Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.12.31

Karácsony előtt vette át a Domján-díjat Danis Lídia, a tatabányai Jászai Mari Színház színművésze. Az elmúlt években a Tartuffe cserfes szolgálólányától kezdve Stuart Márián át Lady Macbethig számos izgalmas szerepet játszott el, és azt mondja: rendben van a korával. INTERJÚ.

Nagypal_Danis_Macbeth
Nagypál Gábor és Danis Lídia a Macbethben
Fotó: Prokl Violetta / Jászai Mari Színház


Te már Domján Edit halála után születtél, de él benned valamilyen kép róla?

A hangjára emlékszem és a szomorúságára. Nem is tudom pontosan felidézni, hogy mely filmek vagy színházi felvételek voltak rám hatással, inkább csak a karaktere ragadott meg. Három évig – akárcsak ő a pályája kezdetén – a Szegedi Nemzeti Színház tagja voltam, ott is őrzik az emlékét. Olyan különös, hogy valamelyik nap éppen eszembe jutott. 38 éves vagyok, ő pedig 40 évesen vetett véget az életének. Nekem nincsenek ilyen gondolataim, mégis felmerült bennem, hogy egy színésznő számára mit jelent a kora, hol tart lehetőségekben, szerepekben, a nőiségében.


Te hogy állsz ezzel?

Olykor tizenöt évesnek érzem magam, máskor pedig hetvennek; ugyanúgy bennem él egy gyermek, miként egy érett nő. Sokat változott a világ is, hiszen míg Domján Edit néhány évtizede úgy érezte, hogy negyvenévesen öreg lenne, ma egy negyvenéves nő egyáltalán nem számít idősnek.


Stuart_Maria_Danis
A Stuart Máriában
Fotó: Prokl Violetta / Jászai Mari Színház


Az utóbbi években jobbnál jobb szerepek találnak meg Tatabányán.

Csodálatos ez a társulat! Ezt a díjat is egészen az előadás végéig titokban tudták tartani, a tapsrendben zavartan kérdezgettük egymást, hogy miért vannak itt a kamerák. Nekem ők a második családom, én ide hazajövök.


A Macbeth előadása után vetted át a díjat. Erős, kíméletlen női szerep, Szikszai Rémusz rendezésében mégis a férje iránti szerelmén volt a hangsúly.

Létkérdéseket feszegetünk, és egy-egy ilyen próbafolyamat is gondolkodásra készteti az embert. Színészként én mindig a szerepem igazságát keresem, és óvakodom a leegyszerűsítésektől; ahogyan az életben, itt sem fekete vagy fehér egy-egy karakter. Eleve van egy prekoncepció az ilyen nagy szerepekkel kapcsolatban a nézőkben és a színészekben egyaránt. Lady Macbeth gonosz, a hatalomra vágyik, ezért hajtja a férjét gyilkosságba, holott ez ennél sokkal összetettebb. Én ebben az előadásban a férjemet pozicionálni akarom arra a helyre, ami szerintem, szerintünk őt megilleti. Nem Lady Macbethé a hatalom megszerzésének gondolata, az ott van a férje fejében is, ő csak az idejét határozza meg.


Macbeth_Danis
Jelenet a Macbethből
Fotó: Prokl Violetta / Jászai Mari Színház


Bátor és kemény.

Mint minden nő. Ott ál a férfi mögött és emeli, segíti, imádja. Én Lady Macbethben nem egy véresszájú, gyilkos asszonyt látok. Bár érdekes: a díjátadót megelőző előadáson éreztem, hogy a közönség ezt látja benne; rettentően utáltak, és ez ilyenkor nehéz, mert érzed a nézőtérről érkező energiákat.


Élt benned valamilyen korábbi előadás Lady Macbeth-képe?

Ilyenkor az ember igyekszik ezeket kitörölni. Amikor megkapok egy szerepet, tudatosan kerülöm, hogy megnézzek filmet, előadást. Például amikor megkaptam a Tartuffe-ből Dorine szerepét, tudtam, hogy az Örkény Színház előadásában épp az egyik kedvenc színésznőm, Kerekes Éva játssza. De megálltam, és nem néztem meg. Mert érdemes minden feladatnak gyerekként, tiszta lappal nekivágni.


aranyelet_2._evad_
Az Aranyéletben Döbrösi Laurával
Fotó: HBO / Sághy Tímea


A rendezőtől várod az instrukciókat, vagy Te alakítasz ki magadban egy képet a karakteredről?

Olyan rendezővel szeretek dolgozni – és Szikszai Rémusz például ilyen – aki teret ad nekem. Van egy erőteljes elképzelése, de közben kíváncsi rám, és a kettőnk gondolata találkozik. Így szabadnak érzem magam.


Játszol, forgatsz, sok tévénéző az Aranyélet sorozatból ismer. Tudatosan döntesz arról, hogy mikor mit lenne érdemes eljátszanod, keresed a lehetőségeket?

Nagyon szerencsés vagyok, mert a lehetőségek találnak meg engem. Crespo Rodrigo, a tatabányai színház igazgatója is gondolkodik bennem, figyel arra, hogy hol tartok emberileg, színészileg. Az külön boldogság, hogy a televíziózás is belefér, és mindez nem okoz mindez például egyeztetési nehézségeket. Ebben biztos közrejátszik az is, hogy alázatos vagyok, és nagy a munkabírásom; szóval igyekszem rászolgálni a bizalomra.


SzS

Danis Lídia Domján Edit-díjáról itt írtunk.

MuzeumokEjszakaja_kultura_banner_002

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma