GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.12.19

Fiatalkori álmom volt egy Stanislaw Lem-regény megfilmesítése – mondta Pálfi György Az Úr hangja című filmjéről. A Hukkle és a Taxidermia rendezőjének új alkotása Lem regényének gondolatvilágát egy napjainkban játszódó, családi dráma keretei közé helyezi.

az_ur_hangja_06


A történet főhőse a harmincas éveinek végén járó Péter (Polgár Csaba), aki egy titokzatos balesetekről szóló dokumentumfilmben felismerni véli a hetvenes években disszidált, azóta nem látott apját, akit Eric Peterson alakít. Megpróbálja felkeresni őt Amerikában, majd kalandos nyomozás után végre rátalál az immár új családot alapított édesapára.


Pálfi György elmondta, miért éppen Az Úr hangjára esett a választása. „Tudtam, hogy soha nem fogok tudni összeszedni annyi pénzt, amely elengedő lenne azokra a műveire, amelyek valóban az űrben, egy űrhajón, vagy egy bolygón játszódnak. Az Úr hangja a jelenben játszódik, miközben Lem ugyanazt a témát, ugyanazokat a létértelmező kérdéseket boncolgatja, amelyeket mindegyik írásában."


  az_ur_hangja_04


A rendező Stanislaw Lem történetét egy drámai családi szállal egészítette ki. A regény egy meghiúsult kutatás történetét írja le: üzenet érkezik az űrből, amelyet egy tudós csapat, köztük a főszereplő apja próbál megfejteni. „A regény témája, hogy kommunikációs szakadék tátong az univerzumok között" – mesélte.


Mivel a sci-fi történetében kevés a drámaiság, ezért kerestek egy olyan helyzetet, amelyben a konfliktusok kiéleződhetnek. Azt a toposzt használta fel, hogy a magyar tudósok fejlettebb külföldi országokban tudják igazán megvalósítani tudományos munkájukat. Ezt beemelve a történetbe jött létre a fiúkarakter, aki ugyanúgy keresi az apját, ahogyan az apja kereste az űrből érkező üzenet küldőjét. „Ez a helyzet így egy földi szintet adott a történetnek, amellyel már én is tudtam azonosulni" – magyarázta. A film nem a regény adaptációja, hanem megírták annak folytatását: a fiú történetét, aki az apján keresztül találkozik a regény témájával, a kutatással.


az_ur_hangja_13


A Colorado-sivatagban bolyongó fiú egyik látomásában megjelenik Goya Szaturnusz felfalja gyermekét című festménye, amely a klasszikus ókori mítoszt mesél el, apa és fia konfliktusos kapcsolatát. A filmbeli apa a munkája miatt hagyja el korábbi családját, két, magára maradt fia pedig az apahiányból próbálja meghatározni identitását.


Polgár Csabát castingon választotta ki a rendező, Kiss Diána Magdolnával már dolgozott együtt, Fekete Ádámnak pedig ismerte verseit, és látta a Tiszta szívvel című filmben, amelyben szerinte olyan zseniálisan játszott, hogy tudta, neki kell alakítania Zsolt szerepét.


az_ur_hangja_PCSjpg


Pusztai Ferenc producer elmondta, hogy a magyar–kanadai koprodukcióban, a Magyar Nemzeti Filmalap 620 millió forintos gyártási támogatásával készült film premierje a Tokiói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában volt október 31-én, és várhatóan Kanadában is moziforgalmazásba kerül, de az Egyesült Államokban is nagy érdeklődés övezi. Az Úr hangja több meghívást kapott fesztiválokra, köztük science fiction mustrákon is be fog mutatkozni. A magyar mozik holnaptól vetítik.


Pálfi György további tervei között szerepel Cserna-Szabó András Rózsa Sándorról szóló, Sömmi című regényének a megfilmesítése.


Forrás: MTI

Fotók: artmozi.hu

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma