NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.01.14

Balázs János festményein belső víziói ötvöződnek a cigánymesék misztikus világával és a valóság elemeivel. Ebbe az érzelemgazdag, belső impresszióból táplálkozó univerzumba tekinthetünk be a Műcsarnok kamaratermében rendezett kiállításon, amelynek anyagát Horn Péter gyűjteményéből válogatták. A tárlaton a művész mintegy hatvan munkája szerepel tematikus elrendezésben.

 Balazs_Janos1_R


A kamareterem beugrójában három festmény fogadja a látogatót, az egyik oldalon az otthont jelentő cigánytelep, Pécskődomb házait ábrázoló Mesés táj című munka a Kártyázókkal párban függ a falon, a másik oldalon pedig a látomásos-misztikus Rakéták című olajkép látható. Mögöttük két felnagyított fotón látjuk magát a festőt és a salgótarjáni cigánytelepet is, míg hangszórókból a festő gondolatai hallatszanak.

 

A terembe belépve azonnal kiderül, hogy a kiállítás nincsen túlgondolva, a képek egymás mellett, valamint egy nagy képcsoportba installálva jelennek meg, magyarázószövegeknek vagy különleges látványelemeknek nyoma sincs. Bizonyára azért, mert Balázs János képei önmagukért beszélnek és elég intenzívek ahhoz, hogy ne kelljen melléjük tenni semmit.

 

Balazs_Janos2


A falakon különféle tematikai egységekben függesztették fel a festményeket, a látogató ezáltal megismerheti, hogy Balázs Jánost milyen kérdések foglalkoztatták. Az egyik falon szerepelnek a történelmi témájú képei, például az Ókori pillanatok, az Egyiptom II. vagy az Attila a jelenkort szemléli című. Ezek a művek is igazolják, hogy a mindössze két osztályt végzett cigány festő olvasmányai által igen széles tudásanyagot halmozott fel, ismerte filozófiai és történelmi témájú szövegeket, szinte mindent elolvasott, amihez hozzájutott, és amelyek később nagyban inspirálták az alkotói munkában.

 

Egy következő falon szereplő konstruktivista tájképekből Balázs János személyes környezete, a salgótarjáni Pécskődomb, a cigánytelep rajzolódik ki. A barnákkal, valamint kékekkel és zöldekkel megfestett ábrázolások van Gogh és Cézanne stílusát is felidézik, a kontúrozás és a színkitöltés pedig a Gauguin kifejezésmódjához hasonló. Az avantgárd hatások a legtöbb munkán visszaköszönnek, ami azért is izgalmas, mert Balázs János nem igazán ezekből a művészekből inspirálódott, teljesen autodidakta módon fejlesztette magát, így világlátása és stílusa valójában teljesen egyedi, semmihez sem hasonlítható.


Balazs_Janos3


A művész festményeiben belső víziói ötvöződnek a cigánymesék misztikus világával és a valóság elemeivel. Ez az érzelemgazdag, belső impresszió által létrejövő világ köszön vissza a terem harmadik falán, amelyen Balázs János harmincnégy festménye látható három sűrű sorba rendezve. Az itt található festmények főként szürreális hangulatú, néha az absztrakba hajló figurális kompozíciók. Zsúfolt elrendezésük az ikonosztázokat idézi fel bennünk, ami még inkább felerősíti azt a gondolatot, hogy Balázs János magánmitológiát teremtett, képein egy sajátos és komplex univerzum, a festő izgalmas belső világa jelenik meg.


Ez az elrendezés egészen meghökkentő és kifejező, nagyot üt, azonban épp a sűrűségéből fakad a hátránya is: így nem igazán nyílik lehetőség arra, hogy az ide installált munkákat egyedi műalkotásokként szemléljük, olyan, mintha ezek a képek egybefolynának, nem tudnak kitörni ebből az egységből. Kár, hiszen Balázs János festményei önmagukban is kvalitásosak és sokkal komplexebbek annál, hogy csak így, egy elrendezés részeiként szemléljük őket.

 

Balazs_Janos4


A mágikus-látomásos jelleg köszön vissza a negyedik fal munkáin is, amelyek absztraktabb témákat dolgoznak fel. A kiállított vásznak közös jellemzője a monumentalitás, a képfelületet teljesen betöltő figurák összekapcsolása, valamint a felfokozott, tobzódó színhasználat. A gazdag motívumhasználat is szembetűnő ezeket a műveken is: a cigány népi motívumok, a misztikus elemek és a szimbolikus jelentéssel bíró állatok is megjelennek ezeken a vásznakon.

 

Az élete utolsó nyolc évében létrehozott és mintegy háromszáz munkát számláló festői életműből a Műcsarnok kamaratermében körülbelül hatvan darabot tekinthet meg a látogató, amelyek Horn Péter magángyűjtő kollekciójából származnak.


Kocsis Katica


Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

További fotók a kiállításról itt.

Kassak_muzeum_Gorgona_1959-1968-7530

2019.09.23

A Gorgona csoport művészekből és más értelmiségiekből álló, titkos nyilvános közösség volt a keleti és a nyugati blokk határán, Zágrábban. Munkásságukkal a hazai közönség már a Ludwig Múzeum 2017-es El nem kötelezett művészet című kiállításán megismerkedhetett, a Kassák Múzeum mostani kiállításán pedig még mélyebbre áshatjuk magunkat a csoport tevékenységébe.

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Az eddig ismertnél sokkal komolyabb szereplője volt a hitleri propagandagépezetnek Lothar-Günther Buchheim író és műgyűjtő, A tengeralattjáró című világsikerű regény szerzője, aki a második világháború után pacifistának mondta magát – állítja Gerrit Reichert oknyomozó német újságíró. Reichertnek meggyőződése, hogy Buchheim csak a háború után változott át a nácik propaganda-szakértőjéből békeharcossá. A 2007-ben 89 évesen elhunyt szerző a háború alatt haditudósító volt, és tengeralattjárókon szerzett tapasztalatai alapján írta meg 1973-ban megjelent, több millió példányban elkelt világháborús regényét, a Das Boot-ot, amelyből 1981-ben nagysikerű film is született. A történet egy búvárhajó legénységének mindennapjain keresztül a háború kilátástalanságát mutatja be.A sikerregény magyarul 1982-ben, Bor Ambrus fordításában A hajó, 1999-ben pedig A tengeralattjáró címmel, Farkas Tünde fordításában jelent meg.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma