NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.12.07

Mintegy 80 remekműből, a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményének legfontosabb alkotásaiból nyílik ma új állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A műtárgyakat két, külön egységben bemutató tárlatban szerepelnek a rég látott, jól ismert remekművek, de megtalálhatók új szerzemények, frissen restaurált művek és ritkán látott alkotások is.

Monet-szilvafak
Claude Monet: Virágzó szilvafák


A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria újraegyesítését követően a két intézmény kiállítási koncepciója – visszatérve az eredeti, alapításkori alapelvekhez – gyökeresen átalakult: több évtizedes távollét után a régi magyar művészeti anyag hazatért a Szépművészetibe, így a múzeum az egyiptomi és a görög–római művészet mellett a 18. század végéig mutatja be az egyetemes és magyar művészet történetét. Ezzel párhuzamosan a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményéből válogatott kiállítás ideiglenesen felköltözött a Budavári Palotába, a Magyar Nemzeti Galériába, amely így az elmúlt több mint két évszázad magyar képzőművészete mellett válogatást mutat be a korszak nemzetközi remekműveiből is. A 19. és 20. századi, illetve kortárs képzőművészet végleges otthona a várhatóan 2022-ben nyíló Új Nemzeti Galéria épülete lesz.

A közel 2300 darabból álló gyűjtemény már 2019-ben elhagyja a Hősök terét, hiszen a jövőre elkészülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ új épületébe költözik, ahol már a legkorszerűbb körülmények között tárolják majd


Paul_Cezanne_A_talalo
Paul Cézanne: A tálaló


Az új tárlat első egysége, a 19. századi művészetet bemutató termek a késő romantikától az impresszionizmuson át a szimbolizmusig terjedő időszakról adnak áttekintést. 4 teremben 5 szekcióra bomlik a kiállítás, ismert alkotók műveinek bemutatása mellett a kurátorok igyekeztek minél több magyar vonatkozást is becsempészni. Szép példája ennek Wilhelm Leibl portréja Szinyei Merse Pálról. A mű érdekessége, hogy a festményt maga Szinyei adományozta a múzeumnak 1900-ban.


Teret kaptak olyan alkotások is, amelyeket újonnan restauráltak: ezek közé tartozik Gustave Courbet Birkózók című képe is.


Az utolsó teremben a századforduló időszakának szimbolista alkotóival találkozhat a közönség. Az eltérő témájú festményeket összeköti, hogy majdnem mindegyik mű térdelő szereplőt ábrázol. Igazi kuriózum megfigyelni, mennyiféle formában szerepelhet ez az egyszerű testhelyzet.


A 20. századi és kortárs kiállításrész a korábban a Szépművészeti Múzeum Majovszky-termeiben bemutatott gyűjteményi tárlat folytatása, ám ezúttal nagyobb hangsúlyt kaptak az utóbbi évek szerzeményei, melyeket a közönség korábban nem csodálhatott meg.

 

Sam_Gilliam_A_szel_hatan
Sam Gilliam: A szél hátán

 

A bemutatott művek tematikailag, kronológiailag, anyaghasználatában kapcsolódnak egymáshoz, kiemelve a magyar alkotókat. Így helyet kapott Reigl Judit, Viktor Vasarely egy-egy műve is, egy teremben pedig Hantaï Simon 7 művét láthatjuk, melyek a művész hagyatékából a család adományaként érkeztek a budapesti gyűjteménybe.


A teremsorban élesen elkülönülő két egység között – egyszerre fizikai elválasztást és szellemi kapcsolatot is jelképező – különálló kabinet kapott helyet, ahol néhány havonta váltakoznak majd a gyűjteményt, illetve elméleti kérdéseket vizsgáló, új kutatási eredményeket ismertető kamarakiállítások. Az első december 13-tól a Lebegő végtelen Žilvinas Kempinas – Csörgő Attila – Erdélyi Miklós című kiállítás. Ezekkel a kiállításokkal gondosodik az intézmény a tárlat folyamatos megújulásáról, így csábítva visszatérésre a látogatót.


B. K.

Fotók: mng.hu

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma