2019.02.10

Komlós Júlia néven, Szabadkán született. Színészdinasztiából származott: édesapja, Komlós Vilmos a Hacsek és Sajóból ismert Sajó, édesanyja Pintér Irma színésznő volt. Háromévesen már színpadon állt, két évvel később édesapjával szerepelt egy operettben. Bár szülei más pályát szántak neki, színésznő lett, akit számos darabban és filmben láthattunk. A legtöbben úgy emlékeznek rá, mint Lenke nénire a Szomszédok tévéfilmsorozatból. 1919. február 10-én, Bessenyei Ferenccel egy napon született.

komlos_juci
Fiatalkori szerepekben
Fotó forrása: gradsubotica.co.rs

Szülei azt szerették volna, ha „megbízható” szakmát választva titkárnő lesz, ezért gép- és gyorsírást tanult, még versenyt is nyert. Azt sikerült kikövetelnie, hogy vigyék el Rózsahegyi Kálmánhoz, hogy kiderüljön, van-e tehetsége. A neves direktor az apai tiltakozás ellenére felvette színiiskolájába, ahol 1935-től egy évig tanult. Muzikalitása már kezdetben megmutatkozott, nem sokkal tanulmányai megkezdése után a Király Színház operettjeiben játszott.


A zenés darabok után a Pódium Kabaréhoz, majd a szegedi színházhoz szerződött. Itt ismerkedett meg kollégájával, Földessy Gézával, akivel 1945-ben összeházasodtak. Szeged mellett Miskolcon, Nagyváradon játszott. A Moulin Rouge-ban édesapjával duetteket énekelt, s mások mellett Feleki Kamill-lal és Kiss Manyival szerepelt a nívós éjszakai revükben.


az_elsok
Miskolcon Kerecsendi Kiss Márton Az első című drámájában
Földessy Gézával, Bessenyei Ferenccel és Mátray Máriával
Fotó forrása: szineszmuzeum-miskolc.blog.hu


„Mindig is gyermeklelkű voltam, nem voltam hajlandó felnőni. Persze az életemnek sok olyan része volt, amikor komolynak kellett lennem. És voltak borzasztó szituációk az életemben, amikor azt hittem megőrülök. Ez a háború elején volt, amikor nemcsak szirénáztak, hanem félreverték a harangokat is támadásnál. Édesanyámmal a szálloda második emeletén laktunk Nyíregyházán. Ő fekvőbeteg volt, és elhatározta, hogy nem kel fel az ágyból, hanem ha bombatámadás éri, akkor ott érje őt, feláldozza magát a gyermekeiért. Könyörögtem neki, hogy anyám, hát itt vagyok, menjünk le az óvóhelyre. A végén hisztériás rohamot kaptam én is, de kirángattam az ágyból és lecipeltem. Amikor már biztonságba kerültünk, arra gondoltam, hogyha hasonló helyzetbe kerülök színpadon, vajon meg tudom-e ugyanígy csinálni. Akkor megdöbbentem, és azt mondtam: azt hiszem, én megőrültem, orvoshoz kell mennem. Anyám annyit felelt: nem fiam, te nem vagy őrült, te színész vagy” – mesélte egy interjúban.


komlos_juci_gobbi_hilda_r
Gobbi Hildával
Fotó forrása: szinmuveszetunkklubja.network.hu


A 2. világháború után az Operettszínház, majd a Művész Színház következett, ahová Várkonyi Zoltán hívta. Ezután a Magyar Színház tagja lett. Nagy sikert aratott Honthy Hanna és Jávor Pál partnereként a Csodabár című nagyoperettben. 1947-52 között a Vidám Színházban játszott, majd 1952-ben a Magyar Néphadsereg Színházának (Vígszínház) tagja lett. Itt játszotta el egyik legkedvesebb szerepét, Roxane-t Rostand Cyrano de Bergerac című darabjában, Szendrő József rendezésében. Később a József Attila Színházhoz, 1965-ben a Thália Színházhoz szerződött, ahol 13 évig volt a tag.

 

Pályája kezdetén a zenés szubrett-szerepek mellett naivákat osztottak rá, később kiváló karakterszínésznő lett belőle. Játékára könnyedség, természetesség és érzelmi gazdagság volt jellemző. Olyan klasszikus szerepeket formált meg, mint Ophelia (Hamlet), Polly (Kurázsi mama), Nyilas Misi (Légy jó mindhalálig) vagy a Kaméliás hölgy Margitja. Rendezte Várkonyi Zoltán, Fábri Zoltán és Apáthi Imre, többször dolgozott együtt Egri Istvánnal és férjével, Földessy Gézával.


Foldessy_Komlos_Juci
Komlós Juci, Komlós Vilmos, Komlós András és Földessy Margit
Fotó forrása: szinmuveszetunkklubja.network.hu


A Thália Színháztól való távozása után csak szerepekre szerződött, rádió- és tévéjátékokban kapott feladatot. Már szinte abbahagyta a szakmát, az aktív szerepléstől visszavonult, amikor 1987-ben megkeresték a Szomszédok című teleregény készítői. Zenthe Ferenccel egy kedves, szimpatikus házaspárt alakítottak, Lenke nénivel a jóságos és szeretetre méltó nagymama költözött be a nézők otthonába. A sorozat több mint tíz évig, 1999-ig futott, és még ma is nagy rajongótábora. Érdekesség, hogy játszott benne Komlós Juci testvére, sőt az egyik epizódban együtt szerepelt a szintén a színi pályát választó lányával, Földessy Margittal és unokájával is.

Komlós Jucit számos filmben és tévéjátékban is láthattuk, egyebek között a Rokonok, Az aranyember, a Mire megvénülünk, az Esős vasárnap és a BÚÉK című alkotásokban. Sokat szinkronizált, több mint száz külföldi filmnek kölcsönözte a hangját, a többi közt egy időben az ő hangján szólalt meg a Miss Marple-sorozat címszereplője.


Szomszedok
Lenke néni a Szomszédokban


Művészi munkáját 1957-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1960-ban érdemes művész lett, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. 1998-ban beválasztották a Halhatatlanok Társulatának Örökös tagjai közé, 1999-ben Déryné-díjjal tüntették ki. 2002-ben a nemzet színészének választották.


92 évesen, 2011. április 5-én halt meg. Egykori Városmajor utcai lakása falán emléktábla őrzi nevét. A Rákóczi híd pesti hídfőjénél az ő portréja is látható a nemzet színészeit ábrázoló dekorációs falfestményen, amelyet az új Nemzeti Színház megnyitásának tizedik évfordulója alkalmából avattak fel 2012-ben.

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Február 21-22-én Értékeld a látogatót! címmel szakmai fórumra várja a természeti és kulturális területen dolgozókat a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete. A fórum a közönségmérés aktuális kérdéseivel és a látogatókutatás módszereivel foglalkozik.

csm_18_Boczen_

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma