728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2019.02.05

„Nem tudom, hogy van-e már innen, ebből a hosszúnevű faluból anzix kártyája, hát a biztonság kedvéért küldök egyet” így kezdte Sátoraljaújhelyen Franci honvéd 1915-ben feladott képes levelezőlapját. A Kazinczy Ferenc Múzeum Újhely és a Nagy Háború című, első önálló kiállításán ilyen, a lakossági felajánlásokból, papírra vetett korabeli személyes történetekből áll össze az a 100 évvel ezelőtti kép, amely az ország háborús közéletét ábrázolja Újhely története alapján.

Ujhely_1
Fotó forrása: A Kazinczy Múzeum Facebook oldala

 

A képeslap címzettjét száz évvel ezelőtt a mintegy 20 ezres lélekszámú Sátoraljaújhelyen pezsgő kulturális és társasági élet – színház, koncertterem, kaszinó, fürdő – fogadta volna; magas színvonalú szolgáltatások, közvilágítással rendelkező utcák, polgári házak és olyan nagyvárosi intézmények, mint a törvényszék, pénzügyi palota, laktanya és kórház. A piaci vásári forgatag tömegében egyszerre fedezhetett volna fel paraszti családot, csipkelegyezős úri hölgyet vagy kalapos dzsentrit.

 

satoraljaujhely-kiallitas-haboru
Fotó: Szoboszlay Marcell


1915-ben, amikor Franci feladta lrénkének Kispestre lapját, már csak a frontról érkező sebesültekkel, vagy harctérre vonuló katonatársaival találkozhatott az állomáson, mert a Lővy Adolf fényírdája által megörökített polgári könnyedség már csak egy letűnt kor fénye volt a háború árnyékában. Az egykori nyüzsgő vásártéri pillanat több mint száz év után is vágyakozást kelt a helyiekben, és segít érzékeltetni a Kazinczy Ferenc Múzeum látogatóval azt a miliőt, amelyben a Nagy Háború érte Újhelyt.


Közösségi múzeum

A tárlatot a boldog békeidők hatalmasra nagyított, eredeti képe nyitja. Folytatásként pedig az ugyanekkora méretű társai rántanak vissza a Nagy Háború idejére. A fekete-fehér felnagyított fotókat relikviák – használati tárgyak, jelvények, levelek, grafikák – bontanak ki, és információs szövegek tesznek értelmezhetővé.


ujhely_es_a_nagy_haboru
Fotó forrása: A Kazinczy Múzeum Facebook oldala


A nagyszabású gyűjtési, forrásfeltárási munka több mint egy évig tartott. A kiállított anyag 80 százaléka a lakosságtól érkezett. A tárgyak jelentős részét tulajdonosaik családi vonatkozások, személyes történetek kíséretében nyújtották át, még érzékletesebbé téve a száz évvel ezelőtti háborús mindennapokat.


satoraljaujhely-kiallitas-haboru_R
Fotó: Szoboszlay Marcell


A kollektív gyűjtés anyagát több hazai közgyűjteménnyel együttműködve dolgozta fel a Kazinczy Múzeum. A megvalósítás is a közösségekkel együtt zajlott: a kiállítás költségvetésének több mint felét helyi magánemberek, vállalkozók és cégek biztosították, így a tárlat egy széles mecénási kört épített ki.


„Nem csupán várostörténeti szempontból vizsgáljuk Sátoraljaújhely 1914 és 1918 közötti történetét, hanem legalább ugyanennyire kívánunk utalni arra a világra is, mely a Nagy Háborúval végérvényesen lezárult, máig ható módon új irányt kijelölve a település történetében” – foglalja össze a tárlat koncepcióját dr. Ringer István, múzeumigazgató, a kiállítás kurátora.


Kazinczy_Ferenc_Muzeum_Ujhely_es_a_Nagy_Haboru_1


Sátoraljaújhely példája tükrözi az egész ország I. világháborús közéletét. Újhely a háború legkritikusabb idején az ország egyik legexponáltabb helye, hiszen ezen a városon keresztül indult hősi győzelemre egy milliós hadsereg legnagyobb része, és itt tértek vissza a sebesültek. Franci honvéd anzix lapján is ott áll ennek bizonyítéka: „Ha azonban már annyiszor küldtem volna magának innen kártyát, amennyiszer én ezt az utálatos állomást láttam, és amennyiszer látni fogom, akkor egész külön dobozt kellene az elhelyezésükre csináltatnia. Inkább ne adjak alkalmat erre! Franci”. Az üzenet a postavonattal elindult a cenzúra központon át Irénke kispesti lakására, míg feladója ellentétes irányba, a galíciai frontra.


ujhely_es_a_nagy_haboru
Fotó: Szoboszlay Marcell


A számok is beszédesek: az ütközetek után 10-15 sebesültszállító vonat érkezett naponta Sátoraljaújhelyre. A betegeket az állomás II. osztályú várótermébe vitték megfigyelésre, kötözésre – sürgős esetekben még műtéteket is végeztek itt. A sebesültek innen a betegnyugvó állomásra vagy kórházba kerültek. A vasúthoz közeli Dohánygyár egy kétemeletes raktárát alakították 300 férőhelyes kórházzá, ahol vöröskeresztesek látták el a fekvő betegeket. Majd még egy 5000 férőhelyes barakk kórházat is építettek a város határában, ahol éjjel-nappal életmentő műtéteket végeztek: az átadását követő 9 hónapban 2700 sikeres operációt.


katonavonat__1_vh
Katonavonat az első világháború idején
Fotó forrása: Magyarország története 17. kötet, Kossuth Kiadó, 2009


Boldog békeidőktől a Hősök temetőjéig

„A kiállítás a korabeli város bejárására invitálja a látogatót – mutatja be dr. Ringer István a rendhagyó gyűjteményt. – Az installáció megjeleníti a téma szempontjából kulcsszereppel bíró épületeket, helyszíneket: A Honvéd Laktanya, a vasútállomás, a Központi Kávéház, a harctéri betegmegfigyelő állomás, az Erzsébet Közkórház, a dohánygyári Vöröskeresztes Kórház, s a Hősök Temetője mind-mind jelentősek voltak a város – és az ország – háborús mindennapjaiban. Hirdetőoszlopokon olvashatunk kiáltványokat, felfedezhetünk elrejtett relikviákat, egy helyi fotós lencséjén keresztül szemlélhetjük a világot, magunkkal vihetjük a hadi menetrend egy példányát a vasútállomásról, beülhetünk egy kávéra a kávéházba, vagy éppen belehallgathatunk a kórházak napi feladatairól szóló diskurzusokba.”


Nagy_haboru_ujhely_1
Fotó: Szoboszlay Marcell


A kiállított anyagot igazán érzékletessé a mai szinkronhangokon megszólaló korabeli karakterek teszik. Ilyen a vöröskeresztes ápoló, Láng Kornélia (Nelly) kérése a megbízása kapcsán, Dókus Gyula távirata a betegellátásról és levelei a barakk kórház építéséről, Farkas Andor polgármester világháborús élményei, vagy a tárcában megfogalmazott frappáns újságírói vélemény a Kávéházi Konrádokról.

 

Háború képekben

A téma ellenére harctéri jelenet nincs a fotókon és az installációs elemeken. A hadszíntér hátborzongató jeleneteit egyetlen alkotás sűríti magába: a központi kávéház enteriőrjének nagyméretű olajfestménye. A Vámosi Katalin által összeállított és a Hadtörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből származó képzőművészeti anyag különlegessége ez az alkotás, amely a fronton készült grafikai vázlatokat gyúrja össze egyetlen realisztikus jelenetté.


A teljes cikk a magyarmuzeumok.hu oldalon olvasható.

 

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

Tolcsvay1_R

2019.08.25

Az augusztus 20-ai rendezvények sokakat vonzanak, így nem árt, ha időben találunk olyan helyet, ahonnan gyönyörködhetünk a tűzijáték látványában anélkül, hogy nagy tömegben kellene feszengenünk. A Budapesti Nyári Fesztivál megoldást kínált erre: akik jegyet váltottak az Új Magyar Rapszódia – Magyar Mise elnevezésű koncertre, a maradandó zenei élmény mellett kényelmes székekben ülve, kivetítőn követhették a szünetben a tűzijátékot.

PMSZ_2

2019.08.25

Rancsó Dezső színművész kapta idén az Agárdy-emlékláncot a Pesti Magyar Színház társulatának szavazatai alapján. Sándor Erzsi portréja.

kavarga_R

2019.08.25

Dmitrij Kavarga a poszthumán művészet emblematikus képviselője: monumentális, ugyanakkor részletgazdag szobrai, kinetikus szerkezetei és interaktív installációi az antropocentrizmus kríziséről szólnak. A szentendrei MűvészetMalomban kiállított műveinek legfontosabb állítása: újra kell gondolnunk az emberi létezés alapvető kérdéseit, különben az emberiség saját magát fogja megsemmisíteni.

Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező, Cservenyák László, a mátészalkai Szatmári Múzeum igazgatója és Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke kapta meg idén a Tony Curtis-díjat. Az elismeréseket a Fényes Napok rendezvénysorozat keretében adták át a mátészalkai Zsinagógában tartott ünnepi rendezvényen. A tanács programjának fókuszában idén a 73. születésnapját ünneplő Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező állt.

A díjat tavaly hozta létre a Magyar Hollywood Tanács olyan személyiségek elismerésére, akik a filmes hagyományok ápolásáért, a fiatal nemzedékek számára továbbörökítéséért önzetlenül tevékenykednek. A díj átadása szimbolikus is volt, hiszen a helyszín Tony Curtis szüleinek városa, Mátészalka volt.

Ötállomásos erdélyi turnéra indul ősszel Mahó Andrea. A színész-énekes koncertsorozatán neves vendégekkel lép színpadra. Az Azért vannak a jó barátok című turné szeptember 17-én indul Zilahon és október 7-én zárul Brassóban. Repertoáron lesznek dalok a Madách Színházban játszott musicalekből, de lesznek rockdalok, crossoverek is.

Az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó 1 Celsius fokos vízben fekszik, erős örvényeknek és változó tengeri áramlásoknak van kitéve. A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. A legjelentősebb romlás a tisztek lakóhelyének, köztük a kapitány kajütjének a területén fedezhető fel. A rajongók egyik kedvence, a kapitány kádja már az enyészeté lett.

Egy spanyol történész az amszterdami Társadalomtörténeti Nemzetközi Intézetben (IISH) 1939 óta heverő fadobozokban több mint 500, a spanyol polgárháborút megörökítő fotó negatívjára bukkantak. A Nemzeti Munkásszövetség (CNT) 1939 áprilisában csempészte ki Barcelonából az archívumot, amely egy hosszú út után –kitérőkkel Párizsban, valamint Harrogate és Oxford városaiban – 1947-ben érkezett meg az IISH-ba. A dobozokban több mint 500 olyan fotó negatívja lett meg, amelyet a spanyol polgárháború alatt, 1937 és 1938 között készített az akkor még Deutsch Kati néven dolgozó fotós. Spanyolországba érkezve Deutsch a CNT és az Ibériai Anarchista Föderáció (FAI) külső propagandaszolgálatához szegődött.

Szeptemberben mutatják be A csizmadia, a szélkirály és a nyúlpásztor esete című darabot, amelyet Nagy Orsolya írt és Markó Róbert rendezett. Kolozsi Angéla A libapásztorlány című meséjét Kuthy Ágnes rendezésében láthatjuk, a Papucsszaggató királykisasszonyok című előadást pedig Láposi Terka állítja színpadra. Az Óriásölő Margaret című darabot írója, Gimesi Dóra rendezi majd. A teátrum vasárnap tartja évadnyitó családi rendezvényét. Az Idesüss a figurásra! című programsorozatra a Nagytemplom mögötti Emlékkertben várják az érdeklődőket.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Az Ostrea peregrina nevű hagyományőrző fesztivál augusztus 31-én lesz. A Vigasságok terén immár negyedik alkalommal sorra kerülő eseményen lesz hosszúkard vívóverseny, páncélos küzdelem és tüzérségi bemutató is.

Ostrea_peregrina

Augusztus 30. és szeptember 3. között rendezik meg Budapesten a New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált és Mesterkurzust. A Miranda Liu hegedűművésznő által alapított új fesztivál vendége lesz Georgy Tchaidze orosz zongoraművész, aki először lép fel Magyarországon.

Életre rajzolt múlt címmel történelmi képregényfesztivál és -kiállítás lesz Esztergomban szeptember 7-én.

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma