15_eves

2019.01.15

Az ismeretlen Görgei című, január 15-én nyíló időszaki kiállításán a Magyar Nemzeti Múzeum arra tesz kísérletet, hogy Görgei Artúr (1818–1916) valós alakját, pályafutását, majd megítélését, s annak változásait napjainkig bemutassa. A legendás tábornok örökségét a tárlat több mint 400 műtárgya, multimédiás alkalmazások és filmek segítségével ismerhetjük meg.

A_fiatal_Gorgei
A fiatal Görgei
Fotó: múlt-kor.hu


Görgei Artúr az 1848-1849-es szabadságharc legvitatottabb alakja. 30 évesen már tábornok. A magyar vitézség utolsó legendás hőse, aki olyan sikereket ér el, hogy Ausztria kénytelen idegen segítséget kérni serege ellen. Ő pedig feltétel nélkül leteszi a fegyvert a túlerőben lévő orosz csapatok előtt. Kegyelmet kap, míg társai véres megtorlásnak esnek áldozatul. Túléli ezt is, mint a csatában szerzett koponyasebet, és árulónak bélyegezve morzsolja napjait ezután még 67 évig, kegyelemkenyéren.


Hős vagy gazember? Ördögi félisten vagy félisteni ördög? Mi húzódik a Görgei-kérdés mögött? Igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki őt tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért? Áruló volt, vagy a legkiválóbb katona, aki a szabadságharc tizenegy nagy csatájából hétben ott volt, s ebből öt összecsapást ő maga vezetett? El lehetett volna kerülni a nevéhez fűződő fegyverletételt? Ezekre a kérdésekre az idők folyamán több válasz is született, Görgei Artúr megítélése többször változott, tetteit, érdemeit politikai érdekektől vagy meggyőződéstől függően sokan sokféleképp értelmezték. Valós alakját egyre inkább elfedte a személyéhez kapcsolódó szóbeszéd, az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz való viszonyunk, az ország függetlenségét, a polgári átalakulást is szimbolizáló Kossuth-kultusz.


az_ismeretlen_gorgei_5860
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum


A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításában most 16 közgyűjtemény és több magánszemély 416 db válogatott műtárgya alapján egyszerre ismerkedhetünk meg a 201 éve született Görgeivel, valamint az utókor vele kapcsolatos elképzeléseivel.


A kiállítás bemutatja azt a közeget, amelyben Görgei Artúr 1818. január 30-án Toporcon megszületett, és ahol felnőtt. A Szepes megyében fontos szerepet betöltő család leszármazottainak a 19. században már kenyérkereső pályára kellett lépniük. Görgey Artúr (nevéből 1848-ban hagyja el az y-t) 1832-ben azért választotta az ingyenes katonai képzést, mert apja nem tudta fizetni az iskoláztatását. 1842-ben már főhadnagy a Nádor-huszároknál, de apja halálát követően, 1845-ben elhagyta a számára kényszerpályát jelentő hadsereget.


az_ismeretlen_gorgei_5850
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum


Ezután Prágában maradt, ahol kémiai tanulmányokat, kutatásokat folytatott, munkásságára a nemzetközi kémiai szakirodalom is felfigyelt. Prágában ismerte meg későbbi feleségét, akivel együtt 1848 tavaszán hazatért Magyarországra, de a különböző állásokhoz fűzött reményei nem váltak valóra, így hazafias lelkesedéssel jelentkezett az akkor szerveződő magyar honvédségbe. Itt öt hónap alatt lett századosból tábornok, századparancsnokból hadseregparancsnok. 1849-ben a nyugati határszélig űzte az ellenséges főerőket, majd visszafoglalta Buda várát, azonban a nyári hadjárat idején már nem tudott úrrá lenni a nehézségeken. Május elejétől egy személyben volt hadügyminiszter és fővezér, azonban az orosz intervencióról érkező hírek miatt megromlott a viszonya Kossuthtal. Miután a déli magyar fősereg vereséget szenvedett Temesvárnál, Görgei és tisztikara a fegyverletételt látta a legjobb megoldásnak.


Az_idos_Gorgei
Az idős Görgei
Fotó: múlt-kor.hu


Noha Görgei abban reménykedett, hogy az oroszok kieszközlik a tisztikar számára az amnesztiát, I. Miklós cár végül csak az ő érdekében lépett fel határozottan. Görgei a személyét érintő kegyelem, illetve a röviddel később bekövetkező kivégzések, ítéletek miatt abba a látszatba keveredett, hogy eladta bajtársait. Erre erősített rá Kossuth 1849. szeptember 12-i vidini nyílt levele, amelyben saját legitimálása érdekében Görgeit tette meg a vereség felelősének.


Görgei ekkor alig múlt 31 éves. Hosszú élete során képességeit soha többé nem tudta kibontakoztatni. Először internálás, majd hiábavaló álláskeresés várt rá. Végül 1874-től testvére visegrádi birtokát igazgatta. 1916-ban, 98 évesen hunyt el. Búcsúztatása a Nemzeti Múzeum előcsarnokában zajlott, a főváros díszsírhelyet ajánlott fel a nemzet nagy halottjának, s a temetésen Tisza István miniszterelnök és kormányának több tagja is jelen volt a közélet sok jeles alakja mellett.


Gorgei_temetese2
Görgei Artúr temetése
Fotó: reformació.mnl.hu


Halálával a személyéhez kapcsolódó viták ugyan nem csillapodtak le, de az 1920-as években meginduló bécsi levéltári kutatások tisztázták szerepét. A két világháború között a magyar katonaeszmény egyik kiemelkedő képviselőjeként tekintett rá a politikai és katonai vezetés, a II. világháború után azonban a sztálini történetfelfogás, a marxizmus jegyében ellenforradalmárnak, árulónak deklarálták. 1956 után értékelése lassan változott, az 1970-es évekig a negatív elemek voltak túlsúlyban. Változás csak az 1980-as években indult meg: 1984-ben kötetet szenteltek Görgeinek. Az akkor kialakuló szakmai és társadalmi viták, műalkotásoknak köszönhetően a rendszerváltás után a Görgei-ellenes vélemények visszaszorultak, s jelenleg már csak a tudományon kívüli szférában mutatkoznak.


A Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású időszaki kiállítása január 15-től 2019. június 23-ig látható.

KAD_Kultura_596x90_002

_D0A7682_Copy

2019.08.21

A mese szerint Csipke Rózsika tizenhat évesen megszúrta magát, és százéves álomba zuhant: királyfik jöttek megszabadítani átkától, csókot leheltek ajkára, mindent elsöprő szerelem ébredt közöttük. A valóságban azonban csak peregtek az évek, eltelt a száz év, Csipke Rózsika felébredt, királyfi azonban nem érkezett. Rózsika pedig megértette, hogy nincs kiút, és nincs megmentő herceg sem...

cziffra_2

2019.08.21

Mit jelent cigánynak lenni? A kérdésre többféle választ is megismerhetett, aki augusztus 17-én ellátogatott a Budai várban a Mesterségek Ünnepén megrendezett A hagyományos roma mesterségek és a design című kerekasztal-beszélgetésre, ahol még a kosárfonás bűvös világáról is rengeteg érdekesség hangzott el.

agocs_2

2019.08.20

Agócs Gergely népzenész és néprajzkutató nemrég tért vissza legutóbbi, észak-kaukázusi gyűjtőútjáról. Az utazás eredményeiről, a magyar népzene sajátosságairól és a szeptember 24-i Atyai ág koncertről beszélgettünk vele.

A 90 éves holokauszttúlélő, Fahidi Éva főszereplésével készült, A létezés eufóriája című táncos dokumentumfilmet szeptember 6-án Budapesten, a Jurányi Házban vetítik. Szeptember 7-én a Sóvirág című nagysikerű táncszínházi előadást is megtekinthetik ugyanott az érdeklődők a most 93 éves Fahidi Éva és Cuhorka Emese táncművész főszereplésével. Szabó Réka egészestés dokumentumfilmje, amely a szintén általa rendezett Sóvirág próbafolyamatát követi végig, szeptember 12-től látható országosan a mozikban.

A találkozó címe A szétszóródás előtt - Irodalom és művészet 1918-1920 volt. A Nagyhordó-díjat Alföldy Jenő irodalomtörténésznek ítélték oda, Hordó-díjjal pedig Cs. Varga István irodalomtörténészt, Kántor István és Vass Tibor költőt ismerték el.

A filmművészethez való kivételes hozzájárulásáért életműdíjat kap Tim Roth a Szarajevói Filmfesztiválon, ahol mesterkurzust is tart. A brit színész játszott többek között Stephen Frears Félelem nélkül, Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott és Robert Altman Vincent és Theo című filmjében. Két Quentin Tarantino-filmmel, a Kutyaszorítóban és a Ponyvaregén) címűekkel vált világhírűvé, a Rob Roy című filmben alakított gonoszért pedig Golden Globe- és Oscar-díjra jelölték. Rendezői debütjét, a Hadszíntért 1999-ben a Sundance Filmfesztiválon mutatták be és Cannes-ban, Torontóban is szerepelt.

A világ legjobb gitárosai között számon tartott Duane Allman híres, arany színű Layla gitárját 1,25 millió dollárért (366 millió forintért) vásárolták meg egy árverésen a georgiai Maconban. A nevezetes hangszert, egy 1957-es Gibson Les Paul Goldtopot a legutóbbi időkig a maconi Allman Brothers Band múzeumban őrizték.

A Rossz versek című film is bekerült az Európai Filmdíjra jelölhető alkotások válogatásába, ahol 31 ország 46 filmje szerepel. A következő hetekben az Európai Filmakadémia több mint 3600 tagja szavaz a filmdíj legfontosabb kategóriáinak – a legjobb európai film, rendező, színész, színésznő és forgatókönyvíró – jelöltjeiről. A jelöléseket november 9-én hirdetik ki Sevillában, a győztesekről nyolctagú zsűri dönt. A díjakat december 7-én Berlinben adják át.

Idén 12. alkalommal rendezik meg a Zorall Sörolimpiát. A rendezvénynek augusztus 21-24. között az alsóörsi Pelso Camping ad otthont.

leszfeszt

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

Az Új magyar rapszódia című mű ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják. A műsor második felében a Magyar Mise hangzik el.

A Magyarok kenyere program felajánlásával egy tonna lisztből készül ma Szolnokon a Kárpát-medence kenyere, amelyet idén is szétosztanak az ünnepelők között.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma