2018.12.19

Fiatalkori álmom volt egy Stanislaw Lem-regény megfilmesítése – mondta Pálfi György Az Úr hangja című filmjéről. A Hukkle és a Taxidermia rendezőjének új alkotása Lem regényének gondolatvilágát egy napjainkban játszódó, családi dráma keretei közé helyezi.

az_ur_hangja_06


A történet főhőse a harmincas éveinek végén járó Péter (Polgár Csaba), aki egy titokzatos balesetekről szóló dokumentumfilmben felismerni véli a hetvenes években disszidált, azóta nem látott apját, akit Eric Peterson alakít. Megpróbálja felkeresni őt Amerikában, majd kalandos nyomozás után végre rátalál az immár új családot alapított édesapára.


Pálfi György elmondta, miért éppen Az Úr hangjára esett a választása. „Tudtam, hogy soha nem fogok tudni összeszedni annyi pénzt, amely elengedő lenne azokra a műveire, amelyek valóban az űrben, egy űrhajón, vagy egy bolygón játszódnak. Az Úr hangja a jelenben játszódik, miközben Lem ugyanazt a témát, ugyanazokat a létértelmező kérdéseket boncolgatja, amelyeket mindegyik írásában."


  az_ur_hangja_04


A rendező Stanislaw Lem történetét egy drámai családi szállal egészítette ki. A regény egy meghiúsult kutatás történetét írja le: üzenet érkezik az űrből, amelyet egy tudós csapat, köztük a főszereplő apja próbál megfejteni. „A regény témája, hogy kommunikációs szakadék tátong az univerzumok között" – mesélte.


Mivel a sci-fi történetében kevés a drámaiság, ezért kerestek egy olyan helyzetet, amelyben a konfliktusok kiéleződhetnek. Azt a toposzt használta fel, hogy a magyar tudósok fejlettebb külföldi országokban tudják igazán megvalósítani tudományos munkájukat. Ezt beemelve a történetbe jött létre a fiúkarakter, aki ugyanúgy keresi az apját, ahogyan az apja kereste az űrből érkező üzenet küldőjét. „Ez a helyzet így egy földi szintet adott a történetnek, amellyel már én is tudtam azonosulni" – magyarázta. A film nem a regény adaptációja, hanem megírták annak folytatását: a fiú történetét, aki az apján keresztül találkozik a regény témájával, a kutatással.


az_ur_hangja_13


A Colorado-sivatagban bolyongó fiú egyik látomásában megjelenik Goya Szaturnusz felfalja gyermekét című festménye, amely a klasszikus ókori mítoszt mesél el, apa és fia konfliktusos kapcsolatát. A filmbeli apa a munkája miatt hagyja el korábbi családját, két, magára maradt fia pedig az apahiányból próbálja meghatározni identitását.


Polgár Csabát castingon választotta ki a rendező, Kiss Diána Magdolnával már dolgozott együtt, Fekete Ádámnak pedig ismerte verseit, és látta a Tiszta szívvel című filmben, amelyben szerinte olyan zseniálisan játszott, hogy tudta, neki kell alakítania Zsolt szerepét.


az_ur_hangja_PCSjpg


Pusztai Ferenc producer elmondta, hogy a magyar–kanadai koprodukcióban, a Magyar Nemzeti Filmalap 620 millió forintos gyártási támogatásával készült film premierje a Tokiói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában volt október 31-én, és várhatóan Kanadában is moziforgalmazásba kerül, de az Egyesült Államokban is nagy érdeklődés övezi. Az Úr hangja több meghívást kapott fesztiválokra, köztük science fiction mustrákon is be fog mutatkozni. A magyar mozik holnaptól vetítik.


Pálfi György további tervei között szerepel Cserna-Szabó András Rózsa Sándorról szóló, Sömmi című regényének a megfilmesítése.


Forrás: MTI

Fotók: artmozi.hu

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma