2018.12.04

Vezetett túrákon látogatható az a pincerendszer, amelyet a Budavári Palota és a Dísz tér között végzett ásatások során tártak fel 2000-ben. Különlegessége egy 13. századi zsidó fürdő, amely igazolja, hogy itt is éltek zsidó családok, ráadásul másfél évszázaddal hamarabb, mint a vár más részén.

A zsidók elsőként a muhi csatát követően telepedtek meg Budán: a tatárjárás után IV. Béla hívta ide őket, mivel az ország újjáépítéséhez szüksége volt a tőkeerős és fejlett közösségre. A király 1251-ben kiváltságlevélben biztosította jogvédelmüket. A zsidók ekkor kereskedelemmel, pénzügyletekkel foglalkoztak, az országon belül csak ők adhattak kölcsönt, és a kiváltságlevélben szerepel az is, hogy zálogtárgyként bármit elfogadhattak, még papruhát is (azaz a katolikus egyháznak is hiteleztek).


Mikve1

 

Az akkori izraelita közösség, körülbelül 10-15 család, a mai Szent György és Színház utca környékén élt. E terület alatt húzódik a körülbelül 1350 méter hosszú, néhol háromszintes pincerendszer, amely főként védelmi funkciót látott el, de használták hűtésre is. Az itt található kutak jó minőségű vízforrásnak számítottak a középkorban. A pincerendszer Mátyás korabeli részében most is látható egy körülbelül húsz méter mély kút. Az ásatások során egy ehhez hasonló kútból került elő az Anjou címeres selyemkárpit, egy másikban pedig több, a zsidósághoz köthető tárgyat találtak.

 

Az itteni zsidóságnak Nagy Lajossal volt legelőször konfliktusa, aki 1360-ban kiűzte őket az országból, de néhány év múlva visszatérhettek. A 15. században, amikor felépült a vár, és a környékre kiváltságosok telepedtek, a mai Táncsics utca környékére költöztették őket. A közösség itt már 100-150 főre gyarapodott. Mátyás királlyal jó viszonyt ápoltak, az 1526-os mohácsi vész után azonban behódoltak a törököknek. Szulejmán ezután áttelepítette őket az Oszmán Birodalom más területeire.


Mikve3

 

Buda 1541-es török elfoglalása után a birodalom más városaiból telepítettek ide zsidókat, valószínűleg ekkor települt vissza néhány, korábban elköltöztetett zsidó család is.

Az Oszmán Birodalom jelentős pénzügyi hasznot húzott belőlük, ezért hagyták őket szabadon kereskedni: Bécsből Budán keresztül vittek Isztambulba posztót és vásznat, a Török Birodalomból pedig gyapotot szállítottak nyugatra. A kereskedők mellett voltak mesteremberek, orvosok és mészárosok is. Jótékonysági, temetkezési és betegápoló egyletet, tanulóköröket tartottak fenn, és három zsinagógát is építettek. 1686-ban, Buda visszafoglalásával véget ért a budai zsidó közösség virágzása: a várat ostromló katonák az utolsó szálig lemészárolták őket.

 

A különböző korokból származó falak között sétálva egy rituális fürdő bejáratához juthatunk. A hagyományok szerint egy újonnan letelepült zsidó közösség előbb épít mikvét, mint zsinagógát, mivel vallják, hogy tiszta lélek csak tiszta testben képzelhető el. A mikve a spirituális megtisztulást szolgálja, a Tóra ugyanis kimondja, hogy az ember alámerüléssel megtisztulhat bűneitől.

 

Mikve4


A mikvébe a zsidó férfiak általában minden pénteken elmentek, hogy tisztán köszönthessék a szombatot. Itt tisztították meg a közösségbe betérni szándékozókat is. A nők is jártak rituális fürdőbe: elsőként az esküvőjük előtt, majd azt követően havonta egyszer, a menstruációjukat követő hetedik éjjelen. Külön fürdőben mosták át a kóser konyha eszközeit.

 

A vár alatt található, 13. századi aknamikve szűk medence, amelyhez alig egy méter széles lépcsősor vezet. Akkoriban egy falétrán keresztül lehetett elérni a kézzel kivájt medencét, amelyet ma már vasrács fed. A medencét több forrás is táplálta, ennek köszönhetően fedezték fel az ásatások során: amikor megtiszttották a járatot, az természetes úton újra és újra megtelt vízzel.


Mikve5

 

Megtudtuk még, hogy mivel a 20. században nem lehetett mikvét látogatni, így ezek fokozatosan eltűntek. Magyarországon már csak a Kazinczy utcában találunk működő fürdőt, amelyben három medence van: egy a férfiaknak, egy a nőknek, és egy kisebb a kóser konyha tárgyainak. Ez a fürdő azonban nem látogatható szabadon.

 

Kocsis Katica

Fotók: Várkert Bazár facebook oldala

 

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

noisebox

2019.05.21

Május 30-tól művészeti programok költöznek Buda egyik legnépszerűbb művésztanyájára, Bartók-negyedbe. Az érdeklődők ellátogathatnak többek között a Secret Mapping Experiment első önálló kiállítására, a Secret Spheres-re, valamint a Kiégő Izzók interaktív audiovizuális installációjára, a Noise Box-ra.

bodolay

2019.05.21

Májustól Bodolay Géza rendező vezeti az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetet. Nem tervez radikális változtatásokat, de szeretné megszólítani – ahogyan fogalmazott, a nagybetűs – Ifjúságot. Kérdéseinkre írásban válaszolt.

ady_endre_boncza_berta_csinszka2

2019.05.21

„Az Ady verseket, mint tudod nem én írtam, a Márffy képeket, mint tudod nem én festem – de irtózom már mindég olyan várakból tekintgetni a nagyvilágba – ahol legjobb óráimban is csak nemes apród vagyok” – írta Csinszka 1929-ben egyik levelében. Boncza Berta Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratos hagyatékáról Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész mesélt az Ady Emlékmúzeumban.

A monumentális épületben a csecsemők etetésére szolgáló szobát júliusban adják át. Tavaly Kolkatában az anyák egy bevásárlóközpont előtt tüntettek, ahol egy alkalmazott azt mondta egy kismamának, hogy a vécén szoptassa meg a gyerekét. A Tádzs Mahalt évente akár nyolcmillióan is megtekintik. A 17. században a Jamuna folyó partján fehér márványból emelt mauzóleumot Sah Dzsehán, az indiai mogul dinasztia ötödik uralkodója építtette szeretett felesége, a perzsa származású Mumtáz Mahal számára. Az asszony 1631-ben, fiatalon halt meg, Sah Dzsehán pedig megesküdött: olyan síremléket állít feledhetetlen szerelmének, amilyet még nem látott a világ.

Fréderic Chopin művei szólalnak meg Farkas Gábor zongoraművész lemezbemutató koncertjén június 5-én a Pesti Vigadóban. A művész a budapesti lemezbemutató után, 2019 nyarán a New York-i Lincoln Centerben ad kamarakoncertet és szólóestet, valamint fellép és mesterkurzusokat tart a Classical Bridge Festival nemzetközi zenei fesztiválon.

Május 22-én, szerdán Lichter Péter és Máté Bori The Rub című experimentális filmjét vetítik a budapesti Három Hollóban. A Berlinalén debütált alkotás Shakespeare Hamletjének rendhagyó adaptációja, amely teljes egészében a dráma főhősének szemszögén keresztül meséli el a történetet. A képzőművészeti szintre emelkedett mozgóképek hatását Horváth Ádám Márton szuggesszív dallamai teszik teljessé, amelyek ezúttal egy improvizatív koncert keretében elevenednek meg.

Mintegy hét év szünet után újra napirendre vették az új nemzeti könyvtár építésének projektjét Szlovéniában, az erről szóló dokumentumot hétfőn írta alá Jernej Pikalo oktatási és tudományos miniszter.

Június 9-ig tekinthető meg a Vajda Lajos Stúdió tagjainak tárlata az egyesület pinceműhelyében. Kiállít többek között: Almási M NHJH,KGT.MGertrúd, Krizbai Sándor, feLugossy László, drMáriás, ef Zámbó István. Bővebb információ itt olvasható.

Május 24. és 26. között huszonötödik alkalommal rendezik meg Szolnokon az Országos Néptáncfesztivált.

2295-szolnoki-orszagos-neptancfesztival

Természetfilm-vetítésekkel, szemléletformáló, családi és diák programokkal várják május utolsó hétvégéjén a természet- és környezetvédelmi filmnapok sorozatban résztvevő városok filmszínházai, művelődési házai, nemzeti parkjai az érdeklődőket.

A 2. Bánffy Music Day alkalmával ötórás klasszikus zenei maratont kínálnak a látogatóknak. A május 25-én 11 órakotr kezdődő eseményen a párhuzamosan zajló koncerteknek a kastély már helyreállított terei adnak helyet.

Május 22. és 26. között tartják Veszprémben a kortárs táncművészeti előadásokat bemutató Tánc Fesztiválját.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma