kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.01.14

Balázs János festményein belső víziói ötvöződnek a cigánymesék misztikus világával és a valóság elemeivel. Ebbe az érzelemgazdag, belső impresszióból táplálkozó univerzumba tekinthetünk be a Műcsarnok kamaratermében rendezett kiállításon, amelynek anyagát Horn Péter gyűjteményéből válogatták. A tárlaton a művész mintegy hatvan munkája szerepel tematikus elrendezésben.

 Balazs_Janos1_R


A kamareterem beugrójában három festmény fogadja a látogatót, az egyik oldalon az otthont jelentő cigánytelep, Pécskődomb házait ábrázoló Mesés táj című munka a Kártyázókkal párban függ a falon, a másik oldalon pedig a látomásos-misztikus Rakéták című olajkép látható. Mögöttük két felnagyított fotón látjuk magát a festőt és a salgótarjáni cigánytelepet is, míg hangszórókból a festő gondolatai hallatszanak.

 

A terembe belépve azonnal kiderül, hogy a kiállítás nincsen túlgondolva, a képek egymás mellett, valamint egy nagy képcsoportba installálva jelennek meg, magyarázószövegeknek vagy különleges látványelemeknek nyoma sincs. Bizonyára azért, mert Balázs János képei önmagukért beszélnek és elég intenzívek ahhoz, hogy ne kelljen melléjük tenni semmit.

 

Balazs_Janos2


A falakon különféle tematikai egységekben függesztették fel a festményeket, a látogató ezáltal megismerheti, hogy Balázs Jánost milyen kérdések foglalkoztatták. Az egyik falon szerepelnek a történelmi témájú képei, például az Ókori pillanatok, az Egyiptom II. vagy az Attila a jelenkort szemléli című. Ezek a művek is igazolják, hogy a mindössze két osztályt végzett cigány festő olvasmányai által igen széles tudásanyagot halmozott fel, ismerte filozófiai és történelmi témájú szövegeket, szinte mindent elolvasott, amihez hozzájutott, és amelyek később nagyban inspirálták az alkotói munkában.

 

Egy következő falon szereplő konstruktivista tájképekből Balázs János személyes környezete, a salgótarjáni Pécskődomb, a cigánytelep rajzolódik ki. A barnákkal, valamint kékekkel és zöldekkel megfestett ábrázolások van Gogh és Cézanne stílusát is felidézik, a kontúrozás és a színkitöltés pedig a Gauguin kifejezésmódjához hasonló. Az avantgárd hatások a legtöbb munkán visszaköszönnek, ami azért is izgalmas, mert Balázs János nem igazán ezekből a művészekből inspirálódott, teljesen autodidakta módon fejlesztette magát, így világlátása és stílusa valójában teljesen egyedi, semmihez sem hasonlítható.


Balazs_Janos3


A művész festményeiben belső víziói ötvöződnek a cigánymesék misztikus világával és a valóság elemeivel. Ez az érzelemgazdag, belső impresszió által létrejövő világ köszön vissza a terem harmadik falán, amelyen Balázs János harmincnégy festménye látható három sűrű sorba rendezve. Az itt található festmények főként szürreális hangulatú, néha az absztrakba hajló figurális kompozíciók. Zsúfolt elrendezésük az ikonosztázokat idézi fel bennünk, ami még inkább felerősíti azt a gondolatot, hogy Balázs János magánmitológiát teremtett, képein egy sajátos és komplex univerzum, a festő izgalmas belső világa jelenik meg.


Ez az elrendezés egészen meghökkentő és kifejező, nagyot üt, azonban épp a sűrűségéből fakad a hátránya is: így nem igazán nyílik lehetőség arra, hogy az ide installált munkákat egyedi műalkotásokként szemléljük, olyan, mintha ezek a képek egybefolynának, nem tudnak kitörni ebből az egységből. Kár, hiszen Balázs János festményei önmagukban is kvalitásosak és sokkal komplexebbek annál, hogy csak így, egy elrendezés részeiként szemléljük őket.

 

Balazs_Janos4


A mágikus-látomásos jelleg köszön vissza a negyedik fal munkáin is, amelyek absztraktabb témákat dolgoznak fel. A kiállított vásznak közös jellemzője a monumentalitás, a képfelületet teljesen betöltő figurák összekapcsolása, valamint a felfokozott, tobzódó színhasználat. A gazdag motívumhasználat is szembetűnő ezeket a műveken is: a cigány népi motívumok, a misztikus elemek és a szimbolikus jelentéssel bíró állatok is megjelennek ezeken a vásznakon.

 

Az élete utolsó nyolc évében létrehozott és mintegy háromszáz munkát számláló festői életműből a Műcsarnok kamaratermében körülbelül hatvan darabot tekinthet meg a látogató, amelyek Horn Péter magángyűjtő kollekciójából származnak.


Kocsis Katica


Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

További fotók a kiállításról itt.

reich_karoly

2019.07.22

Megesett már veled, hogy egy könyvet nem a tartalma, hanem a benne található grafikák miatt vettél a kezedbe? Hogy egy borító annyira elbűvölt, hogy csak amiatt megvásároltad a kötetet? Idén első alkalommal illusztrációs fesztivált rendeznek, melyre konkrét szövegre reflektáló képalkotásokkal lehet pályázni. Az irodalmi illusztrációk kiállításában és díjazásában a Petőfi Irodalmi Múzeum is részt vállal. Révész Emese művészettörténésszel beszélgettünk.

designweek_3
2019.07.22

Idén október 4–13. között 16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapest fesztivált, Magyarország legnagyobb designeseményét. Cél a tervezők és a vállalkozások együttműködésének ösztönzése, valamint a szemléletformálás.

_D0A0078_Copy

2019.07.22

A tudomány és a művészet kapcsolata évszázadok óta inspirálja az alkotókat, az innovációk hatása pedig még sohasem volt ennyire kézzelfogható, mint napjainkban. A szentendrei MANK Galériában kortárs művészek naprakész reakcióiból és kísérletezéseiből nyílt kiállítás, melyről a tárlat kurátoraival, Cserhalmi Luca esztétával és Roskó Mária iparművésszel beszélgettünk. Interjú.

A világ minden tájáról mintegy 150 Mikulás kezdte meg hétfőn a korai előkészületeket a karácsonyi ünnepekre a dán fővárosban. A 62. Mikulás Világkongresszuson a piros ruhás férfiak és nők négy napon át vesznek részt különböző programokon. 1957 óta minden évben a világ legrégibb vidámparkjában, a Koppenhága melletti Bakkenben rendezik meg a világtalálkozót. A Mikulások a kongresszus nyitányaként hétfőn a turistákat szórakoztatták Koppenhága egyik fő nevezetességénél, a híres Andersen-mese főszereplője, a kis hableány szobránál, majd hajókiránduláson vettek részt. Kedden a Bellevue Beachen fognak strandolni és játszani, szerdán többek között akadályfutáson vesznek részt, csütörtökön pedig Mikulás-öttusa lesz a vidámparkban.

Tibai-Takács János dédunokáival beszélget Lájer Vera művészettörténész a családi életműkutatásról a Napsütötte Tabán című kiállításon július 23-án 18 órakor a Virág Benedek Házban. Az Ő volt a dédapánk című eseményt a Kuckóban tartják, a belépés ingyenes.

A legkorábbi eddig ismert falusi mecsetet találták meg a Rahat nevű izraeli beduin városnál. A szakemberek szerint különösen ritka közel-keleti leletre bukkantak, amelyet valószínűleg egykor a helyi földművesek használtak. A mecset az Izrael földjén végbement kulturális és vallási változásokról is tanúskodik, az iszlám vallás térfoglalásáról, a 636-os jarmúki csatát követő térségbeli hódításáról.

A sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet szervezésében Lovas életképek és hagyományok Háromszéken címmel nyílik kiállítás ma 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban. Az összeállítás a 2019-es Székely Vágtán rendezett kiállításon volt látható először, mely betekintést nyújt a Mikes-ménes évszázados hányatott történetébe az 1700 évektől az első világháborúig, valamint a háromszéki gazdák lovas életébe.

Mozart szülővárosában különböző helyszíneken megrendezett ingyenes koncerttel kezdődött meg szombaton a Salzburgi Fesztivál. Míg a 43 napos fesztivál fizetős koncertjeire akár 440 euróba (143 ezer forintba) is kerülhetnek a jegyek, a szombati programokért, köztük barokk és kortárs zenei koncertekért, nem kellett fizetnie a nézőknek. A Salzburgi Fesztivál a világ egyik legjelentősebb előadóművészeti eseménye. Az idei programban 42 opera, 55 színházi előadás és 81 koncert szerepel. A szervezők 237 ezer jegyet kínálnak a közönségnek.

Szamaritánus egyházi énekek, számi sámánzene, a mexikói Son jarocho stílus, de Jón-tenger menti kisázsiai dallamok is megszólalnak augusztus 1–4. között a Méra World Music Fesztivál csűrszínpadán.

mera-vassvik

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma