2019.01.29

Örkény István sokat kényszerült várni életében. A legtöbbet arra, hogy 1969-ben megírt, Pisti a vérzivatarban című darabját bemutathassák. A mű tíz évig nem jutott át az Aczél-féle szűrőrendszeren. Ugyan kötetben 1972-ben megjelentette a Magvető Kiadó, a színházi bemutatóra 1979-ig kellett várni. Idén 40 éve volt a premier. Az origo írása.

1979_Pisti
Halász Judit, Tordy Géza, Szombathy Gyula és Peremartoni Krisztina (Pisti a vérzivatarban, 1979)
Forrás: oszk.hu

A hetvenes években Örkény sikere már töretlen volt. A Macskajáték és a Tóték kisregényei iránt élénken érdeklődtek a színházak és a filmesek, 1967-ben József Attila-díjat, 1973-ban pedig Kossuth-díjat kapott. Azonban a Pisti a vérzivatarban nem kapott szabad utat. A megírását követően elkezdődött egy groteszk koreográfia: a hatalom igyekezett elterelni a figyelmet a darabról, azonban ez egyre nehezebb volt, hiszen egyre erősebb legenda övezte a művet.


1971-ben engedélyt adtak a folyóiratban való közlésre, azonban a lapszám kiszedése után érkezett az újabb utasítás, miszerint Örkény darabját ki kell venni a lapból. Végül 1972-ben megjelenhetett a dráma a Magvető kiadásában a Színművek kötetben, amelyből viszont a szokásoshoz képest csak tizedannyi példányt nyomhattak ki.

 

Pisti_1979
Szombathy Gyula, Tordy Géza, Balázs Péter, Garas Dezső és Gobbi Hilda (1979)
Forrás: oszk.hu

Egy kis számú közönséghez tehát már a hetvenes évek elején eljutott a mű, de a színházi adaptáció ekkor még a tiltott kategóriába tartozott. A Pisti a vérzivatarban a huszadik századi magyar történelem keresztmetszetét adja rövid jelenetekben, szembesít a múltunkkal, azonban ezt humorral fűszerezve teszi.


A darabban nincs konkrét tér és idő, nincsenek jellemek, nincsen cselekmény, tulajdonképpen egyperces novellák laza füzére az egész mű. Aczél Györgynek valószínűleg éppen az volt a baja vele, hogy nem sikerült elvennie a darab élét azzal, hogy itt-ott változtatásokat kért benne. Örkény István összes drámáinak 1982-es kiadásához egyébként készült egy függelék, amelynek néhány szövegéből egészen jól látszik, hogy milyen kellemetlen huzavona zajlott az ügyben, hogy Örkénynek milyen változtatásokat írnak elő és, hogy a szerzőnek milyen apró részleteket kell megmagyaráznia és értelmeznie a hatalom számára.

 

Orkeny_es_Varkonyi
Várkonyi Zoltán és Örkény István munka közben
Forrás: pim.hu

A diktatúrának ugyan nem volt szokása alkudozni, de a Pisti a vérzivatarban esetében mégis így tett: felajánlották, hogy engedélyezik az előadást, amennyiben a Pesti Színház színpadát százszemélyes studiótérré alakítják, és csak este 10-kor tűzik műsorra. Az akkori igazgató, Várkonyi Zoltán nem ment bele abba, hogy szinte csak titokban játsszák a darabot.


Közben a Tóték és a Macskajáték újabb és újabb külföldi bemutatói az egész világon ismertté tették Örkény Istvánt. De még ez sem volt elég hozzá, hogy a Pisti a vérzivatarban színpadra kerüljön, pedig Örkény István és Várkonyi Zoltán folyamatosan próbálkozott.


Totek_osbemutato
A Tóték ősbemutatója a Thália Színházban (1967)
Forrás: Pinterest

Aztán Aczél egyszer csak megváltoztatta a véleményét, és 1979. január 20-án bemutatták a darabot a Pesti Színházban. A rendező Várkonyi Zoltán volt, Rizit, a jósnőt Gobbi Hilda, Pistit Tordy Géza játszotta, az alteregóit pedig Garas Dezső, Balázs Péter és Szombathy Gyula.


A kritikai fogadtatás vegyes volt. Számonkérték a követhető cselekmény hiányát, kifogásolták a pesszimizmust, nem értették, kicsoda Rizi, a rejtélyes jósnő. A közönség viszont nagyon jól fogadta a darabot, hiszen megkapta tőle ugyanazt a játékosságot és mély filozófiát, amit az egyperces novelláktól. A pesti nézőket egyáltalán nem riasztották el a formabontó megoldások, viszont értették a viccet.


Galffi_Lukacs_Pisti
Gálffi László és Lukács Sándor – A Vígszínház az ősbemutató után 25 évvel tűzte műsorra a darabot
Forrás: theater.hu


Ugyan a két Örkény-remekműhöz, a Tótékhoz és a Macskajátékhoz nem zárkózott fel a Pisti a vérzivatarban, de nem is hullott ki az idő rostáján: Örkény István műve friss maradt, és érdekes ötven évvel a megírása, negyven évvel az első bemutatója után is, időről-időre újra megjelenik a repertoárokon.

 

A teljes cikk az origón olvasható.

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Február 21-22-én Értékeld a látogatót! címmel szakmai fórumra várja a természeti és kulturális területen dolgozókat a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete. A fórum a közönségmérés aktuális kérdéseivel és a látogatókutatás módszereivel foglalkozik.

csm_18_Boczen_

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma