2019.02.05

„Nem tudom, hogy van-e már innen, ebből a hosszúnevű faluból anzix kártyája, hát a biztonság kedvéért küldök egyet” így kezdte Sátoraljaújhelyen Franci honvéd 1915-ben feladott képes levelezőlapját. A Kazinczy Ferenc Múzeum Újhely és a Nagy Háború című, első önálló kiállításán ilyen, a lakossági felajánlásokból, papírra vetett korabeli személyes történetekből áll össze az a 100 évvel ezelőtti kép, amely az ország háborús közéletét ábrázolja Újhely története alapján.

Ujhely_1
Fotó forrása: A Kazinczy Múzeum Facebook oldala

 

A képeslap címzettjét száz évvel ezelőtt a mintegy 20 ezres lélekszámú Sátoraljaújhelyen pezsgő kulturális és társasági élet – színház, koncertterem, kaszinó, fürdő – fogadta volna; magas színvonalú szolgáltatások, közvilágítással rendelkező utcák, polgári házak és olyan nagyvárosi intézmények, mint a törvényszék, pénzügyi palota, laktanya és kórház. A piaci vásári forgatag tömegében egyszerre fedezhetett volna fel paraszti családot, csipkelegyezős úri hölgyet vagy kalapos dzsentrit.

 

satoraljaujhely-kiallitas-haboru
Fotó: Szoboszlay Marcell


1915-ben, amikor Franci feladta lrénkének Kispestre lapját, már csak a frontról érkező sebesültekkel, vagy harctérre vonuló katonatársaival találkozhatott az állomáson, mert a Lővy Adolf fényírdája által megörökített polgári könnyedség már csak egy letűnt kor fénye volt a háború árnyékában. Az egykori nyüzsgő vásártéri pillanat több mint száz év után is vágyakozást kelt a helyiekben, és segít érzékeltetni a Kazinczy Ferenc Múzeum látogatóval azt a miliőt, amelyben a Nagy Háború érte Újhelyt.


Közösségi múzeum

A tárlatot a boldog békeidők hatalmasra nagyított, eredeti képe nyitja. Folytatásként pedig az ugyanekkora méretű társai rántanak vissza a Nagy Háború idejére. A fekete-fehér felnagyított fotókat relikviák – használati tárgyak, jelvények, levelek, grafikák – bontanak ki, és információs szövegek tesznek értelmezhetővé.


ujhely_es_a_nagy_haboru
Fotó forrása: A Kazinczy Múzeum Facebook oldala


A nagyszabású gyűjtési, forrásfeltárási munka több mint egy évig tartott. A kiállított anyag 80 százaléka a lakosságtól érkezett. A tárgyak jelentős részét tulajdonosaik családi vonatkozások, személyes történetek kíséretében nyújtották át, még érzékletesebbé téve a száz évvel ezelőtti háborús mindennapokat.


satoraljaujhely-kiallitas-haboru_R
Fotó: Szoboszlay Marcell


A kollektív gyűjtés anyagát több hazai közgyűjteménnyel együttműködve dolgozta fel a Kazinczy Múzeum. A megvalósítás is a közösségekkel együtt zajlott: a kiállítás költségvetésének több mint felét helyi magánemberek, vállalkozók és cégek biztosították, így a tárlat egy széles mecénási kört épített ki.


„Nem csupán várostörténeti szempontból vizsgáljuk Sátoraljaújhely 1914 és 1918 közötti történetét, hanem legalább ugyanennyire kívánunk utalni arra a világra is, mely a Nagy Háborúval végérvényesen lezárult, máig ható módon új irányt kijelölve a település történetében” – foglalja össze a tárlat koncepcióját dr. Ringer István, múzeumigazgató, a kiállítás kurátora.


Kazinczy_Ferenc_Muzeum_Ujhely_es_a_Nagy_Haboru_1


Sátoraljaújhely példája tükrözi az egész ország I. világháborús közéletét. Újhely a háború legkritikusabb idején az ország egyik legexponáltabb helye, hiszen ezen a városon keresztül indult hősi győzelemre egy milliós hadsereg legnagyobb része, és itt tértek vissza a sebesültek. Franci honvéd anzix lapján is ott áll ennek bizonyítéka: „Ha azonban már annyiszor küldtem volna magának innen kártyát, amennyiszer én ezt az utálatos állomást láttam, és amennyiszer látni fogom, akkor egész külön dobozt kellene az elhelyezésükre csináltatnia. Inkább ne adjak alkalmat erre! Franci”. Az üzenet a postavonattal elindult a cenzúra központon át Irénke kispesti lakására, míg feladója ellentétes irányba, a galíciai frontra.


ujhely_es_a_nagy_haboru
Fotó: Szoboszlay Marcell


A számok is beszédesek: az ütközetek után 10-15 sebesültszállító vonat érkezett naponta Sátoraljaújhelyre. A betegeket az állomás II. osztályú várótermébe vitték megfigyelésre, kötözésre – sürgős esetekben még műtéteket is végeztek itt. A sebesültek innen a betegnyugvó állomásra vagy kórházba kerültek. A vasúthoz közeli Dohánygyár egy kétemeletes raktárát alakították 300 férőhelyes kórházzá, ahol vöröskeresztesek látták el a fekvő betegeket. Majd még egy 5000 férőhelyes barakk kórházat is építettek a város határában, ahol éjjel-nappal életmentő műtéteket végeztek: az átadását követő 9 hónapban 2700 sikeres operációt.


katonavonat__1_vh
Katonavonat az első világháború idején
Fotó forrása: Magyarország története 17. kötet, Kossuth Kiadó, 2009


Boldog békeidőktől a Hősök temetőjéig

„A kiállítás a korabeli város bejárására invitálja a látogatót – mutatja be dr. Ringer István a rendhagyó gyűjteményt. – Az installáció megjeleníti a téma szempontjából kulcsszereppel bíró épületeket, helyszíneket: A Honvéd Laktanya, a vasútállomás, a Központi Kávéház, a harctéri betegmegfigyelő állomás, az Erzsébet Közkórház, a dohánygyári Vöröskeresztes Kórház, s a Hősök Temetője mind-mind jelentősek voltak a város – és az ország – háborús mindennapjaiban. Hirdetőoszlopokon olvashatunk kiáltványokat, felfedezhetünk elrejtett relikviákat, egy helyi fotós lencséjén keresztül szemlélhetjük a világot, magunkkal vihetjük a hadi menetrend egy példányát a vasútállomásról, beülhetünk egy kávéra a kávéházba, vagy éppen belehallgathatunk a kórházak napi feladatairól szóló diskurzusokba.”


Nagy_haboru_ujhely_1
Fotó: Szoboszlay Marcell


A kiállított anyagot igazán érzékletessé a mai szinkronhangokon megszólaló korabeli karakterek teszik. Ilyen a vöröskeresztes ápoló, Láng Kornélia (Nelly) kérése a megbízása kapcsán, Dókus Gyula távirata a betegellátásról és levelei a barakk kórház építéséről, Farkas Andor polgármester világháborús élményei, vagy a tárcában megfogalmazott frappáns újságírói vélemény a Kávéházi Konrádokról.

 

Háború képekben

A téma ellenére harctéri jelenet nincs a fotókon és az installációs elemeken. A hadszíntér hátborzongató jeleneteit egyetlen alkotás sűríti magába: a központi kávéház enteriőrjének nagyméretű olajfestménye. A Vámosi Katalin által összeállított és a Hadtörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből származó képzőművészeti anyag különlegessége ez az alkotás, amely a fronton készült grafikai vázlatokat gyúrja össze egyetlen realisztikus jelenetté.


A teljes cikk a magyarmuzeumok.hu oldalon olvasható.

 

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Február 21-22-én Értékeld a látogatót! címmel szakmai fórumra várja a természeti és kulturális területen dolgozókat a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete. A fórum a közönségmérés aktuális kérdéseivel és a látogatókutatás módszereivel foglalkozik.

csm_18_Boczen_

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma