NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.12.04

Vezetett túrákon látogatható az a pincerendszer, amelyet a Budavári Palota és a Dísz tér között végzett ásatások során tártak fel 2000-ben. Különlegessége egy 13. századi zsidó fürdő, amely igazolja, hogy itt is éltek zsidó családok, ráadásul másfél évszázaddal hamarabb, mint a vár más részén.

A zsidók elsőként a muhi csatát követően telepedtek meg Budán: a tatárjárás után IV. Béla hívta ide őket, mivel az ország újjáépítéséhez szüksége volt a tőkeerős és fejlett közösségre. A király 1251-ben kiváltságlevélben biztosította jogvédelmüket. A zsidók ekkor kereskedelemmel, pénzügyletekkel foglalkoztak, az országon belül csak ők adhattak kölcsönt, és a kiváltságlevélben szerepel az is, hogy zálogtárgyként bármit elfogadhattak, még papruhát is (azaz a katolikus egyháznak is hiteleztek).


Mikve1

 

Az akkori izraelita közösség, körülbelül 10-15 család, a mai Szent György és Színház utca környékén élt. E terület alatt húzódik a körülbelül 1350 méter hosszú, néhol háromszintes pincerendszer, amely főként védelmi funkciót látott el, de használták hűtésre is. Az itt található kutak jó minőségű vízforrásnak számítottak a középkorban. A pincerendszer Mátyás korabeli részében most is látható egy körülbelül húsz méter mély kút. Az ásatások során egy ehhez hasonló kútból került elő az Anjou címeres selyemkárpit, egy másikban pedig több, a zsidósághoz köthető tárgyat találtak.

 

Az itteni zsidóságnak Nagy Lajossal volt legelőször konfliktusa, aki 1360-ban kiűzte őket az országból, de néhány év múlva visszatérhettek. A 15. században, amikor felépült a vár, és a környékre kiváltságosok telepedtek, a mai Táncsics utca környékére költöztették őket. A közösség itt már 100-150 főre gyarapodott. Mátyás királlyal jó viszonyt ápoltak, az 1526-os mohácsi vész után azonban behódoltak a törököknek. Szulejmán ezután áttelepítette őket az Oszmán Birodalom más területeire.


Mikve3

 

Buda 1541-es török elfoglalása után a birodalom más városaiból telepítettek ide zsidókat, valószínűleg ekkor települt vissza néhány, korábban elköltöztetett zsidó család is.

Az Oszmán Birodalom jelentős pénzügyi hasznot húzott belőlük, ezért hagyták őket szabadon kereskedni: Bécsből Budán keresztül vittek Isztambulba posztót és vásznat, a Török Birodalomból pedig gyapotot szállítottak nyugatra. A kereskedők mellett voltak mesteremberek, orvosok és mészárosok is. Jótékonysági, temetkezési és betegápoló egyletet, tanulóköröket tartottak fenn, és három zsinagógát is építettek. 1686-ban, Buda visszafoglalásával véget ért a budai zsidó közösség virágzása: a várat ostromló katonák az utolsó szálig lemészárolták őket.

 

A különböző korokból származó falak között sétálva egy rituális fürdő bejáratához juthatunk. A hagyományok szerint egy újonnan letelepült zsidó közösség előbb épít mikvét, mint zsinagógát, mivel vallják, hogy tiszta lélek csak tiszta testben képzelhető el. A mikve a spirituális megtisztulást szolgálja, a Tóra ugyanis kimondja, hogy az ember alámerüléssel megtisztulhat bűneitől.

 

Mikve4


A mikvébe a zsidó férfiak általában minden pénteken elmentek, hogy tisztán köszönthessék a szombatot. Itt tisztították meg a közösségbe betérni szándékozókat is. A nők is jártak rituális fürdőbe: elsőként az esküvőjük előtt, majd azt követően havonta egyszer, a menstruációjukat követő hetedik éjjelen. Külön fürdőben mosták át a kóser konyha eszközeit.

 

A vár alatt található, 13. századi aknamikve szűk medence, amelyhez alig egy méter széles lépcsősor vezet. Akkoriban egy falétrán keresztül lehetett elérni a kézzel kivájt medencét, amelyet ma már vasrács fed. A medencét több forrás is táplálta, ennek köszönhetően fedezték fel az ásatások során: amikor megtiszttották a járatot, az természetes úton újra és újra megtelt vízzel.


Mikve5

 

Megtudtuk még, hogy mivel a 20. században nem lehetett mikvét látogatni, így ezek fokozatosan eltűntek. Magyarországon már csak a Kazinczy utcában találunk működő fürdőt, amelyben három medence van: egy a férfiaknak, egy a nőknek, és egy kisebb a kóser konyha tárgyainak. Ez a fürdő azonban nem látogatható szabadon.

 

Kocsis Katica

Fotók: Várkert Bazár facebook oldala

 

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

2018. december 19-én, szerdán este 19 órától betegség miatt a Pesti Színházban A testőr helyett A kellékes című előadás kerül színre. A jegyek érvényesek, vagy az előadás kezdetéig visszaválthatóak.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma