NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.01.06

„A fotográfia azért jó, mert nem lehet csalódni benne. Amit az ember belead, azt vissza is kapja. Nekem ez tette teljessé az életem” ­– nyilatkozta Máthé András, Debrecen Város Csokonai-díjának tavalyi kitüntetettje az elismerés átvétele után. A fotóművésszel a Csokonai Színház munkatársa készített interjút.

Mathe_Andras
Máthé András
Fotó: dehir.hu

Három évtizede a színház állandó fotósa. Nem lehet megunni?

Minden szakmának van olyan része, amely pusztán a pénzkeresetről szól, és amiben könnyebben veszít lendületet az ember. A színházi fotózás nem könnyű kenyérkereset, hiszen nem minden nap van premier és vastaps, de sosem unható meg, hiszen rengeteg érdekes és értékes ember között mozgok, remekművekkel találkozom, nagyszerű produkciók részesévé válok.


Nem válik ennyi idő után sem rutinná a színházi fotózás?

Sosem szabad rutinszerűen dolgozni, még egy átlagos, hétköznapi munkára is oda kell figyelni, mert könnyen kicsúszik az ember kezéből az irányítás. Muszáj állandóan megújulni, mert a rutinból végzett munka hamar visszaüt. És akkor még szerencsés vagy, ha te veszed először észre a munkádon. Ez a színházi fotózásra sokszorosan érvényes, hiszen ez nagy érzékenységet igénylő feladat.


West_Side_Story
West Side Story, 2006, Szergej Maszlobojscsikov rendezése.
Fotó: Máthé András


Sokféle „műfajban” fotóz a színháznak: készít próbafotókat, beállított fotókat – van kedvenc munkastílusa? A spontán jeleneteket vagy az átgondoltabb kompozíciójú beállásokat szereti inkább?

Nem a spontaneitáson vagy a komponáltságon múlik, hogy mennyire lelek örömöt egy-egy munkában, sokkal inkább az adott produkciótól, a rendezőtől. Sokszor tapasztalom, hogy a rendezők számára nem igazán fontos a fotózás, nem érdekli őket a produkciónak ez a része, holott a marketingnek nagyon fontos eleme a fotó. Az adott produkció azokkal a fotókkal vonul be a színháztörténetbe, de bárki, előzetesen vagy utólag abból értesül az előadásról. Volt olyan rendezőkkel is dolgom, akik azt mondták: „azt csinálsz a próbán, amit akarsz, ez a próba a tied.” Emlékszem egy stúdióelőadásra, amit így fotózhattam, fantasztikus volt, megállíthattam a próbát, ahol szükségem volt rá, onnan fotózhattam, ahonnan akartam. Meg is látszik a képeken. De legtöbbször inkább arról szól a munkám, hogy sok eltérő elvárásnak kell megfelelnem. A rendezőnek is van elvárása, a színészeknek is – érthető, hiszen a „bőrükre megy” a dolog, a színháznak mint intézménynek is van elvárása, és természetesen a nézőnek, aki a fotó alapján szeretne minél több információhoz jutni a darabról. Nagy öröm és élvezet ez a munka, ugyanakkor nagyon összetett is. És minden darab fotózása más és más, vannak könnyebben és nehezebben fotózható produkciók.


tosca
Jelenet a Csokonai Színház 2006-os Tosca című előadásából. Rendező: Szergej Maszlobojscsikov
Fotó: Máthé András


Mit ért pontosan ezen?

Vannak rendezők, akiknek a darabjait nagyon jó fotózni, mert látványos díszleteket, szép, izgalmas fényeket használnak. Én mint fotós még a sajtófotózáson sem rendelkezhetem a háttér vagy a fények kérdésében. Szerencsére ma már olyan jó technika van a fotózás mögött, hogy rendkívül nehéz fényviszonyok között is lehet jó képeket csinálni.


A színházi fotózás tehát főként a „körülményekhez” való alkalmazkodásról szól?

Én így élem meg. Van jó néhány ismert, nagy nevű színházi fotós, aki ezt a munkát véleményem szerint túlmisztifikálja. Sok fotós életművet alkotott a színházi fotózásból, és művészként is megéltek ebből. Én azt vallom, hogy a színházi fotósnak ki kell szolgálnia a produkciót, a látványt. A díszlet és a fények adottak, a mi feladatunk, hogy a látottakból a legjobbat hozzuk ki.


solyompecsenye
Jelenet a Vidnyánszky Attila rendezte Sólyompecsenye című előadásból (2006).
Fotó: Máthé András


Vannak emlékezetesen jó élményei darabok fotózásáról?

Jó néhány. A stúdióelőadásokat nagyon szeretem, mert közelről is fotózhatok. Sokat köszönhetek Pinczés Istvánnak, aki 30 évvel ezelőtt a színházhoz hozott. Ő kezdte el annak idején a stúdiószínházi kultúrát kialakítani, így sok kortárs magyar dráma kerülhetett a színpadra. Mikor vele dolgoztam, gyakran mondta, hogy azt csinálok, amit akarok, teljes művészi szabadságot adott. Emlékezetes maradt számomra egy 1992-es pesti workshop is, amelyet egy angol színházi fotós vezetett. Elmondta: ő úgy dolgozik, hogy már jó fél évvel korábban elkezd fotózni a saját elképzelései alapján. Olyan képeket csinált, amelyek lehet, benne sem voltak a darabban, de nagyon látványosak, izgalmasak, a produkcióhoz illőek voltak. Így az egyes előadásokat már jó fél évvel korábban tudták promotálni. Szerintem ez példaértékű, jó lenne így dolgozni.


Ön hogyan készül fel egy-egy produkció fotózására?

Úgy, hogy próbákra járok. A próbafolyamat során sok minden változik, ami befolyásolja a fotózást, a világítást például gyakran még a premier napján is igazítják, de gyakran a darab is változik, közben íródik tulajdonképpen. Változó, hogy mennyire tudok pontosan készülni: volt olyan, hogy stúdióelőadásnál az első főpróbán a szövegkönyvben bejelölgettem, hogy milyen jeleneteket melyik mondatnál akarok fotózni. A következő próbán kérhettem, hogy melyik jelenetet próbálják el a fotó kedvéért. Ma legtöbbször nem így van, állandó mozgásban és készenlétben kell lenni. Egyik próbát megnézed, a következőn fotózol. Vannak nagy pillanatok minden előadásban, amelyeket nagyon el kell tudni kapni. A Makrancos Katában például egy vödör vízzel nyakon öntik Trill Zsoltékat. Az ilyen jelenetek fotózására jól fel kell készülni, mikor, hová állsz, fekszel, guggolsz. Ezt a jelenetet gyönyörű ellenfényben fotóztam le. Emlékezetes maradt számomra ez a fotó.


makrancos_debr_v
Fotó: Máthé András


Forrás: Csokonai Színház

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

A New Yorkban élő világhírű képzőművész Tisztító című kiállítását a Kortárs Művészeti Múzeumban láthatja a közönség, Marina Abramovic pedig a jövő szombaton a múzeum előtti téren tart előadást életéről és művészetéről. A performansz műfajának királynőj" legutóbb 1975-ben állította ki műveit Belgrádban, Jugoszláviát pedig egy 1976-os amszterdami kiállítás után hagyta el, állítása szerint végleg. A szombaton megnyíló kiállításon a művész öt évtizedes munkásságának állomásait tekinthetik meg az érdeklődők videók, filmek, írások, fotók, rajzok, festmények és performanszok formájában. Marina Abramovic leghíresebb performanszainak részleteit ismert szerbiai és nemzetközi művészek adják elő újra.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma