IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.01.29

Örkény István sokat kényszerült várni életében. A legtöbbet arra, hogy 1969-ben megírt, Pisti a vérzivatarban című darabját bemutathassák. A mű tíz évig nem jutott át az Aczél-féle szűrőrendszeren. Ugyan kötetben 1972-ben megjelentette a Magvető Kiadó, a színházi bemutatóra 1979-ig kellett várni. Idén 40 éve volt a premier. Az origo írása.

1979_Pisti
Halász Judit, Tordy Géza, Szombathy Gyula és Peremartoni Krisztina (Pisti a vérzivatarban, 1979)
Forrás: oszk.hu

A hetvenes években Örkény sikere már töretlen volt. A Macskajáték és a Tóték kisregényei iránt élénken érdeklődtek a színházak és a filmesek, 1967-ben József Attila-díjat, 1973-ban pedig Kossuth-díjat kapott. Azonban a Pisti a vérzivatarban nem kapott szabad utat. A megírását követően elkezdődött egy groteszk koreográfia: a hatalom igyekezett elterelni a figyelmet a darabról, azonban ez egyre nehezebb volt, hiszen egyre erősebb legenda övezte a művet.


1971-ben engedélyt adtak a folyóiratban való közlésre, azonban a lapszám kiszedése után érkezett az újabb utasítás, miszerint Örkény darabját ki kell venni a lapból. Végül 1972-ben megjelenhetett a dráma a Magvető kiadásában a Színművek kötetben, amelyből viszont a szokásoshoz képest csak tizedannyi példányt nyomhattak ki.

 

Pisti_1979
Szombathy Gyula, Tordy Géza, Balázs Péter, Garas Dezső és Gobbi Hilda (1979)
Forrás: oszk.hu

Egy kis számú közönséghez tehát már a hetvenes évek elején eljutott a mű, de a színházi adaptáció ekkor még a tiltott kategóriába tartozott. A Pisti a vérzivatarban a huszadik századi magyar történelem keresztmetszetét adja rövid jelenetekben, szembesít a múltunkkal, azonban ezt humorral fűszerezve teszi.


A darabban nincs konkrét tér és idő, nincsenek jellemek, nincsen cselekmény, tulajdonképpen egyperces novellák laza füzére az egész mű. Aczél Györgynek valószínűleg éppen az volt a baja vele, hogy nem sikerült elvennie a darab élét azzal, hogy itt-ott változtatásokat kért benne. Örkény István összes drámáinak 1982-es kiadásához egyébként készült egy függelék, amelynek néhány szövegéből egészen jól látszik, hogy milyen kellemetlen huzavona zajlott az ügyben, hogy Örkénynek milyen változtatásokat írnak elő és, hogy a szerzőnek milyen apró részleteket kell megmagyaráznia és értelmeznie a hatalom számára.

 

Orkeny_es_Varkonyi
Várkonyi Zoltán és Örkény István munka közben
Forrás: pim.hu

A diktatúrának ugyan nem volt szokása alkudozni, de a Pisti a vérzivatarban esetében mégis így tett: felajánlották, hogy engedélyezik az előadást, amennyiben a Pesti Színház színpadát százszemélyes studiótérré alakítják, és csak este 10-kor tűzik műsorra. Az akkori igazgató, Várkonyi Zoltán nem ment bele abba, hogy szinte csak titokban játsszák a darabot.


Közben a Tóték és a Macskajáték újabb és újabb külföldi bemutatói az egész világon ismertté tették Örkény Istvánt. De még ez sem volt elég hozzá, hogy a Pisti a vérzivatarban színpadra kerüljön, pedig Örkény István és Várkonyi Zoltán folyamatosan próbálkozott.


Totek_osbemutato
A Tóték ősbemutatója a Thália Színházban (1967)
Forrás: Pinterest

Aztán Aczél egyszer csak megváltoztatta a véleményét, és 1979. január 20-án bemutatták a darabot a Pesti Színházban. A rendező Várkonyi Zoltán volt, Rizit, a jósnőt Gobbi Hilda, Pistit Tordy Géza játszotta, az alteregóit pedig Garas Dezső, Balázs Péter és Szombathy Gyula.


A kritikai fogadtatás vegyes volt. Számonkérték a követhető cselekmény hiányát, kifogásolták a pesszimizmust, nem értették, kicsoda Rizi, a rejtélyes jósnő. A közönség viszont nagyon jól fogadta a darabot, hiszen megkapta tőle ugyanazt a játékosságot és mély filozófiát, amit az egyperces novelláktól. A pesti nézőket egyáltalán nem riasztották el a formabontó megoldások, viszont értették a viccet.


Galffi_Lukacs_Pisti
Gálffi László és Lukács Sándor – A Vígszínház az ősbemutató után 25 évvel tűzte műsorra a darabot
Forrás: theater.hu


Ugyan a két Örkény-remekműhöz, a Tótékhoz és a Macskajátékhoz nem zárkózott fel a Pisti a vérzivatarban, de nem is hullott ki az idő rostáján: Örkény István műve friss maradt, és érdekes ötven évvel a megírása, negyven évvel az első bemutatója után is, időről-időre újra megjelenik a repertoárokon.

 

A teljes cikk az origón olvasható.

lukoviczky

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

Duda_Eva_Tarsulat_Tanc_

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma