzel szemben Ausztria, a mai osztrák köztársaság, Csehország, Galícia, a tengermellék és az itáliai tartományok laza konglomerátuma, amit évszázadok alatt házasságok útján vagy hódításokkal szerzett a Habsburg dinasztia. Itt nem beszélhetünk érzelmi, történelmi vagy éppen eszmei egységről. Ausztriát így, ebben a formában érdemes kormányozni.


tiltakozc3a1s-a-vc3a1ci-utcc3a1ban-a-trianoni
Tiltakozás a Váci utcában a trianoni béke aláírása ellen, 1920. jún. 4.


Természetesen a román vagy szlovák értelmiségiek ezt a modellt akarták bevezetni. Elméleti szinten tehát létezett alternatívája a magyar nemzetállami koncepciónak, de a magyarok úgy gondolták, hogy a hagyományok, az adott politikai erőviszonyok nem teszik ezt számukra kötelezővé, és kitarthatnak a saját tradicionális nemzetállami elképzelésük mellett.

 

Itt a különböző nemzetiségi értelmiségek küzdenek a jogokért. De azt tudjuk, hogy a tömegek mit gondoltak? Mit akart egy román birkapásztor vagy egy szlovák favágó?

Erről nagyon keveset tudunk. A 19. századi források nagyon egyoldalúak. A kort egy szűk, írástudó elit szemüvegén keresztül látjuk. Mivel ez nem egy demokratikus időszak, nem számított az egyszerű emberek akarta. De valószínűleg ők sem gondolkoztak olyan kérdésekről, mint az autonómia vagy a nyelvhasználat.

 

Bodrogszerdahely
Az első bécsi döntés után magyar honvédek vonultak be a felvidéki Bodrogszerdahelyre
Forrás: Wikipédia


Egy írástudatlan parasztembernek a mindennapi élettel összefüggő elvárásai voltak: például a juhait a szomszéd domboldalon is legeltetni szeretné, osszák szét az uraság földjét, hogy ne kettő, hanem tíz holdja legyen, a pap beszéljen szlovákul. Azok az értelmiségi mozgalmak lehettek sikeresek, amelyek a maguk nacionalista politikáját ügyesen vegyítették olyan követelésekkel, melyekre valóban reagáltak az egyszerű emberek. Ha a nemzeti mozgalmak a földosztási és vallási kérdéseket bevették a programjukba, akkor volt esélyük tömegeket terelni a saját táborukba.


Ha ez sikerült a nemzetiségi eliteknek, akkor a magyar politikusok miért nem így állították maguk mögé a tömegeket?

Egyrészt nem érdekelte őket, nekik ez a rendszer jó volt, nem kívántak változtatni. Természetesen jogos felróni a magyar elitnek a 19. század végén és a 20. elején, hogy nem bővítik a választójogot, nem törődnek az egyszerű emberek életével, nem nyitnak szociális irányba, a földkérdést nem a földosztás irányából próbálják kezelni. De azt is érdemes mérlegelni, hogy ha változtatnak, akkor ez a reformprogram a kialakult rendszert egy bizonytalan, új irányba állította volna.


b_trianon-emleknap
Koszorúzás Székelyudvarhelyen a nemzeti összetartozás napján.
Az emlékezésnek gyógyírt kell kínálnia. Fotó: Barabás Ákos/erdelyinaplo.ro


A 19. század azt mutatta: ebben a formában tudják a magyarok a kezükben tartani és jól működtetni az országot, és ha a kereten lazítanak, akkor a nemzetiségek nagyobb befolyást is szerezhetnek. Trianon felől nézve ez a forgatókönyv jobb lett volna, mint a teljes szétesés, de ez is utólagos okoskodás. Akkor erre egyáltalán nem számítottak. A másik ok pedig az, hogy az államhatalom a magyar elit kezében volt. Szélesebb körű volt a befolyásolási rendszerük, például az oktatáson keresztül. A nemzetiségi elitek közötti politikai küzdelem során a magyar pártok helyzeti előnyben voltak.


Pál Amanda

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

szulofalum-pest-fesztbaum-bela-molnar-ferenc-estje.R

2019.05.23

Igazi régivágású pesti kabarét rendez nyáron Fesztbaum Béla az Óbudai Társaskör kertjében. A következő évadban ismét egy Molnár Ferenc-premierben kapott szerepet, a szerző tárcáiból összeállított egyszemélyes estjét május 30-án a Zsidó Művészeti Napokon is bemutatja. Vígszínházi stílusról, doktori címről és A GRUND – vígszínházi fiúzenekarról is beszélgettünk a színművésszel. INTERJÚ.

malenkij_robot_kinnt_foto_dabasi_andres_2018_3

2019.05.23

Negyven európai kiállítóhely – köztük a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Málenkij Robot Emlékhelye – szerepel Az év európai múzeuma díj idei jelöltjei között; a győztest szombaton hirdetik ki.

eletszepitok.hu

2019.05.23

Június 23. és 30. között rendezik meg a Kapolcska gyermekfesztivált és tábort. Az egyhetes rendezvényen egyebek mellett zenei, táncos és tehetségfejlesztő programok, valamint játszóudvarok várják 9 és 15 év közötti fiatalokat. További különlegesség, hogy a rendezvényen ebben az évben török néptáncos és zenész fiatalok is részt vesznek.

Zenélő szakaszt készítenek a kétszer kétsávosra bővülő 67-es főúton, mely a Republic zenekar egyik népszerű számát, a 67-es utat játssza. A tervezők a burkolat jobb szélén helyezték el azokat a bordákat, amelyekre ráhajtva a közismert sláger dallamai csendülnek fel. A legjobb „zenei élményt” akkor érhetjük el, ha 80 kilométer/órás sebességgel hajtunk az 500 méteren húzódó bitumenkottára. Az akusztikus burkolatot a Somogybabod közelében lévő szakaszon alakították ki.

Siri Hustvedt amerikai írónő nyerte el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat irodalom kategóriában. A zsűri, amely ebben az évben 28 jelölt közül választotta ki a norvég származású szerzőt, méltatásában kiemelte írásai feminista perspektíváját és a jelenkor alapvető etikai kérdései iránti aggódást. Az író elismert hat regény, egy verseskötet, két esszégyűjtemény szerzője, több közülük bestseller lett hazájában. Munkáit több mint harminc nyelvre fordították le eddig, magyarul Amit szerettem című írása jelent meg 2018-ban. Az Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda. A kitüntetettek egy Joan Miró világhírű képzőművész által tervezett szobrot és 50 ezer eurót (15 millió forint) vehetnek át az uralkodótól az októberi ünnepélyes díjátadón Oviedóban.

A világháborús eltűntek felkutatásával foglalkozó nemzetközi keresőszolgálat, ITS már több mint 13 millió dokumentumot tett közzé az interneten a nácizmus üldözötteiről, köztük koncentrációs táborokból származó iratokat, például fogolykártyákat, elhalálozási értesítőket. Az ITS tulajdonában koncentrációs táborokból, gettókból és a Gestapótól származó több mint 30 millió dokumentum, valamint második világháborús migrációs irat van. Ezeket folyamatosan feltöltik az internetre, hogy segítsék az áldozatok sorsának kutatását. Az adatok és információk ingyenesen letölthetők a szervezet honlapjáról. A hatalmas adatbázis 2013-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára is.

A portugál nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerésének tartott Camoes-díjat Chico Buarque brazil író, zenész és dramaturg kapja idén. A Rio de Janeiró-i székhelyű zsűri a 74 éves alkotó versekből, regényekből, színdarabokból és dalszövegekből álló, sokszínű életművét méltatta. A művész egykor politikai dalokat énekelt az 1964-1985 közötti brazil katonai diktatúra ellen és 1966-ban az A banda (A zenekar) című dalával vált nemzetközileg ismertté. A dal elmeséli, amint egy zenekar áthalad egy brazil kisváros utcáin, és segítségével az emberek egy percre kiszakadnak a hétköznapokból. Buarque írt színdarabokat és regényeket is, Budapest című, portugálul 2003-ban, magyarul 2005-ben megjelent regénye a magyar fővárosban játszódik

Az együttes a Góbéfest vendége lesz. Az eseményen a szervezők a Kárpát-medence gazdag kultúráját és gasztronómiáját ismertetik meg az Egyesült Királyság lakóival. A fesztivál az angliai Manchester szívében május 24-26. között zajlik az Albert téren. Pénteken este a Ha te tudnád, amit én, szombaton az Újraélt figurák című előadással lépnek fel, vasárnap Szép Palkó meséjét mutatják be. Az ott élő közösség esténként táncoktatáson vehet részt.

Péntek este rendezik meg a Bábok éjszakáját a Fővárosi Állat- és Növénykert tavaly megnyílt játszóparkjában, ahol változatos programokkal, a bábművészet különböző műfajait képviselő előadásokkal és kézműves bábkészítéssel is várják a családokat.

Zirano_Szinhaz_Babszem_Janko

Május 25-én rendezik meg a Gyerekfesztivált a Magyar Színházban, ahol az egész napos programsorozaton fellép Kárász Eszter, a Fabók Mancsi Bábszínháza és a Bab-Társulat. Az előadások mellett játékos programokon vehetnek részt a nézők a színházban és a színház körül.

Kilencedik alkalommal rendezik meg csütörtöktől vasárnapig a Budapesti Nemzetközi Cigány Filmfesztivált, a Romani Film Festet az Art+ Cinema moziban Budapesten. Az idei fesztivál jelentős évfordulóhoz kapcsolódik: 75 éve, 1944-ben az auschwitzi cigány családi táborban a romák fellázadtak az őket likvidálni akaró nácikkal szemben.

Koncertsorozatot indít a budapesti Koreai Kulturális Központ, pénteken a Novus String Quartet, szombaton a HEO Trio lép fel az Opus Jazz Clubban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma