NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.03.24

Latabár Kálmán, a magyar operettjátszás állócsillaga nemcsak játékával, de már a megjelenésével, jellegzetesen huncut mosolyával is derűt csalt a szórakozásra vágyó közönség arcára. Játszani akart, ez volt élete fő mozgatórugója. A „Latyi” becenevet állítólag ő aggatta magára, miután egy gyermekműsorban Latyi Matyit, a furfangos cukrászinast játszotta. Sárdi Mihállyal, a Budapesti Operettszínház igazgatói főtanácsadójával beszélgettünk a különleges tehetségű táncos-komikus színészről.

A_ket_Latabar
Latabár Kálmán és Latabár Árpád a Francia pezsgő című színdarab bemutatóján
a Fővárosi Operettszínházban 1945-ben. Fotó: MTI

Mi döntötte el azt, hogy Latabár Kálmánból táncos-komikus színész lesz? Alapvetően ilyen alkat volt, vagy a rá osztott szerepek befolyásolták ezt?

Híres színészdinasztia sarjaként került a pályára, és nyilván alkata, kinézete, de artista és táncos képességei predesztinálták a komikus szerepkörre, akárcsak öccsét, Árpádot, a „hosszú Latyit”. Számos operettben adódott lehetőségük kihasználni testi adottságaikból adódó komikus helyzeteiket, pl. a Mágnás Miska hülye grófjai, vagy a Szép Heléna két Ajaxa.

 

Manolita_r
Fényes Szabolcs: Manolita. Fővárosi Operettszínház.
Latabár Kálmán és Szokolay Olly (1932)

A kabaré-operett-film hármasában hogyan lehetne őt elhelyezni? Melyik műfaj állt hozzá a legközelebb?

Bármely műfajban az igényes szórakoztatásra törekedett, de vérbeli zenés színházi színész volt. A filmekben is komoly sikereket ért el – de a színpadon jóval több és rafináltabb eszközt kellett alkalmaznia. A film közelről mutatja a színészt, minden apró rezzenés azonnal érzékelhető, míg a színpadon úgy kell alakítania, hogy a leghátsó sorban ülők is élvezhessék az előadást.


latabar_arpad_latabar_kalman_meszaros_agi__magnas_miska_r
Latabár Árpád, Latabár Kálmán és Mészáros Ági a Mágnás Miskában (1949).
Kép forrása: operett.network.hu

Melyek voltak a legjelentősebb szerepei az Operett színpadán?

Az államosítás előtt a Csárdáskirálynő Bóni grófja, az ötvenes évek szocialista operettjei közül természetesen az Állami Áruház Dániel kartársa, de emlékezetes volt a Szelistyei asszonyok Mujkó bolondja, a Balkezes bajnok kettős szerepe. A 60-as években a Mária főhadnagy Zwikli Tóbiása, a Szép Helénában Menelaos király, A denevérben Frosch börtönőr.


rodolfo-es-latabar-kalman-1950-siofok_R
Rodolfóval Siófokon 1950-ben
Forrás: homoludens.hu

Úgy tudom, nagyon aprólékosan dolgozta ki a poénokat, és a környezetén tesztelte, mielőtt élesben a színpadra vitte őket.

A poentírozás nagymestere volt. Fontos tudnunk, hogy az ő pályafutása idején még a nagy színészegyéniségek domináltak az előadásban, akkoriban a színésznek nagy szabadságot biztosított a rendező. Latabár Kálmán a poénokat előbb kipróbálta a kollégáin. Mindig az első reakciókra figyelt, ezeket tartotta a legőszintébbeknek. Nem improvizált, nagyon precíz színész volt, és ezt várta el másoktól is. Édesapja befolyásolhatta a művészetét, akivel még volt alkalma együtt játszani, igényességét tőle örökölhette, hogy mindig tudja, hol a mezsgye ízlés és ízléstelenség határán.


Ipafai_lakodalom
Latabár Kálmán és Németh Marika az Ipafai lakodalomban (1957)
Fotó: MTI/ Bartal Ferenc

Hat évet töltött a testvérével külföldi turnékon, de végül hazatért. Nem vonzotta egy külföldi karrier lehetősége?

Nem. A színészmesterség legjobban az anyanyelven érvényesül. A magyarságtudattal párosult szakmaszeretet nagyon erős lehetett a családban, a külföldön töltött idő csupán pénzkereseti lehetőség volt számukra.


Latabar-Kalman


Azt mondják róla, hogy nagyon humánus volt, természetesség és közvetlenség jellemezte. Hogyan tudta mindezt megőrizni a hírnév, sikerek ellenére?

A kollégák kedves, jó szándékú, ugyanakkor tartózkodó embernek ismerték. A Fel a fejjel című filmvígjáték Peti bohóc alakításában mutatkozik meg számomra nagyon hitelesen, milyen lehetett valójában embersége. Amikor a társulattal a Szovjetunióban vendégszerepelt, hazahozott egy televíziót, amelyet nálunk még alig ismertek, és a színház társalgójában helyezte el. Szünetekben együtt nézte a televíziót a műszakkal. Később ezt a helyiséget Latabár szobának nevezték el.


A történelem vészterhes időszakában érte el a pályája csúcsát. El tudta kerülni a politikai zaklatásokat?

Gáspár Margit, aki 1949 és 1956 között igazgatta az Operettet, sok Horthy-korszakbeli ismert színészt mentett meg a kommunista retorzióktól, a Latabár-család is közöttük volt. Az igazgatónő művelt, intelligens nő volt, aki hithű kommunistaként, de emberségesen vezette a színházat, békés „építőmunkát” és védőhálót biztosítva színészeinek.


Latabar_tarsadalmi_munkat_vegez_r
Latabár Kálmán társadalmi munkában a Blaha Lujza téren, 1964.
Fotó: Ács Irén

Paradox módon ebben a diktatúrában érte el legnagyobb sikereit az Operettszínház, maga Latabár Kálmán is, 1950 és 1953 között Kossuth-, érdemes-, és kiváló művész díjat is kapott. Nem volt pártember, és egyáltalán nem állt közel a hatalomhoz. De ő sem kerülhette el, hogy a hatalom beavatkozzon az életébe. Sikerei csúcsán, amikor rengeteget haknizott, elterjesztették róla, hogy kapitalista beállítottságú ember, aki a fellépéseivel rengeteget keres. Ezért a párt letiltotta őt, egy ideig nem haknizhatott, és új szerepeket sem vállalhatott el.


Kikkel játszott együtt legtöbbet?

A magyar operettjátszás legnagyobbjaival – Honthyval, Felekivel, Sárdyval, Rátonyival, Baksay Árpáddal, Németh Marikával, Petress Zsuzsával – volt egy társulatban, de szubrett partnerei legtöbbször Csikós Rózsi, Kiss Manyi, majd Zentai Anna, Mednyánszky Ági voltak.


Latabar_Kalman_es_Psota_Iren_szinmuveszek._A_felvetel_az_Egyiptomi_tortenet_cimu_film_forgatasa_alkalmaval_keszult._Fortepan
Psota Irénnel az Egyiptomi történet című film forgatásán (1962)
Forrás: Fortepan

Játsszák ma azokat az operetteket, amelyekben ő is fellépett? Ki alakítja ma az ő szerepeit?

Rátonyi is, de Bodrogi, Gálvölgyi, Mikó belőle építkeztek. Még a közelmúlt híres Bóni grófjai – Németh Sándor, Csere László, Bozsó József, Peller Károly – is őt követték, persze sokkal maibb, revűs-táncos elemmel fűszerezve. Pár éve alakította Mészáros Árpád Zsolt Frosch börtönőrt és most Nyegust A víg özvegyből, de legutóbbi bemutatónkban, a Mayában, Rudi szerepében Brasch Bence látható. Ők ugyan már nem a Latyi-féle komédiázók, de az ő nyomdokain haladva igyekeznek megfelelni szerepkörüknek.


Egy-szoknya-egy-nadrag-Latabar-Kalman-es-Mihalyi-Erno_R
Mihályi Ernővel az Egy szoknya, egy nadrág jelenetében

Mennyiben más a mai operettjátszás, mint Latabár idejében?

Nagyon. A rendezői színház megváltoztatta az operettjátszást is, mert koncepcióik kevésbé engednek teret a színészegyéniségek kibontakozásának. A zenés színházzal szembeni technikai igények a musicaljátszással rendkívül megnőttek, ez visszahat az operettek színpadra állítására is. Ma már szinte videóklipszerűek az előadások. Mégis, a hungarikummá vált magyar operett napjainkban reneszánszát éli, és színházunk sokat tesz ezért.


Rácz Anna

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

A mindennapos éneklés elvével kapcsolatos kezdeményezéseket, tapasztalatokat összegzi ma a Magyar Állami Operaház által megszervezett O/A minikonferencia az Erkel Színházban. Azt is vizsgálják majd, hogy a most elkészült, bevezetés előtt álló nemzeti alaptanterv rendszerén belül létre tud-e jönni valamiféle összművészeti ismereteket oktató-elemző-népszerűsítő óratípus, s hogy annak milyen multimédiás és intézményi támogatása volna lehetséges. A konferencián előadást tart többek között Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy, Zsoldos Dávid zenetörténész, Kákay István, az Operaház képzési vezetője, Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti balett igazgatója, Hajzer Nikolett, az Operaház Gyermekkarának karnagya, Hoppál Péter, a Mindennapos Éneklés Bizottságának operatív vezetője szól, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

Pecs_okereszteny_temeto

Az Eiffel Bazár és Klubban (1132 Budapest, Katona József utca 13.) pénteken 18.30-kor zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket. A vendég ezúttal Kollár-Klemencz László lesz.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma